1987. évi IV. törvény

a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról

1. § A büntetőeljárásról szóló, az 1979. évi 4. és 11. számú, az 1983. évi 25. számú és az 1984. évi 20. számú törvényerejű rendelettel módosított 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 18. §-a (1) bekezdésének a), d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az ügyész a nyomozás törvényessége feletti felügyelet körében)

"a) a nyomozó hatóságot nyomozási cselekményre, és a nyomozásnak az általa megjelölt határidőn belüli befejezésére utasíthatja;"

"d) a nyomozó hatóság határozatát megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti;

e) a nyomozást megszüntetheti; és a nyomozó hatóságot a nyomozás megszüntetésére utasíthatja;"

2. § (1) A Be. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171. §), közlekedési bűncselekmények (Btk. XIII. fejezet), kiskorú veszélyeztetése (Btk. 195. §), közveszélyokozás (Btk. 259. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), valamint gazdálkodási kötelességeket sértő bűncselekmények (Btk. XVII. fejezet I. cím) esetén a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetőleg a megyei bíróság székhelyén levő helyi bíróság jár el."

(2) A Be. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:

"(4) A (3) bekezdésben meghatározott bíróság jár el a közlekedés körében elkövetett, de nem a Btk. XIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény esetén, ha az ügyész ott emel vádat."

3. § A Be. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bizonyítás eszközei különösen a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat, a szemle, a helyszínelés, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás és a terhelt vallomása."

4. § A Be. 63. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kihallgatás kezdetén a tanútól meg kell kérdezni a nevét, születési helyét, anyja nevét, lakóhelyét, foglalkozását, személyi számát, továbbá azt, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e."

5. § A Be. 69. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

"(2) A hatóság több szakértőt akként Is kirendelhet, hogy csak a szakértői csoport vezetőjét rendeli ki, és feljogosítja arra, hogy a többi szakértőt bevonja. A szakértői csoport vezetője az általa bevont szakértők személyéről és feladatairól a hatóságot tájékoztatja. Ha a hatóság a bevonni kívánt szakértő igénybevételét nem tiltja meg, a bevont szakértő kötelezettségeire és jogaira a kirendelt szakértőre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A hatóság úgy is rendelkezhet, hogy több szakértőt rendel ki, és kijelöli a szakértői csoport vezetőjét."

6. § A Be. a következő 84/A. §-sal egészül ki:

"A helyszínelés

84/A. § (1) Helyszínelést kell tartani, ha a hatóság szükségesnek tartja, hogy a terhelt vagy a tanú a bűncselekménnyel összefüggő helyet, cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt mutasson meg.

(2) A helyszínelésen közreműködő személyt előzetesen ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses helyet cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt milyen körülmények között észlelte, és miről ismerné fel."

7. § A Be. 87. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kihallgatás kezdetén a terhelttől meg kell kérdezni)

"a) nevét, születési helyét, anyja nevét, lakóhelyét és személyi számát,"

8. § A Be. 90. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre változik:

"(2) A nyomozás során a vétségi eljárás szabályait kell alkalmazni az olyan bűntett [Btk. 11. § (2) bek.] miatt folytatott eljárásban, amelyre a törvény háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel."

9. § A Be. 92. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a terhelt előzetes letartóztatásának akkor lehet helye, ha

a) megszökött, a hatóság elől elrejtőzött, illetőleg a bűncselekmény súlyossága folytán vagy egyéb okból a szökésétől vagy az elrejtőzésétől lehet tartani,

b) alaposan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az eljárást meghiúsítaná vagy megnehezítené, illetőleg veszélyeztetné,

c) az eljárás alatt szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követett el, illetőleg alaposan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné vagy újabb bűncselekményt követne el."

10. § A Be. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"93. § (1) Az előzetes letartóztatásról a vádirat benyújtásáig az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság határoz.

(2) Az előzetes letartóztatás elrendeléséről a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóság, azt követően az előzetes letartóztatást elrendelő hatóság késedelem nélkül értesíti

a) a terhelt által megjelölt hozzátartozót, ennek hiányában a hatóság a terhelt által megjelölt más személyt is értesíthet,

b) azt az állami szervet, társadalmi szervezetet, szövetkezetet vagy egyesületet, amellyel a terhelt munkaviszonyban, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyban áll."

11. § A Be. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"94. § A nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóság, azt követően az előzetes letartóztatást elrendelő hatóság a terhelt meghallgatása után haladéktalanul, a felügyelet nélkül maradó

a) kiskorú gyermekét gondozás céljából a hozzátartozójának, illetőleg az arra alkalmas más személynek vagy intézménynek átadja, és erről a gyámhatóságot, a terhelt által gondozott más személyről a tanács szakigazgatási szervét értesíti,

b) vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről gondoskodik."

12. § A Be. 95. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyész által elrendelt előzetes letartóztatás az első fokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart. Ha az ügy bonyolultsága indokolja, az előzetes letartóztatást a helyi ügyészség vezetője legfeljebb két hónappal, a megyei főügyész legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja. Hat hónap eltelte után az előzetes letartóztatást legfeljebb hat hónappal a legfőbb ügyész hosszabbíthatja meg. Egy éven túl az előzetes letartóztatást a Legfelsőbb Bíróság hosszabbíthatja meg."

13. § (1) A Be. 99. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A lakhelyelhagyási tilalomról a vádirat benyújtásáig az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság határoz."

(2) A Be. 99. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a terhelt a lakhelyelhagyási tilalmat megszegi, rendbírsággal sújtható. A lakhelyelhagyási tilalom elrendelésekor a terheltet erre figyelmeztetni kell."

14. § A Be. 102. §-a (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A terhelt részére kiadandó dolgot a vele szemben megállapított pénzbüntetés, vagyonelkobzás, vagyoni előny, elkobzás alá eső érték, bűnügyi költség vagy a polgári jogi igény biztosítására vissza lehet tartani. A polgári jogi igény biztosítását szolgáló visszatartást meg kell szüntetni, ha a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított hatvan napon belül nem kért végrehajtást, illetőleg a polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása esetén hatvan napon belül nem igazolja, hogy a polgári perben biztosítási intézkedés iránti kérelmet nyújtott be."

15. § A Be. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ház, lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely, továbbá jármű átkutatásának a hatóság határozata alapján akkor van helye, ha alaposan feltehető, hogy az a bűncselekmény elkövetőjének kézrekerítésére, a bűncselekmény nyomainak felderítésére vagy tárgyi bizonyítási eszköz megtalálására vezet."

16. § A Be. 117. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az idegbeteggondozót, illetőleg az egészségügyi hatóságot akkor is értesíteni kell, ha a kábítószerélvező vagy a kábító hatású anyagot fogyasztó terhelt gyógyítása és gondozása szükséges."

17. § (1) A Be. 126. § (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ezt a határidőt a nyomozó hatóság vezetője indokolt esetben tizenöt nappal, ha pedig vizsgálatot kell tartani, további harminc nappal meghosszabbíthatja."

(2) A Be. 126. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A feljelentés kiegészítése során a nyomozó hatóság)

"a) a feljelentett kivételével bárkitől okiratok és adatok rendelkezésére bocsátását, valamint felvilágosítás adását, a feljelentő vagy sértett állami szerv, társadalmi szervezet, szövetkezet vagy egyesület vezetőjétől, illetőleg a vizsgálatra jogosult szervtől vizsgálat tartását és a kár megállapítását kérheti;"

18. § (1) A Be. 127. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyomozást határozattal meg kell tagadni, ha a feljelentésből vagy a feljelentés kiegészítése során szerzett adatokból megállapítható, hogy)

"a) a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, vagy a bűncselekmény alapos gyanúja hiányzik,"

(2) A Be. 127. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a nyomozás megtagadásakor a terheltet megrovásban (Btk. 71. §) részesítik, a megrovásban részesített panasza esetén a nyomozást el kell rendelni, kivéve, ha a nyomozás megtagadásának más oka áll fenn."

19. § A Be. 128. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyomozást nem lehet megtagadni, ha)

"b) elkobzásnak, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezésnek a büntethetőségtől függetlenül helye van, kivéve, ha az elkobzásra, illetőleg vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére való kötelezésre irányuló eljáráshoz a bizonyítékok rendelkezésre állnak."

20. § A Be. 129. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyomozás megtagadásáról a nyomozó hatóság, a Btk. 22. §-ának e) pontjában meghatározott büntethetőséget kizáró ok, a Btk. 32. §-ának d) pontjában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok fennállása esetén, illetőleg ha a feljelentést az ügyésznél tették, az ügyész határoz. A nyomozást megtagadó határozatot közölni kell a sértettel, továbbá azzal, aki feljelentést tett, vagy magánindítványt terjesztett elő. Ha a határozatot a nyomozó hatóság hozta, azt az ügyésznek is megküldi."

21. § A Be. 130. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A határozatban rendelkezni kell a nyomozás határidejéről."

22. § A Be. 131. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyomozás során a valóságnak megfelelő tényállás felderítése érdekében haladéktalanul meg kell tenni minden törvényes és célszerű intézkedést.

(2) A nyomozást a bűncselekménnyel összefüggő szabálysértésre is le lehet folytatni."

23. § A Be. 134. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A gyanúsított, a védő és a sértett jelen lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a helyszínelésnél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál."

24. § A Be. 135. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Két hatósági tanút kell alkalmazni a szemlénél, a helyszínelésnél, a bizonyítási kísérletnél, a felismerésre bemutatásnál, a lefoglalásnál, a házkutatásnál, a motozásnál és az írni-olvasni nem tudó személy kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv ismertetésénél."

25. § A Be. 137. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyomozást fel lehet függeszteni, ha

a) a gyanúsított nem jogszabály megszegésével tartózkodik külföldön;

b) a gyanúsított elmeállapotának megfigyelése szükséges;

c) a gyanúsított súlyos betegsége miatt az eljárás vele szemben nem folytatható;

d) jogsegély teljesítése végett külföldi hatóságot kell megkeresni."

26. § A Be. 139. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A nyomozás megszüntetése esetén a felmerült költséget az állam viseli, azonban a gyanúsítottat kötelezni kell annak a költségnek a viselésére, amely az ő mulasztása folytán merült fel."

27. § (1) A Be. 140. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyomozás megszüntetéséről a nyomozó hatóság, a Btk. 22. §-ának e) pontjában meghatározott büntethetőséget kizáró ok, illetőleg a Btk. 32. §-nak d) pontjában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok fennállása esetén az ügyész határoz.".

(2) A Be. 140. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ha a határozatot a nyomozó hatóság hozta, azt az ügyésznek is megküldi."

28. § A Be. 141. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárás folytatását - ha a nyomozást a 139. § (1) bekezdésének a), c) vagy d) pontja alapján szüntették meg - az ügyész, ha pedig a nyomozást az ügyész szüntette meg, a felettes ügyész rendelheti el. Ha a gyanúsítottat megrovásban részesítették (Btk. 71. §), az ügyész, illetőleg a felettes ügyész a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezi."

29. § (1) A Be. 145. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyomozó hatóság az iratokat a nyomozás befejezésének közlésétől számított nyolc napon belül megküldi az ügyésznek."

(2) A Be. 145. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki; és a jelenlegi (3)-(5) bekezdésének számozása (4)-(6) bekezdésre változik:

"(3) Ha a nyomozást jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó gyanúsítottal szemben folytatták le, az ügyész

a) a nyomozást felfüggeszti,

b) ha a bírósági eljárás lefolytatását a bűncselekmény súlya indokolja, vádat emel."

30. § A Be. a következő 145/A. §-sal egészül ki:

"145 A. § (1) Az iratokat a nyomozás elrendelésétől számított egy év elteltével akkor is meg kell küldeni az ügyésznek, ha a nyomozó hatóság a nyomozást nem fejezte be. Ebbe a határidőbe nem számít be a nyomozás felfüggesztésének a tartama.

(2) Az ügyész az (1) bekezdés esetén

a) elrendeli a nyomozás befejezését, és erre határidőt állapít meg,

b) a szükséges nyomozási cselekményeket maga végzi el,

c) a nyomozást megszünteti, vagy a nyomozó hatóságot a nyomozás megszüntetésére utasítja,

d) vádat emel."

31. § A Be. 146. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre módosul:

"(4) Ha a vádlott a gyermeke sérelmére szándékos bűncselekményt követett el, az ügyész a vádiratban indítványozhatja, hogy a bíróság a vádlott szülői felügyeleti jogát szüntesse meg."

32. § A Be. 150. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jegyzőkönyv helyett jelentést lehet készíteni)

"b) a tanú kihallgatásáról, valamint a szemléről, a helyszínelésről, a bizonyítási kísérletről, a lefoglalásról és a motozásról."

33. § A Be. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"152. § A nyomozás megszüntetéséről a 140. § (1) bekezdése szerint az ügyész hatáskörébe tartozó esetben is a nyomozó hatóság határoz, ha a bűncselekményre a törvény egy évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel."

34. § A Be. 153. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"153. § Az iratokat a nyomozás elrendelésétől számított hat hónap elteltével akkor is meg kell küldeni az ügyésznek, ha a nyomozó hatóság a nyomozást nem fejezte be."

35. § A Be. 157. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pótnyomozás teljesítésére az ügyész határidőt állapít meg."

36. § A Be. 169. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság az eljárást felfüggesztheti a 137. § (1) bekezdésének b)-d) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetekben, továbbá ha a vádlott külföldön tartózkodik."

37. § (1) A Be. 180. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanács elnöke a tárgyalást a lehető legközelebbi napra tűzi ki. A tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségében kell tartani, fontos okból azonban más helyen is tartható."

(2) A Be. 180. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ha az ügyész a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését indítványozza, a tárgyalásról értesíteni kell a másik szülőt és a gyámhatóságot."

38. § A Be. a következő 211/A. §-sal egészül ki:

"A szülői felügyelet megszüntetésének indítványozása

211/A. § Az ügyész a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését a 212. § (6) bekezdése szerinti tanácsülésig indítványozhatja."

39. § A Be. a következő 214/B. §-sal egészül ki:

"A bűnösség megállapítása büntetés kiszabásának mellőzésével

214/B. § Ha a bíróság a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó vádlott bűnösségét megállapítja, de büntetés kiszabását mellőzi (Btk. 87/A. §), az ítéletben elkobzást rendelhet el, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezhet, és a polgári jogi igényt érdemben elbírálhatja."

40. § A Be. a következő 215/A. §-sal egészül ki:

"A szülői felügyeleti jog megszüntetése

215/A. § Ha az ügyész a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését indítványozza, a bíróság

a) a vádlott szülői felügyeleti jogát az ítéletben megszünteti, ha a szülői felügyelet megszüntetésének a Csjt. 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltétele fenn áll; és e cselekmény miatt a vádlott bűnösségét megállapítja;

b) az a) pontban meghatározott feltétel hiányában az indítványt elutasítja;

c) a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, ha az indítvány elbírálása az eljárás befejezését jelentékenyen késleltetné, vagy az indítványnak a büntető eljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja."

41. § A Be. 221. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a kihirdetés útján közölt ítélet, illetőleg próbára bocsátást kimondó végzés ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, az ítélet, illetőleg a végzés indokolásának csupán a rövid tényállást és az alkalmazott jogszabályok megjelölését kell tartalmaznia."

42. § A Be. 234. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A bíróság a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költségnek vagy egy részének megfizetése alól a vádlottat mentesítheti, ha a megfizetésre kötelezés - az eljárás megismétlésének okára tekintettel - méltánytalan lenne."

43. § A Be. 236. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a lefoglalás megszüntetésére, a polgári jogi igényre, a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vagy a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálja felül."

44. § A Be. 248. §-ának címe a következők szerint módosul, és e § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"A fellebbezés elintézésének előkészítése"

"(2) A másodfokú bíróság a tárgyalás előtt tanácsülésen - szükség esetén - bizonyítást rendelhet el."

45. § A Be. a következő 265/A. §-sal egészül ki:

"A szülői felügyeleti jog megszüntetése

265/A. § A 265. § rendelkezései értelemszerűen irányadók, ha a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletének kizárólag a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó rendelkezését bírálja felül."

46. § A Be. 275. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ítélet hatályon kívül helyezésének a 261. § (1) bekezdése alapján akkor van helye, ha az első fokú bíróság ítélete nem merítette ki a vádat, a 262. § (1) bekezdése alapján pedig csak akkor van helye, ha a megalapozatlanság kiküszöbölése esetén olyan vádlott bűnösségét kellene megállapítani, akit az első fokú bíróság felmentett, vagy akivel szemben az eljárást megszüntette."

47. § A Be. 277. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 276. § (1) bekezdésének e) pontja alapján abban az esetben lehet perújítást kezdeményezni, ha a terhelt a Magyar Népköztársaság területén tartózkodik."

