22/1986. (VI. 20.) MT rendelet
a középfokú iskoláknak és a vállalatoknak a gyakorlati oktatási feladatok ellátására irányuló együttműködéséről, valamint a vállalatoknál folyó gyakorlati oktatásról
Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 58. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. §
A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a gimnáziumoknak, a szakközépiskoláknak, a szakmunkásképző iskoláknak, a szakiskoláknak, a bányaipari és az aknászképző technikumnak (a továbbiakban együtt: iskolák) és a gazdálkodó szervezeteknek, állami költségvetési szerveknek, magánmunkáltatóknak (a továbbiakban együtt: vállalat) a gyakorlati oktatási feladatok ellátására irányuló együttműködésére, továbbá a vállalatoknál folyó gyakorlati foglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra (a továbbiakban együtt: gyakorlati oktatás).
Együttműködés
2. §
(1) Az iskolák és a tanulók gyakorlati oktatásában részt vevő vállalatok együttműködésének célja a tanulók tanterv szerinti gyakorlati oktatásának segítése, továbbá a vállalatok számára munkaerő-utánpótlás biztosítása.
(2) Az együttműködés átfogja a szakra, szakmára meghatározott teljes tanulmányi időt és hozzájárul a gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtéséhez.
3. §
(1) Az együttműködés keretében a vállalat kötelezettséget vállalhat arra, hogy
a) segíti az iskolai gyakorlati oktatást,
b) közreműködik a gyakorlati vizsgák lebonyolításában,
c) megszervezi a gyakorlati foglalkozásokat, illetőleg a szakmai gyakorlatokat.
(2) A gyakorlati oktatást abban az esetben lehet vállalatnál szervezni (a továbbiakban: vállalati gyakorlati oktatás), ha a feltételei ott jobban biztosíthatók. A feltételeket az iskola a vállalattal együttműködve minősíti.
(3) A vállalati gyakorlati oktatás kizárólag gyakorlati oktatás célját szolgáló létesítményben vagy munkahelyen, csoportos gyakorlati oktatásra alkalmas munkahelyen, illetőleg egyéni munkahelyen (a továbbiakban együtt: gyakorlati oktatási hely) folyhat.
(4) A honvédelmi miniszter által fenntartott középfokú nevelési-oktatási intézmények tanulói részére gyakorlati oktatás csak a Magyar Néphadsereg szervezetében vagy állami vállalatnál szervezhető.
4. §
(1) Az iskola és a vállalat a tanulóknak az első évfolyamra való felvétele előtt állapodik meg a gyakorlati oktatási feladatok ellátására irányuló együttműködésben.
(2) A megállapodás tartalmát a felek - a jogszabályok keretei között - szabadon állapíthatják meg.
(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) annak meghatározását, hogy a tanulmányi idő egyes szakaszaiban hol folyik a gyakorlati oktatás,
b) a vállalatnál szervezett gyakorlati oktatás formáját, rendjét, a gyakorlati oktató és a szakoktató biztosítását,
c) az iskolai gyakorlati oktatáshoz nyújtott vállalati segítség formáját.
(4) A vállalat a megállapodásban foglalt kötelezettségeinek teljesítése alól a tanulmányi idő befejezése előtt akkor mentesül, ha a feladatait másik vállalat átvállalja és ehhez az iskola hozzájárul.
Vállalati gyakorlati oktatás
5. §
(1) A vállalati gyakorlati oktatás rendjét és tanmenetét - tanévenként, a tanterv előírásai szerint - az iskola a vállalattal közösen határozza meg.
(2) A Magyar Néphadseregben szervezett gyakorlati oktatás rendjét a honvédelmi miniszter szabályozza.
(3) A vállalat - külön jogszabályban foglaltak szerint - gondoskodik
a) a tanulók egészségének és testi épségének megóvásáról, valamint
b) a tanulókat megillető juttatásokról,*
c) a gyakorlati oktatásban részt vevő vállalati dolgozók díjazásáról
(4) A vállalat állami gondozott tanulónak térítés nélkül étkezést nyújthat.
(5) Az iskolának a vállalati gyakorlati oktatással összefüggő kötelessége, hogy
a) a vállalat rendelkezésére bocsássa a nevelőoktató munkához szükséges tanterveket és ellenőrizze azok végrehajtását,
b) ellássa - a rendeletben foglalt kivétellel -a tanulók gyakorlati oktatásának szakmai irányítását és pedagógiai felügyeletét,
c) ellenőrizze a tanulókat megillető juttatások nyújtását és a képzési feltételeket,
d) ellenőrizze a tanulói jogviszonyra vonatkozó jogszabályok megtartását.
