3/1987. (XII. 23.) BM rendelet

a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1987. évi 25. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1987. évi 25. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 20. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

Az útlevél érvényessége

1. §

Az útlevél érvényességi ideje akkor hosszabbítható meg, ha az a személyazonosság megállapítására és a hivatalos bejegyzésekre alkalmas.

Az útlevél tartalma

2. §

Az útlevél tartalmazza

a) az útlevél számát,

b) a személyi adatokat és a személyi számot,

c) a személyleírást,

d) a fényképet,

e) a saját kezű aláírást,

f) az útlevél területi és időbeli érvényességét,

g) a külföldön élő magyar állampolgár családi állapotát és annak az államnak a megnevezését, amelyben állandó lakóhelye van.

Szolgálati útlevél

3. §

(1) Szolgálati útlevelet kaphatnak

a) a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek alkalmazottai,

b) a Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagjai,

c) a bírák és az ügyészek,

d) a fővárosi, a megyei, a megyei városi, a városi és a fővárosi kerületi tanácsok elnökei, elnökhelyettesei, e tanácsok végrehajtóbizottságának titkárai,

e) a társadalmi szervezetek, a tömegszervezetek, az érdekképviseleti szervek országos szerveinek, valamint a fővárosi és megyei szerveinek vezető tisztségviselői és alkalmazottai,

f) az államközi egyezmények végrehajtása keretében egy évet meghaladó időre külföldre utazó személyek, ha az utazás nem külföldön munkavállalás céljából történik,

g) a nemzetközi szervezetek alkalmazottai és szakértői,

h) a Magyar Posta, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda és a sajtó alkalmazottai,

i) az állami vállalatoknak és intézményeknek a nemzetközi személy- és áruforgalomban rendszeresen részt vevő alkalmazottai,

j) a külkereskedelmi tevékenységet folytató szervezetek alkalmazottai (tagjai), a belügyminiszter és a felügyeletet, irányítást gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) megállapodása alapján,

k) a tengeri vagy folyami kereskedelmi vagy utasszállító hajón szolgálatot teljesítő személyek, a folyami hajózásnál szolgálatot teljesítő személy állandóan vele együtt utazó házastársa és kiskorú gyermeke, valamint az a vízügyi dolgozó, aki a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedik,

l) tartós kiküldetés esetén az a)-j) pontban felsorolt személlyel közös háztartásban élő házastárs és kiskorú gyermek.

(2) A szolgálati útlevéllel való hivatalos utazás elrendelésére jogosult személy [Tvr. 5. § (2) bek.] javaslatára az (1) bekezdésben fel nem sorolt személy részére is adható szolgálati útlevél.

4. §

(1) A szolgálati útlevéllel való utazást írásban kell elrendelni; erről, valamint az utazókról és az útlevelekről nyilvántartást kell vezetni.

(2) Ha a szolgálati útlevélre való jogosultság megszűnik, azt meg kell küldeni a kiállító hatóságnak.

(3) A szolgálati útlevelekkel kapcsolatos rendelkezések megtartását és az ügyintézést a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Csoportfőnökség Útlevélosztálya (a továbbiakban: Útlevélosztály) ellenőrzi.

5. §

(1) A szolgálati célból magánútlevéllel utazás elrendelésére a szolgálati útlevéllel való utazásra vonatkozó rendelkezés [Tvr. 5. § (2) bek.] megfelelően irányadó.

(2) Az utazást elrendelő jogosult a külföldre utazás jogszerű végrehajtásának ellenőrzésére.

Egyéb útiokmányok

6. §

A Tvr. 4. §-ának (3) bekezdésében említett útiokmányok

a) a határátlépési igazolvány,

b) a határátlépési engedély.

Határátlépési igazolvány

7. §

(1) Határátlépési igazolvány annak adható, akinek állami szerv vagy gazdálkodó szervezet megbízásából, nemzetközi szerződésből eredő határmenti feladat ellátása végett szükséges az államhatárt átlépnie.

(2) A határátlépési igazolvánnyal rendelkező személy a megjelölt határszakaszon vagy határátkelőhelyen külön engedély nélkül jogosult az államhatár ismételt átlépésére.

Határátlépési engedély

8. §

Határátlépési engedély nemzetközi szerződésben és a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint adható.

Hatáskör és illetékesség

9. §

(1) A magánútlevél és a határátlépési engedély iránti kérelem elbírálására a rendőrkapitányság, a hazatérés engedélyezése és a külföldön letelepedés iránti kérelem elbírálására a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: rendőr-főkapitányság) jogosult.

(2) A Budapesti Rendőr-főkapitányság jogosult a szolgálati útlevél, a határátlépési igazolvány és a külföldön élő személy részéről előterjesztett útlevél iránti kérelem elbírálására.

(3) Az Útlevélosztály bármely útiokmány iránti kérelem elbírálására jogosult.

(4) Az azonos hatáskörű szervek közül

a) a magánútlevél iránti kérelem elbírálására magáncélból utazás esetén a kérelmező állandó lakóhelye, szolgálati célú utazás esetén a küldő szerv székhelye,

b) a külföldön letelepedés iránti és a határátlépési engedély iránti kérelem elbírálására a kérelmező állandó lakóhelye,

c) a hazatérés engedélyezése iránti kérelem elbírálására a kérelmező jövőbeli állandó lakóhelye szerint illetékes szerv jogosult.

10. §

(1) Az útlevelet, illetőleg az egyéb útiokmányt a 9. §-ban meghatározott szerv állítja ki.

(2) A külképviseleti szerv állítja ki a hazatérési igazolványt, és kiállíthatja a külföldön élő magyar állampolgár útlevelét is.

(3) Az útlevél időbeli érvényességét az útlevél iránti kérelem elbírálására illetékes szerv hosszabbíthatja meg.

11. §

(1) Az útlevélbe a kiállító szerv, a határőrség, a valutaeladásra felhatalmazott szervek és a külföldi hatóságok tehetnek bejegyzést.

(2) Külföldön a külképviseleti szerv jegyzi be a szolgálati útlevélbe és a magánútlevélbe az útlevél időbeli érvényességének és a külföldön tartózkodás időtartamának a meghosszabbítását, a külföldön élők útlevelébe a családi állapot és az állandó lakóhely szerinti állam megváltozását is.

Útlevél iránti kérelem

12. §

(1) Az útlevél iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített útlevélkérő lapon, a kérelem elbírálására jogosult szervhez kell benyújtani. Az útlevélkérő lap mintáját a melléklet tartalmazza.

(2) A külföldön élő magyar állampolgárnak a külföldön élő magyar állampolgár útlevele és a hazatérés engedélyezése iránti kérelmet az állandó lakóhelye szerint illetékes külképviseleti szervnél kell benyújtania.

13. §

(1) A szolgálati útlevél iránti kérelmet az utazást elrendelő szerv, a határátlépési igazolvány iránti kérelmet a 7. § (1) bekezdésében meghatározott szerv nyújtja be.

(2) Szolgálati utazás céljára a magánútlevél iránti kérelmet a küldő szerv vagy a kérelmező nyújthatja be.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben nem szabályozott esetben az útlevél iránti kérelmet a kérelmezőnek személyesen kell benyújtania. Az együttélő családtagok esetében a kérelmet a szülő, a házastárs vagy a nagykorú gyermek is benyújthatja. A kiskorú kérelmét a törvényes képviselő nyújthatja be.

14. §

(1) A szolgálati útlevél és a magánútlevél iránti kérelemhez csatolni kell

a) két egy évnél nem régebbi igazolványfényképet,

b) magánútlevéllel szolgálati célú utazás esetén a küldő szerv igazolását, ha az útlevél iránti kérelmet nem a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon nyújtják be.

(2) A külföldön élő magyar állampolgárnak az útlevél, illetőleg a hazatérés engedélyezése iránti kérelméhez csatolni kell

a) a magyar állampolgárság megállapításához szükséges iratokat,

b) két egy évnél nem régebbi igazolványfényképet,

c) végleges hazatérés esetén közjegyző által hitelesített befogadó nyilatkozatot, vagy annak igazolását, hogy Magyarországon a lakása és a megélhetése biztosított,

d) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vagyoni kötelezettségeit rendezte.

(3) Külföldön letelepedés céljából a külföldön élő magyar állampolgár útlevele, illetőleg a kivándorlási engedély iránti kérelemhez csatolni kell

a) a befogadó állam elővízumát,

b) házastárssal való együttélés céljából történő külföldön letelepedés esetében a házassági anyakönyvi kivonatot,

c) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezőnek nincs Magyarországon tartási kötelezettsége, köztartozása vagy egyéb vagyoni tartozása, illetőleg azt hogyan kívánja teljesíteni.

d) kiskorú esetében a gyámhatóság jóváhagyó határozatát,

e) hadköteles esetében a honvédelmi miniszter engedélyét,

f) a külképviseleti szerv, külföldi hatóság vagy közjegyző által kiállított, illetve hitelesített, a végleges külföldön letelepedésre vonatkozó meghívást, nem magyar nyelvű irat esetében annak hiteles magyar fordítását,

g) két egy évnél nem régebbi igazolványfényképet.

(4) A kiskorú útlevelében - a tizennegyedik életévének betöltéséig - az útlevelet kiállító szerv új igazolványfényképet helyez el, ha az abban levő fénykép személyazonosításra már nem alkalmas.

15. §

(1) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló útlevél iránti kérelméhez mellékelni kell a szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság vagy az útlevél kiállítására jogosult szerv előtt tett hozzájáruló nyilatkozatát. A szülők közös háztartásában élő kiskorú esetében mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

(2) Nincs szükség annak a szülőnek a hozzájáruló nyilatkozatára, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették vagy a szülői felügyeleti joga szünetel.

A kérelem elbírálása

16. §

Az útlevél, illetőleg az egyéb útiokmány iránti kérelmet indokolt esetben (szolgálati érdek, haláleset, súlyos betegség stb.) az útlevélhatóság soron kívül bírálja el.

Fellebbezés

17. §

(1) Az útlevél, illetőleg az egyéb útiokmány iránti kérelem elutasítása, valamint az útlevél, illetve az egyéb útiokmány bevonása esetén fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a határozatot hozó, külföldön a külképviseleti szervhez.

(2) A fellebbezést, ha első fokon

a) a rendőrkapitányság járt el, a rendőr-főkapitányság,

b) a rendőr-főkapitányság járt el, az Útlevélosztály,

c) az Útlevélosztály járt el, a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti csoportfőnöke bírálja el.

Kiutazási engedély

18. §

(1) A külföldön élő magyar állampolgár útlevelével, illetőleg a kivándorlási engedéllyel rendelkező a külföldön letelepedése céljából csak kiutazási engedéllyel hagyhatja el a Magyar Népköztársaság területét.

(2) A kiutazási engedélyt a kiutazás előtt legfeljebb hat nappal személyesen kell kérni az útiokmányt kiállító rendőr-főkapitányságtól. A kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani

a) a személyi igazolvány átadásáról szóló elismervényt,

b) harminc napnál nem régebbi igazolást arról, hogy a kérelmezőnek nincs vagyoni tartozása,

c) kivándorlási engedély esetében a magyar állampolgárság kötelékéből való elbocsátás iránti kérelem benyújtásáról szóló igazolást,

d) hadköteles esetében annak az igazolását, hogy a kérelmező a katonai okmányait átadta a hadkiegészítési és területvédelmi (fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságnak.

(3) A külföldön élő magyar állampolgár útlevelével, illetőleg a kivándorlási engedéllyel a kiállításától számított hat hónapon belül el kell hagyni a Magyar Népköztársaság területét. Ez a határidő indokolt esetben meghosszabbítható.

A külföldön letelepedett magyar állampolgárok nyilvántartása

19. §

(1) A külföldön élő magyar állampolgár útlevelével véglegesen külföldre távozott személy a kiutazástól számított három hónapon belül nyilvántartásba vétel céljából jelentkezni köteles az állandó lakóhelye szerint illetékes külképviseleti szervnél.

(2) A külföldön élő magyar állampolgár útlevelével rendelkező személy a külföldi lakóhelyének megváltozását, a családi állapotában történt változást, gyermekének születését és elhalálozását harminc napon belül köteles a külképviseleti szervnek bejelenteni.

Külföldön élő beutazása

20. §

(1) A külföldön élő magyar állampolgár útlevelével külföldön élő személy kilencven napi tartózkodásra külön engedély nélkül utazhat be a Magyar Népköztársaság területére.

(2) A kilencven napot meghaladó tartózkodás engedélyezését a külföldön élő magyar állampolgár az ideiglenes lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságtól kérheti. A kérelemnek tartalmaznia kell a tartózkodás meghosszabbításának indokait.

(3) A rendőrkapitányság felhívhatja a kérelmezőt, hogy igazolja a kérelmének indokait, és a Magyar Népköztársaság területén tartózkodás anyagi fedezetét.

(4) A tartózkodás ideje nem hosszabbítható meg, illetőleg az azt meghosszabbító engedély visszavonható, ha a külföldön élő magyar állampolgár magyarországi életvitele, magatartása nincs összhangban a tartózkodás engedélyezett céljával, illetőleg annak anyagi fedezete nem biztosított.

21. §

(1) A külföldön élő magyar állampolgár útlevelével a Magyar Népköztársaságba beutazónak a lakcímét az ideiglenes lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon, illetőleg rendőrőrsön be kell jelentenie,

a) a Bolgár Népköztársaságban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban, a Kubai Köztársaságban, a Lengyel Népköztársaságban, a Mongol Népköztársaságban, a Német Demokratikus Köztársaságban, a Román Szocialista Köztársaságban és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében élő harminc napot meghaladó magyarországi tartózkodás esetén a harmincadik napot,

b) az a) pontban fel nem sorolt államban élő a beutazást,

c) az a) és a b) pont alapján bejelentésre kötelezett a lakóhelyének megváltozásakor az újabb lakásba költözést

követő negyvennyolc órán belül.

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontjában fel nem sorolt államban élő magyar állampolgár munkaszüneti napon utazik be, negyvennyolc órát meg-nem haladó magyarországi tartózkodás esetén nem köteles a lakcímét bejelenteni.

(3) A lakcímet kereskedelmi szálláshelyen, továbbá jogi személy vagy magánszemély által fenntartott egyéb szállás esetében a szállásadó köteles bejelenteni, magánszállás igénybevétele esetében a külföldön élő magyar állampolgár a lakcímét személyesen vagy a szállásadó útján jelenti be.

Betekintés az iratokba

22. §

Az útlevél és az egyéb útiokmány iránti kérelem elbírálása során keletkezett iratokba a kérelmező - az államtitkot tartalmazó irat kivételével - betekinthet.

Az útlevél őrzése

23. §

(1) A magánútlevél az utazás befejezése után az állampolgárnál marad, aki köteles azt gondosan megőrizni.

(2) A szolgálati útlevél és a határátlépési igazolvány biztonságos őrzéséről és rendeltetésszerű felhasználásáról a küldő szerv gondoskodik; azokat az utazás megkezdése előtt hetvenkét órával adja ki az utazónak, és az utazás befejezését követő hetvenkét órán belül átveszi.

(3) A hazatérési igazolványt, illetőleg a külföldön élő magyar állampolgár útlevelét - ha a hazatérési engedélyt abba jegyezték be - a beutazáskor a határőrség bevonja.

Az útlevél elvétele

24. §

(1) Az útlevélnek a Tvr. 17. §-ában szabályozott elvétele esetében az útlevél elvételéről átvételi elismervényt kell adni, és az elvett útlevelet huszonnégy órán belül meg kell küldeni az azt kiállító szervnek. A külföldön élő magyar állampolgár útlevelét az Útlevélosztálynak kell megküldeni.

(2) Az útlevelet kiállító szerv, illetőleg az Útlevélosztály harminc napon belül határozatot hoz az elvett útlevél bevonásáról, illetőleg visszaadásáról.

A hadköteles útlevelének átvétele

25. §

Ha a hadköteles katonai szolgálatra vonul be, az útlevelét az illetékes katonai szerv - a külön rendelkezések szerint - átveszi, és a katonai szolgálat tartama alatt megőrzi.

Az útlevél átadása

26. §

(1) Az útlevelet és az egyéb útiokmányt az állampolgár az azt kiállító szervnek, külföldön a külképviseleti szervnek köteles átadni, ha az megrongálódott, betelt, illetőleg a magyar állampolgársága megszűnt.

(2) Az állampolgár halála esetén az útlevelet és az egyéb útiokmányt az elhalt hozzátartozója, illetve akinek az a birtokába került, köteles a rendőrségnek, külföldön a külképviseleti szervnek beszolgáltatni.

Az útlevél elvesztése

27. §

(1) Az útlevél, illetve az egyéb útiokmány elvesztését, megsemmisülését, eltűnését, vagy ha azt külföldi hatóság elvette, haladéktalanul jelenteni kell az azt kiállító szervnek, külföldön a külképviseleti szervnek.

(2) A talált útlevelet és egyéb útiokmányt haladéktalanul be kell szolgáltatni a rendőrségnek.

Záró rendelkezések

28. §

(1) Ez a rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba.

(2) A külföldre utazásról és az útlevelekről szóló 53/1978. (XI. 10.) MT rendelet végrehajtására kiadott 6/1978. (XI. 10.) BM rendelet, valamint az azt módosító 4/1981. (XI. 27.) BM számú, a 8/1982. (VIII. 26.) BM számú és a 8/1983. (XII. 10.) BM rendelet a hatályát veszti.

(3) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott útlevél az érvényességi idején belül a korábbi szabályok szerint használható fel.

(4) Az 1984. január 1-je után kiadott magánútlevéllel rendelkezőnek csak akkor kell útlevél iránti kérelmet benyújtania, ha az útlevele a külföldre utazásához szükséges területi vagy időbeli érvényességet nem tartalmazza.

Dr. Kamara János s. k.,

belügyminiszter