26/1980. (XI. 9.) MÉM rendelet
a földértékelésről szóló 1980. évi 16. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
A földértékelésről szóló 1980. évi 16. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a következőket rendelem:
(A tvr. 1. §-ához)
1. §
A földértékelés kiterjed - a halastó kivételével - a külterületen és a zártkertben levő, továbbá a belterületen nagyüzemi művelés alatt álló mezőgazdasági és erdő művelési ágban hasznosított vagy hasznosítható földre (a továbbiakban együtt: föld).
(A tvr. 4. §-ához)
2. §
A talaj lényeges tulajdonságait a jelenlegi talajosztályozás mintatereinek helyszíni és szükség szerinti laboratóriumi vizsgálatával kell megállapítani.
3. §
A talaj alaptermékenységének megállapításánál a lényeges talajtulajdonságok különösen a következők:
a) az alapkőzet fajtája,
b) a fizikai tulajdonság,
c) a humuszos réteg vastagsága,
d) a humusztartalom,
e) a karbonát tartalom és annak eloszlása,
f) a visszameszeződés mértéke,
g) a szikesség vagy a talaj savanyúsága,
h) a szántott réteg kő vagy kavicstartalma,
i) az eltemetett humuszos réteg mélysége,
j) a talajvíz mélysége.
4. §
(1) A vizsgált talajt - lényeges tulajdonságai alapján - a genetikai talaj osztályozás rendszerének megfelelő típusba, altípusba, illetőleg változatba kell besorolni.
(2) Ugyanazon talajtípusba tartozónak kell tekinteni a közel azonos talaj képző tényezők együttes hatására kialakult talajokat.
(3) Az azonos talajtípuson belüli altípusok megkülönböztetésénél a jellemző talajképző folyamatok erősségét, a változatba való besorolásnál pedig a jellemző talajtulajdonságok olyan hasonlóságát kell alapul venni, amelyek a talaj alaptermékenységére a legnagyobb befolyást gyakorolják.
(4) A legalább egy hektár területű, azonos minőségű talajok elhatárolását a jelenlegi talajosztályozásnak megfelelően kell figyelembe venni.
5. §
(1) A talaj alaptermékenységét befolyásoló domborzati adottságok megállapításakor a lejtőviszonyokat és a kitettséget, a hidrológiai adottságok megállapításakor a vízelöntés mértékét, illetőleg a fakadó vizek károsító hatását, valamint az ártereken fellépő fokozott mértékű termelési bizonytalanságot kell figyelembe venni.
(2) Az éghajlati adottságok megállapításakor a csapadék mennyiségét és eloszlását, a levegő nedvességtartalmát, a hőmérséklet és a napsütés alakulásának helyi törvényszerűségeit - országosan elhatárolt éghajlati kategóriák szerint -kell értékelni.
6. §
A nádas művelési ágba tartozó földnél a földértékelés során a talaj alaptermékenysége helyett a termés minőségét kell meghatározni. A termés minőségének megállapítása során a termőhely vízborítottságát, a termés átlagos mennyiségét és minőségét meghatározó tulajdonságokat kell alapul venni.
7. §
(1) A föld értékelése során a mintateret fel kell tárni és az ahhoz tartozó talajok elhatárolását ellenőrizni, szükség szerint módosítani kell.
(2) A földértékeléshez fel kell használni a talajosztályozási térképeket, felhasználhatók továbbá a korábbi talaj vizsgálati eredmények, a légifelvételek, a topográfiai térképek és a talajtérképek.
(3) A mintatér feltárásával és a mintatérhez tartozó terület körülhatárolásával kapcsolatos helyszíni feladatok végrehajtásába a községi, nagyközségi, városi, illetőleg fővárosi kerületi (a továbbiakban: községi) tanács végrehajtó bizottsága, valamint az érintett mezőgazdasági nagyüzem képviselőjét be kell vonni. A földértékelési munkába szükség szerint más szakemberek is bevonhatók
8. §
Az elhatárolt talajok tulajdonságait valamely már feltárt mintatéren megállapított talajtulajdonságok és más rendelkezésre álló adatok [vhr. 7. § (2) bekezdése] alapján kell meghatározni.
(A tvr. 5. §-ához)
9. §
(1) A termőhelyi értékszám meghatározásához a talaj értékszámot kell alapul venni. A talajértékszám megállapításánál a talaj típusára, altípusára vonatkozóan a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kiadott Földértékelési Szabályzatban meghatározott alapértékszám felső határértékéből kell kiindulni.
(2) A talaj alaptermékenységét kedvezőtlenül befolyásoló változati tulajdonságokra figyelemmel (termőréteg, humusztartalom csökkenés, karbonátosság stb.) az alapértékszámot a Földértékelési Szabályzat szerinti értékkel módosítani kell.
(3) Az alapértékszám módosított értéke a talajértékszám. A talaj értékszám nem lehet kevesebb az adott talajra vonatkozó alapértékszám alsó határánál.
10. §
(1) A termőhelyi értékszám a talajértékszámnak a domborzati, a hidrológiai és az éghajlati viszonyok figyelembevételével a Földértékelési Szabályzat szerint módosított értéke.
(2) A termőhelyi értékszám az országban előforduló leggyengébb és legjobb alaptermékenysé-gű talajok alapulvételével 1-100 értékszámig terjedhet.
(3) A nádas művelési ágba tartozó föld termőhelyi értékszámát a Földértékelési Szabályzatban meghatározott szempontok szerint kell megállapítani.
11. §
(1) A térbelileg összefüggő azonos minőségű talajokat földértékelési térképen kell körülhatárolni. Földértékelési térképként a földmérési alaptérkép másolatát kell felhasználni.
(2) A földértékelési térkép a rajta levő eredeti megjelölésektől és ábrázolásoktól megkülönböztethetően tartalmazza:
a) a mintatér helyét,
b) a mintatér talajának rendszertani számát,
c) a termőhelyi értékszámot,
d) a mintatérhez tartozó talajok természetbeni elhatároló vonalait.
12. §
(1) A mintaterek talajának tulajdonságait mintatérjegyzékbe kell foglalni.
(2) A mintatér jegyzék tartalmazza:
a) a földrészlet helyrajzi számát,
b) a mintatér számát,
c) a mintatér talajának rendszertani számát,
d) a talaj tulajdonságainak mintaterenkénti leírását,
e) a talajértékszámot és
f) a termőhelyi értékszámot.
(A tvr. 6. §-ához)
13. §
(1) A földértékelés megkezdését legalább harminc nappal előbb az érintett községben, nagyközségben, városban, a fővárosi kerületben (a továbbiakban: község) a helyben szokásos módon közhírré kell tenni.
(2) A községek csatlakozó határrészein a termőhelyi értékszámok összhangjáról gondoskodni kell.
14. §
A tvr. és e rendelet alkalmazása szempontjából mező- és erdőgazdasági nagyüzem: a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet), a mezőgazdasági kombinát, az állami gazdaság, az állami erdőgazdaság (erdő- és vadgazdaság), továbbá a földet kezelő, használó egyéb gazdálkodó szervezet
(A tvr. 7. §-ához)
15. §
(1) A termőhelyi értékszámot az ingatlannyilvántartásban fel kell tüntetni
(2) Az ingatlannyilvántartásban a mintaterek termőhelyi értékszámának átlagát kell feltüntetni a mintaterekkel azonos művelési ágba és minőségi osztályba tartozó valamennyi földrészletnél.
16. §
(1) A két hektárnál kisebb területű földrészletet (alrészletet), ha azon belül különböző talajok vannak, a termőhelyi értékszám ingatlannyilvántartási feltüntetése szempontjából a földrészletet (alrészletet) jellemző legnagyobb területű talajhoz tartozónak kell tekinteni.
(2) A két hektárt elérő vagy meghaladó területű földrészleten (alrészleten) belül valamennyi egymástól különböző minőségű talaj termőhelyi értékszámát egész hektárra kerekített területtel önállóan kell nyilvántartani. A töredék hektárt a nagyobb területű talajnál kell kimutatni. A földrészleten (alrészleten) belül a legkisebb nyilvántartásba vehető talaj területe egy hektár.
17. §
(1) A földértékelés eredményét tartalmazó ingatlannyilvántartást a községi tanács végrehajtó bizottságánál harminc napig közszemlére kell tenni. Erről az érdekelteket a helyben szokásos módon azzal kell értesíteni, hogy a közszemle utolsó napjától számított harminc napon belül az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalnál a földértékelési adatok ellen felszólalhatnak.
(2) A földértékelés eredményét tartalmazó ingatlannyilvántairtás elleni felszólalást a járási földhivatal bírálja el.
18. §
(1) A járási földhivatal a földértékelés befejezése után a termőhelyi értékszámot módosítja, ha a földrészlet határvonalának megváltozása egyidejűleg a körülhatárolt talaj földrészleten belüli elhelyezkedését is - a termőhelyi értékszámra kihatóan - befolyásolja.
(2) Az ingatlan adatainak változásával kapcsolatban a külön jogszabályban előírt bejelentéssel együtt előterjesztett kérelemre módosítani kell a termőhelyi értékszámot, ha az érdekelt tulajdonában, kezelésében, használatában álló területről a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás által készített vagy jóváhagyott, az e jogszabályban meghatározott földértékelés céljára megfelelő genetikus talajtérkép (talajvizsgálat) tartalma a földértékelési térkép tartalmától eltér.
19. §
(1) A 17-18. §-ban foglalt eljárások során hozott határozat ellen az ingatlannyilvántartásról szóló jogszabályok szerint lehet fellebbezéssel élni.
(2) A talajminőség tartós megváltozására alapozott fellebbezést a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervével egyetértésben kell elbírálni; termelőszövetkezet esetén az illetékes területi szövetség véleményét ki kell kérni,
20. §
(1) A járási földhivatal az új földértékelés eredményét tartalmazó ingatlannyilvántartás érvénybe lépéséről, valamint a korábbi ingatlannyilvántar-tás továbbvezetésének megszüntetéséről községenként határozatot hoz. A határozatot a községi tanács végrehajtó bizottságának meg kell küldeni.
(2) A megszűnt ingatlannyilvántartásról a kataszteri tisztajövedelmi adatok felhasználásával kapcsolatos igények kielégítése céljából a járási földhivatal hiteles másolatot adhat. A másolat kiadására az ingatlannyilvántartásra vonatkozó szabályok az irányadók.
(A tvr. 8. §-ához)
21. §
(1) Azokban a községekben, ahol az új földértékelés érvénybe lépett, a földeknek a jelenlegi talaj osztályozás szerinti kataszteri tisztajövedelméről mező- és erdőgazdasági nagyüzemenként és művelési áganként részletezett községi összesítőt kell készíteni, amelyben a művelési ágak átlagos kataszteri tisztajövedelmét is fel kell tüntetni.
(2) A községi összesítőben művelési ág változás esetén a kataszteri tisztajövedelmi adatokat - az adott művelési ágra vonatkozó átlagérték figyelembevételével - módosítani kell.
(3) Az új földértékelési rendszer országos bevezetéséig az egyes földrészletekhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségek, továbbá külön jogszabályban meghatározott egyéb kötelezettségek és jogok megállapításához az előző földminősítés eredményét tartalmazó földkönyvben feltüntetett minőségi osztály és kataszteri tisztajövedelmi adatokat kell használni.
(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti adatok időközben megváltoztak (pl. művelési ág változás), az érintett földrészlet minőségi osztályát és kataszteri tisztajövedelmét erre a célra külön kell megállapítani.
(5) A termelőszövetkezetbe bevitt föld után járó földjáradékot, továbbá megváltás és felajánlás esetén a térítést a kataszteri tisztajövedelem alapján kell kiszámítani.
22. §
A talajtérképezést végző szervek a földértékeléshez kötelesek az általuk végzett talajszelvény feltárással kapcsolatos laboratóriumi vizsgálat eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet és az üzemi talajtérképek egy példányát a megyei földhivatal részére a munka befejezését követő harminc napon belül megküldeni.
(A tvr. 9. §-ához)
23. §
Ez a rendelet 1981. január hó 1. napján lép hatályba.
(A tvr. 10. §-ához)
24. §
E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1976. évi 35. törvényerejű rendelettel módosított 1972. évi 31. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott és a 2/1977. (I. 10.), továbbá a 47/1977. (XII. 28.) és a 9/1980. (V. 1.) MÉM rendeletekkel módosított 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Ivhr.) 39. §-a. 42. § (3) bekezdésének g) pontja, 44. és 66. §-a hatályát veszti.
25. §
(1) Az Ivhr. 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Önálló ingatlannak kell tekinteni)
"b) az épületet akkor, ha az -nem vagy csak részben a földtulajdonos tulajdona".
(2) Az Ivhr. 32. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A földkönyv első része - belterületi, külterületi, zártkerti csoportosításban, a helyrajzi számok sorrendjében - a földrészletek következő adatait tartalmazza:)
"d) művelési ág, alrészlet, az elhatárolt talaj területe,
e) termőhelyi értékszám,"
(3) Az Ivhr. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"Gyep
35. § Gyep művelési ágban kell nyilvántartani azokat a füves területeket, amelyek fűtermése kaszálással vagy legeltetéssel hasznosítható. Gyep művelési ágban kell nyilvántartani a talajvédő füves területeket, valamint a fásitott legelőket is".
(4) Az Ivhr. a következő címmel és 41/A. §-sal egészül ki:
"HALASTÓ
41/A. § Halastó az a mesterséges vízfelület, amelyet haltenyésztésre használnak, ide értve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint ezek tartozékait (pl. töltés, táp- és lecsapoló csatorna, a kiszolgáló épületek által elfoglalt terület) is."
(5) Az Ivhr. 42. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki és az (1) bekezdésben hivatkozott (2)-(6) bekezdés megjelölés (2)-(7) bekezdésre változik:
"(7) A természetvédelemmel kapcsolatban művelés alól kivett terület a természetvédelem alatt álló területeknek szigorúan védett része."
(6) Az Ivhr. a következő címmel és 63/A. §-sal egészül ki:
"A RÉSZHÁZ NYILVÁNTARTÁSA
63/A. § (1) Azokat az ingatlanokat, amelyek az ingatlannyilvántartás elkészítésekor a telekkönyvben emeletek, vagy egyes helyiségek szerint meghatározott részekre osztva más-más személynek, vagy hányadrészek szerint több személynek a tulajdonaként szerepeltek (a továbbiakban: részház), a telekkönyvi betét szerinti nyilvántartási módnak megfelelően kell a tulajdoni lapra átvenni.
(2) Az ingatlannyilvántartás elkészítése után részházat újonnan nem lehet nyilvántartásba venni."
(7) Az Ivhr. 120 §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"120. § A község földterületéről a termőhelyi értékszámok figyelembevételével törzskönyvet kell készíteni. Abban fekvésenként összesítve, művelési áganként részletezve fel kell tüntetni az egyes termőhelyi értékszámokhoz tartozó földek területét, valamint a hektárra kerekített földterület és a vonatkozó termőhelyi értékszám szorzatával kiszámított értéket,"
26. §
Azokban a községekben, amelyekre vonatkozóan még nem valósult meg az e rendeletben szabályozott földértékelés, a 24. §-ban hatályon kívül helyezett, továbbá a 25. § (2)-(4) és (7) bekezdéseiben módosított., illetőleg kiegészített, eredeti rendelkezéseket átmenetileg alkalmazni kell.
Váncsa Jenő s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter