22/1978. (IX. 19.) PM rendelet

a gazdasági társulások létesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről

A gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 9/1978. (II. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 29. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

I.

Általános rendelkezések

1. §[1]

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Polgári Törvénykönyv, valamint a tvr. alapján létesített vagy átalakult, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásra, a gazdasági társaságra, valamint - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a külkereskedelmi társaságra, és a R. 3., 5., 6. §-ai, továbbá 9-11. §-ai tekintetében a belföldi jogi személyek által létesített részvénytársaságra és korlátolt felelősségű társaságra (a továbbiakban együtt: gazdasági társulás).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásra, részvénytársaságra és korlátolt felelősségű társaságra.

2. §[2]

(1) Gazdasági társulás tagjai lehetnek a tanácsok és azok az állami költségvetési szervek, amelyek saját érdekeltségi alappal rendelkeznek.

(2) A saját érdekeltségi alappal nem rendelkező költségvetési szerv csak a pénzügyminiszter - a költségvetési szerv felügyeleti szerve véleményének figyelembevételével kiadott - egyedi engedélye alapján és az általa megállapított feltételek szerint vehet részt gazdasági társulásban.

3. §[3]

Gazdasági társulás céljára az alapító tagok felhasználhatják:

a) szabad pénzeszközeiket;

b) állóeszközeiket és készleteiket;

c) az ilyen célra kapott hitelt, alapjuttatást, továbbá

d) a tagok megállapodása szerint egyéb értékelhető közreműködésüket.

4. §[4]

(1)[5]

(2)[6] Költségvetési szervnél a 3. § a) pontja szerinti szabad pénzeszköznek a külön jogszabályban meghatározott fejlesztési célra szolgáló pénzeszközök minősülnek.

(3) A tanács a költségvetéséből, a szövetkezetek érdekképviseleti szervei pedig a fejlesztési célra felhasználható közös szövetkezeti alapokból gazdasági társulás alapításának céljára - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az alapító tagok részére fejlesztési pénzeszközöket engedhetnek át.

5. §

(1) A tagok egyéb értékelhető közreműködésre (pl. szabadalom, know-how, szakképzett munkaerő, bevezetett vevőkör, telekhasználat stb.) is kötelezettségeket vállalhatnak. Ezeket a társulási szerződésben értékelni kell. A vagyoni betét, illetve vagyoni hozzájárulás szolgáltatásán kívüli egyéb értékelhető közreműködést a társulási szerződés szerinti időpontban kell teljesíteni.

(2)[7]

(3) Ha az állóeszköz teljesítményére a gazdasági társulásnak csak részben van szüksége és a tag az állóeszközt saját céljaira is használja, a szerződésben abban is meg lehet állapodni, hogy a gazdasági társulás rendelkezésére bocsátott kapacitást az (1) bekezdés alapján egyéb értékelhető közreműködésként veszik számításba.

II.

A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra vonatkozó közös rendelkezések

6. §[8]

(1) A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás működésének megkezdéséhez szükséges vagyona a tagok vagyoni hozzájárulásának, ezen belül a természetbeni hozzájárulások (állóeszközök, készletek) értékének - betéti társulásnál a tagok vagyonbetéteinek - (a továbbiakban együtt: vagyoni betéti valamint a tanács és a szövetkezeti érdekképviseleti szervek által a 7. § szerint átengedett fejlesztési pénzeszközök együttes összege.

(2) A jogi személyiséggel rendelkező társulás létesítésekor a társulási szerződésben meghatározott gazdasági tevékenység legalább egy évi rendeltetésszerű folytatásához szükséges vagyoni eszközt és az azzal azonos összegű vagyonalapot a gazdasági társulás részére biztosítani kell. Ezt a létesítő tagoknak - a 7. § szerinti fejlesztési pénzeszközök átengedése esetén a tanácsnak, illetve a szövetkezeti érdekképviseleti szerveknek - a létesítéskor kell közvetlenül a gazdasági társulás rendelkezésére bocsátaniuk.

(3) Vagyoni betétként csak a tagok könyveiben nyilvántartott vagyoni eszközök vehetők figyelembe a társulási szerződésben, alapszabályban rögzített értékben. A tagok a társulási szerződésben megállapodhatnak, hogy - a 15. § (2) bekezdése szerinti adózott eredmény felosztásnál, a 15. § (3) bekezdése szerinti költségviselés, valamint a 16. § (2) bekezdése szerinti pótbefizetés tekintetében - a tagokra érvényes részesedési arányt a vagyoni betétek arányától eltérően állapíthatják meg (pl. az 5. §-ban meghatározott egyéb értékelhető közreműködést is figyelembe véve).

7. §

(1)[9] Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás alapításához vagy tevékenységének bővítéséhez a tanács a költségvetéséből, a szövetkezetek érdekképviseleti szervei pedig a fejlesztési célra felhasználható közös szövetkezeti alapokból - ha jogszabály másként nem rendelkezik - közvetlenül a gazdasági társulás részére fejlesztési pénzeszközöket engedhetnek át.

(2) Az így átengedett fejlesztési pénzeszközöket a tagok között felosztani nem lehet, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásnál az átengedett alapok összegét elkülönített vagyonként kell nyilvántartani.

(3) A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás tagjai közötti, a 6. § (3) bekezdésében meghatározott részesedési arány megállapításánál az (1)-(2) bekezdés szerinti elkülönített vagyonként nyilvántartott pénzeszközöket nem lehet figyelembe venni. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás megszűnése esetén az átengedett pénzeszközöket az átengedő szerv részére a megfelelő alapba vissza kell téríteni.

8. §[10]

9. §

A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás bankszámláinak vezetésére, hitelezésére a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló jogszabályokban foglaltak az irányadók.

10. §

(1) A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás mérleget készít, és önállóan teljesíti az állam iránti pénzügyi kötelezettségeket.

(2)[11] A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás mérlegét és mérlegbeszámolóját a gazdasági társulás ágazati besorolása szerint érvényes rendelkezések alapján köteles elkészíteni. A tagok vagyoni betétjét a mérlegben a vagyonalap számla részletezésére vonatkozó előírások szerint kell kimutatni. A tagoknak a társulási szerződés szerint átadott vagyoni betéteik összegét befektetett eszközként kell kimutatni.

11. §

A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás állami és belső ellenőrzésére a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabályozásáról szóló jogszabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a tulajdonosi-felügyeleti ellenőrzés jogát a tagok gyakorolják.

12. §[12]

III.

A közös vállalat

13. §

Ha a közös vállalat gazdasági tevékenységét a tagok fokozatosan kívánják kifejleszteni, a társulási szerződésben kell rendelkezni a közös vállalat működéséhez szükséges további vagyoni betét rendelkezésre bocsátásának mértékéről és esedékességéről.

14. §[13]

15. §[14]

(1) Az igazgatótanács határozza meg a közös vállalat egészére jogszabály alapján elszámolható és a ténylegesen elszámolt értékcsökkenési leírás közötti különbözet mértékét, az eredményelszámolás során képezhető vagy igénybe vehető tartalékvagyon, illetve - ha jogszabályi előírás azt lehetővé teszi - nyereségtartalék összegét, valamint az éves mérleg letétbe helyezését megelőzően azt, hogy a tárgyévi adózott eredmény milyen összege (hányada) osztható fel a tagok között a társulási szerződésben meghatározottak szerint.

(2) Az adózott eredmény - az (1) bekezdés szerint meghatározott - felosztásra kerülő összegét a társulási szerződésben foglalt részesedési arány szerint kell a tagok között felosztani.

(3) A műszaki-fejlesztési feladatok szervezettebb megvalósítása és a szükséges eszközök koncentrálása érdekében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a tagok megállapodhatnak abban, hogy a közös műszaki fejlesztések költségeit milyen mértékben viselik.

16. §[15]

(1) A közös vállalat tárgyévi negatív tiszta eredménye az eredményelszámolást követően a vagyonalap változásaként a gazdasági társulás vagyonát csökkenti.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint lecsökkent vagyon a közös vállalat legalább egy évi rendeltetésszerű folytatásához nem elegendő, s a tagok közös vállalatot fenn kívánják tartani, akkor - az igazgatótanács egyhangú határozata alapján - az éves eredményelszámolást megelőzően adózott eredményt kötelesek átadni (pótbefizetés), amelyet egyidejűleg a közös vállalat adózott eredménye javára kell elszámolni. A pótbefizetés a tagok vagyoni betétjét nem növeli.

(3) A közös vállalat pénzügyi nehézségeinek rendezésére a tagok az általános előírások szerint ideiglenesen pénzeszközöket adhatnak át.

17. §[16]

(1) A jogutód nélkül kilépő tag vagyoni betétjét és a kilépésig keletkezett vagyonváltozásra jutó részét a társulási szerződésben foglaltak szerint kell kiadni. A kiadásra kerülő vagyonrész összegét felszámoló mérleg alapján kell megállapítani. Felszámoló mérlegnek a közös vállalat által - a tag kilépésének évéről - készített szabályszerű mérleget kell tekinteni.

(2) Ha a felszámoló mérlegben kimutatott vagyon vagyoni betétek aránya szerint járó összege kisebb, mint a tag vagyoni betétje, a kilépő tag csak a felszámoló mérleg szerinti arányos vagyonrészre jogosult. Amennyiben a vagyoni betétek szerint járó vagyonrész a tag vagyoni betétjét eléri vagy meghaladja, a kilépő tag részére a vagyoni betét vagy a vagyoni betétek szerinti arány alapján járó vagyonrész adható ki.

(3) A kilépő tag részére kiadásra kerülő vagyonrész a kilépő tag eszközeit növeli a befektetett eszközök nyilvántartott értékének csökkentésével. Amennyiben a kiadásra kerülő vagyonrész meghaladja a befektetett eszközök nyilvántartott értékét, a különbözet a kilépő tag vagyonalapját növeli. Amennyiben a kiadásra kerülő vagyonrész kevesebb, mint a befektetett eszközök nyilvántartott értéke, a különbözettel a kilépő tag vagyonalapját kell csökkenteni.

(4) A kizárt tag részére legfeljebb csak az (1)--(2) bekezdés szerint megállapított vagyonrész adható ki, amelyet a kizárt tag a (3) bekezdésben meghatározott módon köteles elszámolni.

IV.

A betéti társulás

18. §

(1) A betéti társulás rendelkezésére bocsátott vagyonbetét összege nem lehet kevesebb a pénzügyminiszter és a társulás fő tevékenysége szerint illetékes ágazati miniszter által - a társulási szerződés jóváhagyása során - megállapított összegnél.

(2) Az egyes tagok által a betéti társulás rendelkezésére bocsátott vagyoni betét összegének a leszállítása a betéti társulás hitelezői követelésének kielégítését nem veszélyeztetheti.

(3) A betéti társulást a cégjegyzékbe is be kell jegyezni.

19. §[17]

(1) A betéti társulás jövedelemszabályozására és anyagi érdekeltségi rendszerére a gazdálkodó szervezetekre érvényes előírásokat kell alkalmazni a 15. § figyelembevételével.

(2) A betéti társulás negatív tiszta eredményét a 16. § szerint kell rendezni.

V.

Az egyesülés

20. §

Az egyesülés ágazati besorolását a Központi Statisztikai Hivatal elnöke az egyesülés tevékenysége szerint illetékes ágazati miniszter javaslatára - a pénzügyminiszterrel és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - állapítja meg.

21. §

(1) Az egyesülés működési költségeit a tagok saját költségeik között számolhatják el. A működési költség viselésének arányát, az elszámolás módját a társulási szerződés határozza meg.

(2)[18] Az egyesülésre a gazdálkodó szervezetekre érvényes jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi előírásokat kell alkalmazni a (3)-(4) bekezdésekben leírt eltérésekkel.

(3)[19] Az egyesülés mérlegében veszteséget nem, nyereséget pedig csak a (4) bekezdésben foglalt mértékig mutathat ki. Esetleges veszteségének összegével a tagok által viselt működési költségeket kell növelni.

(4)[20] Amennyiben az egyesülésnek olyan kötelezettsége keletkezik, amelyet az általános szabályok szerint az adózott eredménye terhére kell teljesítenie, akkor - a kötelezettség teljesítéséhez szükséges mérleg szerinti nyereség erejéig -az egyesülés által végzett szolgáltató és kisegítő tevékenységből keletkező nyereséget az egyesülés a mérlegben kimutathatja. Ennek hiánya, vagy elégtelensége esetén a tagok kötelesek a szükséges összeget az éves eredményelszámolást megelőzően - az adózott eredményük terhére - az egyesülés részére átutalni, amelyet az egyesülés adózott eredménye javára számol el.

(5)[21] Az egyesülésre - az egyesülés sajátosságaira figyelemmel - megfelelően alkalmazni kell a 17. § rendelkezéseit.

22. §[22]

23. §[23]

VI.

A gazdasági társaság

24. §

(1) A gazdasági társaság létesítésére irányuló társasági szerződésben tételesen fel kell tüntetni, hogy a tagok vagyoni hozzájárulását milyen eszközök képezik, illetve egyéb közreműködésüket (5. §) az eredményfelosztást meghatározó részesedési arány megállapítása szempontjából hogyan értékelik.

(2) Állóeszközöknél a társasági szerződésben a bruttó értéket is fel kell tüntetni, továbbá meg kell állapodni a pótlás és a visszatartható értékcsökkenési leírás felhasználása tekintetében.

25. §

A nyilvántartással megbízott tagnak a R. 26. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bankszámlája megnyitásához a számlát vezető pénzintézetnél a társasági szerződést be kell mutatnia.

26. §

(1) A társasági szerződésben a társaság vagyonának könyvviteli nyilvántartásával és a társaság tevékenységének számviteli elszámolásával a társaság tagjai közül valamelyik gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: nyilvántartással megbízott tag) kell megbízni. Költségvetési szerv csak a pénzügyminiszter engedélye alapján bízható meg a nyilvántartással.

(2) A nyilvántartással megbízott tag feladata a sajátjától elkülönítve kimutatni:

a) a tagok vagyoni hozzájárulását,

b) a társasági tevékenység céljára a tagoknak elszámolási kötelezettséggel átadott eszközöket,

c) a közös gazdálkodás költségeit és bevételeit,

d) a közös gazdálkodás eredményét.

Az a)-d) pontokban foglaltakról a társasági szerződés szerint, de évenként legalább egy alkalommal a tagokat tájékoztatni kell.

(3)[24] Az eszközök értékelésére, leltározására, könyvviteli elszámolására, valamint - a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állam iránti kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan a nyilvántartással megbízott tagnak a rá érvényes előírások szerint kell eljárnia.

(4) A tagok vagyoni hozzájárulásának keretében biztosított álló- és forgóeszközöket a nyilvántartással megbízott tag a számviteli előírások által számára meghatározott számlákon köteles kimutatni és mérlegében szerepeltetni, gondoskodva arról, hogy azok értéke megállapítható legyen.

(5) Ha a nyilvántartással megbízott tag a közös gazdálkodás vagyoni hozzájárulásának keretében biztosított állóeszközöket a társasági tevékenység érdekében más tag részére használatba adja, azok értékét az idegen helyen levő (kölcsönadott) állóeszközökre vonatkozó előírások szerint köteles kimutatni. A közös gazdálkodás érdekében a tagok részére átadott készletek elszámolására - a bérmunkára vonatkozó szabályok szerint vagy egyéb módon - külön kell megállapodni.

(6) A nyilvántartással megbízott tag köteles elszámolni a társasági tevékenység valamennyi költségét és bevételét. A társasági tevékenység költségei között nem vehető figyelembe a tagok által vállalt és a szerződésben értékelt szolgáltatások teljesítése érdekében náluk felmerült ráfordítás (a vállalt szolgáltatások ráfordításai, az eredmény felosztása és illetményadója stb.). A közös tevékenység keretében a tagok részére végzett szolgáltatások elszámolásánál valamennyi tagra -a nyilvántartással megbízott tagra is - azonos elszámolási elveket kell érvényesíteni.

(7) A nyilvántartással megbízott tag köteles a társasági tevékenység eredményét legkésőbb a mérleg készítését megelőzően megállapítani és a tagok között - eltérő megállapodás hiányában - vagyoni hozzájárulásuk arányában felosztani. A társasági tevékenység eredményének a tagok szerinti összegszerű felosztását olyan időpontban kell közölni, hogy a tagok ennek figyelembevételével saját könyveiket lezárhassák, és mérlegüket az előírt határidőre elkészíthessék.

(8)[25] A társaság nem készít önálló mérleget és nem önálló adóalany. A tagok a nyilvántartással megbízott tag által közölt adatok alapján veszik számításba mérlegükben a tárgyévi társasági tevékenység eredményének rájuk eső összegét. A társasági tevékenység eredményének a tagokra eső része a tagok gazdálkodásának eredményét módosítja. A tagok az így módosított eredmény alapján adóznak. A nyilvántartással megbízott tagot illetik meg, illetve terhelik a társasági tevékenységgel kapcsolatos költségvetési támogatások és adófizetési kötelezettségek, függetlenül attól, hogy azok az érdekeltségi alap terhére rendezendők-e vagy sem és a tagok a társasági szerződés szerint ezt milyen arányban osztják meg egymás között.

(9) A gazdasági társaság nyilvántartásaiba - az eredményelszámolást érintő tételek tekintetében a nyilvántartással megbízott tag saját elszámolásaiba - bármely tag betekinthet, illetve azok felülvizsgálatával szakértőt bízhat meg. A tagnak az elszámolás kiegészítésére vonatkozó igényét a nyilvántartással megbízott tag nem tagadhatja meg.

27. §

(1) Ha a társaság megszűnik vagy valamelyik tagja kiválik, a társaság gazdálkodásáról az adott időpontra vonatkozó elszámolást kell készíteni. A kötelezettségek számbavétele után megmaradó társasági vagyont - egyéb megállapodás hiányában - a vagyoni hozzájárulás arányában fel kell osztani, illetve a társaságból kiváló tag részét meg kell téríteni. A szolgáltatásokat a szerződésben meghatározott értékkel kell a végelszámolásnál figyelembe venni.

(2) A társaság megszűnésekor, illetve a kilépő taggal való elszámoláskor a vagyoni hozzájárulást lehetőleg természetben kell visszaadni (állóeszköz, jogok). A kilépő taggal történő elszámolás időpontjáról, illetve a kilépő tagot megillető vagyonrész kiadásának határidejéről a társasági szerződésben rendelkezni kell.

VII.

Záró rendelkezések

28. §[26]

29. §[27]

30. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; a nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok képzése, valamint a bérfejlesztési befizetés kiszámítása tekintetében azonban rendelkezéseit a tvr. 49. §-ának (5) bekezdése alapján átalakuló gazdasági társulásokra első ízben csak az 1979. évi eredményre vonatkozóan kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 14/1971. (III. 27.) PM rendelet hatályát veszti; rendelkezéseit azonban a tovább működő, a tvr. 49. §-ának (5) bekezdése szerint átalakuló gazdasági társulásokra vonatkozóan 1978. december 31-ig alkalmazni kell.

(3) A külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról szóló 28/1972. (X. 3.) PM rendelet 1. §-a a következő szöveggel egészül ki: "... valamint betéti társulásként ..."

(4)[28]

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter