27/1987. (VII. 30.) MT rendelet
a tartós földhasználatba adott földekre vonatkozó szabályokról
A földről szóló 1987. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 70. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
A tartós földhasználatba adott földek tulajdonba adása
1. §
(1) Az építés céljára tartós földhasználatba adott föld
a) a beépítéssel,
b) a már beépített föld e rendelet hatálybalépésével a tartós földhasználó tulajdonába kerül.
(2) Az (1) bekezdés szabályai nem vonatkoznak a külföldi állam és a külföldi jogi személy részére tartós használatba adott földre, kivéve ha nemzetközi szerződés ettől eltérően rendelkezik.
(3) A tulajdonjogot az ingatlannyilvántartásba a földhivatal a tartós földhasználó kérelmére jegyzi be; az ingatlannyilvántartási bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell az épület használatba vételét, illetőleg végleges fennmaradását engedélyező határozatot.
2. §
(1) A mezőgazdasági termelés vagy más gazdasági tevékenység céljára tartós földhasználatba adott földet a tartós földhasználatba adó a tartós földhasználónak - kérelmére - köteles térítésmentesen tulajdonába adni. Közös tartós földhasználat esetén a tartós földhasználók a kérelmet csak együtt terjeszthetik elő.
(2) Termőföld nem adható a tartós földhasználó tulajdonába, ha ezáltal a tulajdonában levő termőföld meghaladná a magánszemély által megszerezhető mértéket.
(3) A tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyeztetéséről a tartós földhasználatba adó köteles gondoskodni; a bejegyzést a volt tartós földhasználó is kérheti.
3. §
A tartós földhasználatba adott földek tulajdonba adása illetékmentes.
A tartós földhasználatban maradó földekre vonatkozó rendelkezések
4. §
(1) A tartós földhasználót - ha e rendelet másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei.
(2) A tartós földhasználatba adott földön a tartós földhasználó termelésének eredménye, valamint az általa létesített építmény, berendezés, felszerelés, növényzet a tartós földhasználó tulajdona.
(3) A tartós földhasználatba adott termőföldön a tartós földhasználó csak a műveléshez szükséges, az építésügyi szabályoknak megfelelő építményeket létesíthet.
(4) A tartós földhasználatba adott földön szolgalomnak szerződéssel történő alapításához a tartós földhasználatba adó hozzájárulása is szükséges.
5. §
A közös tartós földhasználatra a közös tulajdon szabályait, az építmény elhelyezése céljára közös tartós földhasználatba adott föld esetében pedig az építőközösségre vonatkozó rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell.
6. §
(1) A tartós földhasználati jog átruházható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az ingyenesen tartós földhasználatba adott termőföldre és az építmény elhelyezése céljára tartós földhasználatba adott beépítetlen építési telekre; az építőközösség tagja azonban - ha az építőközösségből kilép vagy abból kizárják - a tartós földhasználati jogát átruházhatja.
(2) Ha a tartós földhasználó a megkezdett, de még be nem fejezett épületen vagy épületrészen fennálló tulajdonjogát átruházza, az erről szóló szerződésben a tartós földhasználati jog átruházásáról is meg kell állapodni. Ezt a rendelkezést a mezőgazdasági termelés vagy más gazdasági tevékenység céljára tartós földhasználatba adott földön álló építmény tulajdonjogának átruházásakor is alkalmazni kell. Az építmény tulajdonjogát csak az szerezheti meg, aki a tartós földhasználati jog megszerzésére is jogosult.
(3) A tartós földhasználó személyében az épület befejezése előtt bekövetkezett változást az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
7. §
(1) A tartós földhasználó e jogáról a tartós földhasználatba adó javára lemondhat. Beépítetlen építési telek esetén a lemondás elfogadása kötelező.
(2) A közös tartós földhasználatba adott termőföld esetében a lemondás jogát a tartós földhasználók csak együttesen gyakorolhatják.
8. §
A tartós földhasználó halála esetén a tartós földhasználati jog - az öröklésre vonatkozó szabályok szerint - arra száll át, aki a föld tulajdonjogát örökölné.
9. §
A tartós földhasználati jog megszűnik:
a) a szerződésben meghatározott idő elteltével vagy feltétel bekövetkeztével,
b) a tartós földhasználati jogról való lemondással,
c) a tartós földhasználó halálával, ha örököse az állam, valamint
d) a tartós földhasználati jog visszavonásával.
10. §
(1) Az építmény elhelyezése céljára tartós földhasználatba adott föld tartós földhasználati jogát vissza kell vonni, ha a tartós földhasználó a beépítési kötelezettségét nem teljesítette.
(2) Vissza kell vonni annak a mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba adott földnek a tartós földhasználati jogát, amelynek hasznosítását a tartós földhasználó felróhatóan elmulasztotta, és ezért vele szemben öt éven belül két alkalommal földvédelmi bírságot szabtak ki.
(3) A tartós földhasználati jogot akkor is vissza kell vonni, ha a föld külön jogszabályban meghatározott közérdekű célra szükséges.
(4) A tartós földhasználati jog visszavonásáról, ha a földet
a) építmény elhelyezése céljából adták tartós földhasználatba, az építésügyi hatóság,
b) mezőgazdasági termelés céljából adták tartós földhasználatba, a földhivatal,
c) közérdekű célra veszik igénybe, a közérdekű igénybevételi, illetőleg a kisajátítási eljárást lefolytató hatóság határoz.
11. §
(1) Ha a tartós földhasználó jogellenesen tartózkodik külföldön, tartós földhasználati joga - kérelemre - arra a belföldi magánszemélyre száll át, aki azt a törvényes öröklésre vonatkozó szabályok szerint örökölné.
(2) Ha a kérelmet nem, vagy nem határidőben terjesztették elő, a tartós földhasználati jogot a földhivatal visszavonja.
(3) A jogosult vagy az állam a tartós földhasználati jog értékének erejéig felel a volt tartós földhasználónak a jogellenesen külföldön tartózkodás kezdetekor jogszabály, bírósági vagy más hatósági határozat vagy visszterhes szerződés alapján jóhiszemű harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettségéért, ha a volt tartós földhasználó egyéb lefoglalható vagyontárgyaira vezetett végrehajtás eredménytelen volt. Szövetkezet által adott tartós földhasználati jog visszavonása esetén ezeket a rendelkezéseket a szövetkezetre is alkalmazni kell.
(4) A jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemély tartós földhasználati jogával kapcsolatos egyéb kérdésekben a Tv. 39. §-ának, valamint a Tv. végrehajtásáról szóló 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: MT) 55-58. §-ainak rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
12. §
(1) A tartós földhasználati jog megszűnése esetén a volt tartós földhasználónak a megszűnés időpontjában a hasonló földért helyben fizetendő használatbavételi díjnak megfelelő kártalanítás jár.
(2) A volt tartós földhasználónak a tartós földhasználati jogért kártalanítás nem jár, ha a tartós földhasználati jog a 9. § c) pontja, a 10. § (2) bekezdése vagy a 11. § (2) bekezdése alapján szűnik meg, illetőleg ha a földet ingyenesen adták tartós használatba.
(3) Ha a tartós földhasználati jog azért szűnik meg, mert a tartós földhasználó a beépítési kötelezettségét nem teljesítette, a tartós földhasználati jogért járó kártalanítás a fizetett, használatbavételi díj évi kettő százalékkal csökkentett összege, de ez az összeg nem haladhatja meg a megszűnés időpontjában a hasonló építési telekért fizetendő használatbavételi díjat.
(4) A tartós földhasználati jog megszűnése esetén a volt tartós földhasználó a tulajdonában álló vagyontárgyakat elviheti, az ültetvényt azonban a földtől nem választhatja el. Az el nem vitt vagyontárgyak értéküknek megfelelő térítés ellenében a földtulajdonos, illetőleg - ha a földet szövetkezet adta tartós földhasználatba - a szövetkezet tulajdonába kerülnek. A volt tartós földhasználó részére meg kell téríteni a föld értékét növelő munkák ellenértékét is. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak arra az esetre, ha a tartós földhasználati jogot a 11. § (2) bekezdése alapján vonták vissza.
13. §
(1) A tartós földhasználati jog megszűnését a 9. § a)-b) pontja esetében a használatba adó, illetőleg megbízottja, a 9. § c) pontja esetében a közjegyző, míg d) pontja esetében a visszavonást elrendelő hatóság - a megszűnéstől számított harminc napon belül - közli a földhivatallal, a tartós földhasználati jognak az ingatlannyilvántartásból történő törlése céljából.
(2) A tartós földhasználati jog megszűnése esetén a tartós földhasználó köteles a földet a megszűnéstől számított harminc napon belül a használatba adónak, illetőleg közérdekű célra való igénybevétel vagy kisajátítás esetén az azt kérő szervnek átadni.
14. §
(1) A magánszemélyek lakótelek- és üdülőtelek-, illetőleg termőföld tulajdonára vonatkozó rendelkezéseket a tartós földhasználatban maradó földekre is alkalmazni kell.
(2) A termőföld többlettulajdon elidegenítésének kötelezettségére vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni - a tagsági viszony, illetőleg a munkaviszony fennállása alatt - a mezőgazdasági szövetkezet tagjára, állandó alkalmazottjára és az állami gazdaság alkalmazottjára, ha a tartós földhasználati jogot e rendelet hatálybalépése előtt szerezte.
15. §
(1) A tartós földhasználatra egyebekben a Tv. 38. és 44. §-át, valamint az MT 39. §-át kell megfelelően alkalmazni.
(2) A Tv. 47. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során a tartós földhasználati jog a tulajdonjoggal egy tekintet alá esik.
Záró rendelkezések
16. §
(1) Ez a rendelet 1987. szeptember hó 1. napján lép hatályba.
(2) Ez a rendelet nem érinti a korábbi jogszabályok alapján juttatott földhasználati jogot.
(3) Az MT 1. §-ában meghatározott fogalmak e rendelet alkalmazásában is irányadók.
Grósz Károly s. k.,
a Minisztertanács elnöke