21/1986. (VIII. 31.) MM rendelet
a felsőoktatási intézmények hallgatóinak tanulmányi és vizsgarendjéről
Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 2. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a felsőoktatási intézményeket irányító miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával egyetértésben - a felsőoktatási intézmények hallgatói tanulmányi és vizsgarendjének alapvető szabályait a következők szerint állapítom meg:
I. fejezet
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a felsőoktatási intézményekben alapképzésben, valamint - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - iskolarendszerű szakosító továbbképzésben részt vevő magyar állampolgár hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire.
(2) A fegyveres erők és a fegyveres testületek felsőoktatási intézményei e rendelet szabályait a sajátosságaiknak megfelelően alkalmazzák.
(3) A rendelet hatálya kiterjed - ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - az alapképzésben és iskolarendszerű szakosító továbbképzésben részt vevő külföldi hallgatókra is.
(4) A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgarendjét - e rendelet alapján - a felsőoktatási intézmény (kar) tanulmányi és vizsgaszabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) határozza meg.
A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek
2. §
(1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben, továbbá az átvétel, a párhuzamos képzés, az egyéni tanulmányi rend. valamint az áthallgatás engedélyezésében elsőfokon oktatókból és hallgatókból álló tanulmányi bizottság jár el.
(2) A tanulmányi bizottság elnökét és oktató tagjait az intézményi (kari) tanács, hallgató tagjait - az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon - a hallgatók választják. A tanulmányi bizottság egy-egy tagját az esti, illetőleg a levelező tagozat hallgatói közül kell választani.
(3) A tanulmányi bizottság a hatáskörét a Szabályzatban meghatározott személyre átruházhatja.
(4) A másodfokú hatáskört a felsőoktatási intézmény (kar) vezetője gyakorolja.
3. §
(1) Az első fokon hozott határozat (döntés) ellen - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - a hallgató annak kézhezvételétől (tudomására hozásától) számított nyolc napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.
(2) A másodfokú határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.
II. fejezet
A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések
A tanév időbeosztása
4. §
(1) A teljes képzési időn belül az oktatási időszakot (tanéves, féléves, évharmados vagy más időegységes rendszerben) a tanterv határozza meg.
(2) Az oktatás megkezdésének időpontját, a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak időtartamát - a tanterv alapján - tanévenként a felsőoktatási intézmény vezetője határozza meg.
(3) A foglalkozások (tanórák) időtartamát a Szabályzat határozza meg,
(4) A felsőoktatási intézmény (kar) vezetője tanévenként legfeljebb hat nap tanítási szünetet engedélyezhet, ezen kívül március 15-e és március 2l-e tanítási szünet.
A hallgató beiratkozási kötelezettsége
5. §
(1) A hallgató köteles a Szabályzatban megállapított beiratkozási időszakban beiratkozni, ha e kötelezettségének saját hibájából nem tesz eleget - a hallgatói jogviszony megszűnése miatt - a hallgatók sorából törölni kell.
(2) A beiratkozás alkalmával a hallgató a leckekönyvébe felveszi
a) a tanterv által kötelezően előírt tantárgyakat,
b) a vagylagosan előírt (alternatív) tantárgyak közül a kötelezően választott tantárgyakat, és
c) a szabadon választható (fakultatív) tantárgyakat.
(3) Az azonos tantárgyból párhuzamosan meghirdetett foglalkozások közül - a Szabályzatban meghatározott feltételek mellett - a hallgatók választhatnak.
(4) A (2) bekezdés b)-c) pontjában megjelölt tantárgyak felvételére, illetőleg a párhuzamos foglalkozások közötti választásra a Szabályzat eltérő időpontot is megállapíthat.
(5) A (2) bekezdés b) pontja szerint választott tantárgyak a hallgató számára kötelezővé válnak.
Tájékoztatás a követelményekről
6. §
(1) A felsőoktatási intézmény a Szabályzatban rendelkezik arról, hogy a hallgatók kellő időben és módon tájékoztatást kapjanak a jogaik gyakorlásához és a hallgatói, illetőleg a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges tudnivalókról.
(2) Ha az oklevél minősítésébe valamelyik tantárgyból szerzett érdemjegy beszámít, e tantárgy oktatásának megkezdése előtt erre a hallgatók figyelmét fel kell hívni.
Részvétel a foglalkozásokon
7. §
(1) Azokat a tanulmányi foglalkozásokat, amelyeken a hallgató részvétele kötelező, a tanterv határozza meg.
(2) A jelenlét ellenőrzésének és a hiányzás Igazolásának módját és idejét, a pótlás körülményeit, valamint az igazolt és az igazolatlan hiányzás követelményeit a Szabályzat határozza meg.
(3) Ha a hallgató az engedélyezett párhuzamos képzés (12. §) vagy áthallgatás [13. § (2)-(3) bekezdés] következtében a kötelező foglalkozásokon nem tud részt venni, a Szabályzatnak lehetővé kell tennie, hogy
a) teljes vagy részleges felmentést kapjon a tantárgy kötelező foglalkozásai alól, de az oktatási időszak elismerésének egyéb feltételeit mindkét esetben teljesíteni kell,
b) kérelmére egyéni tanulmányi rend alapján tanuljon.
A tanulmányok kérelemre történő megszakítása
8. §
(1) A tanulmányok kérelemre történő megszakítása évhalasztással vagy évkihagyással történhet.
(2) Az első évfolyamra felvett hallgató tanulmányai megkezdésére - legfeljebb két évi -halasztást kaphat.
(3) A tanulmányok tartama alatt, méltánylást érdemlő okból - ide nem értve a tanulmányi mulasztásokat - a hallgató évkihagyás engedélyezését kérheti. Az évkihagyás egy évre és legfeljebb két alkalommal engedélyezhető. A tanulmányok folytatásának feltételeiről (különbözeti vizsgák, gyakorlatok pótlása, esetleges felmentések stb.) az engedélyező határozatban kell rendelkezni.
(4) A hallgató bejelentésére a gyermekgondozási díj, illetőleg segély időtartamára évhalasztást, illetve évkihagyást kell engedélyezni.
(5) Az évhalasztás és az évkihagyás engedélyezése iránti kérelem benyújtásának és elbírálásának módját a Szabályzat határozza meg.
Átvétel
9. §
(1) Másik felsőoktatási intézménybe, más karra, szakra, illetőleg tagozatra az a hallgató vehető át
a) aki legalább egy lezárt érvényes tanévvel (vagy annak megfelelő oktatási időszakkal) rendelkezik és
b) akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás (24. §) vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szűnt meg, illetőleg a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei sem állnak fenn.
(2) Az átvétel feltételeit - ideértve a felvételi (alkalmassági) vizsga előírásának lehetőségét is - az a felsőoktatási intézmény (kar) határozza meg, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonya az átvétel után folytatódik (a továbbiakban fogadó intézmény).
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéstől különös méltánylást érdemlő esetben el lehet térni.
(4) Az átvételt kimondó határozatban rendelkezni kell arról, hogy az átvett hallgató mely szakon, milyen évfolyamon és tagozaton kezdheti meg, illetőleg folytathatja a tanulmányait, továbbá dönteni kell a különbözeti vizsgák letételéről és az esetleges felmentésekről is.
Az egyéni tanulmányi rend
10. §
(1) Egyéni tanulmányi rend általában a II. évfolyamtól, elsősorban a kiváló teljesítményt nyújtó hallgatónak engedélyezhető.
(2) Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, vizsgáit a vizsgaidőszak előtt is leteheti, a soron következő oktatási időszak tárgyait leckekönyvébe előre felveheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja vagy más hasonló kedvezményben részesülhet.
(3) Az egyéni tanulmányi rend alapián tanulmányokat folytató hallgatónak is le kell azonban tennie az összes kötelezően előírt vizsgát, továbbá köteles szakdolgozatot vagy diplomamunkát (a továbbiakban: szakdolgozat) készíteni és államvizsgát tenni.
(4) Az egyéni tanulmányi rend alapján való felkészülést a felsőoktatási intézménynek konzultációkkal, speciális foglalkozásokkal vagy más módon elő kell segítenie.
(5) Az engedély indokolt esetben visszavonható.
11. §
(1) A felnőttek iskolai oktatásának keretében egyetemi vagy főiskolai végzettség - kivételesen indokolt esetben és a szak jellegétől függően - egyéni felkészülés alapján is megszerezhető.
(2) Az egyéni felkészülés alapján folyó képzésre a 10. § (3) és (4) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.
A párhuzamos képzés
12. §
(1) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató egyidőben két felsőoktatási intézményben, karon, szakon folytat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kap.
