1984. évi 25. törvényerejű rendelet

az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról[1]

1. § Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § Az Országgyűlés az állami költségvetésről szóló törvényben határozza meg

- a bevételi többlet felhasználására vonatkozó intézkedéseket;

- a hiány rendezésének módját és ezen belül az igénybe vehető jegybanki hitel mértékét."

2. § Az Ápt. 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

[(2) Az állami költségvetésről szóló törvényben meghatározott előirányzatok módosítása tekintetében - ha a törvény nem rendelkezik másként - a következők szerint kell eljárni:]

"b) a költségvetés többi, címzett előirányzatától való eltérést a Minisztertanács engedélyezheti - érintetlenül hagyva a tanácsok pótelőirányzat-megállapítási és -átcsoportosítási jogait - elsősorban egy-egy előirányzatban mutatkozó megtakarításból, többletbevételből vagy az állami költségvetés tartalékának a terhére.

(3) A Minisztertanács a vállalati gazdálkodó szervezeteknek nyújtott bankhitelek biztosítékaként állami kezesség vállalását rendelheti el.

(4) A Minisztertanács a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogkörét - az általa meghatározott mértékig - átruházhatja.

(5) A (2) és (3) bekezdés alapján tett Intézkedésekről és azok hatásáról a Minisztertanács a következő év költségvetéséről szóló és az állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatnak az előterjesztésekor beszámol az Országgyűlésnek.''

3. § Az Ápt. 26. §-ának (3) helyébe a következő rendelkezések lép:[2]

"(3) Külföldi viszonylatban kormányhitelek nyújtása vagy felvétele a Minisztertanács, egyéb külföldi hitelek felvétele, nyújtása vagy engedélyezése a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik. Más pénzintézetek a Magyar Nemzeti Bank felhatalmazása alapján vehetnek fel külföldi hitelt, vagy nyújthatnak hitelt külföldre.

4. § Az Ápt. V. fejezete és címe helyébe a következők lépnek;

"V. fejezet

A PÉNZINTÉZETI RENDSZER

28. § (1) A pénzintézeti rendszer a Magyar Nemzeti Bankból, a bankokból, a szakosított pénzintézetekből, továbbá a biztosító intézetekből (a továbbiakban együtt: pénzintézet) áll.

(2) A pénzintézet jogi személy.

(3) Az állami pénzügyek rendszerén belül a pénzkibocsátásnak, a hitel és pénzforgalomnak, meghatározott körben a devizagazdálkodásnak, a kötvény és más értékpapírok szervezett forgalmazásának, valamint egyéb pénzügyi szolgáltatásoknak a feladatait a pénzintézetek látják el.

(4) A pénzintézetek feladataikat a jogszabályok és a jegybanki szabályozás (29. § (2) bekezdés) keretei között látják el.

A MAGYAR NEMZETI BANK

29. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Népköztársaság jegybankja, a népgazdaság központi bankja, a szocialista hitelrendszernek és a devizagazdálkodásnak a központi szerve, s a 25. § értelmében általános hatáskörű devizahatóság.

(2) A Magyar Nemzeti Bank mint jegybank:

- kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra ;

- felelős a jóváhagyott népgazdasági tervvel összhangban kialakított pénz-, illetve hitelpolitika megvalósításáért, ennek alapján a pénzmennyiség szabályozásával, valamint más pénz- és hitelpolitikai eszközökkel érvényesíti a pénz vásárlóerejének a megóvásához fűződő népgazdasági érdeket;

- a hitelpolitikai irányelvek végrehajtása keretében szabályozza a pénzintézetek hitelezési tevékenységét, az alkalmazandó kamatlábak mértékét, ellátja a bankok, a szakosított pénzintézetek, a biztosító intézetek, a pénzintézeti tevékenységet is folytató más jogi személyek, illetve ilyen pénzalapok jegybanki irányítását és ellenőrzését; hitelkapcsolatokat tart a többi pénzintézettel; részt vesz az értékpapír-forgalom szabályozásában;

- kialakítja az országos fizetési és elszámolási rendszert, meghatározza a pénzforgalom szabályait.

(3) A Magyar Nemzeti Bank a költségvetésnek csak az Országgyűlés által meghatározott mértékig nyújt hitelt.

(4) A Magyar Nemzeti Bank, mint jegybank az állami költségvetéssel való hitelkapcsolatokat illetően az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik.

(5) A Magyar Nemzeti Banknak, mint jegybanknak az elnöke szabályozza - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik -, hogy a pénzintézetek alaptőkéjüknek és tartós forrásaiknak legfeljebb milyen hányadát használják tartós kihelyezésre. A végleges kihelyezésre vonatkozó szabályozás a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnökének együttes hatáskörébe tartozik. A tartós és végleges kihelyezésre vonatkozó általános szabályozás kiterjedhet az egyes vállalkozásokban való részvétel hányadára vagy összegszerű határára is.

30. § (1) A hitelpolitika irányelveit - a Magyar Nemzeti Bank jegybanki feladatára és felelősségére figyelemmel - a népgazdasági tervvel és az állami költségvetéssel összhangban a Minisztertanács határozza meg.