48. § (1) A Be. 288. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A Legfelsőbb Bíróság tanácsülésen határoz

a) a 250. § I-III. pontjában felsorolt törvénysértés esetén,

b) ha a vádelejtés törvénysértő vagy megalapozatlan volt,

c) ha a törvényességi óvás kizárólag a lefoglalás megszüntetésére, illetőleg a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés ellen irányul,

d) a különleges eljárásokban hozott határozat ellen emelt törvényességi óvás esetén.

(3) Ha a törvényességi óvást nem a legfőbb ügyész emelte, annak másolatát a tanácsülést megelőzően a legfőbb ügyésznek nyilatkozattétel végett meg kell küldeni.

(4) A tanács elnöke a tanácsülésre tartozó ügyet ülésre utalhatja, ha úgy látja, hogy a törvényességi óvás csak ülésen bírálható el."

(2) A Be. 288. §-a (1) bekezdésének második mondata a hatályát veszti, és e § jelenlegi (2)-(6) bekezdésének számozása (5)-(9) bekezdésre módosul.

49. § A Be. 290. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvás elbírálása során felmerült bűnügyi költség megfizetésére a terheltet kötelezi, ha a megtámadott határozatot a terhére változtatja meg; a bűnügyi költséget megállapítja, ha a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és az ügyet új eljárásra küldi vissza; ha azonban a megfizetésre kötelezés méltánytalan lenne, a terheltet mentesítheti a bűnügyi költségnek vagy egy részének a megfizetése alól."

50. § A Be. 313. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Nem kell elrendelni a nyomozást, ha a 127. § (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában meghatározott körülmény áll fenn."

51. § A Be. 328. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A 218. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a bűnügyi költséget a magánvádló viseli; ha azonban a büntető eljárást a Btk. 32. §-ának a) vagy c) pontja szerinti büntethetőséget megszüntető okból szüntették meg, a 120. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott bűnügyi költséget az állam viseli."

52. § A Be. 342/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"342/A. § (1) Az illetékes parancsnok a Btk. 125. §-a vagy a Btké. 18. §-a alapján a nyomozás megtagadása, illetve a Btk. 125. §-a alapján a nyomozás megszüntetése mellett a katonával szemben fegyelmi eljárás során fegyelmi fenyítést alkalmazhat. A parancsnok a nyomozás megtagadásáról, illetve megszüntetéséről szóló határozatot a katonai ügyésszel és az érdekeltekkel közli. Katonai vétség esetén a katonai ügyészt a 18. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott jogok nem illetik meg.

(2) A nyomozásnak a Btké. 18. §-án alapuló megszüntetéséről a katonai ügyész határoz.

(3) Az eljárásra a 342. § (2)-(4) bekezdése az irányadó, ha a Btk. 125. §-án, vagy a Btké. 18. §-án alapuló fegyelmi fenyítés lehetősége a katonai ügyész, illetőleg a katonai bíróság előtti eljárásban merül fel.

(4) Az (1)-(3) bekezdést megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a katona által elkövetett cselekmény szabálysértés, de bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás."

53. § A Be. 346. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"346. § Helyi bíróság, illetőleg katonai bíróság hatáskörébe tartozó olyan bűncselekmény miatt, amelyre a törvény öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel, a terhelt a bűncselekmény elkövetésétől számított nyolc napon belül bíróság elé állítható, ha az ügy megítélése egyszerű, a bizonyítékok rendelkezésre állnak, és a terheltet tetten érték vagy a bűncselekmény elkövetését beismerte."

54. § (1) A Be. 349. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi, ha a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint nyolc nap telt el, vagy a bűncselekményre a törvény öt évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, továbbá ha megállapítja, hogy a vádlott szigorított őrizete rendelhető el, vagy a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményének megfelelően pótnyomozás szükséges."

(2) A Be. 349. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bíróság a tárgyalást egy ízben, legfeljebb nyolc napra napolhatja el. Ha a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre, és ezért a tárgyalás nyolc napon belül nem folytatható, illetőleg újabb elnapolás szükséges, a bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi."

55. § A Be. 349/A. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A másodfokú bíróság tanácsülésen hatályon kívül helyezi az ítéletet, és az iratokat az ügyésznek megküldi, ha)

"a) a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint nyolc nap telt el,"

56. § (1) A Be. XVII. fejezetének címe a következő címre változik:

"A tárgyalás mellőzése"

(2) A Be. 350. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"350. § Tárgyalás mellőzésével pénzbüntetés kiszabása, illetőleg mellékbüntetés önálló büntetésként való alkalmazása esetén a bíróság - az e fejezetben fogalt eltérésekkel - a vétségi eljárás szabályai szerint jár el."

57. § A Be. 351. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"351. § (1) A bíróság az ügyész indítványára - magánvádas ügyben hivatalból - a szabadon lévő vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével végzésben pénzbüntetést szab ki, illetőleg önálló büntetésként foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást vagy kiutasítást alkalmaz, ha a vétségi eljárásra tartozó bűncselekmény csekély jelentőségű, a törvény pénzbüntetés kiszabását, illetőleg mellékbüntetésnek önálló büntetésként való alkalmazását lehetővé teszi, a tényállás egyszerű, a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, és a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.

(2) Magánvádas ügyben az (1) bekezdésben meghatározott végzés meghozatalának a személyes meghallgatást követően a tárgyalás kitűzéséig van helye."

58. § (1) A Be. 352. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság

a) pénzbüntetés kiszabása esetén mellékbüntetésként foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást vagy kiutasítást alkalmazhat,

b) a végzésben elkobzást is kimondhat, elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezhet, illetőleg a polgári jogi igénynek helyt adhat, vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasíthatja."

(2) A Be. 352. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tárgyalás mellőzésével hozott végzés rendelkező részének tartalmaznia kell:)

"b) a kiszabott pénzbüntetést, illetőleg az önálló büntetésként alkalmazott mellékbüntetést,"

59. § A Be. 353. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ügyész nem kérheti tárgyalás tartását azon a címen, hogy a bíróság a 350. § alapján járt el."

60. § A Be. 354. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzést a tárgyalás eredményétől függően hatályban tartja, vagy hatályon kívül helyezi, és új határozatot hoz. A bíróság a vádlott terhére szóló kérelem hiányában csak akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni. A tárgyaláson hozott határozat elleni fellebbezés halasztó hatályú."

61. § A Be. 356. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, és a jelenlegi d)-h) pont jelölése e)-i) pontra változik:

(A különleges eljárások során - eltérő rendelkezés hiányában -)

"d) a bíróság az eljárást megszünteti, ha az ügyész az indítványt - alapos okkal - visszavonta,"

62. § A Be. 374. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a próbára bocsátott ellen

a) a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt újabb büntető eljárás indul, az ügyeket egyesíteni kell, és az újabb ügy elbírálására illetékes bíróság jár el, az ügyész indítványára azonban a próbára bocsátást elrendelő bíróság is eljárhat;

b) a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt indul büntető eljárás, a bíróság az ügyeket egyesíti, a próbára bocsátást kimondó végzést hatályon kívül helyezi, és új határozatot hoz, vagy az egyesített ügyeket újból elkülöníti."

63. § A Be. 375. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tárgyalásról értesíteni kell az ügyészt és az indítvány folytán érdekeltet; ha ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, illetőleg a magyar nyelvet nem ismeri, részére a bíróság képviselőt rendel ki."

64. § A Be. a következő 376/A. §-sal egészül ki:

"Utólagos rendelkezés a lefoglalt dologról

376/A. § Ha a bíróság az ügydöntő határozatában a lefoglalt dolog kiadásáról nem rendelkezett, erről az ügyész indítványára vagy hivatalból utólag a 376. § megfelelő alkalmazásával határoz."

65. § A Be. 377. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság a próbaidőre (elfüggesztett büntetés végrehajtását az ügyész indítványára vagy hivatalból elrendeli, ha)

"b) az elítéltet a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt a Btk. 91. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, illetőleg (2) bekezdésében meghatározott büntetésre ítélték, vagy az ilyen bűncselekmény miatt kiszabott szigorított javítónevelő munkát, illetőleg javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatták át, és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett,"

66. § A Be. 380. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az ügyész által elrendelt előzetes letartóztatás egy éven túli meghosszabbítása szükséges [95. § (1) bek.], a legfőbb ügyész a Legfelsőbb Bíróságnak indítványt tesz."

67. § A Be. 383. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"383. § (1) Kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért, ha

a) a büntetőeljárást azért szüntették meg, mert a cselekmény nem bűncselekmény, vagy azt nem a terhelt követte el, illetőleg büntethetőséget kizáró ok áll fenn. kivéve a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély fokát és a magánindítvány hiányát,

b) a terheltet felmentették,

c) az eljárást vádelejtés alapján szüntették meg.

(2) Nincs helye kártalanításnak, ha a terhelt o) a hatóság elől elrejtőzött, megszökött, szökést kísérelt meg;

b) az eredményes felderítés meghiúsítása végett a hatóság megtévesztésére törekedett vagy egyébként neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény gyanúja reá terelődjék;

c) felmentése esetén a kényszergyógykezelését rendelték el."

68. § A Be. 387. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a katonai bíróság által próbára bocsátott katona ellen a próbaidő alatt vagy a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás indul, az eljárást a katonai bíróság folytatja le."

69. § A Be. 392. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a legfőbb ügyész, illetőleg az igazságügyminiszter a büntetőeljárás felajánlását indokoltnak tartja, az ügyész, illetőleg a bíróság a büntetőeljárást megszünteti, és az iratokat a legfőbb ügyészhez, illetőleg az igazságügyminiszterhez felterjeszti."

70. § A Be. a következő 393/A. és 393/B. §-sal egészül ki:

"Biztosíték

393/A. § (1) Ha a terhelt külföldön él, kérelmére a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti biztosíték letétbe helyezését. Ebben az esetben az eljárás a terhelt távollétében lefolytatható.

(2) A biztosíték összegét az ügyész, illetőleg a bíróság határozza meg, a terhelttel szemben előreláthatóan kiszabásra kerülő pénzbüntetés, a megállapítandó vagyoni előny és elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés és a felmerülő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges mértékben.

(3) A terheltnek a biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése iránti kérelmében a 45. § (1) bekezdésében felsorolt személyt kell meghatalmaznia arra, hogy a részére szóló hivatalos iratokat átvegye (kézbesítési megbízott).

(4) A biztosíték letétbe helyezését követően a terheltnek szóló iratokat a kézbesítési megbízott részére kell kézbesíteni. A kézbesítési megbízott köteles a terheltet haladéktalanul értesíteni a részére kézbesített idézésről. Ha a terhelt a Magyar Népköztársaság területét elhagyta, és a kézbesítési megbízottnak kézbesített idézés ellenére nem jelenik meg, nincs helye

a) az elővezetése elrendelésének,

b) az eljárás felfüggesztésének,

c) hirdetményi idézésnek,

és a tárgyalást a terhelt távollétében is meg lehet tartani.

(5) Védő részvétele az eljárásban kötelező.

393/B. § (1) Ha a bíróság a terheltet bűnösnek mondja ki, illetőleg megállapítja, hogy bűncselekményt követett el, de az eljárást megszünteti, a biztosíték a határozat jogerőre emelkedésével az államra száll.

(2) Ha a bíróság pénzbüntetést szab ki, illetőleg a terheltet vagyoni előny, elkobzás alá eső érték vagy a bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, az államra szállt biztosítékot ezek végrehajtására kell fordítani.

(3) Végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a büntetés végrehajtásának befejezése után a biztosítékot az elítéltnek vissza kell fizetni. Más büntetés végrehajtása iránt nem lehet intézkedni.

(4) A biztosíték a terheltnek visszajár

a) a nyomozás megszüntetése esetén,

b) ha a bíróság a terheltet felmentette, illetőleg az eljárást megszüntette, kivéve, ha megállapította, hogy a terhelt bűncselekményt követett el."

71. § A Be. 397. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a büntetést vagy a büntetés hátralevő részét ismeretlen helyen tartózkodó elítélten kell foganatba venni, a büntetésvégrehajtási bíró, illetőleg az ügyész az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt intézkedik, szabadságvesztés vagy szigorított javító-nevelő munka esetén elfogatóparancsot bocsát ki."

72. § A Be. 404. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kapnak a nyomozó hatóságok felett felügyeletet gyakorló miniszterek, hogy a felügyeletük alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályait a legfőbb ügyésszel egyetértésben megállapítsák."

73. § (1) Ez a törvény 1988. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Be. 131. §-ának (3) bekezdése, 138. §-ának (1) bekezdése és 392. §-ának (3) bekezdése a hatályát veszti.

(3)[1]

(4) A külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló 1982. évi 19. törvényerejű rendelet 8. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ha a külföldi a büntetőeljárás során biztosítékot helyezett letétbe, a kiutazását engedélyezni kell."

Németh Károly s. k.,

a Magyar Népköztársaság

Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság

Elnöki Tanácsának titkára