(2) A párhuzamos képzésre való felvételről és a tanulmányok folytatásának feltételeiről az a felsőoktatási intézmény dönt. amelyben a hallgató a második vagy további oklevelet megszerezni kívánja. Ha a felvételi tantárgyak nem egyeznek meg, illetőleg az új intézményben (karon, szakon) való tanuláshoz különleges készségek vagy ismeretek szükségesek, a hallgatónak felvételi (alkalmassági) vizsgát kell tennie.
(3) A tanulmányi és a vizsgakötelezettség alóli esetleges felmentést vagy az egyéni tanulmányi rendet, továbbá a párhuzamos képzésből folyó egyéb követelményeket - a hallgató kérésére -az érdekelt felsőoktatási intézmények közösen állapítják meg.
Az áthallgatás
13. §
(1) A hallgató külön engedély nélkül részt vehet másik felsőoktatási intézmény, kar, szak előadásain és foglalkozásain, kivéve, ha ezt a Szabályzat fontos érdekből korlátozza vagy kizárja.
(2) A hallgató az 5. § (2) bekezdésében említett tantárgyak mellett más szak, kar, felsőoktatási intézmény valamely tantárgyát is felveheti és abból vizsgát tehet, feltéve, hogy ezt a fogadó intézmény engedélyezi. Az ilyen - áthallgatás alapján tett - vizsga a hallgató tanulmányi átlageredményébe nem számít be.
(3) A hallgató az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban említett tantárgy helyett más szak, kar, felsőoktatási intézmény azonos jellegű tantárgyát is felveheti és abból vizsgát tehet. Ehhez mindkét érintett intézmény engedélye szükséges. Az ilyen - áthallgatás alapján tett - vizsgát úgy kell tekinteni, mintha azt a hallgató a saját intézményében tette volna.
Felmentés a tanulmányi és a vizsgakötelezettség alól
14. §
A hallgatót - e rendelet, illetőleg más jogszabály, továbbá a Szabályzat rendelkezései alapján - felmenthetik, illetőleg felmentik meghatározott tantárgyak tanulmányi és vizsgakötelezettsége alól.
III. fejezet
Az ismeretek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések
A leckekönyv aláírása
15. §
(1) A leckekönyvi aláírás megtagadásának és a hiányzó aláírás utólagos megadásának feltételeit és módját a Szabályzat határozza meg.
(2) Ha a leckekönyv aláírását megtagadták, ezt a leckekönyv megfelelő rovatában "Aláírás megtagadva" bejegyzéssel kell rögzíteni.
(3) A szabadon választott (fakultatív) tantárgyakból az aláírás megtagadása esetén a tantárgyat a leckekönyvből törölni kell.
A vizsgaidőszak
16. §
(1) A vizsgaidőpontokat úgy kell meghatározni, hogy a hallgató a vizsgákat arányosan elosztva tehesse le, és a sikertelen vizsgákat még a vizsgaidőszakban megismételhesse.
(2) A hallgató egyéni vagy csoportos vizsgaterv alapján vizsgázhat.
(3) A hallgatót a vizsgaidőpontokról a vizsgaidőszak megkezdése előtt legalább egy hónappal tájékoztatni kell.
(4) Az a hallgató, aki neki fel nem róható okból (pl. betegség vagy szülés miatt) nem tud a vizsgaidőszakban vizsgát tenni - engedély alapján - vizsgaidőszakon kívül is tehet vizsgát. Az ilyen vizsgát a vizsgaidőszakban tett vizsgának kell tekinteni.
(5) A tantervben meghatározott tantárgyakból a hallgató a vizsgaidőszakot megelőző szorgalmi időszakban, illetőleg a korábbi vagy későbbi vizsgaidőszakban is tehet vizsgát. A Szabályzat határozza meg e vizsgák letételének feltételeit, végső időpontját és a sikertelen vizsga megismétlésének szabályait.
A vizsgáztatás rendje
17. §
(1) A hallgató a kitűzött vizsgaidőpontban köteles a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni. A Szabályzat határozza meg a vizsgahalasztás feltételeit, időpontját és módját, továbbá a vizsgáról való távolmaradás következményeit és az igazolás módját, valamint az elmaradt vizsga pótlásának feltételeit és módját.
(2) A szóbeli vizsgák - ideértve az államvizsgát és a szakdolgozat védését is - nyilvánosak. A nyilvánosság indokolt esetben (pl. az oktatott tantárgy jellegére figyelemmel) korlátozható vagy kizárható.