(2) A Magyar Nemzeti Bank a jegybanki tevékenysége mellett a pénzintézeti tevékenység körébe tartozó bankműveleteket is végez, így különösen

- betéteket gyűjt,

- hiteleket nyújt a gazdálkodó szervezeteknek

és lebonyolítja pénzforgalmukat,

- a külföldi gazdasági kapcsolatokkal összefüggően - részben az erre kijelölt pénzintézeteknek adott felhatalmazás útján - fizetési, hitel- és egyéb bankműveleteket végez.

A BANKOK

31. § Bank az a pénzintézet - ideértve a takarékszövetkezetet is -, amely vállalati gazdálkodó szervezeteknek, lakosságnak, tanácsoknak, költségvetési szerveknek, külföldi jogi és természetes személyeiknek az alapító okiratban meghatározott körében betétgyűjtésre, hitelszerződések kötésére és kölcsönök nyújtására, számlavezetésre, valamint készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítására jogosult. Ezen túlmenően elláthatja mindazokat a pénzintézeti feladatokat, amelyekre az alapító okirat felhatalmazza.

A SZAKOSÍTOTT PÉNZINTÉZETEK

32. § A szakosított pénzintézet olyan pénzintézet, amely csak a közreműködésével lebonyolított ügyletekkel kapcsolatban vezethet számlát, és gyűjthet betéteket. Tevékenységi körét az alapító okirat határozza meg. Ennek keretében a szakosított pénzintézet - jogszabályok által meghatározott körben - az alapítók megbízásából elláthatja a fejlesztési folyamat finanszírozásával kapcsolatos feladatokat, valamint meghatározott körben egyéb pénzügyi "szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzintézeti tevékenységeket is.

BIZTOSÍTÓ INTÉZETEK

33. § (1) A biztosító intézetek tevékenységük keretében felmérik a biztosítható kockázatokat és megállapítják a díjakat, veszélyközösségeket szerveznek, szükséges tartalékot képeznek, valamint teljesítik a jogszabályok rendelkezéseiben és a biztosítási szerződés kikötéseiben megszabott kötelezettségeket.

(2) Biztosítási tevékenység biztosító intézetek útján folytatható; a Minisztertanács ettől eltérően rendelkezhet. A jelenleg működő biztosító egyesületek tovább folytathatják e tevékenységüket.

(3) A biztosítókra jogszabály a pénzintézetekre vonatkozó szabályozástól eltérő rendelkezést is tartalmazhat.

PÉNZINTÉZETEK LÉTESÍTÉSE

34. § (1) Bankot, szakosított pénzintézetet és biztosító intézetet - a leánypénzintézet, valamint az (5) bekezdésben említett pénzintézetek kivételével - a Minisztertanács alapíthat, meghatározva a pénzintézet jellegét (31. §, 32. § vagy 33. §). Az alapítás részvénytársasági formában is történhet. A Minisztertanács felhatalmazhatja a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben bankot, szakosított pénzintézetet és biztosító intézetet alapítson.

(2) Takarékszövetkezetek létesítése az erre vonatkozó külön jogszabály szerint történik.

(3) Pénzintézetek leánypénzintézet létesítésére jogosultak azzal, hogy leánybankot csak bank, leánybiztosító intézetet csak biztosító intézet létesíthet. A leánypénzintézet jogi személy; a reá vonatkozó részletes szabályokat a Minisztertanács állapítja meg.

(4) Szakosított pénzintézet - a Minisztertanács által meghatározott formában - jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásként is létrehozható. Költségvetési fejezetet képező költségvetési szerv szakosított pénzintézetet csak olyan társulás keretében hozhat létre, amelyben pénzintézet is részt vesz.

(5) A szövetkezeti országos érdekképviseleti szervek a kölcsönös támogatási alapok és a közös fejlesztési alapok működtetésére szakosított pénzintézeteket létesíthetnek.

(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetekben a szakosított pénzintézet létesítéséhez és tevékenységi körének meghatározásához (módosításhoz) a pénzügyminiszternek a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben adott jóváhagyása szükséges.

(7) A Magyar Népköztársaságban meghatározott tevékenység folytatására - engedély alapján - külföldi részvétellel is alapítható pénzintézet, illetőleg külföldi bankok vagy pénzintézetek képviseletet létesíthetnek. Ha törvény vagy törvényerejű rendelet nem rendelkezik róla, az alapítást a Minisztertanács, a képviselet létesítését pedig a pénzügyminiszter engedélyezi.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

34/A. § (1) Meghatározott pénzintézeti tevékenységet - a Magyar Nemzeti Bank, illetőleg más bank megbízásából vagy jogszabályban meghatározott egyéb esetekben - a pénzintézeti rendszerbe nem tartozó jogi személy is végezhet.

(2) A Minisztertanács szabályozza, hogy a nem vállalati gazdálkodó szervezeteknek milyen esetekben és feltételek mellett nyújtható hitel.

(3) A pénzügyminiszter - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a Magyar Nemzeti Bankon kívül más pénzintézetet is felhatalmazhat bankszámla vezetésére."

5. § Az Ápt. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vállalati gazdálkodó szervezet köteles a pénzgazdálkodásról a törvényben előírt nyilvántartásokat vezetni. Pénzeszközeit - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével - pénzintézetnél vezetett számlán köteles tartani; fizetéseit a pénzintézeti számlák közötti elszámolások rendszerében, vagy - a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott keretek között - készpénzben teljesíti."

6. §[3]

7. § (1) E törvényerejű rendelet 1985. január 1. napján lép hatályba.

(2)[4]

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára