26/1987. (VII. 30.) MT rendelet

a földről szóló 1987. évi I. törvény végrehajtásáról

(A Tv. 1-5. §-ához)

1. §

A földről szóló 1987. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) és e rendelet alkalmazásában

a) állami szerv: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az állami költségvetési szerv;

b) társadalmi szervezet: az állampolgárok alkotmányosan elismert politikai szervezete, szakszervezete, női és ifjúsági szervezete, az érdekképviseleti szerv, valamint a jogszabály által társadalmi szervezetté nyilvánított, más társadalmi feladatot ellátó szervezet;

c) mezőgazdasági szövetkezet: a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezet;

d) lakásszövetkezet: a lakásépítő és lakásfenntartó szövetkezet, továbbá az üdülőépületek és a személygépkocsi-tárolók, valamint a műhely vagy üzlethelyiségek építésére és fenntartására irányuló tevékenységet folytató szövetkezet;

e) mezőgazdasági nagyüzem: a mezőgazdasági termeléssel, illetőleg az erdőgazdálkodással feladatszerűen foglalkozó jogi személy; a földcserére és a földrendezésre vonatkozó rendelkezések szempontjából mezőgazdasági nagyüzem az a jogi személy is, amely termőföldet tart használatában;

f)[1] Külföldi jogi személy; a külföldi székhelyű jogi személy, a külföldi székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

g)[2] külföldi magánszemély: a nem magyar állampolgár, kivéve a Magyarországon állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező személyt és a menekültként elismert személyt (1989. évi 19. tvr.);

h)[3]

i) termőföld: az a föld, amelyet az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván, és nem minősül építmény elhelyezésére szolgáló vagy különleges rendeltetésű földnek;

j) építmény elhelyezésére szolgáló föld: az a föld, amely település, nem mezőgazdasági termelés, közlekedés, hírközlés, továbbá vízgazdálkodás céljára szolgál;

k) különleges rendeltetésű föld: az a föld, amely honvédelmi, rendészeti vagy egyes kiemelt (fokozottan védett) természetvédelmi célokra szolgál;

l) hasznosításra alkalmatlan föld: az a föld, amely nem tartozik az i)-k) pontokban meghatározott földek közé;

m)[4]

n)[5]

o)[6]

p) építési telek; a lakó- és üdülőtelek, valamint az ilyennek nem minősülő egyéb építési telek;

r) lakótelek: az építésügyi szabályok és a településrendezési terv szerint magánerőből lakóépülettel beépíthető minden építési telek, ideértve azt is, amelyen csak szükséglakás vagy lakás céljára használt olyan helyiségcsoport, illetőleg helyiség van, amely még a szükséglakás követelményeinek sem felel meg;

s) üdülőtelek: az építésügyi szabályok és a településrendezési terv szerint magánerőből üdülőépülettel beépíthető minden építési telek;

t) magánerőből beépíthető építési telek:

- az, amelyen a létesíthető épület építtetője (a létesítési költségek viselője) magánszemély, vagy az épületet magánszemélyek részére történő értékesítés céljára létesítik, továbbá

- az állami vagy szövetkezeti tulajdonban álló építési telkek átruházása szempontjából az a telek is, amely állami szervnek, társadalmi szervezetnek, szövetkezetnek, illetőleg jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásnak nem minősülő jogi személy építkezése céljára használható fel:

u)[7]

v)[8]

x)[9]

y) zártkert: a település külterületének nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan része, amelynek az a rendeltetése, hogy a magánszemélyek termőföld tulajdona és használata ott állandósuljon.

(A Tv. 12. §-ához)

2. §[10]

(1)[11] A kezelőt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei.

(2)[12] Az ingatlannyilvántartásba a föld, az épület és egyéb építmény (a továbbiakban együtt: ingatlan) tulajdonosaként az államot, kezelőjeként az állami szervet ell bejegyezni.

(A Tv. 14. §-ához)

3. §

Az állami tulajdonban álló ingatlannak akkor lehet több kezelője, ha annak

a) a tulajdonjogát az állam javára több állami szerv közösen szerezte meg, illetőleg azt együttesen létesítették, vagy

b) meghatározott részeit - nem bérlőként - egymástól elhatároltan használják.

és együttes fenntartásáról közös képviselő útján gondoskodnak.

4. §

(1) Az épület, egyéb építmény (a továbbiakban együtt: építmény) és a föld kezelése - az ingatlan megosztása nélkül - akkor osztható meg. ha azok rendeltetésszerűen külön használhatók, illetőleg hasznosíthatók.

(2) A föld és a rajta levő építmény kezelésének megosztása esetén az építmény kezelője a föld használatára csak a hatósági kiutalásban, illetőleg a föld kezelőjével kötött megállapodásban meghatározott feltételekkel jogosult.

5. §

Ha a földön az egész ingatlant kiszolgáló önálló építmény van, annak kezelőjét a felek megállapodása határozza meg. Megállapodás hiányában az az ingatlan túlnyomó részét használó kezelésébe kerül.

[A Tv. 15. §-a (2) bekezdésének e) pontjához]

6. §[13]

Magánerőből beépíthető építési telek a 7-20. §-ok rendelkezései szerint adható el.

7. §

(1)[14]

(2) Az (1) bekezdésben nem említett állami földek közül az eladható földeket a kezelő szerv jelöli ki és adja el. Az építmény elhelyezése céljára történő kijelöléshez az illetékes építésügyi hatóság előzetes engedélye szükséges; az engedélyben a beépítésre vonatkozó előírásokat is meg kell határozni.

(3) Az eladó az állami föld eladásának lebonyolításával pénzintézetet vagy ingatlanközvetítésre jogosult szervet (a továbbiakban együtt: megbízott) bízhat meg.

8. §

A földek kijelölése során meg kell határozni

a) a vételárat, továbbá

b) építési teleknél a beépítésre vonatkozó előírásokat, valamint a vételár megállapításánál figyelembe vett út, járda és közmű ellátottságot.

9. §

(1) A vételárat a helyben kialakult forgalmi árnak megfelelően kell meghatározni.

(2) Üdülőtelek esetében a vételár nem lehet kevesebb, mint a telek tulajdonjogának megszerzéséért fizetett kártalanítás vagy vételár és a szerzéskor figyelembe nem vett telekkialakítási költség együttes összege.

10. §

(1) Az építési telket beépítési kötelezettséggel kell eladni. A beépítési kötelezettség teljesítésére három évnél rövidebb határidő nem állapítható meg. Az építési telket a beépítési kötelezettség teljesítéséig elidegenítési tilalom terheli. Az eladó indokolt esetben a teljesítési határidőt meghosszabbíthatja, illetőleg az elidegenítési tilalom alól felmentést adhat.

(2) Az építési telekre vonatkozó adásvételi szerződés a beépítési kötelezettség nem teljesítésével megszűnik (bontó feltétel). É feltétel bekövetkezte esetén a volt tulajdonos részére a vételár évi kettő százalékkal csökkentett összegét kell visszafizetni, de ez az összeg nem haladhatja meg a szerződés felbontásakor a hasonló építési telekért fizetendő vételárat.

(3) A (2) bekezdés alapján fizetendő összeget a még fennálló - jelzálogjoggal biztosított - tartozással csökkenteni kell.

(4)[15] A szerződés megszűnése esetén a volt tulajdonos a tulajdonában álló vagyontárgyakat elviheti, az ültetvényt azonban a földtől nem választhatja el. Az el nem vitt vagyontárgyak értéküknek megfelelő térítés ellenében a földtulajdonos tulajdonába kerülnek. A volt tulajdonos részére meg kell téríteni a föld értékét növelő munkák ellenértékét is.

11. §

(1) Tanácsi szerv - ideértve a tanácsi házkezelési szervet is - kezelésében levő, állami tulajdonban álló, eladásra kerülő földeket az eladónak meg kell hirdetnie a sajtó vagy más tájékoztató eszközök útján, illetőleg a helyben szokásos módon és a jelentkezőket elő kell jegyeznie.

(2) Az eladó a vevőt azok közül választja ki, akik vállalják

a) az építési telek beépítésére vonatkozó előírások teljesítését, illetőleg a termőföld megművelését, továbbá

b) a vételár megfizetését.

(3) A vevő kiválasztásáról az érdekelteket értesíteni kell.

12. §

Ha az állami föld kezelője vagy - a helyi, illetőleg a fővárosi tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján - az arra jogosult jogi személy saját vállalkozásban alakít ki építési telket, a vételárat megállapíthatja és a vevőt kiválaszthatja.

13. §[16]

14. §

Az adásvételi szerződés csak a kiválasztott vevővel és a kijelölés során, továbbá a 10. §-ban meghatározott feltételekkel köthető meg.

15. §

(1) Ha a vevő a kiválasztásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül a szerződést kellő indok nélkül nem kötötte meg, kiválasztását vissza kell vonni.

(2) A tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyeztetéséről az eladó, illetőleg megbízottja köteles gondoskodni; a bejegyzést a vevő is kérheti.

16. §

(1) A tulajdonosi irányítást gyakorló tanácsi szerv úgy is dönthet, hogy meghatározott - előkészítendő - területeken csak az választható ki vevőként, aki előleget fizet. Ebben az esetben az eladó előszerződésben kötelezi magát arra, hogy az előleg fizetőjének az előre megállapított vételár ellenében és meghatározott időn - legfeljebb azonban három éven - belül a megállapodás szerinti építési telket tulajdonába adja.

(2)[17]

(3) Ha az eladó az előszerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, köteles az előleget visszafizetni, továbbá az előleg összegével azonos mértékű kötbért fizetni.

(4) Ha az építési telek kialakítása megtörtént, de az eladó az adásvételi szerződés megkötésétől elzárkózik, az előleg fizetője választása szerint -az előleg és a kötbér helyett - követelheti a szerződés vele történő megkötését is.

17. §[18]

18. §[19]

19. §[20]

Az eladó által értékesítés céljára beépített építési telek és a rajta levő építmény ugyanazzal a szerződéssel adható el. A vételár az építési telek és az építmény vételárát egyaránt tartalmazza.

20. §

(1)[21]

(2) Ha az értékesítés céljára beépítésre kerülő építési telket a tulajdonosi irányítást gyakorló tanácsi szerv bocsátja rendelkezésre, ezzel egyidejűleg a vételár mértékét is meg kell állapítani. A vételárnak az egyes építményrészekre (lakásokra, üdülőkre stb.) jutó hányadát az adásvételi szerződésben a jogi személy határozza meg. Az adásvételi szerződést eladóként az építési telekr is a jogi személy köti meg.

[A Tv. 15. §-ának (3) bekezdéséhez]

21. §

Ha a magánerőből beépíthető építési telket több lakásból, több üdülőegységből álló épület létesítése céljából adják el, az ingatlan használója, bérlője, haszonbérlője elővásárlási jogát egy lakásnak, üdülőegységnek megfelelő tulajdoni hányadra gyakorolhatja.

(A Tv. 17. §-ához)

22. §

(1) A kezelő a hatósági kiutalás alá tartózó állami ingatlant vagy egy részét köteles annak bérbeadni, akinek azt az illetékes hatóság külön jogszabály alapján, határidő nélkül vagy ideiglenes jelleggel kiutalta.

(2) A kezelő a termőföldet, továbbá az (1) bekezdés hatálya alá tartozó egyéb állami ingatlant, valamint a sportlétesítményt az erre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint engedheti át másnak használatra, illetőleg adhatja bérbe, haszonbérbe.

(3) A felek ideiglenes jellegű bérbeadás, továbbá több állami szerv vagy társadalmi szervezet által közösen használt állami ingatlan esetében megállapodhatnak, hogy a bérlő (használó) a jogszabályban megállapított mértékű díj fizetése helyett a kezelőt terhelő költségeknek az általa használt ingatlanrészre eső hányadát viseli.

23. §

(1) A kezelő - állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek nem minősülő - jogi személy vagy magánszemély részére

a) beépítetlen földön állandó jellegű új építmény létesítéséhez nem,

b) beépített földön állandó jellegű újabb építmény létesítéséhez vagy a már meglevő ilyen építmény bővítéséhez pedig csak a külön jogszabályban előírt feltételekkel adhat hozzájárulást.

(2) A kezelő a már meglevő építmény helyreállításához, átalakításához, illetőleg korszerűsítéséhez, továbbá a földön ideiglenes jellegű új építmény létesítéséhez a bérlő vagy más személy részére is csak a külön jogszabályban előírt feltételekkel adhat hozzájárulást.

23/A. §[22]

Az 1991. évi LXXV. törvényben meghatározott világkiállítási területen a kezelő - a Programirodával kötött megállapodás keretei között - az általa meghatározott feltételekkel adhat építési hozzájárulást beépítetlen földön állandó jellegű új építmény létesítéséhez; beépített földön állandó jellegű újabb építmény létesítéséhez vagy a már meglévő ilyen építmény bővítéséhez, a már meglévő építmény helyreállításához, átalakításához, illetőleg korszerűsítéséhez, továbbá a földön ideiglenes jellegű új építmény létesítéséhez.

24. §

Ha az állami ingatlan új kezelője a hatósági eljárásban a korábbi kezelő részére a használati jog megszerzéséért már ellenértéket fizetett, ennek összegét a kezelői jog átruházásáért fizetendő ellenérték megállapításánál be kell számítani.

25. §

(1) Ha az állami ingatlant nem az arra jogosult állami szerv vagy társadalmi szervezet kezeli, és a kezelésre jogosulttal a kezelői jog átadásának kérdésében vagy feltételeiben nem tud megállapodni, a kezelő kijelölése és a felek ezzel kapcsolatos kötelezettségei felől - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv határoz.

(2) Ha a kezelői jog átadását hatósági határozat, illetőleg a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv rendeli el, és a felek az ellenértékben nem tudnak megállapodni, a kezelői jog átadását elrendelő szervnek az ellenértékről is rendelkeznie kell.

26. §

A kezelő csak az arra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint és a hatósági előírások megtartása mellett jogosult a gazdaságosan fel nem újítható vagy a feladatszerű működésének teljesítéséhez nem szükséges és más módon nem hasznosítható állami építmények lebontására, továbbá a bontásból kikerülő anyagok értékesítésére.

27. §

A kezelő köteles a kezelésében álló ingatlant nyilvántartani.

(A Tv. 18. §-ához)

28. §

(1) A kezelői jog hatósági határozattal történő visszavonása esetén a kezelői jogért nem jár kártalanítás, ha

a) a kezelői jog 1969. április 1. után ingyenesen keletkezett, vagy

b) a kezelői jog azért szűnik meg, mert a használati jogot - külön jogszabály rendelkezései alapján - hatósági határozat kártalanítás nélkül vonta meg.

(2) A kezelő részére az ingatlan értékét növelő munkák ellenértékéért az (1) bekezdésben említett esetben is kártalanítás jár.

(3) A kezelői jogért járó kártalanítás összegét a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ha a kezelő a használati joga megvonásáért külön jogszabályok rendelkezései szerint kártalanítást kapott, annak összegét be kell számítani a kezelői jogért járó kártalanításba.

(4) A hatósági határozatban a kártalanítás megfizetésére az ingatlan új kezelőjét kell kötelezni.

(A Tv. 19-20. §-ához)

29. §[23]

A Tv. 19. §-ának (2) bekezdésében szabályozott tevékenység megszűnését és a tulajdonjog visszaszállását a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg.

(Tv. 21. §-ához)

30. §[24]

(A Tv. 22. §-ához)

31. §

Ha a legeltetési feladatokat több mezőgazdasági nagyüzem vállalja át, a vagyon felosztására a megállapodásuk irányadók. Ennek hiányában - mezőgazdasági szövetkezet esetében a területi érdekképviseleti szerv véleményének figyelembevételével - a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve határoz a vagyon felosztásáról.