(3) A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést.
(4) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt lésköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke felelős.
(5) A szigorlatot legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni és arról jegyzőkönyvet kell vezetni.
(6) Ha a vizsgáztatást egy oktató végezte
a) az első megismételt vizsgát - a hallgató kérelmére - más oktató vagy bizottság előtt,
b) a második megismételt vizsgát bizottság előtt kell tenni.
Az ismeretek ellenőrzésének főbb formái
18. §
(1) A megfelelő - a képzési célhoz igazodó egymásra épített - ellenőrzési formákat a tanterv, ezek tartalmi követelményeit a tantárgyi program határozza meg.
(2) A tananyag ismeretének értékelése
a) ötfokozatú:
jeles (5)
jó (4)
közepes (3)
elégséges (2)
elégtelen (1)
b) háromfokozatú:
kiválóan megfelelt
megfelelt
nem felelt meg
minősítés lehet.
(3) A tantárgyak főbb számonkérési formái a következők:
a) Gyakorlati jegyet (gyakorlatértékelést) írhat elő a tanterv, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak elsősorban az oktatási időszakban kell teljesítenie. A gyakorlatértékelés öt- vagy háromfokozatú minősítéssel történik.
b) A beszámoló a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag számonkérése. Értékelése a tanulmányi átlagba nem számító, háromfokozatú minősítéssel történik, s a számonkérés anyagából a továbbiakban más vizsga nem írható elő. A beszámoló "nem megfelelt" minősítését a tanulmányokat lezáró utolsó vizsgaidőszak végéig lehet kijavítani.
c) A kollokvium valamely tantárgy - általában egy oktatási időszakot átfogó - anyagának számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A kollokvium értékelése ötfokozatú minősítéssel történik.
d) Záróvizsga valamely tantárgy két vagy több oktatási időszakot átfogó, lezáró számonkérés. A záróvizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik.
e) A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgy egész anyagát lezáró számonkérés.
A tanterv előírhatja a szigorlaton több tantárgy együttes számonkérését is. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. Államvizsga tantárgyból [28. § (2) bekezdés a)-b) pont] szigorlatot előírni nem lehet. Ha a hallgató az oktatási időszak végén szigorlatot tesz, más számonkérési formát - a gyakorlatértékelést kivéve - a tantárgy anyagából előírni nem lehet. Ha a szigorlat letételére külön szigorlati időszakot biztosítanak, a tantárgy utolsó oktatási időszakának anyagából kollokvium is előírható.
f) A hallgatók kötelező szakmai (termelési, üzemi stb.) gyakorlatát a tanterv előírásaitól függően öt- vagy háromfokozatú minősítéssel kell értékelni.
g) A vagylagosan előírt tantárgyak közül kötelezően választott tantárgyak számonkérési formáira az a)-f) pontban vagy az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A szabadon választott (fakultatív) tantárgyakból a tanterv - a kötelező vizsgaszámba nem számító - gyakorlatértékelést, beszámolót vagy kollokviumot írhat elő. Ha a tanterv a szabadon választott tantárgyak vonatkozásában nem ír elő számonkérést, a foglalkozások látogatását az oktató a leckekönyv aláírásával igazolja.
(5) A tanterv a (3) bekezdésben felsorolt ellenőrzési formákon, illetőleg szakmai gyakorlati értékeléseken kívül kivételesen - a képzési célhoz igazodó - más ellenőrzési formát, értékelést is előírhat.
(6) A nem nyelvszakos hallgatók nyelvvizsgáiról külön jogszabály rendelkezik.
A jegymegajánlás
19. §
(1) Az olyan beszámolóval vagy kollokviummal számonkérendő tantárgyból, amelynek előadásaihoz szeminárium (gyakorlat) is csatlakozik, továbbá az olyan tantárgyakból, amelyeknek a foglalkozásai csak szemináriumból (gyakorlatból) állnak, az oktató a hallgatónak az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye vagy tudományos diákköri munkája alapján
a) "kiválóan megfelelt" vagy "megfelelt" értékelést, illetőleg
b) jeles vagy jó osztályzatot ajánlhat meg.
(2) A megajánlott értékelést (osztályzatot) a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátását.
A sikertelen vizsgák megismétlése
20. §
(1) A számonkérés sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot, illetőleg a "nem felelt meg" értékelést a hallgató leckekönyvébe bejegyezni.
