23/1986. (VIII. 31.) MM rendelet

a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói részére juttatható állami támogatásokról

Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 2. §-a (1) bekezdésének k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a felsőoktatási intézményeket irányító miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel (a továbbiakban: irányító miniszter), a pénzügyminiszterrel, valamint a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) A rendelet hatálya a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóira terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a fegyveres erők és a fegyveres testületek felsőoktatási intézményei, továbbá a Politikai Főiskola hallgatóira.

(3) Azoknak a hallgatóknak, akiknek állami támogatásáról külön jogszabály rendelkezik, e jogszabály alapján csak kedvezményes természetbeni szolgáltatások nyújthatók. Annak a szakmunkás képesítésű hallgatónak azonban, aki az 1065/1974. (XII. 31.) Mt. h. határozat szerint folytatja tanulmányait a nappali tagozaton - egyéni elbírálás alapján - pénzbeli szociális támogatás és rendkívüli segély is juttatható.

(4) E jogszabály alapján teljes körű állami támogatásra azok a hallgatók jogosultak, akik az első alapképzésben vesznek részt.

(5) E jogszabály alkalmazásában első alapképzés az első főiskolai, illetőleg egyetemi végzettség megszerzésére irányuló képzés, valamint a főiskolai szintű képzés befejezése után - kiegészítő vagy lépcsőzetes képzés esetében - az első egyetemi végzettség megszerzésére irányuló képzés.

(6) Második és további alapképzés esetén e jogszabály alapján csak kedvezményes természetbeni szolgáltatások nyújthatók.

(7) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgatók a párhuzamos képzés ideje alatt pénzbeli szociális támogatásra és kedvezményes természetbeni szolgáltatásra csak az egyik képzés alapján jogosultak, ösztöndíjat, rendkívüli segélyt, továbbá a 2. § (2) bekezdésének c) pontjában megjelölt juttatásokat azonban mindkét képzés alapján kaphatnak.

(8) A külföldi részképzésben részt vevő hallgatók e rendelet alapján - a külföldi részképzés és az egyéni kezdeményezésre megvalósuló külföldi szakmai gyakorlat időtartamára - állami támogatásban nem részesíthetők. Ha azonban a hallgató a részképzési idő tartamára nem részesül külön támogatásban, részére az e rendeletben megállapított támogatást továbbra is folyósítani kell.

(9) A hallgatói munkavállalás az állami támogatásra való jogosultságot nem érinti.

2. §

(1) A hallgatók állami támogatása pénzbeli juttatásokból és kedvezményes természetbeni szolgáltatásokból áll.

(2) A felsőoktatási intézmények által folyósítható állami támogatások:

a) az ösztöndíj, amely lehet

- általános ösztöndíj,

- kiemelt ösztöndíj és

- népköztársasági ösztöndíj;

b) a szociális támogatás, amelynek keretében

- kedvezményes természetbeni szolgáltatás,

- pénzbeli szociális támogatás és

- rendkívüli segély nyújtható;

c) a szakmai gyakorlat idejére járó külön juttatás, amelynek keretében

- ösztöndíjkiegészítés, valamint

- útiköltségtérítés adható;

d) a külön jogszabályban meghatározott jövedelemkiegészítő pótlék (az a)-c) alattiak a továbbiakban együtt: állami támogatás).

(3) A hallgató a (2) bekezdés a) pontjában felsoroltak közül csak egyféle ösztöndíjban részesülhet. Egyebekben - az egyes juttatásokra megállapított feltételek megvalósulása esetén - a felsőoktatási intézménytől többféle állami támogatást is kaphat.

3. §

(1) Az állami támogatást - a rendkívüli segély és a szakmai gyakorlat idejére járó juttatás kivételével - évenként tíz hónapon át kell folyósítani, illetve szolgáltatni.

(2) A képzés utolsó tanévében az állami támogatást a hallgatói jogviszony megszűnéséig, legfeljebb azonban tíz hónapon át - három és fél, illetőleg négy és fél éves képzés esetén legfeljebb öt. hónapon át - kell folyósítani, illetve szolgáltatni.

(3) Ha az oktatási időszak nem félévekre oszlik, az állami támogatást az oktatási időszakra eső -a félévi állami támogatáshoz igazodó - arányos összegben kell megállapítani.

Az ösztöndíj

Általános ösztöndíj

4. §

(1) Általános ösztöndíj az első tanév II. félévétől kezdődően, egy-egy félév időtartamára juttatható.

(2) Általános ösztöndíjban csak az a hallgató részesülhet, akinek az előző félévi tanulmányi átlageredménye legalább 3.00. Az átlageredményt a tanulmányi és a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint kell kiszámítani.

(3) Az általános ösztöndíj havi összegét és juttatásának részletes feltételeit - az (1)-(2) bekezdésben foglaltak, a művelődési miniszter által kiadott irányelv, továbbá az irányító miniszter által az előbbiek figyelembevételével kiadott irányelv alapján - intézményi szabályzatban kell meghatározni.

(4) Az egyes intézményekben az általános ösztöndíjakra felhasználható keretösszeg kiszámításának módját - a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel egyetértésben - a Művelődési Minisztérium állapítja meg.

Kiemelt ösztöndíj

5. §

(1) A kiemelkedő tanulmányi eredményt | elért hallgatók fokozott anyagi elismerésére kiemelt ösztöndíj adható.

(2) Kiemelt ösztöndíj a II. tanévtől kezdődően, egy-egy félév időtartamára juttatható.

(3) Kiemelt ösztöndíjban csak az a hallgató részesülhet, akinek az előző félévi tanulmányi átlageredménye legalább 4,00.

(4) A kiemelt ösztöndíjakat a 4. § (4) bekezdése szerinti, az általános ösztöndíjakra felhasználható keretösszeg terhére lehet csak megállapítani és folyósítani.

(5) A kiemelt ösztöndíjban részesíthető hallgatók arányát, továbbá az ösztöndíj juttatásának tanulmányi és egyéb követelményeit, illetve feltételeit az intézményi szabályzatban részletesen meg kell határozni.

6. §

Az általános és a kiemelt ösztöndíjat a hallgatónak írásban kell kérnie. Az általános ösztöndíj összege nem érheti el az intézmény által adható kiemelt ösztöndíj, a kiemelt ösztöndíj pedig a népköztársasági ösztöndíj összegét. Az ösztöndíj összegét úgy kell megállapítani, hogy az ötvennel osztható legyen.

Népköztársasági ösztöndíj

7. §

(1) Népköztársasági ösztöndíjban - pályázat alapján - az a III-VI. évfolyamos - hároméves képzési idejű intézményben az a II-III. évfolyamos - hallgató részesíthető,

a) aki az előző tanév mindkét félévében 4,50-nél jobb tanulmányi eredményt ért el,

b) akinek egy szűkebb szakmai területen a tudása kimagasló és tudományos diákkörben vagy más területen eredményes szakmai munkát folytat,

c) akinek a tanulmányi fegyelme és magatartása példamutató,

d) aki társadalmi, közéleti, és közösségi tevékenységével azt kiérdemli.

(2) A népköztársasági ösztöndíjban részesíthető hallgatók számát és az ösztöndíj összegét a művelődési miniszter irányító szervenként - a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága véleményének meghallgatásával - határozza meg.

(3) A népköztársasági ösztöndíjat - az e célra meghatározott létszámkereten belül - az irányító miniszter egy-egy tanév tartamára adományozza.

(4) A népköztársasági ösztöndíj adományozására az intézmény vezetőjének évenként augusztus hó 10-ig kell rangsorolt javaslatot tennie az irányító miniszternek.

A szociális támogatás

Általános rendelkezések

8. §

(1) a szociális támogatás intézményi keretének elosztása szempontjából a hallgatók két csoportba tartoznak:

a) akiknek eltartói a felsőoktatási intézmény székhelyén laknak, beleértve az intézménybe más helységből naponta bejáró hallgatókat is (a továbbiakban: helybenlakók). Ebbe a csoportba tartoznak azok a hallgatók is, akiknek - eltartóiktól eltérően - az intézmény székhelyén állandó lakásuk van;

b) akiknek eltartói a felsőoktatási intézmény székhelyén kívül laknak - az intézménybe más helységből naponta bejáró hallgatók kivételével - továbbá, akik a felsőoktatási intézménybe való felvételkor állami gondozottak voltak (a továbbiakban együtt: vidékiek).

(2) a pénzbeli szociális támogatás odaítélése és összegének megállapítása során figyelembe kell venni:

a) a hallgatónak az (1) bekezdésben foglaltak szerinti minősülését,

b) jövedelemigazolás alapján a hallgató eltartóinak havi jövedelmét,

c) a jövedelemigazolásban nem tükröződő olyan vagyoni és egyéb körülményeket, amelyek a hallgató, illetve a család életszínvonalát lényegesen befolyásolják.

(3) a pénzbeli szociális támogatásban részesíthető hallgatók körét, a támogatás feltételeit és összegét - a (2) bekezdésben foglaltak, a művelődési miniszter által kiadott irányelv, továbbá az irányító miniszter által az előző keretek között kiadott irányelv alapján - az intézményi szabályzatban kell meghatározni.

(4) a pénzbeli szociális támogatást a hallgatónak írásban kell kérnie. a támogatás összegének ötvennel oszthatónak kell lennie.

9. §

A pénzbeli szociális támogatásra felhasználható intézményi keretösszeg kiszámításának módját, továbbá a hallgatók részére megállapítható pénzbeli szociális támogatás legmagasabb összegét - a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel egyetértésben - a Művelődési Minisztérium állapítja meg.

10. §

(1) a pénzbeli szociális támogatásra felhasználható összegből az intézménynek segélykeretet kell képeznie, amely az arra rászoruló hallgatók rendkívüli segélyezésére szolgál.

(2) a rendkívüli segély kérelmezésének és odaítélésének módját, továbbá az e célra szolgáló keret összegét intézményi szabályzatban kell meghatározni. A keret összege hallgatónként évi 300 forintnál több nem lehet.

A családi jövedelem megállapítása

11. §

(1) Az eltartó jövedelmét a hallgatónak minden tanévben legkésőbb június hó 30-ig igazolnia kell. Az I. évfolyamra felvett hallgatók a jövedelemigazolást a felsőoktatási intézmény (kar) vezetője által meghatározott időpontig kötelesek beadni.

(2) A jövedelemigazoláshoz a felsőoktatási intézmény által a hallgatók rendelkezésére bocsátott űrlapot kell felhasználni.

(3) Ha a hallgató nem ad be jövedelemigazolást, azt úgy kell tekinteni, hogy sem pénzbeli szociális támogatást, sem kollégiumi elhelyezést nem igényel.

(4) A jövedelem megállapításának módját külön jogszabály* szabályozza.[1]

12. §

(1) A család egy főre jutó jövedelemének megállapítása szempontjából a hallgató eltartóinak jövedelmét és az általuk eltartott családtagok számát kell figyelembe venni.

(2) A hallgató eltartója elsősorban a szülő. Ha a házas hallgató házastársa önálló jövedelemmel rendelkezik, a hallgató kérésére - e jogszabály szempontjából - a házastársat kell eltartónak tekinteni.

(3) Ha a hallgató tényleges eltartója nem a szülő, vagy - kérésére - az önálló jövedelemmel rendelkező házastárs, ezt csak az eltartó és a hallgató közös írásbeli nyilatkozata alapján lehet figyelembe venni. Ebből a szempontból azonban a hallgató élettársát nem lehet eltartónak tekinteni.

13. §

(1) Ha a szülők elváltak, annak a szülőnek a jövedelmét, akinek háztartásában a hallgató él, teljes egészében, a másik szülő részéről csak a tartásdíjat kell figyelembe venni.

(2) Ha az eltartó a tanévkezdés időpontjában keresetpótló készpénzsegélyben (táppénz, betegségi segély, terhességi - gyermekágyi segély, szülési segély), gyermekgondozási díjban, illetve segélyben részesül és ezek folyósításának időtartama a 60 napot már meghaladta, a jövedelmet a felsorolt összegek figyelembevételével kell megállapítani. Ha az eltartó ismét munkába áll, újabb jövedelemigazolást kell benyújtani.

(3) A (2) bekezdés irányadó abban az esetben is, ha a felsoroltak 60 napon túli folyósítása a tanév folyamán következik be.

14. §

(1) Az egy családtagra jutó jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy az eltartók együttes havi jövedelmét a közös háztartásban élő eltartók és az önálló keresettel nem rendelkező gyermekek számával el kell osztani.

(2) A hallgató házaspárok gyermekét mindkét hallgató családjában eltartott családtagként kell figyelembe venni.

Kedvezményes természetbeni szolgáltatások

15. §

(1) Kollégiumban elsősorban a vidéki hallgatókat kell elhelyezni. Az alacsony jövedelmű, valamint a nagycsaládos szülők gyermekeit, az árva és a volt állami gondozott hallgatókat - kérelmükre az állandó lakhelyüktől függetlenül - minden más elhelyezést igénylő előtt el kell helyezni.

(2) A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmet az intézmény kollégiumi szabályzatában meghatározott módon kell benyújtani, és a szabályzatban foglaltak szerint kell elbírálni.

(3) Ha a hallgató a részére biztosított kollégiumi elhelyezést önhibájából nem veszi igénybe vagy a kollégiumot elhagyja, a tanév folyamán újbóli elhelyezésben csak rendkívül indokolt esetben részesülhet.

(4) A kollégiumi elhelyezésért fizetendő kedvezményes térítési díj havi 600 forint, amelyet - a tanév közben történő elhelyezés, illetve végleges kiköltözés eseteitől eltekintve - a 3. §-ban meghatározott időtartamra kell fizetni. Vissza kell fizetni a befizetett térítési díjat azokra a napokra, amikor a hallgató a kollégiumi elhelyezést az intézmény vezetőjének külön intézkedése alapján, egybefüggően három napot meghaladó időre nem vehette igénybe (pl. tatarozás, rendezvény miatt). A külföldi részképzésben, illetve az intézmény székhelyén kívül tartott szakmai gyakorlaton részt vevő hallgató a szakmai gyakorlat időtartamára kollégiumi térítési díjat nem fizet.

(5) A kollégiumi térítési díjat elsősorban a hallgató pénzbeli juttatásából kell levonni.

(6) Ha a hallgató nem részesül pénzbeli juttatásban, vagy annak összegéből a térítési díjat nem lehet teljes egészében levonni, a térítési dijat vagy annak megfelelő részét a hallgató minden hó 5. napjáig köteles befizetni. A befizetés rendjét az intézmény (kar) vezetője szabályozza.

(7) Ha a felsőoktatási intézményhez több kollégium tartozik, az intézmény vezetője az elhelyezésért megállapított térítési díjat - az ellátás színvonalától függően - épületenként eltérő összegben is megállapíthatja, de az intézményben fizetendő térítési díj egy elhelyezett hallgatóra jutóan átlag havi 600 forintnál kevesebb ebben az esetben sem lehet.

(8) A térítési dijat különösen indokolt esetben az irányító miniszter - egyedi elbírálás alapján, egyes kollégiumokra nézve - a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával egyetértésben - mérsékelheti.

16. §

(1) A hallgató az intézmény saját kezelésű vagy vendéglátó szervezet által üzemeltetett konyháján és egyéb formában (a továbbiakban együtt: menzai étkezés) kedvezményes étkezést vehet igénybe.

(2) A menzai étkezés keretében a vidéki, továbbá a diákotthonban elhelyezett helybenlakó hallgatók ebéd és vacsora, a helybenlakók ebéd - kivételesen vacsora - szolgáltatásban részesülhetnek. A Testnevelési Főiskola, valamint a tanárképző főiskolák testnevelés szakos hallgatói részére napi háromszori kedvezményes étkezést lehet biztosítani.

(3) A menzai étkezést utalvánnyal lehet igénybe venni. Az utalványt - amely szigorú elszámolás alá tartozik - az intézményi (kari) hivatal adja ki.

(4) Utalványt meghatározott napokra, illetőleg étkezésekre kérhet a hallgató. Erre vonatkozó igényét - az intézmény vezetője által meghatározott módon és időpontig - havonta köteles előre bejelenteni.

(5) A hallgató az étkezési jegyét az utalvány és az őt terhelő térítési díj egyidejű befizetése ellenében a kijelölt étkezési helyen válthatja ki.

(6) A menzai étkezés keretében az étkezésért a hallgató által fizetendő térítési díj összege a következő:

(7) Ha a feltételek erre alkalmasak, önköltséges reggeli is biztosítható.

A szakmai gyakorlat idejére járó juttatások

17. §

(1) A felsőoktatási intézmény székhelyén tartott szakmai gyakorlat idejére a hallgató a részére megállapított állami támogatást változatlanul kapja. A várható többletköltség fedezésére a hallgató részére ösztöndíjkiegészítés adható. Ilyen jogcímen - a gyakorlaton résztvevőket számítva -hallgatónként havi 300 forintos keretet lehet felhasználni.

(2) A felsőoktatási intézmény székhelyén kívül tartott szakmai gyakorlat idejére a hallgatót a részére megállapított rendszeres havi pénzbeli támogatás illeti meg. A várható többletköltség fedezésére a hallgató részére ösztöndíjkiegészítés adható. Ilyen jogcímen - a gyakorlaton résztvevőket számítva - hallgatónként havi (4 heti) 600 forintos keretet lehet felhasználni.

(3) A terepgyakorlaton részt vevő hallgatók ösztöndíjkiegészítésére - a gyakorlaton résztvevőket számítva - hallgatónként havi (4 heti) 1000 forintos keretet lehet előirányozni. A várható többletköltség fedezésére a hallgató részére ösztöndíjkiegészítés adható. E jogszabály alkalmazása szempontjából terepgyakorlat az, ahol a hallgatók a távolság vagy a szakmai gyakorlat területének állandó változtatása miatt szervezett étkezést nem tudnak igénybe venni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott összegeket - a gyakorlatok időtartamától függően - arányosan módosítani kell.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott módon előirányzott keretekkel összevontan lehet gazdálkodni.

(6) Annak a hallgatónak, aki a felsőoktatási intézmény székhelyén kívül folytat szakmai gyakorlatot, az (1)-(3) bekezdésben meghatározott módon előirányzott keret terhére az intézmény a tényleges utazási költséget megtérítheti. Térítésként a szakmai gyakorlat helyére és onnan az intézmény székhelyére történő utazással felmerülő, általában személyvonat II. osztályú (100 km-t meghaladó távolság esetén gyorsvonat II. osztályú) menetjegy ára fizethető. Nem folyósítható útiköltség-térítés abban az esetben, ha a hallgató a szakmai gyakorlatát állandó lakóhelyén folytatja.

(7) Az orvostudományi egyetemek VI. évfolyamos hallgatói szakmai gyakorlati ösztöndíjának 6zabályait az egészségügyi miniszter - a művelődési miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - állapítja meg.

Jutalmazási alapok

18. §

(1) A felsőoktatási intézmény az általános ösztöndíj céljára szolgáló, valamint a pénzbeli szociális támogatás céljára szolgáló kereteknek évközben keletkező megtakarításából egyéni és kollektív hallgatói jutalmazási alapot létesíthet.

(2) A jutalmazási alapok felhasználásának részletes szempontjait és egyéb követelményeit az intézményi szabályzatban kell meghatározni.

Eljárási rendelkezések

19. §

(1) A hallgatók állami támogatásával kapcsolatos kérdések elbírálására a felsőoktatási intézményekben - az intézmény nagyságától függően egy vagy több - diákjóléti bizottságot kell szervezni. A diákjóléti bizottság tagjait a hallgatók választják.

(2) Az egyes hallgatók résziére megállapítható állami támogatások elbírálásához ki kell kérni a hallgatói közösségek véleményét és javaslatát. Ennek módszerét az intézményi szabályzatban kell rögzíteni.

(3) A diákjóléti bizottságok létrehozásának módját, a bizottságok számát, szervezetét, működési rendjét a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(4) A hallgatók állami támogatásával kapcsolatos kérdésekben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a diákjóléti bizottságok döntenek. A döntés ellen a hallgató 8 napon belül fellebbezhet az intézményi szabályzatban meghatározott szervhez vagy személyhez.

Záró rendelkezések

20. §

(1) Ha a hallgató megbetegszik és egy hónapon túl gyógyintézeti ápolásban részesül, ösztöndíját, illetve pénzbeli szociális támogatását tovább kaphatja. A folyósítás legfeljebb tíz hónapon át, tbc-s megbetegedés esetén legfeljebb húsz hónapon át tarthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tíz, illetve húsz hónapos időtartamot a gyógyintézeti ápolás egy hónapos idejét követő hónaptól kezdődően kell számítani.

(3) Annak a hallgatónak, aki szülés miatt évkihagyásra kapott engedélyt, a megállapított ösztöndíj, és pénzbeli szociális támogatás a szülés időpontjától kezdődő további 5 hónapig, rendellenes szülés esetén 6 hónapig, indokolt esetben 12 hónapig folyósítható.

(4) A nyári oktatási szünet alatt a hallgatónak - indokolt esetben - kollégiumi elhelyezést lehet biztosítani, napi 20 forint térítési díj ellenében. Étkezés igénybevétele esetén a teljes önköltséget meg kell téríteni.

(5) A nyári oktatási szünet alatt - kérelmükre - kollégiumi elhelyezést kell és menzai étkeztetést lehet biztosítani a volt állami gondozott hallgatóknak, valamint azoknak, akiknek mindkét szülője meghalt. Az ezzel felmerülő kiadásokat a rendkívüli segélykeret terhére kell elszámolni.

21. §

(1) A rendszeres havi pénzbeli támogatásokat a tárgyhónapot megelőző hónap végén kell a hallgató részére kifizetni. A kifizetés napját - a tanév beosztásától függően - az intézmény vezetője határozza meg. Az a hallgató, aki a pénzbeli juttatásokat harminc napon belül önhibájából nem veszi fel, a fel nem vett összegre való igényjogosultságát elveszti.

(2) A hallgatók állami támogatásával és a fizetendő térítési díjakkal kapcsolatban az intézményi (kari) hivatalnak nyilvántartást kell vezetnie.

22. §

Ez a rendelet 1986. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói részére juttatható állami támogatásról szóló 105/1982. (M. K. 5.) MM utasítás, valamint az azt módosító 106/1983. (M. K. 5.) MM, a 122/1983. (M. K. 19.) MM és a 105/1984. (Műv. K. 4.) MM utasítás.

Köpeczi Béla s. k.,

művelődési miniszter