20/1986. (XII. 28.) MÉM rendelet
a földértékelésről szóló 1980. évi 16. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
A földértékelésről szóló 1980. évi 16. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a következőket rendelem.
1. §
(1) A földértékelés kiterjed - a halastó kivételével - külterületen és a zártkertben levő, továbbá a belterületen nagyüzemi művelés alatt álló mezőgazdasági és erdő művelési ágban hasznosított vagy hasznosítható földekre (a továbbiakban együtt: föld).
(2) A földértékelés alapjául szolgáló nagyméretarányú országos talajtérképezést egyrészt a meglevő talajtérképek felújítása, másrészt új talajtérkép készítése útján kell végrehajtani.
(3) A földértékeléshez szükséges talajtérképezést a fővárosi, megyei földhivatal (a továbbiakban: megyei földhivatal) a megyei növényvédelmi és agrokémiái állomás bevonásával szervezi.
(4) Ha más célra készül talajtérkép, a talajtérképezést végző szerv a földértékeléshez köteles az általa végzett talajszelvény feltárással kapcsolatos helyszíni és laboratóriumi vizsgálat eredményét tartalmazó jegyzőkönyv, továbbá a talajtérkép egy-egy példányát a megyei földhivatal, valamint a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás részére a munka befejezését követő harminc napon belül megküldeni.
2. §
(1) A talajtérképet 1 : 10 000 méretarányban szelvényhatárosan úgy kell elkészíteni, hogy az felhasználható legyen a termőfölddel kapcsolatos alapvető feladatok (földértékelés, melioráció, földvédelem, termelésszervezés stb.) végrehajtásához.
(2) A talajtérképezés alapja az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) 1 : 10 000 méretarányú topográfiai térképe. Ha ez nem áll rendelkezésre; a térképezéshez átmenetileg a sztereografikus vetületű topográfiai térképet kell használni.
(3) A talaj térképezés során gondoskodni kell a szomszédos térképszelvényekhez való csatlakozásról.
3. §
(1) A talaj lényeges tulajdonságait helyszíni és laboratóriumi vizsgálattal kell megállapítani.
(2) A talaj alaptermékenységének megállapításánál a lényeges talajtulajdonságok különösen a következők:
a) az alapkőzet fajtája,
b) a fizikai tulajdonság,
c) a humuszos réteg vastagsága,
d) a humusztartalom,
e) a karbonáttartalom és annak eloszlása,
f) a visszameszeződés mértéke,
g) a szikesség vagy a talaj savanyúsága,
h) a szántott réteg kő- vagy kavicstartalma,
i) az eltemetett humuszos réteg mélysége,
j) a talajvíz mélysége,
k) a termőréteg vastagsága.
4. §
(1) A vizsgált talajt lényeges tulajdonságai alapján a genetikai talajosztályozás rendszerének megfelelő típusba, altípusba, illetőleg változatba kell besorolni.
(2) Ugyanazon talajtípusba tartoznak a közel azonos talajképző tényezők együttes hatására kialakult talajok.
(3) Az azonos talajtípuson belüli altípusok megkülönböztetésénél a jellemző talajképző folyamatok erősségét, a változatba való besorolásnál pedig a jellemző tulajdonságok olyan hasonlóságát kell alapul venni, amelyek a talaj alaptermékenységére a legnagyobb befolyást gyakorolják
5. §
(1) A talaj alaptermékenységét befolyásoló domborzati adottságok megállapításánál a lejtőviszonyokat és a kitettséget, a hidrológiai adottságok megállapításánál a vízelöntés mértékét, valamint a hullámtereken és nyílt ártereken fellépő fokozott mértékű termelési bizonytalanságot kell figyelembe venni.
(2) Az éghajlati adottságok megállapításánál a csapadék mennyiségét és eloszlását, a levegő nedvességtartalmát, a hőmérséklet és a napsütés alakulásának helyi törvényszerűségeit - országosan elhatárolt éghajlati kategóriák szerint - kell értékelni.
(3) A hullámtérben és a nyílt ártereken levő földrészletek (együttesen: árterület) termőhelyi értékszámát - a nádas és az erdő kivételével - 10%-kal csökkenteni kell, ha a földértékelést megelőző 10 esztendő alatt a vízelöntés legalább három évben bizonyíthatóan bekövetkezett.
6. §
(1) Az erdő művelési ágba tartozó föld talajának értékelését a mezőgazdasági művelési ágban hasznosított földdel azonos elvek alapján kell megállapítani. A termőhelyi értékszámot - a mezőgazdasági területekbe beékelődő erdők kivételével - a termőhelyet jellemző fafajok és a várható termés figyelembevételével, a talajértékszám, valamint az éghajlati és a hidrológiai viszonyokat kifejező tényezők alapján kell meghatározni.
(2) A mezőgazdasági területekbe beékelődő erdőterületek termőhelyi értékszámát a mezőgazdasági művelési ágba hasznosított földdel azonosan kell megállapítani.
(3) Az erdő művelési ágba tartozó földnek az (1) bekezdésben foglaltak szerinti értékeléséig az ingatlannyilvántartásban feltüntetett termőhelyi értékszámát változatlanul kell hagyni,
7. §
A nádas művelési ágba tartozó földnél a talaj alaptermékenysége helyett a termés minőségét kell meghatározni. A termés minőségének meghatározása során a termőhely vízborítottságát, az utolsó három évben elért termés átlagos mennyiségét és minőségét meghatározó tulajdonságokat kell alapul venni.
8. §
(1) A talajtérképezésnél a talajszelvények helyét - felújítás esetén szükség szerint, új felvétel esetén 10-12 hektáronként - helyszíni bejárás során kell kijelölni.
(2) A talajszelvények helyét a talajtérképen fel kell tüntetni és térképszelvényenként sorszámmal kell megjelölni.
(3) A talajtérképen az egy hektárt elérő eltérő talajtípusokat (altípusokat, változatokat) körül kell határolni.
(4) A talajtérképezéshez fel kell használni a korábbi talaj térképezések és a mintateres földértékelés során feltárt talajszelvények vizsgálati eredményeit.
9. §
(1) A talajtérképet átvételi vizsgálat keretében kell minősíteni.
(2) Az átvételt a megyei földhivatal és a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás együttesen végzi.
10. §
A tvr. és e rendelet alkalmazása szempontjából mező- és erdőgazdasági nagyüzem: a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, (a továbbiakban: termelőszövetkezet) a mezőgazdasági kombinát, az állami gazdaság, az állami erdőgazdaság, az állami erdő- és vadgazdaság, továbbá a földet kezelő, használó egyéb gazdálkodó szervezet.
11. §
(1) A termőhelyi értékszám meghatározásához a talaj értékszámot kell alapul venni. A talajértékszám megállapításánál a talaj típusára, altípusára vonatkozó az 1. számú melléklet szerinti Talajértékelő Táblázatban meghatározott alapértékszám felső határértékéből kell kiindulni.
(2) A talaj termékenységét befolyásoló változati tulajdonságokra figyelemmel (termőréteg, humusztartalom csökkenés, karbonátosság stb.) az alapértékszámot a Talajértékelő Táblázat szerinti értékkel módosítani kell.
(3) Az alapértékszám módosított értéke a talajértékszám. A talaj értékszám nem lehet kevesebb az adott talajra vonatkozó alapértékszám alsó határánál.
12. §
(1) A termőhelyi értékszám a talajértékszámnak sorrendben a 2. számú mellékletben meghatározott domborzati viszonyok, valamint a 3. és 4: számú mellékletekben meghatározott éghajlati viszonyok figyelembevételével módosított értéke.
(2) A termőhelyi értékszám az országban előforduló leggyengébb és legjobb alaptermékenységű talajok alapulvételével 1-100 értékszámig terjedhet.
(3) A nádas művelési ágba tartozó föld termőhelyi értékszámát az 5. számú mellékletben meghatározott tényezők szerint kell megállapítani.
13. §
(1) A térbelileg összefüggő azonos minőségű talajokat a földértékelési térképen kell körülhatárolni. Földértékelési térképként a földmérési alaptérkép másolatát kell felhasználni.
(2) A földértékelési térkép a rajta levő eredeti megjelölésektől és ábrázolásoktól megkülönböztethetően tartalmazza
a) a talajszelvény helyét és sorszámát,
b) a talajszelvény talajának rendszertani számát,
c) a talajszelvényhez tartozó talajok természetbeni elhatároló vonalait,
d) a domborzati viszonyok és kitettség elhatároló vonalait,
e) a termőhelyi értékszámot.
14. §
(1) A földértékelési térkép alapján az ingatlannyilvántartás szerinti termőhelyi értékszámot községenkénti (városonkénti) felülvizsgálatát a területileg illetékes első fokú földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) végzi el.
(2) A két hektárnál kisebb területű földrészletet (alrészletet), ha azon belül különböző talajok vannak, a termőhelyi értékszámnak az ingatlannyilvántartásba történő feltüntetésénél a földrészletet (alrészletet) jellemző legnagyobb területű talajhoz tartozónak kell tekinteni.
(3) A két hektárt elérő vagy meghaladó területű földrészleten (alrészleten) belül valamennyi egymástól különböző minőségű talaj termőhelyi értékszámát egész hektárra kerekített területtel önállóan kell nyilvántartani. A töredék hektárt a nagyobb területű talajnál kell kimutatni. A földrészleten (alrészleten) belül a legkisebb nyilvántartásba vehető talaj területe egy hektár.
15. §
(1) A földrészlet határvonalának változása esetén a termőhelyi értékszámot a földértékelési térképen feltüntetett elhatárolás alapján kell megállapítani.
(2) Az ingatlan adatainak változásával kapcsolatban a külön jogszabályban előírt bejelentéssel együtt előterjesztett kérelemre módosítani kell a termőhelyi értékszámot, ha az érdekelt tulajdonában (kezelésében, használatában) álló területről az e rendeletben meghatározott földértékelés céljára alkalmas talajtérkép (talajvizsgálat) tartalma a földértékelési térkép tartalmától eltér.