(2) A hallgató a sikertelen vizsga kijavítását -a (3) bekezdésben megállapított korlátok között - két alkalommal kísérelheti meg,
(3) A Szabályzatban kell meghatározni, hogy a hallgató a teljes képzési idő első felében legfeljebb hány elégtelen értékelést szerezhet, ezek száma - a képzés időtartamához igazodóan -6-15 lehet. Ha a teljes képzési idő páratlan számú oktatási időszakból áll, a Szabályzat határozza meg a figyelembe veendő oktatási időszakok számát. Az elégtelenek számának megállapításánál az egyébként érvénytelen oktatási időszakban szerzett elégteleneket is figyelembe kell venni. Ha a hallgató a teljes képzési idő első felében a Szabályzatban meghatározott elégtelent kapott, több vizsgát nem tehet.
(4) Ha a hallgató a gyakorlatot, illetőleg a kötelező szakmai (üzemi, termelési stb.) gyakorlatot nem teljesítette, vagy a gyakorlati jegye elégtelen (nem felelt meg), a pótlás feltételeiről és módjáról, továbbá a nem teljesítés jogkövetkezményeiről a Szabályzat rendelkezik.
A sikeres vizsga javítása
21. §
(1) Ha a hallgató a kapott érdemjegyet, értékelést javítani akarja, oktatási időszakonként egy tantárgyból újabb vizsgát tehet.
(2) Az újabb vizsga értékelése a 22. § (9) bekezdésében szabályozott eset kivételével végleges.
(3) Az újabb vizsgára jelentkezés rendjét a Szabályzat határozza meg.
A tanulmányi átlageredmény kiszámítása
22. §
(1) Ha a hallgató a vizsgaidőszakban valamennyi vizsgáját sikeresen letette és a tantervben előírt egyéb követelményeket is teljesítette, az oktatási időszakot a Szabályzatban megjelölt személy a leckekönyv aláírásával érvényesíti.
(2) A tanulmányi átlageredményt a vizsgaidőszakot követően, haladéktalanul meg kell állapítani.
(3) A tanterv határozza meg azokat a számonkérési formákat, amelyek osztályzatát súlyozottan kell figyelembe venni az átlageredmény kiszámításánál.
(4) A vizsgaidőszakban kijavított elégtelen osztályzatot az átlageredmény kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(5) Az áthallgatás [13. § (3) bekezdés] alapján tett vizsga az átlageredménybe beszámít.
(6) A 16. § (5) bekezdésében említett vizsgát az ott megjelölt vizsgaidőszak átlageredményébe kell beszámítani.
(7) Az egyéni tanulmányi rend alapján tanulmányokat folytató hallgató átlageredményét -a letett vizsgái alapján - oktatási időszakonként kell megállapítani.
(8) A 18. § (5) bekezdés alapján előírt számonkérési formák eredményének az átlageredménybe való beszámítása lehetőségéről a Szabályzat rendelkezik.
(9) A 21. § (2) bekezdés alapján szerzett jegyek közül a végleges jegyet kell az átlageredménybe beszámítani, kivéve, ha az elégtelen és azt a hallgató az elégtelen eredmény javításának szabályai szerint kijavította.
(10) Az átlageredményt az osztályzatok és a (3)-(9) bekezdés rendelkezéseinek a figyelembevételével két tizedesjegy pontosságig kell kiszámítani, és az eredményt be kell vezetni a hallgató leckekönyvébe és a törzskönyvbe.
(11) A tanulmányi átlageredmény:
a) kitűnő, ha az átlag 5,00
b) jeles, ha az átlag 4,51-4,99
c) jó, ha az átlag 3,51-4,50
d) közepes, ha az átlag 2,51-3,50
e) elégséges, ha az átlag nem éri el a 2,51-et
f) elégtelen, ha a hallgatónak ki nem javított elégtelen osztályzata van.
Az oktatási időszak megismétlése
23. §
(1) Meg kell ismételnie az oktatási időszakot a hallgatónak, ha nem tette le eredményesen valamennyi kötelezően előírt vizsgáját, vagy nem teljesítette a tantervben előírt egyéb követelményeket.
(2) Az ismétlés azt jelenti, hogy a hallgató akkor kapcsolódik be újra az oktatásba, amikor a következő évfolyam a megfelelő oktatási időszakhoz ér. Az évkihagyás nem számít ismétlésnek.
(3) A hallgató önhibájából csak egyszer ismételhet oktatási időszakot.
(4) Az ismétlő hallgatót a Szabályzat alapján fel lehet menteni egyes tantárgyak tanulmányi és vizsgakötelezettsége, illetőleg egyes gyakorlatok teljesítése alól.
Elbocsátás az intézményből
24. §
(1) El kell bocsátani az intézményből a hallgatót, ha
a) a megismételt oktatási időszakot is sikertelenül zárta,
b) a képzési idő alatt - önhibájából - másodszor kellene oktatási időszakot ismételnie,
c) a képzési idő első felében a Szabályzatban meghatározott számú elégtelent kapott,
d) beszámolón szerzett "nem megfelelt" minősítést a tanulmányokat lezáró utolsó vizsgaidőszak végéig nem javította ki, illetve addig a beszámolási kötelezettségének nem tett eleget.
(2) Az elbocsátott hallgató, illetve az, akinek a hallgatói jogviszonya az 5. § (1) bekezdése alapján megszűnt, az utolsó érvényes oktatási időszak lezárásától számított két év elteltével - kérelmére - ugyanabban az intézménybe visszavehető, vagy tanulmányait, az átvétel szabályait is figyelembe véve, más felsőoktatási intézményben - a fogadó intézmény engedélye alapján - folytathatja.
(3) Akit a felsőoktatási intézményből fegyelmi vétsége miatt kizártak, a tanulmányai folytatását csak abban az esetben kérheti, ha mentesült a fegyelmi büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól.
(4) Akit fegyelmi vétsége miatt valamennyi felsőoktatási intézményből kizártak, felsőoktatási intézmény hallgatója nem lehet és tanulmányai folytatását is csak abban az esetben kérheti, ha mentesült a fegyelmi büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól.
(5) A tanulmányoknak a (2)-(4) bekezdés szerinti folytatása esetén - a Szabályzat alapján -rendelkezni kell a tanulmányok folytatásának feltételeiről, a tanulmányi és vizsgakötelezettségről, illetőleg az esetleges felmentésekről.
Méltányosság gyakorlása
25. §
(1) A sikertelen vizsgák megismétlése [20. § (2)-(3) bekezdés], az oktatási időszak megismétlése [23. § (1) és (3) bekezdés] és az elbocsátás [24. § (1) bekezdés b)-c) pont] szabályai alól -a hallgató kérelmére - különleges méltánylást érdemlő esetben összesen egy alkalommal felmentés adható.
(2) A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell a pótlás feltételeiről, az esetleges felmentésekről, és utalni kell arra, hogy a hallgató a továbbiakban méltányossági alapon kedvezményt nem kaphat.
IV. fejezet
A végbizonyítványra, a szakdolgozatra, az államvizsgára és az oklevélre vonatkozó rendelkezések
A végbizonyítvány
26. §
(1) A végbizonyítvány (abszolutorium) azt tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségének mindenben eleget tett.
(2) A végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény (kar) vezetője írja alá a hallgató leckekönyvében.
A szakdolgozat
27. §
(1) A hallgatónak szakdolgozatot kell készítenie.
(2) A hallgató az intézmény által ajánlott, vagy - esetenként - a saját maga által választott és a Szabályzatban megjelölt személy által jóváhagyott témát dolgozza fel.
(3) A Szabályzat határozza meg:
a) a témák meghirdetésének és választásának időpontjára és módjára vonatkozó szabályokat,
b) a szakdolgozat beadásának határidejét,
c) a szakdolgozat formai követelményeit,
d) a szakdolgozat elbírálásának, megvédésének, értékelésének, továbbá kijavításának, illetőleg pótlásának az államvizsga típusától függő módját.
(4) A szakdolgozat tartalmi követelményeit, az értékelés általános szempontjait a tanterv alapján kell meghatározni, s azt közzé kell tenni. A szakdolgozat készítését kijelölt konzulens segíti.
(5) Az államvizsga típusától függően a szakdolgozat tudományos diákkörben is megvédhető, illetőleg előzetesen megvitatható. Ennek feltételeit és módját a Szabályzat határozza meg.
Az államvizsga
28. §
(1) Az államvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja.
(2) Az államvizsga főbb típusai:
a) a hallgató (jelölt) a szakdolgozat megvédésétől elkülönítetten, a tantervi irányelv által előírt tantárgyakból államvizsgát tesz,
b) a hallgató (jelölt) az állami vizsgáztató bizottság előtt védi meg a szakdolgozatát, és a tantervi irányelv által előírt tantárgyakból államvizsgát tesz,
c) a hallgató (jelölt) az állami vizsgáztató bizottság előtt védi meg a szakdolgozatát, és felel az államvizsga követelményeként meghatározott - a szakdolgozathoz kapcsolódó - témakörökből.
(3) Az államvizsga követelményeit, a számonkérendő témakörök tematikáját, annak szakirodalmi megjelölésével együtt közzé kell tenni.
(4) Az államvizsgának részben vagy egészben szóbelinek kell lennie, az államvizsga több részből is állhat, és gyakorlati részt is magában foglalhat.
(5) Államvizsga a felsőoktatási intézmény (kar) vezetője által meghatározott államvizsga-időszakban tehető. Több részből álló államvizsga esetén a Szabályzat állapítja meg az egyes vizsgák közötti felkészülési idő legrövidebb tartamát.
(6) Az államvizsgát a végbizonyítvány megszerzését követő három éven belül kell letenni.
Az állami vizsgáztató bizottság
29. §
(1) Államvizsgát az állami vizsgáztató bizottság előtt kell tenni.
(2) Az állami vizsgáztató bizottság elnökét -az intézményi tanács egyetértésével - és a bizottság tagjait a felsőoktatási intézmény vezetője egy-három évi időtartamra bízza meg.
(3) Az állami vizsgáztató bizottságnak az elnökön kívül kettő-hat tagja van. Az elnök a szakterület elismert külső szakembere, illetőleg a felsőoktatási intézmény tanára vagy docense lehet. A bizottság tagja kivételesen adjunktus is lehet.
(4) Az állami vizsgáztató bizottságot úgy kell összeállítani, hogy tagjai között lehetőleg külső szakember is legyen.
(5) A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással - megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(6) Az államvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.
(7) Az államvizsgák tapasztalatairól az állami vizsgabizottság elnöke tájékoztatja a felsőoktatási intézmény vezetőjét.
Az államvizsga eredménye
A sikertelen államvizsga megismétlése
30. §
(1) Az államvizsga eredményét az államvizsgán elért érdemjegyek és a szakdolgozat osztályzatának egyszerű számtani átlaga adja. A szakdolgozat osztályzatát súlyozottan is figyelembe lehet venni.
(2) A szakdolgozat védését is magában foglaló államvizsga [28. § (2) bekezdés c) pont] esetén a szakdolgozatban, valamint az államvizsga során nyújtott teljesítményt egyaránt figyelembe kell venni, az államvizsga értékelése egy osztályzatban fejeződik ki.
(3) Az államvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.
31. §
(1) Sikertelen államvizsga esetén a jelölt összesen annyi alkalommal tehet ismételt államvizsgát, ahány tantárgyból az államvizsga áll, egy tantárgyból azonban legfeljebb két alkalommal.
(2) A szakdolgozat védését is magában foglaló államvizsga esetében legfeljebb két alkalommal lehet ismételt államvizsgát tenni.
(3) Javító államvizsga a következő államvizsga időszakban tehető. A jelölt kérésére - feltéve, hogy erre lehetőség van, figyelemmel a felkészülési időszakra [28. § (5) bekezdés] is - az ismételt államvizsga letétele ugyanabban az államvizsga időszakban is engedélyezhető.
(4) Ha a jelölt nem tudta az államvizsgát teljesíteni a végbizonyítvány megszerzését követő három év alatt, vagy kimerítette az ismételt államvizsgák kereteit, kérelmére - a kari és az intézményi tanács véleményének meghallgatásával - az intézmény vezetője, kivételesen újabb államvizsgát engedélyezhet.
Az oklevél
32. §
(1) A sikeres államvizsga alapján az intézmény a jelölt számára a szakképesítés megjelölését is tartalmazó oklevelet állít ki. Az oklevelet az állami vizsgáztató bizottság elnöke (tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a vizsgabizottság egy tagja), továbbá a felsőoktatási intézmény vezetője írja alá.
(2) Az oklevél minősítését az államvizsga eredményének, valamint a szigorlatok, továbbá az egyes intézmények (karok) tantervében ilyenként meghatározott egyéb vizsgák egyszerű számtani átlaga adja.
(3) Az oklevél minősítésénél az eredménytelen vizsgák osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A (2) és a (3) bekezdés szerint kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni:
kiváló 4,51-5,00
jó 3,51-4,50
közepes 2,51-3,50
elégséges 2,00-2,50
(5) Az orvosok, fogorvosok, állatorvosok és a jogászok doktori címét tanúsító oklevelébe a
"Summa cum laude" (4,51-5,00)
"Cum laude" (3,51-4,50)
"Rite" (2,00-3,50)
minősítés valamelyikét kell bevezetni.
A kitüntetéses oklevél
33. §
Kitüntetéses (vörös) oklevelet kap az, aki az államvizsga minden tantárgyából jeles eredményt ért el, szakdolgozatának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 3,51, továbbá osztályzatai között közepesnél alacsonyabb nincs.
V. fejezet
Záró rendelkezések
Tantervi irányelv, tanterv, tantárgyi program
34. §
(1) A tantervi irányelv tartalmazza a szak képzési célját, a képzés időtartamát, a szakképesítés megjelölését, azoknak az alapvető tudománycsoportoknak a felsorolását, amelyek oktatása kötelező, az ideológiai oktatás tárgyait és óraszámát, az alap- és szakképzés, valamint az elméleti és a gyakorlati képzés arányát, a heti legmagasabb óraszámot, az oktatási időszak legalacsonyabb és legmagasabb vizsgaszámát, az államvizsga típusát, az államvizsga tantárgyak körét és az államvizsgák követelményeit.
(2) A tantervben kell meghatározni oktatási időszakonkénti bontásban valamennyi kötelező és kötelezően választható tantárgyat, ezek elméleti és gyakorlati óraszámát, a kötelezően látogatandó foglalkozásokat, a szakmai gyakorlatok időtartamát, beosztását, a számonkérés (vizsgák) formáit és időpontját, azt, hogy mely vizsgák osztályzatait kell az átlageredmény kiszámításánál figyelembe venni, valamint az államvizsgára bocsátás részletes feltételeit és a szakdolgozatra vonatkozó előírásokat.
(3) A tantárgy programja meghatározza a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, tananyagának rövid leírását, megjelölve az írott tananyag terjedelmét és formáját (tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány stb.), a képzési idő alatti óraszámát, körülírja a tananyag feldolgozási formáinak (előadás, szeminárium, gyakorlat stb.) arányait, a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldható feladatainak típusait és tematikus felsorolásban tartalmazza a vizsgakövetelményeket.
Hatálybalépés, hatályon kívül helyezés
35. §
(1) Ez a rendelet 1986. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Egyidejűleg hatályát veszti
a) az egyetemi és főiskolai vendéghallgatók helyzetének rendezéséről szóló 847/855-8/1954. (O. K. 12.) OM utasítás,
b) az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák tanulmányi és vizsgaszabályzatával kapcsolatos általános kérdések rendezéséről szóló 153/1969. (M. K. 14.) MM utasítás,
c) a főiskolák, a felsőfokú intézetek, valamint az egyetemeken működő főiskolai karok tanulmányi és vizsgaszabályzatával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 165/1970. (M. K. 22.) MM utasítás,
d) a felsőoktatási intézmények tanulmányi és vizsgaszabályzatáról rendelkező 153/1969. (M. K. 14.) MM és 165/1970. (M. K. 22.) MM utasítás kiegészítéséről és módosításáról szóló 130/1972. (M. K. 13.) MM utasítás,
e) a főiskolák, a felsőfokú intézetek, valamint az egyetemeken működő főiskolai karok tanulmányi és vizsgaszabályzatával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 165/1970. (M. K. 22.) MM utasítás, valamint a tanárképző és tanítóképző főiskolák, továbbá az óvónőképző intézetek nappali és levelező tagozatának tantervéről szóló 130/1976. (M. K. 14.) OM utasítás módosításáról rendelkező 118/1981. (M. K. 11.) MM utasítás, továbbá
f) a tanárképző főiskolák, a tanítóképző és óvónőképző intézetek levelező tagozatán folyó képzésről szóló 167/1973. (M. K. 18.) MM utasítás 14. pontjának második bekezdése.
(3) A Szabályzatot 1987. augusztus 31-ig kell elkészíteni, annak hatályba lépéséig az intézmény meglevő tanulmányi és vizsgaszabályzatának az oktatási törvénnyel nem ellentétes rendelkezéseit kell alkalmazni.
Kőpeczi Béla s. k.,
művelődési miniszter