(A Tv. 23. §-ához)

32. §[25]

33. §[26]

(A Tv. 24. §-ához)

34. §[27]

35. §[28]

36. §[29]

(A Tv. 25. §-ához)

37. §[30]

38. §[31]

39. §[32]

(A Tv. 26. §-ához)

40. §[33]

41. §[34]

42. §[35]

43. §[36]

44. §[37]

45. §[38]

(A Tv. 28. §-ához)

46. §[39]

47. §[40]

(A Tv. 30. §-ához)

48. §[41]

Ha a tagsági viszony fennállása alatt a bevitt föld (részarány) és csere céljára kijelölt szövetkezeti föld cseréjére, vagy a tagsági viszony megszűnése esetén földkiadásra kerül sor, a vonatkozó termelőszövetkezeti nyilatkozat tartalmára a tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzése alapjául szolgáló okiratra vonatkozó rendelkezések az irányadók A szükséges vázrajz készítés költségének, valamint a cserére vagy kiadásra kerülő föld értékazonosságának megállapításával felmerülő költségek viseléséről a mezőgazdasági szövetkezet a tulajdonossal megállapodik

49. §[42]

(A Tv. 32. §-ához)

50. §[43]

(A Tv. 33. §-ához)

51. §[44]

(A Tv. 34. §-ához)

52. §

A mezőgazdasági szakszövetkezeti tag a közös gazdaság érdekeltségébe tartozó földjét sorrendben

a) annak a mezőgazdasági szakszövetkezetnek, amelynek tagja,

b) annak a mezőgazdasági szövetkezetnek, amelynek területéhez a földje kapcsolódik,

c) az államnak ajánlhatja fel.

(A Tv. 36. §-ához)

53. §

A termőföld állam javára történő ingyenes felajánlása esetén a tulajdoni hányad elfogadása nem kötelező, ha

a) a felajánlott résznek megfelelő terület önálló ingatlanként nem alakítható ki, vagy

b) az elfogadással az állam nem lesz egyedüli tulajdonos.

(A Tv. 37. §-ához)

54. §

(1) A felajánlás elfogadása esetén a térítés összege nem haladhatja meg a kisajátítás során fizetendő kártalanítás mértékét.

(2) A mezőgazdasági szövetkezet közös használatában levő föld (részarány) felajánlása esetén a térítés a 50. § (1) bekezdése szerint fizetendő megváltási ár kétszerese, amelyet egyösszegben kell megfizetni. A felajánlás évében esedékes földjáradék arányos része a térítésen felül jár.

54/A. §[45]

(A Tv. 39. §-ához)

55. §

(1) Jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemély az, aki a külföldre utazás és a külföldön tartózkodás szabályainak kijátszásával tartósan külföldön marad.

(2) A jogellenesen külföldön tartózkodás akkor kezdődik, amikor a magyar államhatárt engedély nélkül vagy meg nem engedett módon átlépték, illetőleg, amikor a külföldön tartózkodásra engedélyezett időtartam eltelt.

(3) A jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemély ingatlantulajdona a jogosultra vagy az államra a jogellenes külföldön tartózkodás kezdetére visszamenőleges hatállyal száll át.

56. §

(1) A jogosult vagy az állam az ingatlan értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a jogellenesen külföldön tartózkodás kezdetekor jogszabály, bírósági vagy más hatósági határozat vagy visszterhes szerződés alapján jóhiszemű harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettségéért, ha a volt tulajdonos egyéb lefoglalható vagyontárgyaira vezetett végrehajtás eredménytelen volt.

(2) Az ingatlan tulajdonjogának átszállása nem érinti az ingatlannyilvántartásba jóhiszemű harmadik személy javára bejegyzett jogokat.

57. §

(1) A fővárosi, illetőleg a megyei rendőrfőkapitányság értesítése alapján a jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemély utolsó állandó belföldi lakóhelye szerint illetékes igazgatási osztály keresi meg a közjegyzőt az eljárás lefolytatása céljából.

(2) Ha a közjegyző megállapítja, hogy nincs a kérelem előterjesztésére jogosult személy, vagy egy jogosult sem terjeszt elő kérelmet, értesíti a földhivatalt az állami tulaj donbavétel elrendelése érdekében.

58. §

Ha a jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemély a jogellenesen külföldön tartózkodás kezdetétől számított egy éven belül az országba visszatér és a tulajdonjogot más még nem szerezte meg - a visszatéréstől számított hatvan napon belül előterjesztett - kérelmére a közjegyző, illetőleg a földhivatal a tulajdonjoggal kapcsolatos eljárást megszünteti.

(A Tv. 40. §-ához)

59. §

A földbeviteli kötelezettség alá tartozó termőföld a kötelezettség keletkezésének időpontjától kerül a mezőgazdasági szövetkezet közös használatába.

(A Tv. 41. §-ához)

60. §[46]

(A Tv. 42. §-ához)

61. §[47]

62. §[48]

63. §

Az illetményföld-használat megszűnik, ha

a) arról a jogosult lemond,

b) a munkáltató a használatot megvonja, továbbá

c) a jogosult munkaviszonya megszűnik.

64. §

(1) Ha a jogosult a művelési kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget, vagy a földhasználatot másnak átengedi, a munkáltató a földhasználatot azonnali hatállyal megvonhatja.

(2)[49]

65. §

A jogosult munkaviszonyának megszűnése esetén, kérelmére az illetményföld-használat a gazdasági év végéig engedélyezhető.

66. §

Az illetményföld-használat megszűnése esetén a jogosult (örököse) részére a megszűnésig ténylegesen felmerült, igazolt költségeit (művelési költség, vetőmag ára stb.) meg kell téríteni.

(A Tv. 43. §-ához)

67. §

A határozott időre kötött haszonbérleti szerződés esetén a haszonbérlő a haszonbérleti díjat a haszonbérbeadóval történt megállapodástól függően egyösszegben, a haszonbérlet megkötésével egyidejűleg is megfizetheti.

68. §

A haszonbérbeadó - a Polgári Törvénykönyv 457. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon felül -a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a haszonbérlő

a) a termőföld használatát másnak átengedte,

b) a termőföldön hozzájárulása nélkül vagy attól eltérően, illetőleg az építésügyi jogszabályok megszegésével építkezett,

c) a termőföld rendeltetését vagy művelési ágát a hozzájárulása nélkül vagy a jogszabályi előírások megsértésével változtatta meg.

69. §

(1) A magánszemély haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza.

(2) Az előző bekezdésben meghatározott esetben a haszonbérlő - az azonnali hatályú felmondás helyett - kijelölheti azt a magánszemélyt, aki a haszonbérleti szerződésben a helyébe lép és a haszonbérleti jogviszonyt változatlan feltételekkel folytatja.

70. §

A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő

a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat,

b) követelheti az el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített növényzetnek, valamint a talaj minőségének javítását eredményező ráfordításainak a szerződés megszűnésekor megállapítható értékét,

c) köteles - a haszonbérbeadóval kötött eltérő megállapodás hiányában - az általa létesített ideiglenes jellegű építményt a saját költségén, kártalanítási igény nélkül lebontani, illetőleg eltávolítani. E kötelezettség nem teljesítése esetén a bontást, illetőleg eltávolítást a haszonbérbeadó a kötelezett költségére elvégeztetheti.

71. §

A haszonbérlőt a haszonbérelt termőföldre elő haszonbérleti és elővásárlási jog illeti meg.

72. §

A termőföld haszonbérletére vonatkozó rendelkezéseket a más rendeltetésű földek mezőgazdasági célú haszonbérletére is alkalmazni kell.

(A Tv. 45. §-ához)

73. §

Az önkéntes földcsere mentes a vagyonátruházási illeték alól.

(A Tv. 46-54. §-ához)

74. §

A földrendezés elrendelése iránti kérelmet a földhivatalhoz kell benyújtani. A kérelmet több földhivatal illetékességi területére kiterjedő, illetőleg több megyét érintő földrendezés esetén a legnagyobb területre illetékes földhivatalhoz az érintett földhivatalok számának megfelelő példányban kell benyújtani.

75. §

(1) A földrendezést nem akadályozza a földön fennálló

a) elidegenítési és terhelési tilalom, tartási vagy életjáradéki jog, jelzálogjog, haszonélvezeti(özvegyi) jog, magánszemélyek szerződésen alapuló haszonbérleti joga,

b) egyéb korlátozás (pl. telki szolgalmi jog, bányaszolgalmi jog).

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt jogok és tények a csereföldre szállnak át.

76. §

A földrendezés előkészítése, megszervezése és végrehajtása a földhivatal feladata.

77. §

A földrendezés mentes a vagyonátruházási illeték alól.

(A Tv. 56. §-ához)

78. §

Ha az ideiglenes hasznosításról a használóval kötött megállapodás alapján a volt használó vagy mezőgazdasági nagyüzem gondoskodik, a használatért ellenértéket nem kell fizetnie.

79. §

(1) A mezőgazdasági termelésből korábban kivont földön a más célú használat megszüntetését a föld használója köteles a földhivatalnak bejelenteni. Ha a beruházási tervben a terület újrahasznosításra való alkalmassá tételét nem tervezték meg, a bejelentéshez csatolni kell az újrahasznosítás érdekében szükséges terep- és vízrendezési, talajvédelmi, valamint mezőgazdasági újrahasznosítás esetén a talajjavítási tápanyagfeltöltési és talajbiológiai beavatkozások mértékét, sorrendjét meghatározó tervet.

(2) A külterületi föld újrahasznosítására készített tervet a földhivatal hagyja jóvá, és az erről szóló határozatban

a) megállapítja az újrahasznosítás célját, valamint

b) előírja az újrahasznosítás érdekében a föld használójának kötelezettségeit.

(3) A tervet, ha az újrahasznosításra alkalmas terület több

a) földhivatal illetékességi területére terjed ki, a megyei földhivatal,

b) megyében fekszik, a legnagyobb területtel érintett fővárosi, megyei földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal)

hagyja jóvá.

(4) Ha az újrahasznosításra alkalmassá tett föld szántóföldi művelésbe kerül, a szántóföld minőségi osztálya és AK értéke alapján számított összeg a földvédelmi járulékba tíz éven belül beszámítható.

(5)[50] Ha a más célú használat megszüntetése után újrahasznosításra alkalmassá tett, állami tulajdonban lévő föld hasznosítása nem tartozik a használó tevékenységi körébe és a hasznosítást más nem vállalja - a Htv. 39. § (1) bekezdés a) pontja alapján - a földet a települési önkormányzat ingyenesen tulajdonba átveszi...

80. §[51]

(A Tv. 57. §-ához)

81. §[52]

Tilos a földvédelmi alapból adott támogatással, mezőgazdasági művelésre alkalmassá tett föld művelési ágának tíz éven belüli megváltoztatása.

82. §[53]

83. §

Nem minősül a művelési ág megváltoztatásának, ha a szőlő, gyümölcsös, gyep és erdő művelési ágban, valamint halastóként nyilvántartott földet felújítás céljából, legfeljebb három évig szántóként művelik; természetvédelem alatt álló termőföld esetében azonban ehhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A felújítás megkezdését a földhivatalhoz be kell jelenteni. Ha három év elteltével nem állítják vissza az eredeti művelési ágat, a területet a tényleges állapotnak megfelelően szántó művelési ágban kell nyilvántartani.

84. §

A termőföld művelési ágának megváltoztatását engedélyező határozatban meg kell jelölni a megvalósítás határidejét, amely három évnél hosszabb nem lehet.

85. §

(1) A termőföld művelési ágának az előírt engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő megváltoztatása esetén a földhasználó köteles a földet az ingatlannyilvántartás szerinti művelési ágba visszaállítani.

(2)[54]

(3) A visszaállítás vagy a szántóföldi művelésre alkalmassátétel költségeit termelési költségként kell elszámolni.

(4)[55]

(A Tv. 58. §-ához)

86. §

(1)[56] A termőföld művelési ágának megfelelő hasznosítását olyan időpontban kell ellenőrizni, amikor a folyó gazdasági évben a termelés érdekében szükséges munkálatokat már minden földhasználó elvégezhette.

(2) A mezőgazdasági nagyüzem köteles gondoskodni arról, hogy az üzemi földnyilvántartás és a táblatörzskönyv naprakészen, a hasznosítás ellenőrzésére alkalmas módon tartalmazza a természetbeni állapotot, összhangban legyen az állami földmérési alaptérképpel és az ingatlannyilvántartással.

(3) A hasznosítási kötelezettség teljesítését

a) mezőgazdasági nagyüzem használatában, illetőleg a helyi tanács végrehajtó bizottságának kezelésében levő termőföldek esetében a földhivatal,

b) egyéb esetben a helyi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal

c)[57] A termőföld termőképes állapotban tartását a növényegészségügyi és a talajvédelmi feladatokat ellátó szakigazgatási intézmény

ellenőrzi.

(A Tv. 59. §-ához)

87. §

A terület rendezésével, a talajvédelemmel, a mezőgazdasági célú vízrendezéssel és a talajjavítással kapcsolatos feladatok összehangolása, tervszerű végrehajtása érdekében, a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve megyénként - a területileg illetékes vízügyi igazgatóság bevonásával - meliorációs hosszú távú fejlesztési koncepciót dolgoz ki.

88. §

(1) A nagy területre kiterjedő hatású térségfejlesztési tervek elkészítésekor vizsgálni kell a megvalósítandó építményeknek és más létesítményeknek a talaj termőképességére várható kihatásait. A kedvezőtlen hatások mérséklésére vagy kiküszöbölésére szükséges járulékos létesítményeket, illetőleg munkákat a beruházási programban elő kell irányozni. A fejlesztési terv és a beruházási program a földművelésügyi miniszter és az illetékes ágazati miniszter egyetértése esetén hagyható jóvá.

(2) Az (1) bekezdésben említett építmények és más létesítmények tervezése és megvalósítása során egyidejűleg - a beruházás költségeinek terhére - kell gondoskodni a kedvezőtlen hatások kivédésére előirányzott létesítmények, illetőleg munkák megtervezéséről és megvalósításáról is.

89. §[58]

A termőföld minőségének romlását okozó tevékenység megszüntetését a növényegészségügyi és talajvédelmi szakigazgatási feladatokat ellátó szerv határozattal rendeli el.

(A Tv. 60. §-ához)

90. §

(1) A termőföld termelésből való időleges kivonásának minősül, ha valamely tevékenység folytán az érintett területen a növényzet megsemmisül, vagy a terület legalább egy gazdasági évben mező- vagy erdőgazdasági termeléssel nem hasznosítható.

(2)[59] Ha a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, a vezetékjog, a vízvezetési és bányaszolgalmi jog gyakorlása a termőföld termelésből való időleges kivonását eredményezi, azt nyolc napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak. A bejelentés elmulasztása esetén a földvédelmi járulékon felül, annak háromszoros összegét földvédelmi bírságként kell megfizetni.

(3)[60] Nem minősül termelésből való kivonásnak, ha magánszemély a tulajdonában levő termőföldből építmény elhelyezéséhez és annak rendeltetésszerű használatához négyszáz négyzetméternél nem nagyobb területet használ fel.

91. §

(1)[61] A termőföld rendeltelésének megváltoztatását és a termőföld termelésből történő időleges vagy végleges kivonását, (továbbiakban együtt: termelésből való kivonás), továbbá külterületi földnek belterületbe vonását a földhivatal engedélyezi.

(2)[62] Ha a termőföld rendeltetésének megváltoztatására, illetőleg termelésből történő ideiglenes vagy végleges kivonására irányuló kérelem több földhivatal területén fekvő földre vonatkozik, kérelmet a megyei földhivatal bírálja el. Ha pedig az érintett terület több megye területén fekszik, a kérelmet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter bírálja el.

(3) Ha a termelésből való kivonás külön jogszabályban szabályozott hatósági eljárásban válik szükségessé, ehhez az (1) bekezdésben említett szerv szakhatósági hozzájárulását kell beszerezni.

(4) A honvédelmi és rendészeti célra szükséges termőföldek termelésből való kivonására külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

92. §

(1) A termelésből való kivonást engedélyező határozatban kötelezni kell az igénybevevőt a termőföld és a termőtalaj védelméhez szükséges munkák elvégzésére.

(2) Ha a más célú használat a termőtalajt veszélyezteti, kötelezni kell az igénybevevőt a termőtalaj letermelésére és a helyszínen vagy annak közelében való megóvására, illetőleg más területre való elszállítására és elegyengetésére.

(3) A termelésből történő időleges kivonást csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha a kérelemhez mellékelik a terület eredeti állapotba való helyreállítására készített tervet és a terv előirányozza mindazon munkák elvégzését, amelyekre szükség van a helyreállításhoz.

(A Tv. 61. §-ához)

93. §

Engedély nélküli földkivonásnak minősül, ha

a) a kivonás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy az engedély megadásától öt év eltelt,

b) az időlegesen kivont termőföld más célú használatát az igénybevevő az engedélyben meghatározott idő elteltéig nem szünteti meg.

94. §

(1) Engedély nélküli földkivonás esetén, ha az eredeti állapot helyreállítását elrendelték, vagy a föld használója ez alól felmentést kapott, a földvédelmi bírságot és az időleges vagy a végleges kivonásért a földvédelmi járulékot meg kell fizetni.

(2) Az előző bekezdésben említett esetben a bírság, a járulék, valamint a helyreállítással kapcsolatos ráfordítások beruházási költségként nem számolhatók el.

95. §

Ha a termelésből engedély nélkül kivont föld eredeti állapotba való helyreállítását elrendelték, a föld használója a helyreállítás elvégzését köteles bejelenteni a földhivatalnak.

(A Tv. 62. §-ához)

96. §[63]

97. §

Talajvédelmet szolgáló létesítmény a térségi és üzemi meliorációs tervekben előirányzott munkálat, létesítmény, véderdő, valamint a káros belvizek elvezetését szolgáló csatorna létesítése és vízfolyások létesítése.

98. §

(1) A járulék összegének megállapításáról a termelésből való végleges kivonást engedélyező határozatban, ideiglenes kivonás engedélyezése, valamint engedély nélküli területkivonás esetén az eredeti állapotba való helyreállítási kötelezettségről szóló határozatban, illetőleg a termőföld minőségének romlását okozó tevékenység megszüntetését elrendelő határozatban kell rendelkezni.

(2) A járulék teljes összegének megfizetése

a)[64] beruházás esetén a megvalósítás megkezdése, a Tv. 62. §-a (2) bekezdésének e) pontjában nem szabályozott más lakóterület kialakítása esetén az értékesítés napján

b) a termelésből más célra történő végleges kivonás esetén az engedélyező határozat jogerőre emelkedésekor,

c) a termelésből történő időleges kivonás esetén az engedélyező határozatban az eredeti állapot helyreállítására meghatározott időpont elteltekor,

d) engedély nélküli kivonás esetén az eredeti állapot helyreállítására meghatározott időpont elteltekor, vagy az eredeti állapotba való helyreállítási kötelezettség alóli felmentés megadásáról, illetőleg a termőföld minőségének romlását okozó tevékenység megszüntetésének elrendeléséről szóló határozat jogerőre emelkedésekor esedékes.

(3) Ha a termelésből való kivonás az engedélyezettnél kisebb területen valósul meg, a járulék megfizetésének esedékessé válása napjától számított öt éven belül a kivonást engedélyező határozatot és a járulék összegét módosítani kell. A termelésből ki nem vont terület után fizetett járulékot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül vissza kell fizetni.

(4) A járulék megfizetésére a termőföldet igénybevevőt, illetőleg a termőföld minőségében kárt okozót kell kötelezni.

(A Tv. 64-65. §-ához)

99. §

(1)[65]

(2)[66]

(3) A művelési ág visszaállításának kötelezettsége alóli felmentés a földhasználót nem mentesíti a földvédelmi bírság megfizetése alól.

(4) A földvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni.

(A Tv. 65. §-ához)

100. §[67]

(1) A földvédelmi bírságot kiszabó határozatot a föld használójának, továbbá

a) magánszemély földtulajdona esetében - ha a földhasználóval nem azonos - a tulajdonosnak és a haszonélvezőnek,

b) kijelölt háztáji és illetményföld esetében a mezőgazdasági szövetkezet elnökének, illetőleg a munkáltató szerv vezetőjének is

meg kell küldeni.

(2)[68] A talajvédelmi előírások megsértése, a termőföld káros anyagokkal történő szennyezése, a növényvédelmi munkák, valamint a termőföld termőképes állapotban tartásának elmulasztása miatt a földvédelmi bírságot a növényegészségügyi és a talajvédelmi feladatokat ellátó szakigazgatási intézmény szabja ki.

101. §[69]

(A Tv. 66. §-ához)

102. §

Ha a tanyaépülethez termőföld tartozik, az épület által elfoglalt és annak rendeltetésszerű használatához szükséges területet az állami tulajdonba vételt megelőzően, az állam költségére önálló ingatlanná kell alakítani, és erre az állami tulajdonba vétel nem rendelhető el; ez a rendelkezés nem vonatkozik az elhagyott tanyaépületre.

(A Tv. 70. §-ához)

103. §

(1) Ez a rendelet 1987. szeptember 1. napján lép hatályba; a már megindult, folyamatban levő eljárásokat azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.

(2) A többlettulajdon elidegenítési kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket az 1987. szeptember 1. napján meglevő tulajdon esetében akkor kell alkalmazni, ha az elidegenítési kötelezettség a korábbi jogszabályok és e rendelet alapján is fennáll.

(3) Ha az előző bekezdés alapján az 1987. szeptember 1. napján meglevő termőföld tulajdonra elidegenítési kötelezettség áll fenn, ezt a korábbi jogszabályok alapján kell teljesíteni.

(4)[70] Ez a rendelet nem érinti a más korábbi jogszabály alapján biztosított földhasználati jogot és a személyi földhasználattal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 45/1968. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján biztosított földhasználatot, amely a jogosultat személyében illeti meg. A személyi földhasználat megszűnése esetén a földet a tulajdonos (kezelő) használatába kell adni.

104. §

A jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemély ingatlanának állami tulajdonba vétele céljából a rendelet hatálybalépése előtt indult eljárást - ha jogerős határozatot még nem hoztak - 1989. szeptember 1. napjáig, illetőleg a Tv. 70. § (2) bekezdése szerinti kérelem alapján a közjegyzőnél indult, a Tv. 39. §-a szerinti eljárás befejezéséig a jogosult kérelmére fel kell függeszteni.

(A Tv. 71. §-ához)

105. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

- a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény végrehajtásáról szóló 36/1967. (X. 11.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 30/1972. (X. 8.) MT, 42/1977. (XI. 3.) MT, 53/1979. (XII. 30.) MT, 16/1981. (V. 28.) MT és 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet,

- a személyi földhasználattal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 45/1968. (XII. 6.) Korm. rendelet,

- az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló 9/1969. (II. 9.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 25/1971. (VII. 20.) Korm. számú és 29/1985. (VI. 22.) MT rendelet,

- az állampolgárok telektulajdonának egyes kérdéseiről szóló 31/1971. (X. 5.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 5/1978. (I. 18.) MT és 48/1982. (X. 7.) MT rendelet,

- az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló 32/1971. (X. 5.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 33/1974. (VII. 20.) MT, 6/1978. (I. 18.) MT és 47/1982. (X. 7.) MT rendelet,

- az egyes tanácsi testületi hatáskörök módosításáról szóló 29/1972. (X. 4.) MT rendelet melléklete I. fejezetének 4., 19., 23., 29. és 30. pontja, valamint II. fejezetének második bekezdése,

- az egyes tanácsi szakigazgatási hatáskörök módosításáról szóló 8/1973. (II. 28.) MT rendelet melléklete I. fejezetének 8., 11. és 12. pontja,

- a személyi földtulajdon egyes kérdéseiről szóló 11/1973. (IV. 18.) MT rendelet,

- a tanácsi kezelésben levő állami földek mezőgazdasági hasznosításáról szóló 28/1974. (VI. 22.) MT rendelet, valamint az azt módosító 35/1983. (IX. 22.) MT rendelet,

- a külföldiek ingatlanszerzésének szabályozásáról szóló 1974. évi 6. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 1025/1974. (V. 18.) Mt. h. határozat,

- a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja, (2) bekezdéséből az "a szövetkezet érdekképviseleti szerve esetében pedig az országos tanács" szövegrész, 10. §-ának (1) bekezdése, továbbá 62. §-ának (2)-(3) bekezdése,

- az 1976. évi 34. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 44/1976. (XII. 30.) MT rendelet,

- a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény végrehajtásáról szóló 38/1977. (X. 12.) MT rendelet, valamint az azt módosító 54/1979. (XII. 30.) MT rendelet,

- az állam elővásárlási jogáról szóló 39/1977. (X. 12.) MT rendelet, valamint az azt módosító 2027/1977. (X. 12.) Mt. h. határozat,

-[71]

- a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 8/1982. (III. 15.) MT rendelet 26. §-a,

- az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonát szabályozó rendelkezések alkalmazásáról szóló 2027/1982. (X. 7.) Mt. h. határozat,

- a lakosság építési telekellátásának rendjéről szóló 1041/1983. (X. 16.) Mt. h. határozat II. részének 2. e) pontjából a "tartós földhasználatba adásról és" szövegrész, a 12. b) pontja, III. részének 1-2. pontja, valamint 3. pontjának harmadik és negyedik mondata,

- a nagyüzemileg nem hasznosítható földek tartós használatba adásáról szóló 6/1977. (I. 28.) MÉM-ÉVM-PM-IM együttes rendelet, valamint az azt módosító 27/1979. (XII. 30.) MÉM-ÉVM-PM-IM, 9/1981. (V. 28.) MÉM-ÉVM-PM-IM, 19/1983. (X. 16.) MÉM-ÉVM-PM-IM, 6/1985. (III. 20.) MÉM-ÉVM-PM-IM együttes rendelet,

- az állami építési telkek tartós használatba adásáról szóló 16/1983. (X. 16.) ÉVM-PM-IM együttes rendelet, valamint az azt módosító 17/1984. (XI. 28.) ÉVM-PM-IM együttes rendelet,

- az állami telekvásárlásról és telekértékesítésről szóló 17/1983. (X. 16.) ÉVM-PM együttes rendelet

hatályát veszti.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 33/ 1976. (IX. 5.) MT rendelet 13. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A család a házastársak és kiskorú gyermekeik."

b) a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 8/1982. (III. 15.) MT rendelet 18. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges)

"g) jogszabályban meghatározott esetekben a művelési ág megváltoztatásához.",

c) a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 8/1982. (III. 15.) MT rendelet 20. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges védett természeti terület állagát, illetőleg állapotát befolyásoló minden tevékenységhez, így különösen)

"a) jogszabályban meghatározott esetekben a művelési ág megváltoztatása,"

Grósz Károly s. k.,

a Minisztertanács elnöke