(3) Ha a művelés alól kivett területet, továbbá a halastó és nádas területét mező- vagy erdőgazdasági művelésbe vonják, a termőhelyi értékszámot a művelési ág változás érvényesítése során a csatlakozó területek földértékelési térképen feltüntetett termőhelyi értékszámának figyelembevételével kell megállapítani. Ha a művelés alá vont terület az egy hektárt meghaladja, a termőhelyi értékszámot az érintett területen kijelölt talajszelvény helyszíni és laboratóriumi vizsgálata alapján kell megállapítani. Ilyen esetben a művelési ág változás bejelentéséhez mellékelni kell a területről készített talajtérképet és a laboratóriumi vizsgálat eredményét.
(4) Ha mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló földön nádas létesül, annak termőhelyi értékszámát a nádas értékelésére vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ha az említett területen halastó létesül vagy a földet a termelésből kivonják, az érintett földrészletek termőhelyi értékszámát törölni kell.
(5) A földértékelési rendszer országos bevezetését követően a belterületen nagyüzemi művelés alatt nem álló földdel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségek, külön jogszabályban meghatározott egyéb kötelezettségek és jogok megállapításához, a belterületen nagyüzemi művelés alatt álló hasonló alaptermékenységű föld, ha ilyen nincs, akkor a külterületi (zártkerti) hasonló alaptermékenységű föld termőhelyi értékszámát kell használni.
16. §
A földhivatal határozattal rendelkezik a termőhelyi értékszámoknak az ingatlannyilvántartásban való módosításáról. A határozat ellen az ingatlannyilvántartásról szóló jogszabályok szerint lehet fellebbezéssel élni.
17. §
(1) A módosított termőhelyi értékszámokat tartalmazó ingatlannyilvántartási munkarészeket a községi, nagyközségi, városi, fővárosi kerületi, illetőleg megyei városi hivatal (a továbbiakban: községi tanács) hivatali helyiségében 30 napig közszemlére kell tenni.
(2) Ha az eljárás a földtulajdonos (kezelő, használó) kérelmére indult, a határozatot az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint kell az érdekeltek részére kézbesíteni.
(3) A talaj alaptermékenységének tartós megváltozására alapozott fellebbezéshez csatolni kell a területről készített új talaj térképet és a laboratóriumi vizsgálat eredményét.
(4) Ha a fellebbezési eljárás során megállapítást nyer, hogy az új talajtérkép a földértékelés alapjául szolgáló talaj térképhez képest eltérő - de a tényleges állapottal egyező - adatokat tartalmaz, a termőhelyi értékszámot annak megfelelően kell megállapítani.
18. §
(1) A földhivatal a földértékelés eredményét tartalmazó ingatlannyilvántartás érvénybe lépéséről, valamint a korábbi ingatlannyilvántartás továbbvezetésének megszüntetéséről községenként (városonként) határozatot hoz. A határozatot a községi tanács végrehajtó bizottságának meg kell küldeni.
(2) A megszűnt ingatlannyilvántartásról a kataszteri tisztajövedelmi adatok felhasználásával kapcsolatos igények kielégítése céljából a földhivatal hiteles másolatot adhat. A másolat kiadására az ingatlannyilvántartásra vonatkozó szabályok az irányadók.
19. §
(1) Azokban a községekben (városokban), ahol a mintateres földértékelés érvénybe lépett, a földek kataszteri tisztajövedelméről mező- és erdőgazdasági nagyüzemenként és művelési áganként részletezett községi összesítő készült, amely a művelési ágak átlagos kataszteri tisztajövedelmét is tartalmazza.
(2) A községi összesítőben művelési ág változás esetén a kataszteri tisztajövedelmi adatokat - az adott művelési ágra vonatkozó átlagérték figyelembevételével - módosítani kell.
20. §
(1) A földértékelési rendszer országos bevezetéséig az egyes földrészletekhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségek, továbbá külön jogszabályban meghatározott egyéb kötelezettségek és jogok megállapításához az előző földminősítés eredményét tartalmazó földkönyvben feltüntetett minőségi osztály és kataszteri tisztajövedelmi adatokat kell használni.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti adatok időközben megváltoztak (pl. művelési ág változás), az érintett földrészlet minőségi osztályát és kataszteri tisztajövedelmét erre a célra külön kell megállapítani.
(3) A termelőszövetkezetbe bevitt föld után járó földjáradékot, továbbá megváltás és felajánlás esetén a térítést a kataszteri tisztajövedelem alapján kell kiszámítani.
21. §
A Talajértékelő Táblázat alapján az ingatlannyilvántartásban feltüntetett termőhelyi értékszámokat - az országos érvénybe lépést megelőzően - azokban a községekben (városokban) is felül kell vizsgálni, ahol az említett időpontig a talajtérképek nem készülnek el.
22. §
(1) Ez a rendelet 1987. január 1-én lép hatályba. Egyidejűleg a 26/1980. (XI. 9.) MÉM rendelet, az 5/1981. (IV. 2.) MÉM rendelet és a 12/1982. (VI. 23.) MÉM rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet mellékletét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kell közzétenni és azt az Értesítőben közzétett közleménnyel is módosítani lehet.
Váncsa Jenő s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter