Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

22/1978. (IX. 19.) PM rendelet

a gazdasági társulások létesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről

A gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 9/1978. (II. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 29. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

I.

Általános rendelkezések

1. §[1]

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Polgári Törvénykönyv, valamint a tvr. alapján létesített vagy átalakult, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásra, a gazdasági társaságra, valamint - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a külkereskedelmi társaságra, és a R. 3., 5., 6. §-ai, továbbá 9-11. §-ai tekintetében a belföldi jogi személyek által létesített részvénytársaságra és korlátolt felelősségű társaságra (a továbbiakban együtt: gazdasági társulás).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásra, részvénytársaságra és korlátolt felelősségű társaságra.

2. §[2]

(1) Gazdasági társulás tagjai lehetnek a tanácsok és azok az állami költségvetési szervek, amelyek saját érdekeltségi alappal rendelkeznek.

(2) A saját érdekeltségi alappal nem rendelkező költségvetési szerv csak a pénzügyminiszter - a költségvetési szerv felügyeleti szerve véleményének figyelembevételével kiadott - egyedi engedélye alapján és az általa megállapított feltételek szerint vehet részt gazdasági társulásban.

3. §[3]

Gazdasági társulás céljára az alapító tagok felhasználhatják:

a) szabad pénzeszközeiket;

b) állóeszközeiket és készleteiket;

c) az ilyen célra kapott hitelt, alapjuttatást, továbbá

d) a tagok megállapodása szerint egyéb értékelhető közreműködésüket.

4. §[4]

(1)[5]

(2)[6] Költségvetési szervnél a 3. § a) pontja szerinti szabad pénzeszköznek a külön jogszabályban meghatározott fejlesztési célra szolgáló pénzeszközök minősülnek.

(3) A tanács a költségvetéséből, a szövetkezetek érdekképviseleti szervei pedig a fejlesztési célra felhasználható közös szövetkezeti alapokból gazdasági társulás alapításának céljára - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az alapító tagok részére fejlesztési pénzeszközöket engedhetnek át.

5. §

(1) A tagok egyéb értékelhető közreműködésre (pl. szabadalom, know-how, szakképzett munkaerő, bevezetett vevőkör, telekhasználat stb.) is kötelezettségeket vállalhatnak. Ezeket a társulási szerződésben értékelni kell. A vagyoni betét, illetve vagyoni hozzájárulás szolgáltatásán kívüli egyéb értékelhető közreműködést a társulási szerződés szerinti időpontban kell teljesíteni.

(2)[7]

(3) Ha az állóeszköz teljesítményére a gazdasági társulásnak csak részben van szüksége és a tag az állóeszközt saját céljaira is használja, a szerződésben abban is meg lehet állapodni, hogy a gazdasági társulás rendelkezésére bocsátott kapacitást az (1) bekezdés alapján egyéb értékelhető közreműködésként veszik számításba.

II.

A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra vonatkozó közös rendelkezések

6. §[8]

(1) A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás működésének megkezdéséhez szükséges vagyona a tagok vagyoni hozzájárulásának, ezen belül a természetbeni hozzájárulások (állóeszközök, készletek) értékének - betéti társulásnál a tagok vagyonbetéteinek - (a továbbiakban együtt: vagyoni betéti valamint a tanács és a szövetkezeti érdekképviseleti szervek által a 7. § szerint átengedett fejlesztési pénzeszközök együttes összege.

(2) A jogi személyiséggel rendelkező társulás létesítésekor a társulási szerződésben meghatározott gazdasági tevékenység legalább egy évi rendeltetésszerű folytatásához szükséges vagyoni eszközt és az azzal azonos összegű vagyonalapot a gazdasági társulás részére biztosítani kell. Ezt a létesítő tagoknak - a 7. § szerinti fejlesztési pénzeszközök átengedése esetén a tanácsnak, illetve a szövetkezeti érdekképviseleti szerveknek - a létesítéskor kell közvetlenül a gazdasági társulás rendelkezésére bocsátaniuk.

(3) Vagyoni betétként csak a tagok könyveiben nyilvántartott vagyoni eszközök vehetők figyelembe a társulási szerződésben, alapszabályban rögzített értékben. A tagok a társulási szerződésben megállapodhatnak, hogy - a 15. § (2) bekezdése szerinti adózott eredmény felosztásnál, a 15. § (3) bekezdése szerinti költségviselés, valamint a 16. § (2) bekezdése szerinti pótbefizetés tekintetében - a tagokra érvényes részesedési arányt a vagyoni betétek arányától eltérően állapíthatják meg (pl. az 5. §-ban meghatározott egyéb értékelhető közreműködést is figyelembe véve).

7. §

(1)[9] Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás alapításához vagy tevékenységének bővítéséhez a tanács a költségvetéséből, a szövetkezetek érdekképviseleti szervei pedig a fejlesztési célra felhasználható közös szövetkezeti alapokból - ha jogszabály másként nem rendelkezik - közvetlenül a gazdasági társulás részére fejlesztési pénzeszközöket engedhetnek át.

(2) Az így átengedett fejlesztési pénzeszközöket a tagok között felosztani nem lehet, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásnál az átengedett alapok összegét elkülönített vagyonként kell nyilvántartani.

(3) A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás tagjai közötti, a 6. § (3) bekezdésében meghatározott részesedési arány megállapításánál az (1)-(2) bekezdés szerinti elkülönített vagyonként nyilvántartott pénzeszközöket nem lehet figyelembe venni. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás megszűnése esetén az átengedett pénzeszközöket az átengedő szerv részére a megfelelő alapba vissza kell téríteni.

8. §[10]

9. §

A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás bankszámláinak vezetésére, hitelezésére a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló jogszabályokban foglaltak az irányadók.

10. §

(1) A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás mérleget készít, és önállóan teljesíti az állam iránti pénzügyi kötelezettségeket.

(2)[11] A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás mérlegét és mérlegbeszámolóját a gazdasági társulás ágazati besorolása szerint érvényes rendelkezések alapján köteles elkészíteni. A tagok vagyoni betétjét a mérlegben a vagyonalap számla részletezésére vonatkozó előírások szerint kell kimutatni. A tagoknak a társulási szerződés szerint átadott vagyoni betéteik összegét befektetett eszközként kell kimutatni.

11. §

A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás állami és belső ellenőrzésére a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabályozásáról szóló jogszabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a tulajdonosi-felügyeleti ellenőrzés jogát a tagok gyakorolják.

12. §[12]

III.

A közös vállalat

13. §

Ha a közös vállalat gazdasági tevékenységét a tagok fokozatosan kívánják kifejleszteni, a társulási szerződésben kell rendelkezni a közös vállalat működéséhez szükséges további vagyoni betét rendelkezésre bocsátásának mértékéről és esedékességéről.

14. §[13]

15. §[14]

(1) Az igazgatótanács határozza meg a közös vállalat egészére jogszabály alapján elszámolható és a ténylegesen elszámolt értékcsökkenési leírás közötti különbözet mértékét, az eredményelszámolás során képezhető vagy igénybe vehető tartalékvagyon, illetve - ha jogszabályi előírás azt lehetővé teszi - nyereségtartalék összegét, valamint az éves mérleg letétbe helyezését megelőzően azt, hogy a tárgyévi adózott eredmény milyen összege (hányada) osztható fel a tagok között a társulási szerződésben meghatározottak szerint.

(2) Az adózott eredmény - az (1) bekezdés szerint meghatározott - felosztásra kerülő összegét a társulási szerződésben foglalt részesedési arány szerint kell a tagok között felosztani.

(3) A műszaki-fejlesztési feladatok szervezettebb megvalósítása és a szükséges eszközök koncentrálása érdekében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a tagok megállapodhatnak abban, hogy a közös műszaki fejlesztések költségeit milyen mértékben viselik.

16. §[15]

(1) A közös vállalat tárgyévi negatív tiszta eredménye az eredményelszámolást követően a vagyonalap változásaként a gazdasági társulás vagyonát csökkenti.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint lecsökkent vagyon a közös vállalat legalább egy évi rendeltetésszerű folytatásához nem elegendő, s a tagok közös vállalatot fenn kívánják tartani, akkor - az igazgatótanács egyhangú határozata alapján - az éves eredményelszámolást megelőzően adózott eredményt kötelesek átadni (pótbefizetés), amelyet egyidejűleg a közös vállalat adózott eredménye javára kell elszámolni. A pótbefizetés a tagok vagyoni betétjét nem növeli.

(3) A közös vállalat pénzügyi nehézségeinek rendezésére a tagok az általános előírások szerint ideiglenesen pénzeszközöket adhatnak át.

17. §[16]

(1) A jogutód nélkül kilépő tag vagyoni betétjét és a kilépésig keletkezett vagyonváltozásra jutó részét a társulási szerződésben foglaltak szerint kell kiadni. A kiadásra kerülő vagyonrész összegét felszámoló mérleg alapján kell megállapítani. Felszámoló mérlegnek a közös vállalat által - a tag kilépésének évéről - készített szabályszerű mérleget kell tekinteni.

(2) Ha a felszámoló mérlegben kimutatott vagyon vagyoni betétek aránya szerint járó összege kisebb, mint a tag vagyoni betétje, a kilépő tag csak a felszámoló mérleg szerinti arányos vagyonrészre jogosult. Amennyiben a vagyoni betétek szerint járó vagyonrész a tag vagyoni betétjét eléri vagy meghaladja, a kilépő tag részére a vagyoni betét vagy a vagyoni betétek szerinti arány alapján járó vagyonrész adható ki.

(3) A kilépő tag részére kiadásra kerülő vagyonrész a kilépő tag eszközeit növeli a befektetett eszközök nyilvántartott értékének csökkentésével. Amennyiben a kiadásra kerülő vagyonrész meghaladja a befektetett eszközök nyilvántartott értékét, a különbözet a kilépő tag vagyonalapját növeli. Amennyiben a kiadásra kerülő vagyonrész kevesebb, mint a befektetett eszközök nyilvántartott értéke, a különbözettel a kilépő tag vagyonalapját kell csökkenteni.

(4) A kizárt tag részére legfeljebb csak az (1)--(2) bekezdés szerint megállapított vagyonrész adható ki, amelyet a kizárt tag a (3) bekezdésben meghatározott módon köteles elszámolni.

IV.

A betéti társulás

18. §

(1) A betéti társulás rendelkezésére bocsátott vagyonbetét összege nem lehet kevesebb a pénzügyminiszter és a társulás fő tevékenysége szerint illetékes ágazati miniszter által - a társulási szerződés jóváhagyása során - megállapított összegnél.

(2) Az egyes tagok által a betéti társulás rendelkezésére bocsátott vagyoni betét összegének a leszállítása a betéti társulás hitelezői követelésének kielégítését nem veszélyeztetheti.

(3) A betéti társulást a cégjegyzékbe is be kell jegyezni.

19. §[17]

(1) A betéti társulás jövedelemszabályozására és anyagi érdekeltségi rendszerére a gazdálkodó szervezetekre érvényes előírásokat kell alkalmazni a 15. § figyelembevételével.

(2) A betéti társulás negatív tiszta eredményét a 16. § szerint kell rendezni.

V.

Az egyesülés

20. §

Az egyesülés ágazati besorolását a Központi Statisztikai Hivatal elnöke az egyesülés tevékenysége szerint illetékes ágazati miniszter javaslatára - a pénzügyminiszterrel és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - állapítja meg.

21. §

(1) Az egyesülés működési költségeit a tagok saját költségeik között számolhatják el. A működési költség viselésének arányát, az elszámolás módját a társulási szerződés határozza meg.

(2)[18] Az egyesülésre a gazdálkodó szervezetekre érvényes jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi előírásokat kell alkalmazni a (3)-(4) bekezdésekben leírt eltérésekkel.

(3)[19] Az egyesülés mérlegében veszteséget nem, nyereséget pedig csak a (4) bekezdésben foglalt mértékig mutathat ki. Esetleges veszteségének összegével a tagok által viselt működési költségeket kell növelni.

(4)[20] Amennyiben az egyesülésnek olyan kötelezettsége keletkezik, amelyet az általános szabályok szerint az adózott eredménye terhére kell teljesítenie, akkor - a kötelezettség teljesítéséhez szükséges mérleg szerinti nyereség erejéig -az egyesülés által végzett szolgáltató és kisegítő tevékenységből keletkező nyereséget az egyesülés a mérlegben kimutathatja. Ennek hiánya, vagy elégtelensége esetén a tagok kötelesek a szükséges összeget az éves eredményelszámolást megelőzően - az adózott eredményük terhére - az egyesülés részére átutalni, amelyet az egyesülés adózott eredménye javára számol el.

(5)[21] Az egyesülésre - az egyesülés sajátosságaira figyelemmel - megfelelően alkalmazni kell a 17. § rendelkezéseit.

22. §[22]

23. §[23]

VI.

A gazdasági társaság

24. §

(1) A gazdasági társaság létesítésére irányuló társasági szerződésben tételesen fel kell tüntetni, hogy a tagok vagyoni hozzájárulását milyen eszközök képezik, illetve egyéb közreműködésüket (5. §) az eredményfelosztást meghatározó részesedési arány megállapítása szempontjából hogyan értékelik.

(2) Állóeszközöknél a társasági szerződésben a bruttó értéket is fel kell tüntetni, továbbá meg kell állapodni a pótlás és a visszatartható értékcsökkenési leírás felhasználása tekintetében.

25. §

A nyilvántartással megbízott tagnak a R. 26. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bankszámlája megnyitásához a számlát vezető pénzintézetnél a társasági szerződést be kell mutatnia.

26. §

(1) A társasági szerződésben a társaság vagyonának könyvviteli nyilvántartásával és a társaság tevékenységének számviteli elszámolásával a társaság tagjai közül valamelyik gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: nyilvántartással megbízott tag) kell megbízni. Költségvetési szerv csak a pénzügyminiszter engedélye alapján bízható meg a nyilvántartással.

(2) A nyilvántartással megbízott tag feladata a sajátjától elkülönítve kimutatni:

a) a tagok vagyoni hozzájárulását,

b) a társasági tevékenység céljára a tagoknak elszámolási kötelezettséggel átadott eszközöket,

c) a közös gazdálkodás költségeit és bevételeit,

d) a közös gazdálkodás eredményét.

Az a)-d) pontokban foglaltakról a társasági szerződés szerint, de évenként legalább egy alkalommal a tagokat tájékoztatni kell.

(3)[24] Az eszközök értékelésére, leltározására, könyvviteli elszámolására, valamint - a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állam iránti kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan a nyilvántartással megbízott tagnak a rá érvényes előírások szerint kell eljárnia.

(4) A tagok vagyoni hozzájárulásának keretében biztosított álló- és forgóeszközöket a nyilvántartással megbízott tag a számviteli előírások által számára meghatározott számlákon köteles kimutatni és mérlegében szerepeltetni, gondoskodva arról, hogy azok értéke megállapítható legyen.

(5) Ha a nyilvántartással megbízott tag a közös gazdálkodás vagyoni hozzájárulásának keretében biztosított állóeszközöket a társasági tevékenység érdekében más tag részére használatba adja, azok értékét az idegen helyen levő (kölcsönadott) állóeszközökre vonatkozó előírások szerint köteles kimutatni. A közös gazdálkodás érdekében a tagok részére átadott készletek elszámolására - a bérmunkára vonatkozó szabályok szerint vagy egyéb módon - külön kell megállapodni.

(6) A nyilvántartással megbízott tag köteles elszámolni a társasági tevékenység valamennyi költségét és bevételét. A társasági tevékenység költségei között nem vehető figyelembe a tagok által vállalt és a szerződésben értékelt szolgáltatások teljesítése érdekében náluk felmerült ráfordítás (a vállalt szolgáltatások ráfordításai, az eredmény felosztása és illetményadója stb.). A közös tevékenység keretében a tagok részére végzett szolgáltatások elszámolásánál valamennyi tagra -a nyilvántartással megbízott tagra is - azonos elszámolási elveket kell érvényesíteni.

(7) A nyilvántartással megbízott tag köteles a társasági tevékenység eredményét legkésőbb a mérleg készítését megelőzően megállapítani és a tagok között - eltérő megállapodás hiányában - vagyoni hozzájárulásuk arányában felosztani. A társasági tevékenység eredményének a tagok szerinti összegszerű felosztását olyan időpontban kell közölni, hogy a tagok ennek figyelembevételével saját könyveiket lezárhassák, és mérlegüket az előírt határidőre elkészíthessék.

(8)[25] A társaság nem készít önálló mérleget és nem önálló adóalany. A tagok a nyilvántartással megbízott tag által közölt adatok alapján veszik számításba mérlegükben a tárgyévi társasági tevékenység eredményének rájuk eső összegét. A társasági tevékenység eredményének a tagokra eső része a tagok gazdálkodásának eredményét módosítja. A tagok az így módosított eredmény alapján adóznak. A nyilvántartással megbízott tagot illetik meg, illetve terhelik a társasági tevékenységgel kapcsolatos költségvetési támogatások és adófizetési kötelezettségek, függetlenül attól, hogy azok az érdekeltségi alap terhére rendezendők-e vagy sem és a tagok a társasági szerződés szerint ezt milyen arányban osztják meg egymás között.

(9) A gazdasági társaság nyilvántartásaiba - az eredményelszámolást érintő tételek tekintetében a nyilvántartással megbízott tag saját elszámolásaiba - bármely tag betekinthet, illetve azok felülvizsgálatával szakértőt bízhat meg. A tagnak az elszámolás kiegészítésére vonatkozó igényét a nyilvántartással megbízott tag nem tagadhatja meg.

27. §

(1) Ha a társaság megszűnik vagy valamelyik tagja kiválik, a társaság gazdálkodásáról az adott időpontra vonatkozó elszámolást kell készíteni. A kötelezettségek számbavétele után megmaradó társasági vagyont - egyéb megállapodás hiányában - a vagyoni hozzájárulás arányában fel kell osztani, illetve a társaságból kiváló tag részét meg kell téríteni. A szolgáltatásokat a szerződésben meghatározott értékkel kell a végelszámolásnál figyelembe venni.

(2) A társaság megszűnésekor, illetve a kilépő taggal való elszámoláskor a vagyoni hozzájárulást lehetőleg természetben kell visszaadni (állóeszköz, jogok). A kilépő taggal történő elszámolás időpontjáról, illetve a kilépő tagot megillető vagyonrész kiadásának határidejéről a társasági szerződésben rendelkezni kell.

VII.

Záró rendelkezések

28. §[26]

29. §[27]

30. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; a nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok képzése, valamint a bérfejlesztési befizetés kiszámítása tekintetében azonban rendelkezéseit a tvr. 49. §-ának (5) bekezdése alapján átalakuló gazdasági társulásokra első ízben csak az 1979. évi eredményre vonatkozóan kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 14/1971. (III. 27.) PM rendelet hatályát veszti; rendelkezéseit azonban a tovább működő, a tvr. 49. §-ának (5) bekezdése szerint átalakuló gazdasági társulásokra vonatkozóan 1978. december 31-ig alkalmazni kell.

(3) A külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról szóló 28/1972. (X. 3.) PM rendelet 1. §-a a következő szöveggel egészül ki: "... valamint betéti társulásként ..."

(4)[28]

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[2] Megállapította az 52/1985. (XII. 28.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 1986.01.01.

[3] Megállapította a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 2. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[4] Megállapította az 52/1985. (XII. 28.) PM rendelet 3. §-a. Hatályos 1986.01.01.

[5] Hatályon kívül helyezte a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1988.01.01.

[6] Megállapította a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 3. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[7] Hatályon kívül helyezte a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1988.01.01.

[8] Megállapította a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 4. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[9] Megállapította az 52/1985. (XII. 28.) PM rendelet 4. §-a. Hatályos 1986.01.01.

[10] Hatályon kívül helyezte a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1988.01.01.

[11] Megállapította a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[12] Hatályon kívül helyezte a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1988.01.01.

[13] Hatályon kívül helyezte a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1988.01.01.

[14] Megállapította a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 6. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[15] Megállapította a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 7. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[16] Megállapította a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 8. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[17] Megállapította a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 9. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[18] Megállapította a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 10. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[19] Beiktatta a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 10. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[20] Beiktatta a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 10. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[21] Beiktatta a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 10. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[22] Hatályon kívül helyezte a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1988.01.01.

[23] Hatályon kívül helyezte a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1988.01.01.

[24] Megállapította az 52/1985. (XII. 28.) PM rendelet 11. §-a. Hatályos 1986.01.01.

[25] Megállapította az 52/1985. (XII. 28.) PM rendelet 11. §-a. Hatályos 1986.01.01.

[26] Hatályon kívül helyezte a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1988.01.01.

[27] Hatályon kívül helyezte a 103/1987. (XII. 31.) PM rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1988.01.01.

[28] Hatályon kívül helyezte az 58/1983. (XII. 29.) PM rendelet 4. §-a. Hatálytalan 1983.12.29.

Tartalomjegyzék