1986. évi 28. törvényerejű rendelet

az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról[1]

1. § Az állami pénzügyekről szóló - az 1983. évi 26. számú törvényerejű rendelettel, az 1984. évi 25. számú törvényerejű rendelettel, és az 1985 évi III. törvénnyel módosított - 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A Magyar Nemzeti Bank mint jegybank a) kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra;

b) felelős a jóváhagyott népgazdasági tervvel összhangban kialakított pénz-, illetve hitelpolitika megvalósításáért, ennek alapján a pénzmennyiség szabályozásával, valamint más pénz- és hitelpolitikai eszközökkel érvényesíti a pénz vásárlóerejének a megóvásához fűződő népgazdasági érdeket;

c) a hitelpolitikai irányelvek végrehajtása keretében szabályozza a pénzintézetek hitelezési tevékenységét, a kötelező jegybanki tartalék és egyes alkalmazandó kamatlábak mértékét; ellátja a bankoknak és a szakosított pénzintézeteknek, valamint a biztosító intézetek, más jogi személyek, illetve pénzalapok banktevékenységének jegybanki irányítását és ellenőrzését; részt vesz az értékpapír-forgalom szabályozásában;

d) hitel- és betétkapcsolatot tart a többi pénzintézettel, valamint értékpapír-műveleteket végez;

e) kialakítja az országos fizetési és elszámolási rendszert, meghatározza a pénzforgalom szabályait."

2. § Az Ápt. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Magyar Nemzeti Bank a jegybanki tevékenysége mellett a pénzintézeti tevékenység körébe tartozó bankműveleteket, így különösen a külföldi gazdasági kapcsolatokkal összefüggően - részben az általa felhatalmazott pénzintézetek útján - fizetési, hitel- és- egyéb bankműveleteket is végez."

3. § Az Ápt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Biztosítási tevékenységet biztosító intézet végezhet, ide értve a biztosító szövetkezetet és a biztosító egyesületet is."

4. § Az Ápt. 34. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"34. § (1) Bank részvénytársaságként, leánypénzintézetként és takarékszövetkezetként, szakosított pénzintézet részvénytársaságként és leánypénzintézetként, biztosító intézet részvénytársaságként, leánypénzintézetként, biztosítási szövetkezetként és biztosító egyesületként hozható létre.

(2) Részvénytársaság, takarékszövetkezet, biztosító szövetkezet és biztosító egyesület létesítése az erre vonatkozó külön jogszabályok szerint történik.

(3) Pénzintézet - a biztosító egyesület kivételével - leánypénzintézetet létesíthet. A leánypénzintézet jogi személy; a reá vonatkozó részletes szabályokat a Minisztertanács állapítja meg.

(4) Költségvetési fejezetet képező költségvetési szerv csak szakosított pénzintézetet hozhat létre, olyan részvénytársaságként, amelyben pénzintézet is részt vesz.

(5) A szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei a közös fejlesztési alapokkal szakosított pénzintézetek létesítésében vehetnek részt.

(6) Pénzintézet létesítéséhez, tevékenységi körének meghatározásához és módosításához bank és szakosított pénzintézet esetében - a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben - az állami bankfelügyeletet gyakorló szerv, biztosító intézet esetében az állami biztosításfelügyeletet gyakorló szerv engedélye szükséges. Ha a biztosító intézet banktevékenységet is végez, az engedély megadásához a Magyar Nemzeti Bank egyetértése is szükséges.

(7) A Magyar Népköztársaságban meghatározott tevékenység folytatására - engedély alapján - külföldi részvétellel is alapítható pénzintézet, illetőleg külföldi bankok vagy pénzintézetek képviseletet létesíthetnek. Ha törvény vagy törvény erejű rendelet nem rendelkezik róla, az alapítást a Minisztertanács, a képviselet létesítését pedig a pénzügyminiszter engedélyezi.

(8) A Minisztertanács által 1987. január 1. előtt alapított pénzintézetek a pénzügyminiszter által jóváhagyott alapító okiratuk szerint folytatják működésüket."

5. § Az Ápt. a 34. § után a következő címekkel és 34/A-E. §-okkal egészül ki:

"A PÉNZINTÉZETEK ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSA ÉS FELÜGYELETE

34/A. § Az állami irányítás és felügyelet formái:

a) a jegybanki irányítás és ellenőrzés,

b) az állami bank-, illetőleg biztosításfelügyelet,

c) az ágazati, valamint funkcionális irányítás és ellenőrzés,

d) a 34. § (8) bekezdésében említett pénzintézet esetén az alapítói jogok gyakorlása,

e) részvénytársaság és leánypénzintézet esetében a cégbíróság felülvizsgálati jogköre, takarékszövetkezet, biztosító szövetkezet esetében a törvényességi felügyelet, biztosító egyesület esetében a felügyelet,

f) egyéb hatósági tevékenység.

34/B. § (1) Az állami bank-, illetőleg biztosításfelügyelet a pénzintézeti tevékenység biztonságos feltételeinek megvalósítása érdekében kiterjed a pénzintézet létesítésére, működésére és megszüntetésére, valamint a pénzintézeti rendszerbe nem tartozó jogi személy pénzintézeti tevékenységére.

(2) Az állami bank-, illetőleg biztosításfelügyeletet a pénzügyminiszter látja el.

(3) Az állami bank-, illetőleg biztosításfelügyelet részletes szabályait a Minisztertanács állapítja meg.

34/C. § A 34. § (8) bekezdésében említett pénzintézettel kapcsolatos alapítói jogok gyakorlása körében a pénzügyminiszter

a) kinevezi, felmenti a pénzintézet igazgatóját és gyakorolja a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat;

b) átfogóan értékeli és ellenőrzi a pénzintézet tevékenységét, s ennek érdekében felügyelő bizottságot hozhat létre;

c) megszünteti (összevonja, szétválasztja) a pénzintézetet.

34/D. § Az ágazati, valamint a funkcionális irányításra és ellenőrzésre, a cégbíróság felülvizsgálati jogkörére, a törvényességi felügyeletre, valamint a felügyeletre és az egyéb hatósági tevékenységre külön jogszabályok az irányadók.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

34/E. § (1) Meghatározott pénzintézeti tevékenységet - jogszabály vagy az állami bankfelügyeletet gyakorló szervnek a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben adott engedélye, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank megbízása alapján - a pénzintézeti rendszerbe nem tartozó jogi személy is végezhet.

(2) A Minisztertanács szabályozza, hogy a nem vállalati gazdálkodó szervezeteknek milyen esetekben és feltételek mellett nyújtható hitel."

6. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1987. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ápt. 29. §-ának (5) bekezdése és a 32. §-ának harmadik mondatából "az alapítók megbízásából" szövegrész hatályát veszti.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Katona Imre s. k.,

Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára