11/1987. (IV. 3.) PM rendelet
a belföldi jogi személyek által létesített részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság létesítésének és működésének pénzügyi, adózási feltételeiről, továbbá alkalmazottai anyagi érdekeltségi rendszeréről
A vállalati jövedelemszabályozásról szóló 407/ 1984. (XI. 5.) MT rendelet 1. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér-és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben megjelölt kivételekkel - kiterjed a kizárólag belföldi jogi személyek által létesített részvénytársaságra és korlátolt felelősségű társaságra (a továbbiakban együtt: társaság).
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) a részvénytársaság formájában működő pénzintézetre és
b) a kereskedelmi társaság formában alapított állami vállalatra.
A társaság létesítésének és működésének pénzügyi feltételei
2. §
A társaság létesítésének és működésének pénzügyi feltételei tekintetében a módosított 22/1978. (IX. 19.) PM rendelet* 1-12. §-aiban -kivéve 7. §-át és 8. §-ának (1)-(2) bekezdéseit - és 14. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
3. §
A társaság a 12. § (2) bekezdése szerint munkabér címén költségként elszámolt összeg után - költségei terhére - külön jogszabályban meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet.
Jóléti és kulturális, továbbá lakásépítési alapképzés és felhasználás
4. §
A társaság - saját döntése alapján - jóléti és kulturális, továbbá lakásépítési alapot képezhet. Ezek képzése és felhasználása tekintetében a vállalati jövedelemszabályozásról szóló minisztertanácsi (a továbbiakban: JR), illetve a végrehajtására kiadott pénzügyminiszteri (a továbbiakban: VJR) rendelet** előírásait kell - az e rendeletben foglalt eltérésekkel - alkalmaznia.
Városi és községi hozzájárulás
5. §
A társaság a mérleg szerinti nyeresége (a továbbiakban: nyereség) 15 százalékát városi és községi hozzájárulásként köteles befizetni.
Társulati nyereségadó
6. §
(1) A társaság a beszámolási időszak nyereségének a (2) bekezdésben foglaltakkal módosított összege 40 százalékát társulati nyereségadó címén köteles befizetni.
(2) A társaság nyereségét a társulati nyereségadó alapjának számításánál csökkenteni kell:
a) az érdekképviseleti szervek fenntartásához külön jogszabály szerint teljesített hozzájárulás összegével;
b) a központi beruházásokra nyújtott állami kölcsön esedékes törlesztésének az adózatlan nyereséget terhelő összegével;
c) társaság beruházásaihoz állami támogatásként engedélyezett állami kölcsön esedékes törlesztésének az adózatlan nyereséget terhelő törlesztési és az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettség összegével;
d) jogszabályban meghatározott vagy a pénzügyminiszter által előírt egyéb összegekkel.
(3) A befizetendő társulati adó összegét csökkenti az 1. számú melléklet szerinti társulati nyereségadó-kedvezmény.
(4) A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés, továbbá az önellenőrzés során megállapított, jogtalanul költségként elszámolt személyi juttatások, költségtérítések és szabálytalan nyereségátadások után a társulati nyereségadót utólag meg kell fizetni.
7. §
(1) A társaság nyereségének az 5-6. §-okban meghatározott kötelezettségek és adókedvezmények elszámolása utáni maradványát (a továbbiakban: adózott nyereség) - a 8. § szerinti béradókötelezettség teljesítése után - a társaság tagjai között feloszthatja.
(2) Az adózott nyereségnek a béradóval és a tagok (részvényesek) részére kifizetett részesedéssel (osztalékkal) csökkentett összege tartaléktőke képzésére fordítható.
Béradó
8. §
A társaság a 3. § szerinti társadalombiztosítási járulék alapját képező bérek 10 százalékának megfelelő összeget béradó címén köteles adózott nyereségéből befizetni.
Tartaléktőke képzése és felhasználása
9. §
A társaság tartaléktőkéjének képzésére és felhasználására, továbbá átadására a JR és a VJR érdekeltségi alap képzésére, felhasználására és átadására vonatkozó rendelkezéseit kell - a VJR 11. §-a (1) bekezdésének c) és f) pontjai, továbbá 11. §-a (2) bekezdésének h) és l) pontjai kivételével - alkalmazni.
Vagyonadó
10. §
A társaság a VJR 3. számú mellékletének I. és II/1. pontjai szerint számított vagyonadóalap 3 százalékát köteles vagyonadó címén tartaléktőkéje terhére befizetni.
Felhalmozási adó
11. §
A társaság a JR és a VJR vonatkozó előírásai szerint köteles tartaléktőkéje terhére felhalmozási adót fizetni.
A társaság alkalmazottai anyagi ösztönzési rendszere
12. §
(1) A társaság dolgozói - beleértve a választott tisztségviselőket és a vezetőket is - részére munkabér, továbbá a közgyűlés, illetve taggyűlés döntése alapján jutalék fizethető (a továbbiakban együtt: kereset).
(2) Munkabér címén költségként legfeljebb a vállalati dolgozók alapbére megállapításáról szóló külön jogszabályban*** meghatározott besorolási bértétel felső határának megfelelő összeg számolható el.
(3) A dolgozók részére fizetett jutalék - általános jövedelemadót is magában foglaló - összegének forrása a társaság tartaléktőkéje.
Kereseti adó
13. §
(1) A társaság alkalmazottai átlagkeresetét 1987-ben adómentesen legfeljebb 5 százalékkal növelheti.
(2) A társaság az adómentes keresetfejlesztést meghaladó átlagkereset növekmény után tartaléktőkéje terhére kereseti adót köteles fizetni.
(3) A kereseti adó mértéke: az adómentes keresetfejlesztést meghaladó átlagkereset növekmény átlagos állományi létszámmal felszorzott összegének háromszorosa.
Eljárási szabályok
14. §
(1) Az e rendelet szerinti, az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek bevallása és pénzügyi rendezése önadóztatás formájában történik.
(2) A társaság adókötelezettsége a társaság gazdasági tevékenységének megkezdése napjával kezdődik és megszűnéséig tart. A beszámolási időszak az év első napjától (az év közben alakult társaságnál a gazdasági tevékenység megkezdésének napjától) az év utolsó napjáig terjedő időszak.
(3) A felszámolás alatt levő társaság adófizetési kötelezettségének a felszámolás kezdő időpontjára készült mérleg alapján köteles eleget tenni.
(4) Ha a megszűnt társaságnak jogutódja van, a jogutód felelős a megszűnt társaság adófizetési kötelezettségeinek teljesítéséért.
(5) Ha a társaság bejelentése (önellenőrzés) vagy a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés alapján hozott jogerős adóhatósági határozat szerint a megállapított mérlegben a társaság az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségeket, juttatásokat helytelenül vette számításba, a hiba elkövetésének időszakában hatályos jogszabályoknak megfelelően kell meghatározni a helyes összeget. A különbözetet a számviteli előírások szerint kell elszámolni, és úgy kell rendezni, hogy a költségvetési elszámolások a jogszabályban meghatározott mértékre módosuljanak.
(6) Az adózással kapcsolatos elszámolásnál, valamint a mulasztások során hozandó intézkedéseknél a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről, továbbá a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló, illetőleg a államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(7) A társulati nyereségadó alapját, illetve összegét - amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés úgy rendelkezik - a nemzetközi szerződésben meghatározott módon csökkenteni kell.
Záró rendelkezések
15. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1987. január 1. után létesített társaságokra kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az egyes vállalatlétesítési kedvezményekről szóló 48/1986. (X. 31.) PM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének hatodik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben felsorolt kivételekkel - az újonnan létesített vagy szervezeti változással létrejött]
"- jogi személyiségű gazdasági társulásra, beleértve a belföldi jogi személvek által létesített részvénytársaságot és korlátolt felelősségű társaságot".
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
pénzügyminiszter
1. sz. melléklet a 11/1987. (IV. 3.) PM rendelethez
A 6. § (3) bekezdése alapján a befizetendő társulati nyereségadó összegét mérséklő kedvezmények a következők:
1. A hitel- és kölcsönkamatok összegének alábbi hányada a következő hitelcéloknál:
Az energiaracionalizálási, anyagmegtakarítási és hulladékhasznosítási támogatási keretből nyújtott állami kölcsönökre is a megfelelő kedvezmények érvényesíthetők.
2. A kutatási, műszaki-fejlesztési tevékenység árbevételének az összes árbevételhez viszonyított arányában számított, mérleg szerinti nyeresége után kalkulált társulati nyereségadó 75 százaléka. Az adókedvezményben részesülő tevékenységeket a VJR. 5. számú melléklete tartalmazza.
3. Kereskedőház alapításakor a VJR. 6. számú mellékletében meghatározott feltételek mellett
a) az alapítók egyszeri társulati nyereségadó kedvezményben részesülhetnek, amelynek mértéke a társulati nyereségadó alapjául szolgáló nyereség legfeljebb 5 százaléka;
b) a kereskedőház a működésének
- első évében a társulati nyereségadó 50 százalékának,
- második évében a társulati nyereségadó 25 százalékának,
- harmadik évében a társulati nyereségadó 10 százalékának
megfelelő összegű társulati nyereségadó kedvezményben részesülhet.