24/1986. (VIII. 31.) MM rendelet

a felsőoktatási intézményekben működő KISZ-szervezetek, továbbá a hallgatói közösségek és a hallgatói képviselők jogairól

Az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény végrehajtásáról rendelkező 1043/1971. (X. 2.) Korm. számú határozat 25. pontjában, valamint az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 2. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a felsőoktatási intézményeket irányító miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) A felsőoktatási intézményekben működő KISZ-szervezeteknek az intézmény nevelő-oktató munkájával kapcsolatos jogait az 1. számú melléklet, a hallgatói közösségeknek* a jogait a 2. számú melléklet, az oktatási szervezeti egységek mellett működő hallgatói képviselőknek** a jogait a 3. számú melléklet tartalmazza.[1]

(2) A jogszabályok, továbbá a felsőoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatai a KISZ-szervezetek, valamint a hallgatói közösségek és a hallgatói képviselők részére további jogokat is megállapíthatnak.

(3) Azt, hogy a hallgatói közösségek, illetve a hallgatói képviselők a jogaikat milyen szinten (szak, évfolyam, kar, intézmény stb.) és miként gyakorolják, a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

2. §

(1) Ez a rendelet 1986. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvénynek a művelődés területén való végrehajtásáról rendelkező 108/1981. (M. K. 6.) MM utasítás mellékletének III. része hatályát veszti.

(2) E rendeletet a fegyveres erők és a fegyveres testületek felsőoktatási intézményeire vonatkozóan a sajátosságaiknak megfelelő eltérésekkel kell alkalmazni.

Köpeczi Béla s. k.,

művelődési miniszter

1. számú melléklet a 24/1986. (VIII. 31.) MM rendelethez

A felsőoktatási intézményekben működő KISZ-szervezetek jogai

1. A KISZ-szervezet egyetértése szükséges a döntéshez:

a) az intézményi szervezeti és működési szabályzat hallgatókra vonatkozó részének kiadása, módosítása;

b) a tantervi irányelvek által a tantervbe utalt, tanulmányi és vizsgarenddel összefüggő kérdésekben (pl. vizsgák száma, összóraszámok);

c) a tanév időbeosztásának, a tanulmányi szünet időpontjának meghatározása;

d) az ifjúsági mozgalmi helyiségek létrehozása, megszüntetése;

e) a szerződéses munkákból származó szociális és kulturális alap felhasználására vonatkozó éves program meghatározása;

f) a népköztársasági ösztöndíjra történő javaslattétel;

g) a hallgatók külföldi ösztöndíjra és tanulmányútra való kiküldése;

h) a végzős hallgatókról jellemzés és ajánlás készítése;

i) a pályakezdő oktatók és kutatók alkalmazása az intézményben;

j) a hallgatóknak adományozható állami (intézményi) kitüntetések, jutalmak odaítélése;

k) a KISZ választott tisztségviselői ellen fegyelmi eljárás indítása, hallgatói jogviszonyuk fegyelmi úton való megszüntetése;

l) a hallgatókkal közvetlenül foglalkozó tanulmányi, oktatási hivatali egységek vezetőinek, közművelődési titkároknak, a kollégiumi igazgatóknak a megbízása, felmentése, kitüntetése;

m) az ifjúsági parlamentekkel kapcsolatos -jogszabályban meghatározott - kérdések.

2. A KISZ-szervezet véleményének előzetes kikérése után lehet döntést hozni:

a) az ifjúság helyzetének átfogó, intézményi (kari) szintű állami fórumok előtt történő értékelése:

b) az intézményi fejlesztési tervek elkészítése, az ezekről szóló beszámolók;

c) az ifjúságpolitikai feladatok tervezése, az ezekről szóló beszámolók:

d) az intézményi költségvetés:

e) az intézmény (kar) vezetője és helyettesei, az oktatási szervezeti egységek vezetői, valamint az állandó jelleggel működő intézményi bizottságok elnökeinek kinevezése, felmentése, megbízása, minősítése, továbbá miniszteri és annál magasabb kitüntetésre való felterjesztése. A véleményezési jog nem terjed ki a tudományos és a művészeti díjakra és az életműért adományozható kitüntetésekre;

f) a szerződéses munkákból származó szociális-kulturális alap képzése.

2. számú melléklet a 24/1986. (VIII. 31.) MM rendelethez

A hallgatói közösségek

a) egyetértési jogot gyakorolnak - a szervezeti és működési szabályzat kivételével - az intézményi (kari) szabályzatok (pl. ösztöndíj-szabályzat, tanulmányi és vizsgaszabályzat, fegyelmi szabályzat) hallgatókat érintő rendelkezéseinek elfogadásakor, módosításakor;

b) véleményezik a felsőoktatási intézmény (kar) fejlesztési tervének hallgatókat érintő részeit, az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználását, továbbá - külön jogszabályban foglaltak szerint - az oktatást és az oktatók nevelő-oktató munkáját, valamint a demonstrátori megbízásokat.

3. számú melléklet a 24/1986. (VIII. 31.) MM rendelethez

Az oktatási szervezeti egységek mellett működő hallgatói képviselők egyetértési jogot gyakorolnak a hallgatókat közvetlenül érintő oktatás-szervezési intézkedések tekintetében (pl. vizsganapok kijelölése, vizsgabeosztás).