9/1985. (VII. 20.) ME rendelet

a munkavédelmi oktatásról és vizsgáztatásról

A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 34-38. §-a végrehajtására a következőket rendelem:

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed az R. 45. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezeteknél, továbbá a költségvetési szerveknél az R. 45. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint munkát végzők munkavédelmi oktatására és vizsgáztatására.

(2) A munkavédelmi oktatást és vizsgáztatást a bányászat területén a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény alapján - e rendelet elveinek figyelembevételével is - az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke külön szabályozza.

(3) A kisiparos, a magánkereskedő, valamint az egyszerűbb gazdálkodási formák keretében dolgozók munkavédelmi oktatására és vizsgáztatására e rendeletet a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A dolgozók munkavédelmi oktatása

2. §

(1) A munkavédelmi oktatás (továbbiakban: oktatás) célja, hogy a dolgozó elsajátítsa, illetőleg bővítse és korszerűsítse a munkaköréhez szükséges munkavédelmi ismereteket.

(2) Az oktatás előzetes, ismétlődő és rendkívüli oktatásból áll.

3. §

(1) Az előzetes oktatás tananyagának összeállítása során az általános munkavédelmi ismeretek mellett figyelemmel kell lenni a munkakörre és a munkavégzés helyi sajátosságaira.

(2) Az előzetes oktatás időtartamát - a munka jellegének és veszélyességének megfelelően differenciáltan - úgy kell meghatározni, hogy a dolgozó a biztonságos munkavégzéshez szükséges jártasságokat és készségeket megszerezze.

(3) A dolgozót a munka jellegének megfelelő gyakorisággal, de évenként legalább egy alkalommal - a 4. § (1) bekezdésében felsoroltakat legalább ötévenként - ismétlődő oktatásban kell részesíteni. Az ismétlődő oktatás során ismertetni kell az előző időszak munkavédelmi tapasztalatait, a bekövetkezett üzemi balesetek, foglalkozási megbetegedések tanulságait és az elkövetkező időszak munkavégzéséhez kapcsolódó munkavédelmi követelményeket.

4. §

(1) Az ágazati miniszter által jogszabályban meghatározott, nem fizikai munkát végző dolgozó az előzetes és ismétlődő munkavédelmi oktatásban való részvételi kötelezettségének oly módon tehet eleget, hogy a gazdálkodó szervezet által rendelkezésére bocsátott, a munkakörével összefüggő munkavédelmi ismereteket tartalmazó tananyag elsajátítását írásbeli nyilatkozattal tanúsítja. Ettől a Munkavédelmi Szabályzat (a továbbiakban: MvSz) eltérően rendelkezhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt írásbeli nyilatkozatot legalább ötévenként kell megismételni a gazdálkodó szervezet által az időközben bekövetkezett változásoknak megfelelően átdolgozott ismeretanyag alapján.

5. §

Az oktatásokhoz éves oktatási tervet és munkakörönként meghatározott tartalmú oktatási tematikát kell készítenie

6. §

Az előzetes oktatás elméleti és gyakorlati részből, az ismétlődő oktatás elméleti, szükség szerint gyakorlati részből áll. Az oktatás tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

7. §

(1) Az oktatást végzőnek szóban (írásban), valamint munkakörtől függően gyakorlatban kell meggyőződnie arról, hogy a dolgozó az oktatott anyagot elsajátította és azt tevékenysége során alkalmazni tudja.

(2) Az előzetes oktatás elméleti részét a dolgozó tényleges munkavégzésének, megkezdése előtt meg kell tartani, az oktatást pedig egy héten belül be kell fejezni.

(3) Az oktatott anyag sikeres elsajátításáig a dolgozó csak olyan, ezzel megbízott személy felügyelete mellett foglalkoztatható, aki az adott területen megfelelő gyakorlattal rendelkezik, és az oktatáson eredményesen részt vett.

8. §

(1) Azt a dolgozót, aki az ismétlődő oktatáson önhibáján kívül nem vett részt, vagy az oktatott tananyagot nem sajátította el, az akadály megszűnésétől, illetőleg a sikertelen beszámoltatástól számított 15 napon belül újabb oktatásban kell részesíteni.

(2) Azt a dolgozót, aki a kétszer megismételt előzetes, illetőleg ismétlődő oktatás után sem sajátította el a munkaköréhez szükséges munkavédelmi ismereteket, továbbá aki az ismétlődő oktatáson önhibájából, figyelmeztetés ellenére nem vett részt az adott munkavégzéstől el kell tiltani.

9. §

Az oktatást és az oktatott anyag elsajátításának tényét a 4. számú mellékletben foglaltak figyelembe vételével, hitelt érdemlő módon kell nyilvántartani.

10. §

Az oktatást legalább középfokú munkavédelmi szakképzettséggel, vagy munkavédelmi vizsgával rendelkező személy végezheti. Az oktatás megtartása munkaköri kötelesség.

11. §

(1) Rendkívüli oktatást szükséges tartani, ha a gazdálkodó szervezet területén olyan azonnali bejelentésre kötelezett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés, vagy sérüléssel nem járó, de a dolgozók életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető esemény történt, amely a dolgozók meghatározott köre számára munkakörük, vagy tevékenységük alapján tanulságul szolgálhat.

(2) Rendkívüli oktatás megtartását a gazdálkodó szervezet vezetője, vagy a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőség rendelheti el.

12. §

Az oktatás részletes szabályait, így annak gyakoriságát, időtartamát, módját, személyi és tárgyi feltételeit, az oktatás nyilvántartásának és az oktatást végzők felkészítésének, továbbképzésének rendjét, valamint az írásos nyilatkozat alapját képező ismeretanyag összeállításáért felelős személyt e rendelet keretei között az MvSz-ben kell meghatározni.

Munkavédelmi vizsgáztatás

13. §

(1) Az R. 37. § (1) bekezdésének alapján munkavédelmi vizsgát köteles tenni:

a) a gazdálkodó szervezet vezetője és helyettesei,

b) a munkavédelmi vezető,

c) a munkavédelmi szervezet tagjai,

d) annak a szervezeti egységnek (pl.: termelési, technológiai, beruházási, fejlesztési, üzemviteli, anyaggazdálkodási) a vezetője, akinek feladatkörébe funkcionális munkavédelmi feladatok is tartoznak,

e) a műszaki tervezők, beruházók,

f) azok a fizikai dolgozók, akik fokozottan veszélyes termelőberendezéssel munkát végeznek, illetőleg fokozottan veszélyes tevékenységet folytatnak,

g) az oktatást végzők,

h) akit erre az ágazati miniszter által kiadott jogszabály, vagy az MvSz kötelez.

(2) A központi és területi államigazgatási, politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervezetnél a gazdálkodó szervezet vezetőjén a munkavédelem irányításával megbízott vezető állású dolgozót kell érteni.

(3) Nem köteles vizsgát tenni, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkezik.

14. §

(1) A munkavédelmi vizsgát a gazdálkodó szervezet vezetője, a munkavédelmi tevékenységet közvetlenül irányító helyettese, valamint a munkavédelmi vezető

a) az államigazgatási felügyelet alatt álló gazdálkodó szervezet esetében a felügyeleti szerv által szervezett vizsgabizottság előtt,

b) más gazdálkodó szervezet esetében az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMvF) által az Országos Munkavédelmi Képző- és Továbbképző Intézet útján szervezett területi vizsgabizottság előtt

teszik le.

(2) A vizsga díjköteles.

(3) A munkavédelmi vizsgáztatás rendjét és a vizsgakövetelményeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

15. §

(1) A munkavédelmi vizsgát a 14. § (1) bekezdésében nem említettek a gazdálkodó szervezet által szervezett vizsgabizottság előtt teszik le. A vizsgáztatás rendjét és a vizsgakövetelményeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A gazdálkodó szervezet munkavédelmi vizsgabizottságának elnöke a vizsgáztatás megkezdése előtt legalább 15 nappal értesíteni köteles a vizsgáztatás helyéről és időpontjáról az OMvF területileg illetékes felügyelőségét, valamint az illetékes érdekképviseleti szervet. A felügyelőség jogosult a vizsgáztatást ellenőrizni.

16. §

A munkavédelmi vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni és a sikeresen vizsgázott dolgozó részére bizonyítványt kell kiállítani a 4. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével.

17. §

(1) A sikertelen vizsgát tett dolgozó részére a vizsgabizottság a vizsgát követő két hónapon belül új vizsgaidőpontot tűz ki.

(2) A munkavédelmi vizsga sikeres letételéig a 13. § (1) bekezdésének 1) pontjában meghatározott fizikai dolgozó csak felügyelet mellett foglalkoztatható.

(3) Az ismételten sikertelen vizsga esetén a dolgozó munkavédelmi vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható.

18. §

A vizsgadíjat, valamint a 15. § (1) bekezdésében említett vizsgáztatás költségeit a gazdálkodó szervezet költségei között kell elszámolni.

19. §

A munkavédelmi vizsgához kötött munkakörök jegyzékét a nyilvántartás részletes szabályait, továbbá a sikertelen munkavédelmi vizsgát tett dolgozók újbóli vizsgáztatásának rendjét az MvSz-ben kell meghatározni.

Értelmező és záró rendelkezések

20. §

Az illetékes ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) határozza meg azoknak a 13. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt vezetőknek a körét, akik munkavédelmi vizsgakötelezettségüknek a minisztérium (országos hatáskörű szerv) által rendelkezésükre bocsátott munkavédelmi ismeretanyag elsajátítását tanúsító írásbeli nyilatkozat formájában tehetnek eleget.

21. §

(1) Ez a rendelet 1985. december hó 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet nem érinti a hatályba lépése előtt kiadott munkavédelmi vizsgabizonyítványok érvényességét.

Dr. Csehák Judit s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese

1. számú melléklet a 9/1985. (VII. 20.) ME rendelethez

A munkavédelmi oktatás tartalmi követelményei

A munkavédelmi oktatás keretében a dolgozónak meg kell ismernie különösen:

a) a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok által előírt kötelességeket és a számára biztosított jogokat,

b) a jogszabályoknak a beosztásával, illetőleg munkájával összefüggő előírásait,

c) az MvSz vonatkozó rendelkezéseit,

d) a biztonságos munkavégzéshez szükséges technológiai, műveleti kezelési és karbantartási utasításokat,

e) a munkavégzéssel járó, a helyi körülményekből adódó veszélyeket, ártalmakat, azok elhárításának módját, a rendkívüli helyzetekben tanúsítandó magatartást,

f) az alkalmazott eszközök, anyagok, továbbá védőeszközök helyes használatát,

g) a biztonságos és egészséges munkavégzéssel kapcsolatos közlekedésbiztonsági, egészségügyi, tűz- és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elsősegélynyújtási ismereteket.

2. számú melléklet a 9/1985. (VII. 20.) ME rendelethez

A felügyeleti szervek, illetőleg az OMvF által szervezett munkavédelmi vizsgáztatás rendje és követelményei

I.

Munkavédelmi vizsga a területi vizsgabizottság előtt

1. A rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja szerint vizsgára kötelezettek az OMvF által az Országos Munkavédelmi Képző- és Továbbképző Intézet (a továbbiakban: OMKTI) útján létrehozott területi vizsgabizottságok előtt adnak számot munkavédelmi felkészültségükről. A területi vizsgabizottságok címét az OMvF hivatalos lapjában kell közzétenni.

2. A vizsgázónak a vizsgát megelőzően 60 nappal, egyénileg, írásban kell jelentkezni az illetékes területi vizsgabizottságnál, megjelölve a munkahelyét és a munkakörét. A vizsgázót a vizsgát megelőzően legalább 30 nappal írásban kell értesíteni annak helyéről, időpontjáról és meg kell küldeni a vizsgával kapcsolatos tájékoztatót, valamint a vizsgadíj befizetéséhez szükséges csekket.

3. A vizsgabizottság elnökből és két tagból áll. A vizsgabizottsági elnökök személyére az OMKTI igazgatója évente javaslatot terjeszt elő az OMvF vezetőjének. A megbízásokat egy évre szólóan az OMKTI igazgatója adja ki. Tagjai az OMvF és területi szervei, intézményei, a minisztériumok (országos hatáskörű szervek), a tanácsok szakigazgatási szervei, valamint a biztonságtechnikai felügyeletek, a felsőoktatási intézmények munkavédelmi szakemberei, továbbá a munkavédelmi szakértők közül kerülnek felkérésre a vonatkozó munkajogi előírások figyelembevételével. A vizsgabizottság egyik tagja, az illetékes érdekképviseleti szerv képviselője (szakszervezet, TOT, OKISZ, SZÖVOSZ). A vizsgabizottság tagjainak legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel kell rendelkezni.

4. Az OMKTI területi megbízottja gondoskodik megfelelő számú vizsgabizottság alakításáról. A vizsgára jelentkezetteket a népgazdasági ágazatok azonos területei szerint kell csoportosítani. Erre a vizsgabizottság összetételénél is figyelemmel kell lenni.

5. A felkészítést tartók és a vizsgabizottság tagjai óra- és vizsgadíjának megállapításánál a vonatkozó jogszabályban* a középfokú tanfolyamokra megállapított díjtételeket kell alkalmazni.[1]

II.

Munkavédelmi vizsga a felügyeleti szerveknél

6. A rendelet 14. § (1) bekezdés a) pontja alapján vizsgára kötelezettek a felügyeleti szerv által szervezett vizsgabizottság előtt adnak számot felkészültségükről. A vizsgáztatás rendjére, a vizsgabizottság összetételére az I. részben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

III.

Vizsgakövetelmények

7. A gazdálkodó szervezet vezetőjétől, valamint a munkavédelmi tevékenység irányítását közvetlenül ellátó vezetőhelyettestől a munkavédelemre vonatkozó alapjogszabályokat, továbbá a biztonságos munkavégzés helyi körülményeinek megszervezéséhez, irányításához, és ellenőrzéséhez szükséges ismereteket, valamint a gazdálkodó szervezet munkavédelmi helyzetének és az ebből adódó feladatok ismeretét kell megkövetelni. A munkavédelmi vezetőnek részletesen ismernie kell a munkavédelemre vonatkozó alapjogszabályokat, az adott gazdálkodó szervezet tevékenységére jellemző biztonságtechnikai előírásokat, szabványokat, a belső munkavédelmi vonatkozású szabályzatokat. A munkavédelmi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

3. számú melléklet a 9/1985. (VII. 20.) ME számú rendelethez

A gazdálkodó szervezetek által szervezett munkavédelmi vizsgáztatások rendje, vizsgakövetelmények

1. A munkavédelmi vizsgát megelőzően a vizsgázók részére felkészítés (konzultáció) szervezhető.

2. A vizsgabizottság három főből áll, amely indokolt esetben legfeljebb két fővel kiegészíthető (pl speciális területek szakértőivel). A vizsgabizottság elnöke a munkavédelmi tevékenység ellátását irányító vezető, vagy az általa megbízott vezető állású dolgozó, tagjai a munkavédelmi vezető és a gazdálkodó szervezet helyi érdekképviseleti szervének képviselője (szövetkezet esetében az ellenőrző, illetőleg ipari szövetkezetnél a szövetkezeti bizottság által delegált személy).

3. A vizsgabizottságban való részvétel lehetőségére, elnökének és tagjainak, továbbá a felkészítést tartó előadóknak a díjazhatóságára a vonatkozó munkajogi előírások* az irányadók.[2]

A vizsgabizottság elnökének, tagjainak, továbbá az előadóknak (a felkészítést tartóknak) a díjazására a vonatkozó jogszabályban* az alapfokú óra- és vizsgadíjakra meghatározott díjtételek alkalmazandók.[3]

Vizsgakövetelmények

4. A munkavédelmi szervezet tagjának azokat a munkavédelmi ismereteket kell elsajátítania, amelyeket a munkavédelmi vezetőnek. A munkahelyi vezetők, tervezők, beruházók sajátítsák el a munkavédelmi alapjogszabályoknak a vezetőkre és a dolgozókra vonatkozó előírásait, valamint a munkakörükkel, illetőleg tevékenységükkel kapcsolatos biztonságtechnikai előírásokat, szabványokat, belső munkavédelmi vonatkozású szabályzatokat.

A munkavédelmi vizsgára kötelezett fizikai dolgozónak ismernie kell a belső munkavédelmi vonatkozású szabályoknak és a biztonságtechnikai' előírásoknak, szabványoknak a munkakörét érintő részét. A munkavédelmi vizsga részletes követelményeit a dolgozók beosztása és munkaterülete szerint kell meghatározni, és az MvSz-ben szabályozni.

4. számú melléklet a 9/1985. (VII. 20.) ME rendelethez

A munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás nyilvántartása

I.

A munkavédelmi oktatás nyilvántartása

1. A munkavédelmi oktatást és az oktatott anyag elsajátításának tényét hitelt érdemlő módon Munkavédelmi Oktatási Naplóban, vagy más módon naprakészen kell nyilvántartani.

2. Az oktatás nyilvántartásának tartalmaznia kell:

- az oktatás időpontját és időtartamát,

- az oktatás tárgyának megjelölését,

- az oktatás jellegét (előzetes, időszakos, rendkívüli),

- az oktatást végző nevét, munkakörét, aláírását,

- az oktatásra kötelezett nevét, munkakörét, aláírását,

- a beszámoltatás formáját, eredményét.

II.

A munkavédelmi vizsgáztatás nyilvántartása

3. A munkavédelmi vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a vizsga helyét, időpontját, a vizsgabizottság tagjainak nevét, a vizsgára kötelezett nevét, személyi számát, munkahelyét, munkakörét, és a vizsga eredményét, a jegyzőkönyvet iktatni kell és irattárban meg kell őrizni.

4. A jegyzőkönyv alapján a vizsgázott dolgozókról betűsoros nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről és a vonatkozó irattári szabályok szerinti megőrzéséről a vizsgát lebonyolító szerv köteles gondoskodni.

5. A sikeresen vizsgázott dolgozó részére országosan egységesített bizonyítványt kell kiállítani, melyet a vizsgabizottság elnöke hitelesít. A bizonyítványon a nyilvántartási számot és a vizsga pontos időpontját is fel kell tüntetni.