6. §
(1) A vállalat a tanulók gyakorlati oktatásáért felelős vállalati dolgozót köteles kijelölni.
(2) A vállalati gyakorlati oktatásban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként - a felek megállapodásától függően - az iskola vagy a vállalat dolgozója vesz részt.
(3) A vállalati gyakorlati oktatásban gyakorlati oktatóként, illetőleg szakoktatóként csak az a vállalati dolgozó vehet részt, aki a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.
(4) A vállalat az (1) és a (3) bekezdésben felsorolt szakemberét akkor bízhatja meg a vállalati gyakorlati oktatásban való közreműködéssel, ha a szakmai és az erkölcsi követelményeknek megfelel.
7. §
Ha a megállapodásban foglaltaknak a vállalat vagy az, iskola - felhívás ellenére - nem tesz eleget, a mulasztást sérelmező fél az iskola székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervénél (a továbbiakban: művelődési szakigazgatási szerv) intézkedést kezdeményezhet.
8. §
(1) A vállalati gyakorlati oktatásért a tanuló ellenszolgáltatást nem fizet.
(2) A vállalati gyakorlati oktatás keretében előállított termék a vállalatot illeti meg.
9. §
Ha a tanuló a vállalati gyakorlati oktatáson szakmunkás mellé beosztva (egyéni munkahelyen) vesz részt és a vállalat a tanuló munkáját a szakmunkás munkájától elkülönítve kezeli, a szakmunkásnak a nevelő-oktató tevékenységéért külön díjazás jár. A díjazás mértékét a kollektív szerződésben kell meghatározni. Kollektív szerződés készítésére nem kötelezett munkáltatónál a díjazásban a munkáltató és a munkavállaló a speciális szakiskolára vonatkozó rendelkezések szerint állapodik meg.
A SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLAI TANULÓK GYAKORLATI OKTATÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
10. §
(1) A gyakorlati oktatás tantervében - a szakirány szerint illetékes miniszter által - szakmánként meghatározott idejű alapképzés iskolában vagy vállalatnál, az üzemi képzés pedig általában vállalatnál folyhat.
(2) Ha az iskolában az üzemszerű gyakorlati oktatás feltételei jobban biztosíthatók, az üzemi képzést - a fenntartó* engedélyével - az iskola is megszervezheti.
11. §
(1) Az alapképzés pedagógiai irányítását az iskola látja el.
(2) Az üzemi képzést - a 10. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a vállalat irányítja és biztosítja a szakoktatókat, valamint a szakmunkásokat.
(3) Az üzemi képzés során elsajátítandó gyakorlati tananyagot a vállalat saját technikai, technológiai, illetőleg munkaszervezési feltételeihez alakíthatja és - a gyakorlati oktatásra előírt óraszám keretén belül - a többirányú felhasználhatóság követelményeivel összhangban a szükséges elméleti, valamint gyakorlati ismeretekkel kiegészítheti.
12. §
(1) A tanuló vállalati gyakorlati oktatását általában annál a vállalatnál kell szervezni, amelynek igénye alapján beiskolázták.
(2) Kiegészítő vállalati gyakorlati oktatás szervezésében állapodhat meg a vállalat az iskolával vagy másik vállalattal, ha az alapképzésben elsajátítandó tananyag több mint 25%-ának oktatásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik.
(3) A kiegészítő vállalati gyakorlati oktatás időtartama - az összefüggő szakmai gyakorlati időt figyelmen kívül hagyva - nem haladhatja meg a gyakorlati oktatásra meghatározott óraszám 25%-át.
(4) A vállalatok a (2) és (3) bekezdésben foglaltak keretei között megállapodhatnak egymással a vállalati gyakorlati oktatáson részt vevő tanulók cseréjében is.
(5) Az iskola segítse elő a (2) és a (4) bekezdés szerinti megállapodások létrejöttét.
13. §
(1) A vállalatok közötti eltérő megállapodás hiányában
a) a tanulókat megillető juttatásokat akkor is a 12. § (1) bekezdésében meghatározott vállalat biztosítja, ha a megállapodás alapján a vállalati gyakorlati oktatást másik vállalat szervezi,
b) a vállalati gyakorlati oktatás személyi és tárgyi feltételeiről a vállalati gyakorlati oktatást ténylegesen megszervező vállalat köteles gondoskodni.
(2) A tanuló által előállított termék az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vállalatot illeti meg.
14. §
(1) A vállalatok a 12. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott megállapodásukban a tanulók részére kötelezően járó juttatásokon felül csak a gyakorlati oktatással összefüggően ténylegesen keletkező többletköltségek megtérítését köthetik ki.
(2) A felszámítható költségekre a szakirány szerint illetékes miniszter iránymutatást ad ki.
15. §
(1) Az utolsó évfolyam befejezését követő külön szakmai gyakorlat megszervezésére a 12. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. A szakmai gyakorlatot a vállalat irányítja.
(2) A tanulók részére a szakmai gyakorlat ideje alatt a vállalat munkabért fizet.
(3) A tanulónak 30 munkanap nyári oktatási szünet jár, amelyet a tanév utolsó napjától az azt követő szeptember 1. napjáig tartó időszakban - megszakítás nélkül - kell kiadni.
16. §
Ha a gyakorlati oktatáshoz a vállalat biztosítja a szakoktatót, lehetővé kell tenni hogy az iskolai nevelőtestület munkájában részt vegyen.
A SPECIÁLIS SZAKISKOLÁK ÉS A VÁLLALATOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE, VALAMINT A TANULÓK GYAKORLATI OKTATÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
17. §
(1) Az iskola és a vállalat a megállapodásban határozza meg azokat a vállalati (ágazati) szakmunkásképzési jegyzékbe vagy a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerébe felvett szakmunkás-, illetőleg betanított munkás- munkaköröket, amelyek betöltésére az iskolai nevelés-oktatás képesít.
(2) A tanulók pályaalkalmassági (egészségügyi és pszichológiai) vizsgálatát végző intézmények, valamint a vállalati üzemorvos véleményét a megállapodás során figyelembe kell venni.
18. §
(1) A szakmai, elméleti oktatás a vállalat irányításával, vállalati szakemberek közreműködésével - a megállapodásban foglaltak szerint - az iskolában vagy a vállalatnál történik.
(2) A tanulók a vállalati gyakorlati oktatás keretében az oktatási és a sajátos nevelési követelményeknek megfelelő termelőmunkában vesznek részt, amely a felek közötti megállapodás alapján az iskolában is folyhat.
19. §
Kisiparosok és magánszemélyek társulásai az iskola előzetes hozzájárulásával
a) a tanulók szakmai, elméleti oktatását együtt szervezik meg,
b) a vállalati gyakorlati oktatást a teljes tanulmányi időben ellátják.
20. §
Ha a tanuló a vállalati gyakorlati oktatáson szakmunkás vagy betanított munkás mellé beosztva (egyéni munkahelyen) vesz részt, a vállalati dolgozót a nevelő-oktató munkáért - a felügyeletére bízott tanulók számától és évfolyamától függően - az alapbérének 15-30%-áig terjedő díjazás illeti meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. §
A tanulók gyakorlati oktatásában részt vevő vállalatot - külön jogszabályok szerint - adókedvezmény illeti meg.
22. §
Ha az iskolában valamely szakma vagy szak oktatása vállalati gyakorlóhely hiányában nem kezdhető meg, az iskola a művelődési szakigazgatási szervhez fordulhat, kérve, hogy segítse elő az iskola és a vállalati gyakorlóhellyel rendelkező vállalat együttműködésének létrejöttét.
23. §
(1) Ez a rendelet 1986. szeptember 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1986/87. tanévtői az első évfolyamon, a következő tanévekben pedig fokozatosan az eggyel magasabb évfolyamokon is alkalmazni kell.
(2) A szakmunkásképző iskolai tanulók vállalati gyakorlati oktatására vonatkozó külön rendelkezések alkalmazása az 1990/91. tanévtől kötelező, az előző bekezdésben foglalt rendelkezések szerint.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szakközépiskolák és a gyakorlati képzésben közreműködő vállalatok együttműködéséről, valamint a szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzés egyes kérdéseiről szóló 1019/1976. (VI. 24.) Mt. határozat 1-11. pontja, 12. pontjának bevezető szövegrésze, 12. a) pontja, 12. c) pontjának első és negyedik mondata, 12. d) pontjának első mondata, 12. e) pontja, 13-15. pontja, továbbá az 1019/1976. (VI. 24.) Mt. számú határozat módosításáról rendelkező 1023/1981. (VIII. 14.) Mt. h. számú határozat 1. pontja, 4. pontjának első mondata, valamint 5. pontja hatályát veszti. A határozatban foglaltakat a már megkezdett tanulmányokra- továbbra is alkalmazni keli.
(4) Ha jogszabály szakmunkástanuló foglalkoztatásáról rendelkezik, ezen vállalati gyakorlati oktatáson részt vevő tanulót kell érteni.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke