60/1987. (XII. 7.) PM rendelet

a leltározási, mérleg-és mérlegbeszámoló-készítési kötelezettségről

Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed - a pénzintézetek kivételével - a gazdálkodó szervezetekre (Ptk. 635. § c) pont), az agráripari egyesülésre, a belföldi jogi személyek által létesített részvénytársaságra és korlátolt felelősségű társaságra (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet).

(2) A pénzintézetek (Ápt. 23. §), a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások és a külföldi érdekeltségű társaságok leltározási, mérleg-és mérlegbeszámoló-készítési kötelezettségét a Pénzügyminisztérium e rendelet előírásainak figyelembevételével - a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben - külön szabályozza.

Leltározás

2. §

(1) A leltározás a gazdálkodó szervezet kezelésébe, vagy használatába adott, illetőleg tulajdonát képező eszközök (aktívák), valamint azok forrásai (passzívák), továbbá a birtokában levő idegen eszközök valóságban meglevő állományának (mennyiségének) megállapítása. A leltározási tevékenységhez tartozik a hiányok és a többletek megállapítása és azok rendezése (elszámolása) is.

(2) A gazdálkodó szervezet az eszközöket és azok forrásait az e rendelet mellékletében (a továbbiakban: melléklet) meghatározott időpontban (időszakban) és módon köteles leltározni és annak alapján leltárt készíteni.

(3) A gazdálkodó szervezet a mellékletben foglalt előírások szerint a megalakulásától számított 90 napon belül köteles leltározási szabályzatot készíteni, illetve a meglevő leltározási szabályzatát e rendelet hatálybalépését követően 90 napon belül kiegészíteni vagy módosítani.

(4) A leltározási szabályzat összeállításáról, életbeléptetéséről, kiegészítéséről és módosításáról - ellenőrizhető módon, írásos utasítással -, továbbá a leltározási szabályzatban foglaltak megtartásáról és megtartatásáról a gazdálkodó szervezet vezetője (igazgatója, elnöke stb.) és a számviteli rendért felelős vezető (gazdasági igazgató, gazdasági igazgatóhelyettes, főkönyvelő stb.) együttesen kötelesek gondoskodni.

Értékelés

3. §

(1) Az értékelés a gazdálkodó szervezet kezelésébe vagy használatába adott, illetőleg tulajdonát képező aktív és passzív vagyonrészek forint értékének meghatározása a mérlegkészítés alkalmával.

(2) Az eszközöket és azok forrásait a mérlegben a mellékletben foglalt előírások szerint kell értékelni.

A mérleg

4. §

(1) A mérlegnek a gazdálkodó szervezet teljes vagyonát, tehát az összes eszköz és az eszközök összes forrása értékét kell tartalmaznia.

(2) A mérleget a szabályszerűen végrehajtott leltározás alapján helyesbített, bizonylatokkal alátámasztott és ellenőrzött könyvviteli nyilvántartások, valamint az) időszakra vonatkozó főkönyvi kivonat alapján kell elkészíteni.

(3) Az egymást követő időszakok mérlegeinek számszerűleg kapcsolódniuk kell egymáshoz.

(4) Az eredménykimutatás a gazdálkodó szervezet összes bevételét (az árbevételeket és a különféle bevételeket) és összes ráfordítását (az értékesítés elszámolt önköltségét, a fel nem osztott költségeket, a különféle ráfordításokat), valamint a mérleggel egyezően, az elszámolási időszak realizált eredményét tartalmazza.

(5) A mérleget és az eredménykimutatást a gazdálkodó szervezet vezetője és a számviteli rendért felelős vezető kötelesek aláírni.

A mérleg bizonylati alátámasztása

5. §

(1) A mérleg bizonylatai a leltározás alapján helyesbített analitikus nyilvántartásokkal számszerűen egyező főkönyvi számlák, illetve az azok alapján készített főkönyvi kivonat.

(2) A mérleg bizonylati alátámasztásaként, az előző bekezdésben foglaltakon kívül, legalább a következőket kell megőrizni:

a) leltározási szabályzat (az ahhoz kapcsolódó leltározási ütemterv, valamint ezek kiegészítései és módosításai),

b) a leltározás szabályszerű végrehajtását igazoló bizonylatok (leltárfelvételi jegyek, ívek és összesítők, beleértve a leltárkülönbözetekről felvett jegyzőkönyveket stb.),

c) a leltározás ellenőrzése során készített feljegyzések,

d) a befejezetlen termelésről, úton levő készletekről (árukról) felvett leltárak,

e) az értékelésnél használt (utókalkuláció és egyéb) dokumentációk,

f) az átmenő aktívák és passzívák értékének meghatározását tartalmazó bizonylatok és számítások,

g) az eredményelszámolás bizonylatai és számításai.

(3) Leltárnak kell tekinteni a szabályszerűen végrehajtott leltározás alapján helyesbített és ellenőrzött, a főkönyvi könyveléssel egyező analitikus nyilvántartásokat is.

Mérlegkészítési kötelezettség

6. §

(1) A gazdálkodó szervezet köteles a naptári év utolsó napjával vagyoni helyzetéről mérleget és gazdasági tevékenységének eredményéről (nyereségéről vagy veszteségéről) eredménykimutatást készíteni.

(2) Az újonnan alakuló és átszervezéssel létrejövő gazdálkodó szervezet az alakulás napjával nyitóleltárt és nyitómérleget köteles készíteni. A nyitómérleg a gazdálkodó szervezetnek az alakulás napján meglevő vagyonát, eszközeinek és forrásainak értékét tartalmazza. A nyitómérleget az alakulás napjától számított 60 napon belül - átszervezés esetén a jogelőd gazdálkodó szervezet egyetértő záradékával ellátva - az illetékes adóhatóságnak, az alapító szervnek és az érdekképviseleti szervnek kell megküldeni.

(3) Az átszervezéssel megszűnő gazdálkodó szervezet a megszűnés napjával köteles eszközeit és forrásait a jogutód gazdálkodó szervezet bevonásával leltározni és a mellékletben meghatározott módon értékelni, a megszűnés napjától számított 60 napon belül zárómérleget, eredménykimutatást és eredményelszámolást készíteni és azokat - a jogutód gazdálkodó szervezet záradékával - az illetékes adóhatóságnak, az alapító szervnek és az érdekképviseleti szervnek megküldeni. Egyesülés esetén a beolvadó gazdálkodó szervezet zárómérlegének felülvizsgált eszköz és forrás adatait az újonnan alakuló gazdálkodó szervezet köteles nyitómérlegébe felvenni.

Szétválás esetén az újonnan alakuló vagy a kiváló gazdálkodó szervezet nyitómérlegébe az eszköz és forrás adatokat a vagyonmegosztási megállapodás alapján köteles felvenni.

(4) A felszámolás útján megszűnő gazdálkodó szervezet a felszámolás közzététele napjával, a felszámoló közreműködésével köteles eszközeit és forrásait leltározni és a mellékletben meghatározott módon értékelni, a felszámolás közzététele napjától számított 30 napon belül mérleget, eredménykimutatást és eredményelszámolást készíteni és azokat az illetékes adóhatóságnak, az alapító szervnek, az érdekképviseleti szervnek és a felszámolónak megküldeni.

A felszámolás befejezésekor a felszámoló a bíróság részére felszámolási zárómérleget köteles készíteni.

A mérleg megállapítása

7. §

(1) A gazdálkodó szervezet mérlegét a külön jogszabályban, illetve alapszabályban, társulási (társasági) szerződésben meghatározott testület, vagy vezető állapítja meg.

(2) A mérleg megállapítását (elfogadását) és a mérlegben kimutatott eredmény összegét a mérleg megállapítására jogosult testület vezetője, illetve az igazgató általános vezetésével működő állami vállalat esetén az igazgató aláírásával igazolja.

(3) A mérleg megállapítása előtt a gazdálkodó szervezet a mérleg felülvizsgálatával a gazdálkodó szervezet állományába nem tartozó független szakértőt vagy külön jogszabályban erre feljogosított más gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: szakértő) bízhat meg.

(4) Ha a gazdálkodó szervezet a mérleg felülvizsgálatával független szakértőt bízott meg, a mérleget a szakértő is köteles aláírni.

(5) A mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági szakszövetkezetek mérlegét a szövetkezet ellenőrző bizottsága köteles záradékolni.

A mérleg letétbe helyezése

8. §

(1) A megállapított mérleg és eredménykimutatás eredeti példányát a gazdálkodó szervezet az illetékes adóhatóságnál a tárgyévet követő év március 31. napjáig köteles letétbe helyezni.

(2) Amennyiben a mérleg megállapítása az igazgató hatáskörébe tartozik, a gazdálkodó szervezet az előző bekezdésben foglalt kötelezettségének a tárgyévet követő év február 21. napjáig köteles eleget tenni.

(3) Az a gazdálkodó szervezet, amelyet a cégjegyzékbe bevezettek, a mérleg és az eredménykimutatás egy aláírt példányát a cégbíróságnál is köteles letétbe helyezni.

(4) A letétbe helyezett példányon semmiféle törlés, javítás nem lehet.

(5) A letéti példányon levő adatoknak számszerűen egyezniük kell az illetékes adóhatóságnak beadott mérlegbeszámoló mérleg és eredménykimutatás adataival. Ha a mérlegbeszámoló átvétele és a mérleg megállapítása közötti időszakban a mérleg vagy az eredménykimutatás adatait módosítják, az ok megjelölésével írásbeli helyesbítést kell az illetékes adóhatóságnak beadni. Ez a helyesbítés nem minősül önellenőrzésnek, de könyvviteli elszámolásnál az önellenőrzés szabályait kell alkalmazni. Az írásbeli helyesbítés aláírására a 7. § (2) bekezdésében foglaltak érvényesek.

(6) A letétbe helyezett mérleg és eredménykimutatás adatait változatlan formában kell megőrizni és azokat utólag megváltoztatni nem szabad.

(7) Ha a mérleg és az eredménykimutatás számszerűségét illetően bármilyen vita merül fel, mindig a letétbe helyezett példányon bejegyzett adatokat kell eredeti adatoknak tekinteni.

(8) Az illetékes adóhatóság és a cégbíróság a letétbe helyezés megtörténtéről a gazdálkodó szervezetnek írásban igazolást ad.

A mérleg nyilvánossága

9. §

(1) A gazdálkodó szervezet köteles a mérlegről és az eredménykimutatásról dolgozóit (tagjait) tájékoztatni, továbbá lehetővé tenni, hogy az alapító (létesítő), ellenőrző és az arra illetékes társadalmi szervek a mérleget és az eredménykimutatást megtekinthessék.

(2) A letétbe helyezett mérlegről és eredménykimutatásról a külön jogszabályban* meghatározottak kaphatnak tájékoztatást az illetékes adóhatóságtól.

(3) A kötvénykibocsátó gazdálkodó szervezet - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább a következő adatokat évente egy alkalommal, legkésőbb a mérleg letétbe helyezését követő 90 napon belül országos napilapban vagy szakfolyóiratban köteles közzétenni:

a) a mérleg adatai közül az eszközök értéke összesen, azon belül pénzeszközök, vevők, egyéb követelések, készletek, befektetett vagyon, beruházások, állóeszközök; források értéke összesen, azon belül vagyonalap, tartalékvagyon, hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök, rövid lejáratú hitelek, szállítók, egyéb tartozások, mérleg szerinti eredmény;

b) az eredménykimutatás adatai közül az értékesítés árbevétele, elszámolt önköltsége, fel nem osztott költségek összege.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt adatokat más gazdálkodó szervezet is - sajtóban vagy egyéb általa választott módon - nyilvánosságra hozhatja.

(5) A cégbíróságnál letétbe helyezett mérleg és eredménykimutatás adatai közül a (3) bekezdésben felsorolt adatokról a cégbíróság - a cégjegyzékbe be nem jegyzett gazdálkodó szervezet esetében az illetékes adóhatóság - kérelemre igazolást állíthat ki.

(6) A (2)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók annak a gazdálkodó szervezetnek az adatait illetően, amelyek közzétételét, megtekintését, azokról igazolás kiállítását a pénzügyminiszter megtiltotta, illetve amelyek államtitkot** képeznek.

A mérleg ellenőrzése

10. §

(1) A megállapított mérleget és eredménykimutatást, a mérleget alátámasztó leltárakat (leltári bizonylatokat), főkönyvi kivonatokat és egyéb kimutatásokat a gazdálkodó szervezet az önellenőrzés, az illetékes adóhatóság a pénzügyi ellenőrzés keretében megvizsgálja.

(2) Az önellenőrzés, illetve a pénzügyi ellenőrzés, a megállapított mérleg valódiságának és teljességének, az eredmény szabályszerű kimutatásának, a gazdasági események bizonylati alátámasztásának és a költségvetési kapcsolatok szabályszerű bevallásának, továbbá a leltározási és értékelési előírások betartásának vizsgálatára terjed ki.

(3) Ha az illetékes adóhatóság vizsgálata alapján a megállapított mérleg vagy eredménykimutatás nem szabályszerű, a gazdálkodó szervezetet államigazgatási eljárás keretében határozattal kötelezi, hogy a szükséges helyesbítéseket végezze el.

(4) Ha az önellenőrzés állapítja meg. hogy a letétbe helyezett mérleg vagy az eredménykimutatás nem szabályszerű, akkor a gazdálkodó szervezet vezetője a szükséges helyesbítéseket elvégezteti.

(5) A megállapított mérleg felülvizsgálatával megbízott szakértő megállapításai alapján elvégzett helyesbítések önellenőrzésnek minősülnek.

(6) Az önellenőrzésnél és a pénzügyi ellenőrzésnél az ellenőrzött időszakra érvényes szabályokat kell figyelembe venni és a helyesbítéseket a hiba elkövetésének időszakában érvényes előírások szerint kell elvégezni.

(7) A letétbe helyezett mérleg, illetve a könyvviteli nyilvántartások szabálytalansága következtében szükséges helyesbítéseket az önellenőrzéses megállapítás esetén a felfedezés, a pénzügyi ellenőrzés esetén a jogerős határozat mérlegidőszakában kell a könyvviteli nyilvántartásokon átvezetni.

Felelősség a mérleg valódiságáért

11. §

(1) A gazdálkodó szervezet vezetője és helyettesei, valamint a számviteli rendért felelős vezető felelősek az e rendeletben foglaltak szabályszerű - a szakmai és a vállalati sajátosságoknak megfelelő - végrehajtásáért.

(2) Ha az illetékes adóhatóság vizsgálata során a gazdálkodó szervezet számviteli rendjét érintő hiányosságokat, a mérleg és főkönyvi könyvelés, valamint az analitikus nyilvántartás adatai közötti eltérést állapít meg, a cselekmény súlyától függően, fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményezhet.

Évzáró mérlegbeszámoló

12. §

(1) A gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjával évzáró mérlegbeszámolót köteles készíteni. A (2) és (3) bekezdésekben foglaltak kivételével a mérlegbeszámoló

a) mérlegből,

b) eredménykimutatásból,

c) eredményelszámolásból,

d) a költségek alakulását tartalmazó kimutatásból és

e) egyéb kiegészítő adatszolgáltatást tartalmazó kimutatásból

áll. (A víziközmű társulatok eredményelszámolást nem készítenek.)

(2) A lakásszövetkezetek a naptári év utolsó napjával zárszámadást kötelesek készíteni. A zárszámadás

a) vagyonkimutatásból,

b) költségek és bevételek elszámolásából és

c) egyéb kiegészítő adatszolgáltatást tartalmazó kimutatásból

áll.

(3) A számvitel és statisztikai adatszolgáltatás egyszerűsített rendszerében működő gazdálkodó szervezetek a naptári év utolsó napjával egyszerűsített mérlegbeszámolót kötelesek készíteni. Az egyszerűsített mérlegbeszámoló

a) mérlegből,

b) ráfordítások és bevételek kimutatásából,

c) eredményelszámolásból és

d) egyéb kiegészítő adatszolgáltatást tartalma-tó kimutatásból

áll.

(4) A mérlegbeszámoló tartalmát, formáját, a kitöltés módját és azt, hogy a mérlegbeszámolót milyen szerveknek kell megküldeni - a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben - a Pénzügyminisztérium számviteli közleményben szabályozza.

(5) A mérlegbeszámolót a szabályszerűen végrehajtott leltározás alapján helyesbített, bizonylatokkal, alátámasztott és ellenőrzött könyvelés és a főkönyvi kivonat, illetőleg az azok alapjául szolgáló bizonylatok (feljegyzések) adatai alapján kell elkészíteni.

(6) A gazdálkodó szervezet a mérlegbeszámolót február 15. napjáig köteles szabályszerűen elkészíteni és az illetékes szerveknek megküldeni.

(7) A mérlegbeszámolót a gazdálkodó szervezet számviteli rendért felelős vezetője készíti el. A mérlegbeszámolót a gazdálkodó szervezet vezetője és a számviteli rendért felelős vezető kötelesek aláírni. Aláírásukkal a mérlegbeszámolóban szereplő adatok valódiságát igazolják.

Évközi beszámoló

13. §

(1) A gazdálkodó szervezet negyedévenként -az első negyedév kivételével - évközi beszámolót köteles készíteni. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás népgazdasági ágba sorolt gazdálkodó szevezetek, a vízgazdálkodási társulatok, a lakásszövetkezetek, a számvitel és statisztikai adatszolgáltatás egyszerűsített rendszerében működő gazdálkodó szervezetek évközi beszámolót nem készítenek.

(2) Az évközi beszámoló

a) az évközi könyvviteli mérlegből,

b) az évközi eredménykimutatásból,

c) a költségek alakulását tartalmazó kimutatásból és

d) egyéb kiegészítő adatszolgáltatást tartalmazó kimutatásból

áll.

(3) Az évközi beszámoló tartalmát, formáját, kitöltési módját és beadási határidejét - a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben - a Pénzügyminisztérium számviteli közleményben szabályozza.

(4) Az évközi beszámolót az egyeztetett könyvviteli nyilvántartások és az időszakra vonatkozó főkönyvi kivonat alapján kell elkészíteni.

(5) Az eszközöket és azok forrásait az évközi könyvviteli mérlegben könyv szerinti értékben kell kimutatni.

(6) Az évközi könyvviteli mérleget és eredménykimutatást a gazdálkodó szervezet vezetője és a számviteli rendért felelős vezető kötelesek aláírni.

Egyéb rendelkezések

14. §

(1) Az évzáró mérlegbeszámolót és az évközi beszámolót, továbbá a mérleget alátámasztó -az 5. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt - bizonylatokat a gazdálkodó szervezet 10 évig köteles megőrizni.

(2) Az átszervezéssel megszűnő, vagy átalakuló gazdálkodó szervezet okmányait (ideértve a leltárt, a mérleget, az eredménykimutatást és az eredményelszámolást) a jogutód gazdálkodó szervezet köteles megőrizni.

15. §

(1) Ez a rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit első ízben az 1988. évi évközi beszámoló és évzáró mérlegbeszámoló elkészítésénél kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a leltározási, mérleg- és mérlegbeszámoló-készítési kötelezettségről szóló 55/1970. (XII. 30.) PM rendelet és az azt módosító 60/1975. (XI. 22.) PM, 4/1976. (II. 14.) PM, 9/1977. (VII. 1.) PM, 56/1979. (XII. 20.) PM, 54/1980. (XII. 27.) PM, 59/1984. (XII. 19.) PM, és 24/1986. (VIII. 10.) PM rendelet hatályát veszti.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 60/1987. (XII. 7.) PM rendelethez

I. LELTÁROZÁS

A)

A leltározási szabályzat

1. A leltározás és értékelés gazdálkodó szervezetre érvényes szabályait leltározási szabályzatban kell rögzíteni. A leltározási szabályzatnak legalább a következőket kell tartalmaznia

- a leltározás előkészítése során elvégzendő feladatok felsorolását,

- a leltározási egységek (körzetek stb.) kijelölésének szempontjait,

- a leltározás bizonylati rendjének - máshol nem szabályozott - előírásait,

- a leltározás technikai feltételeit és eszközeit,

- a leltározás móriját (ideértve a mennyiségi

felvétel speciális módszereit is) és az értékelés szabályait,

- a leltárfelvétel anyagának (leltározási bizonylatok stb.) feldolgozási és megőrzési módját,

- a leltározás és a könyvvitel adatai egyeztetésének módját,

- a leltározás és az értékelés ellenőrzésének módját,

- a leltárkülönbözetek megállapításának és rendezésének módját.

2. A leltározási szabályzat alapján minden évben a leltározás megkezdése előtt leltározási ütemtervet kell készíteni. A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell a leltározás előkészítésével, a leltár felvételével és értékelésével, valamint ellenőrzésével kapcsolatos összes munkafolyamat megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, továbbá a munkafolyamatok elvégzéséért és ellenőrzéséért felelős személyek megnevezését.

3. A leltározási szabályzat és az annak alapján kiadott leltározási ütemterv elkészítésénél alapvető célkitűzésnek kell tekinteni a társadalmi tulajdon védelmét és a mérlegvalódiság érvényesítését.

4. A leltározás szervezése és előkészítése tekintetében a Pénzügyminisztérium hivatalos kiadványaként kiadott Leltározási Szervezési Útmutató, valamint az ágazati minisztériumoknak, illetve az országos érdekképviseleti szerveknek a Pénzügyminisztérium egyetértésével közzétett ilyen kiadványai adnak tájékoztatást.

B)

A leltározás módja

1. A leltározás módjai:

a) mennyiségi felvétel,

b) egyeztetés.

2. A mennyiségi felvételt megszámlálással vagy méréssel

a) a nyilvántartásoktól függetlenül, a nyilvántartással való utólagos összehasonlítással, vagy

b) a nyilvántartások alapján, a felvétel alkalmával való összehasonlítással

lehet végrehajtani.

3. Az egyeztetés a főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal vagy a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal (bank-kivonatok, egyeztető levelek, számítások stb.) való összehasonlítását jelenti.

4. A leltározás elvégezhető folyamatosan vagy fordulónappal.

5. Folyamatos leltározás esetén a leltározási kötelezettség alá eső minden eszközt ennek a mellékletnek a megfelelő pontjában meghatározott időtartamon belül kell leltározni.

6. A folyamatos leltározás előfeltétele, hogy a gazdálkodó szervezet

a) előírásszerű, naprakész, a leltározás időpontjában a könyvvitellel egyező nyilvántartást vezessen, amelynek alapján a hiányok és többletek azonnal megállapíthatók és rögzíthetők;

b) az azonos termékek (termékcsoportok) leltárfelvételét a gazdálkodó szervezet egész területén, illetőleg egy-egy különálló egységben (telep, üzemegység, kereskedelmi egység, raktár stb.) előre megállapított azonos időpontban hajtsa végre;

c) megszervezze a folyamatos leltározás rendszeres ellenőrzését.

7. Fordulónapi leltározás esetén - a gazdálkodó szervezet egészére, vagy a gazdálkodó szervezeten belül a területileg teljesen különálló egységre (gyár, telep, raktár, bolt, üzlet, üzemegység stb.) - a leltározásra kijelölt eszközfajtákat a vonatkozó analitikus nyilvántartások lezárásával egyidejűleg előre meghatározott naptári nappal (ez a leltár fordulónapja) kell leltározni.

8. A gazdálkodó szervezet vezetője a nyilvántartások megbízhatóságának és a társadalmi tulajdon védelme biztosításának mérlegelése alapján a leltározási ütemtervben határozza meg, hogy a lehetséges leltározási módok, illetőleg időpontok közül melyiket választja.

9. A leltározás alkalmával meg kell állapítani a csökkent értékűnek minősülő készleteket, és ezeket a leltárban a teljes értékű készletektől elkülönítve kell kimutatni.

10. A leltározás megtörténtét az analitikus nyilvántartásokon fel kell jegyezni.

11. Ha a leltározást bármely okból hiányosan végezték el, vagy annak adatai az ellenőrzés megállapítása szerint vitathatók, az érintett leltározási egységben (raktár, bolt, helyiség, terület stb.) levő állóeszközöket, készleteket részben vagy egészben újra kell leltározni.

12. Ha a kulturális és sportintézmények eszközeit a gazdálkodó szervezet a szakszervezetnek átadta, a leltározásról az intézmények vezetői kötelesek gondoskodni.

C)

A leltári hiányok és többletek megállapítása

1. A leltározás adatait egyeztetni kell a könyvviteli nyilvántartásokkal és a jegyzőkönyvileg megállapított különbözetek okát a leltárfelvétel időpontjától számított 30 napon beiül kivizsgálás útján tisztázni kell.

2. Leltárkülönbözetnek minősül a leltározás során megállapított mennyiség és a könyvviteli nyilvántartások szerinti mennyiség közötti különbözet. A leltárkülönbözet értéke a leltározás során megállapított mennyiségi különbözet nyilvántartási áron számított értéke. Ha az ágazati számlakeret előírása szerint a leltározási egységben levő készletekről nem kell tételes mennyiségi nyilvántartást vezetni, úgy a leltárfelvétel alkalmával talált készlet értéke és az értékben vezetett nyilvántartás szerinti érték közötti különbözet összegét kell leltárkülönbözetnek tekinteni.

3. A leltárfelelősség szempontjából a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett raktári készletekben ismeretlen okból keletkezett leltárkülönbözetnek a forgalmazási veszteség (normalizált hiány) mértékét meghaladó része minősül leltárhiánynak.*

4. A kompenzálható leltárkülönbözet nem minősül ismeretlen okból keletkezett leltárhiánynak.

5. A készleteken kívüli eszközök (például állóeszközök) leltározása során megállapított leltár-különbözetekről a kivizsgálás útján való tisztázást követően jegyzőkönyvet kell felvenni. Az eszközhiányok és a többletek miatt alkalmazott kártérítési felelősségre vonásról szóló jogerős határozatot - utólag - a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

D)

Állóeszközök és beruházások leltározása

1. Az állóeszköznek minősülő vagyontárgyak közül

a) az ingatlanokat, valamint a lealapozott gépeket és berendezéseket 5 évenként,

b) a le nem alapozott gépeket és berendezéseket, valamint az egyéb állóeszközöket - a 2-4. pontokban foglalt kivételektől eltekintve -2 évenként mennyiségi felvétellel kell leltározni.

2. A változó munkahelyen (nem állandó jelleggel telepített üzemegységben, külső, külföldi munkahelyen stb.) levő állóeszközöket és a tartósan külföldön levő állóeszközöket (kirendeltségek, képviselet, érdekeltségek, ügynökségek, szervizállomások stb. állóeszközei) évenként egyszer fordulónappal mennyiségi felvétellel kell leltározni.

3. A föld alatti kábeleket, alagutakat, csővezetékeket, légvezetékeket, továbbá mindazokat az állóeszközöket, amelyek meghibásodása vagy hiánya esetén egy technológiai egységet képező állóeszköz működése műszakilag lehetetlenné válik (erőművek gépegységei, alállomások transzformátorai, kohók, martinkemencék, vegyipari lepároló berendezések stb.) legalább 5 évenként, mennyiségi felvétellel vagy a műszaki nyilvántartásoknak az analitikus nyilvántartásokkal való egyeztetésével kell leltározni.

4. A közúti-, vasúti-, és víziközlekedési jármüveket - az OPV vasúti járművek kivételével -, valamint a mezőgazdasági traktorokat tartózkodási helyüktől függetlenül, 4 évenként mennyiségi felvétellel kell leltározni.

5. Az állóeszközök leltározásának ki kell terjednie az előírások szerint az állóeszköz egyedi nyilvántartásba felvett tartozékokra is.

6. A bérbe-(kölcsön-) vett állóeszközöket a bérbe- (kölcsön-)vevő gazdálkodó szervezetnek az 1-5. pont előírásai szerint kell leltároznia. A bérbe (kölcsön-) adó gazdálkodó szervezet leltárbizonylata a bérbe (kölcsön-) vevő gazdálkodó szervezet átvételi elismervénye. Ez az elismervény a bérlet szerződésben rögzített időtartamára elfogadható leltárbizonylatként.

Ilyen elismervény fogadható el leltárbizonylatként a szerződéses rendszerben üzemeltetett vagy bérbeadott kereskedelmi egységek használatában lévő állóeszközök tekintetében is.

7. Az immateriális javakat 4 évenként, a nyilvántartásokkal való egyeztetéssel kell leltározni.

8. A beruházások tényleges (nyilvántartott) állományát - beleértve mind a más gazdálkodó szervezet (idegen kivitelező) által, mind a saját vállalkozásban végzett, számlázott (elszámolt) munkákat, továbbá a szünetelő és leállított, valamint a műszakilag befejezett, de üzembe nem helyezett beruházásokat - évenként, szükség esetén a szállító (kivitelező) bevonásával, egyeztetéssel (a beruházási egységenként vezetett analitikus nyilvántartással való összehasonlítással) kell leltározni.

9. A termőre nem fordult ültetvényeket (szőlő, gyümölcs stb.) és a befejezetlen erdőtelepítést az őszi lombhullást megelőzően mennyiségi felvétellel kell leltározni. Leltározásnak lehet tekinteni a nem termő (befejezetlen) ültetvények minősítésével, illetve az erdőtelepítések műszaki átadásával (átvételével) kapcsolatos IV. negyedévben lefolytatott eljárást is.

E)

Készletek leltározása

1. A raktári készletek (alapanyagok, termények, segédanyagok, fűtőanyagok, tartalékalkatrészek, egyéb anyagok és hulladékok, fogyóeszközök, gyártóeszközök és göngyölegek, félkész-és késztermékek, áruk stb.) mennyiségét évenként legalább egyszer, mennyiségi felvétellel kell leltározni.

2. A munkahelyre kiadott fogyóeszközöket (berendezési és felszerelési tárgyak, szerszámok, munkaruhák, védőruhák stb.) és gyártóeszközöket kétévenként legalább egyszer, mennyiségi felvétellel kell leltározni.

3. A dolgozóknál levő (személyi használatra kiadott) fogyóeszközöket (kézieszközöket, szerszámokat, szerszámládákat, munkaruhákat stb.) - függetlenül azok egyedi beszerzési értékétől - kétévenként egyszer, a szabályszerűen vezetett nyilvántartásokkal (szerszámkönyv, személyi nyilvántartás stb.) való egyeztetéssel kell leltározni, függetlenül attól, hogy azokat a mérlegben értékkel kimutatják, vagy azokról csak mennyiségi nyilvántartást vezetnek.

4. A bérmunkára (feldolgozásra) és javításra átvett készleteket a bérmunkát, javítást, végeztető gazdálkodó szervezet írásbeli megkeresése alapján a bérmunkát (feldolgozást), javítást végző gazdálkodó szervezet december 31-i fordulónappal, mennyiségi felvétellel köteles leltározni és a leltárfelvétel bizonylatának másolatát a leltárfelvételt követő 10 napon belül a bérmunkát (feldolgozást), javítást végeztető gazdálkodó szervezetnek megküldeni.

A magánszemélytől bérmunkára (feldolgozásra), javításra átvett eszközöket december 31-i fordulónappal, mennyiségi felvétellel kell leltározni.

5. Az előbbiekben fel nem sorolt, a gazdálkodó szervezet birtokában levő állami tulajdont képező készletekről (például Állami céltartalék) és más gazdálkodó szervezet tulajdonát képező idegen készletekről (külkereskedelmi, bizományba átadott készletek) a két fél megállapodása szerinti időpontban, a második félévben leltárt kell készíteni. Ha a készletkezelő szerv (az állami tulajdont képező készleteket kezelő minisztérium, a tulajdonos gazdálkodó szervezet) úgy kívánja, a leltározást képviselőjének jelenlétében kell végrehajtani. A leltárt egyeztetés és ellenőrzés céljából legkésőbb a leltározás időpontjától számított 10 napon bellii a készletkezelő szervnek, illetőleg a tulajdonos gazdálkodó szervezetnek meg kell küldeni.

6. Az úton levő vásárolt és saját termelésű készleteket (árukat) a gazdálkodó szervezetnek az év utolsó napjával a számla(szállítójegy) vagy egyéb rendelkezésre álló adatok alapján kell leltároznia és a megfelelő készletféleségeknél a leltárban elkülönítve kimutatni. Úton levő beszerzett készletnek kell tekinteni azokat az árukat, anyagokat, amelyeknél a szállítási szerződés szerinti teljesítés helye az eladó telephelye, a szállító az árut a mérleg fordulónapjáig kiszállította, a vevő (vagy megbízottja) átvette, de az a vevőhöz december 31-ig nem érkezett meg.

Az import tételek közül azokat kell úton lévő készletnek tekinteni, amelyeknél a szerződés szerinti teljesítés megtörtént és az erről szóló értesítést (számla, szállítólevél, telex, stb.) a vevő - akár a külföldi szállítótól, akár a külkereskedelmi vállalattól - január 30-ig megkapta.

Úton lévő értékesített készletnek kell tekinteni azokat az árukat, félkész és késztermékeket, amelyeknél a szállítási szerződés szerinti teljesítés helye a vevő telephelye, a kiszállítás a mérleg fordulónapjáig megtörtént, a készleteket azonban a vevő - december 31-ig - még nem vette át.

7. A gazdálkodó szervezet szakkönyvtárának állományát a nyilvántartással való egyeztetés útján két évenként egyszer kell leltározni. A folyamatosan vezetett és az egyes könyvek darabszámát, valamint forint egységárát tartalmazó nyilvántartást leltárnak lehet tekinteni.

8. A kutatási-kísérleti fejlesztés keretében végzett kutatási-kísérleti tevékenység során létrehozott olyan anyagokat, fogyóeszközöket, félkész- és késztermékeket, amelyek az előírások szerint a gazdálkodó szervezet kezelésébe adott, illetőleg tulajdonát képező vagyon címén a mérlegben nem szerepeltethetők (prototípusok, kísérleti szerkezetek stb.), évenként legalább egyszer, a negyedik negyedévben mennyiségi felvétellel kell leltározni.

9. A gazdálkodó szervezet mintaraktárának (mintaterem, bemutatóterem, múzeum stb.) állományát (minták, makettek stb.), továbbá a belföldi vásárokra, kiállításokra gyártott és bemutatott termékeket 2 évenként legalább egyszer, mennyiségi felvétellel keli leltározni, kivéve a kereskedelem népgazdasági ágba sorolt gazdálkodó szervezeteket, amelyeknek ezeket a készleteket mennyiségi felvétellel, legalább évenként egyszer kell leltározniuk.

10. A vállalkozói, fővállalkozói minőségben végzett termelés befejezett alvállalkozói teljesítményét csak abban az esetben kell mennyiségileg leltározni, ha a teljesítmények természetes mértékegységben mérhetők. Az építési és szerelési, a technológiai-szerelési, a műszaki tervezési és az egyéb tevékenység során leszámlázott alvállalkozói, altervezői teljesítményeket egyeztetéssel kell leltározni.

11. A külföldön - érdekeltségeknél, vásárokon, kiállításon, külföldi munkahelyen, külföldi partnernél, kirendeltségnél - tároló árukat, bizományi készleteket és a külföldön levő árumintákat évenként egyszer, a gazdálkodó szervezet által meghatározott fordulónappal, mennyiségi felvétellel kell leltározni. A gazdálkodó szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy a leltározási bizonylatok (vagy azok másolatai) a leltározás befejezése után hozzá 30 napon belül beérkezzenek.

A külföldi munkahelyen lévő, a konvertibilis elszámolású export fővállalkozás terhére beszerzett - állóeszköznek minősülő, de a készletek között nyilvántartandó - gépeket, berendezéseket, felszereléseket, járműveket évenként egyszer, december 31-i fordulónappal, mennyiségi felvétellel kell leltározni.

12. Ha két vagy esetleg több gazdálkodó szervezet közös raktárt tart fenn, a közös raktárban tárolt készleteket egyazon időpontban kell leltározni az 1. pontban előírtak szerint,

13. A gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő szoftvertermék példányokat és a mérlegben értékkel kimutatott szellemi termékeket két évenként legalább egyszer, a nyilvántartásokkal való egyeztetéssel kell leltározni.

14. A képzőművészeti alkotásokat két évenként, mennyiségi felvétellel kell leltározni.

15. A mezőgazdasági eredetű termények és termékek leltározása során:

- a tisztítatlan terménykészlet esetében próbatisztítással kell megállapítani a termény tényleges tisztasági fokát és ennek megfelelően kell csökkenteni a ténylegesen mért tömeget;

- a kevert magvaknál próbaszerű triőrözéssel, szelektálással kell megállapítani a különböző magvak százalékos arányát és a ténylegesen mért tömeget ennek megfelelően kell megosztani;

- a csöveskukorica májusi morzsoltban kifejezhető tömeget próbamorzsolással és nedvességméréssel kell megállapítani; (a próbatisztítást, próbaszerű triőrözést és szelektálást, próbamorzsolást és nedvességmérést december 31-én is el kell végezni, és a nyilvántartott tömeget annak megfelelően kell helyesbíteni);

- a szervestrágya leltározásakor külön kell megállapítani a kihordott és külön a kihordatlan trágya mennyiségét;

- az év végéig be nem takarított szántóföldi területek nagyságát méréssel kell megállapítani;

- az ősz folyamán kiszedésre nem került szőlő- és faiskolai késztermékek mennyiségét lombhullás előtt fajtánként, kor és minőség szerinti csoportosításban, mennyiségi felvétellel kell leltározni; a kiszedetlen, de szabványos késztermékek felvett mennyiségéből rejtett hibák miatt 6% levonást kell alkalmazni.

16. Az állatok leltározása során:

- a tenyész- és igásállatok (beleértve a tenyész kisállatokat is), valamint a csikók és méhcsaládok mennyiségét csak darabban, a növendék-, hízó- és egyéb állatok mennyiségét darabban és testtömegben minden év december hónapjában kell leltározni; leltározásnak lehet tekinteni a december hónap végén végzett mérlegelést is; a mérlegelést etetés és itatás után kell végrehajtani és a mért testtömeget az értékesítésre vonatkozó, annak hiányában a gazdálkodó szervezet által meghatározott testtömeg apadókkal tiszta testtömegre kell átszámítani, az előrehaladottan vemhes előhasi állatok esetében a mérlegelést mellőzni lehet és az állatok december 31-i testtömegeként az utolsó mérlegeléskori testtömeget kell szerepeltetni; a szakosított sertésnevelőkben tartott malac állomány testtömegét, valamint a szopós malacok testtömegét az állomány 10%-ára kiterjedő reprezentatív mérlegeléssel is meg lehet állapítani; a szabadban nevelt növendék szarvasmarha kötetlen tartású hízómarha-állomány testtömegét az állomány 5%-ára kiterjedő reprezentatív mérlegeléssel lehet megállapítani; a méhek leltározása során kaptáranként meg kell győződni a családok állapotáról és a leltárba csak az életképes családok darabszámát szabad felvenni;

- a kistermelőkhöz (háztáji, stb.) kihelyezett, a gazdálkodó szervezet tulajdonát képező állatokat a kiadáskori testtömegben és értékkel, a nyilvántartásokkal való egyeztetéssel lehet leltározni;

- a növendék baromfiállomány mennyiségét a naprakész nyilvántartás alapján, testtömegét pedig reprezentatív méréssel kell meghatározni; mérlegelésre az állomány 1 százalékát kell kijelölni;

- a halállományt minden év őszén a telelőbe helyezés alkalmával darabban és testtömegben kell leltározni, a leltározást fajtánként és testtömegcsoportonként kell végrehajtani;

- a telelőkbe kihelyezett halállomány testtömegét a mért súlyból az engedélyezett apadás levonásával kell megállapítani; az ősszel lehalászott, de a tavakba december 31. előtt ismét kihelyezett egy- és kétnyaras halak darabszámát és testtömegét apadás levonása nélkül kell megállapítani;

- a telelőbe kihelyezett halállományhoz hasonlóan kell leltározni az intenzíven kezelt holtágakba, víztározókba kihelyezett halak állományát is;

- a lehalászatlan tavak állományát a kihelyezett halak darabszáma, a megállapított elhullás mértéke és a próbahalászat során kifogott halak átlagtesttömege figyelembevételével kell megállapítani.

Az alkalmazott testtömeg apadókat a leltározási szabályzatban rögzíteni kell.

17. Minden kiskereskedelmi bolt árukészletének (ideértve a bizományi készleteket is) mennyiségét az év folyamán bármikor, a vendéglátó egységek áru- és feldolgozásra beszerzett nyersanyagkészletének mennyiségét az év utolsó négy hónapjában mennyiségi felvétellel kell leltározni.

18. A befejezetlen termelést - a 19-20. pontokban foglaltak kivételével - évenként legalább egyszer, az év utolsó napjával lehetőleg álló üzemben, mennyiségi felvétellel, a nyilvántartástól függetlenül kell leltározni. A gazdálkodó szervezet vezetője a szakmai sajátosságokra tekintettel úgy is rendelkezhet, hogy a gazdálkodó szervezet a befejezetlen termelést az év utolsó napja helyett az év utolsó hónapjában leltározza. A befejezetlen termeléssel egyidejűleg és azonos módon kell leltározni a munkahelyen levő segéd-, üzem- és egyéb anyagok, valamint a megmunkálásba nem vett anyagok (nullműveletes anyagok) készleteit.

Megmunkálásba nem vett anyagnak - amelynek az év utolsó napján meglevő készletét a vásárolt készletek közé kell a mérlegbe felvenni - minősül minden olyan alapanyag, vásárolt alkatrész, vásárolt félkésztermék, amelyre a gazdálkodó szervezetnél számottevő munkaráfordítás nem történt. A darabolás, leszabás, előrajzolás nem minősül számottevő munkaráfordításnak, ha a műveletet végző egység szervezetileg a raktárhoz tartozik; azt, hogy a gazdálkodó szervezetnél mi nem minősül számottevő munkaráfordításnak, a leltározási szabályzatban kell rögzíteni.

19. A befejezetlen építési és szerelési, technológiai szerelési termelést legalább az év utolsó napjával az építési napló mellékletét képező felmérési naplóban bejegyzett - tételes felmérés, vagy a már elvégzett munkáknak az idom és méretjegyzék szerinti - mennyiségek alapján kell leltározni. Az így megállapított adatok alapján kell elkészíteni a befejezetlen építmények állományi leltárát. Az ideiglenes létesítményekbe beépített anyagokat, valamint az ideiglenesen beépített anyagokat a nyilvántartások alapján, a felvétel alkalmával való összehasonlítással az év utolsó hónapjában, december 31-i fordulónappal kell leltározni.

Az építési és szerelési, a technológiai szerelési munkahelyeken az előzőekben, illetve az 1. pontban foglaltakon túlmenően

- a leállított (be nem fejezett) építkezések munkahelyi készleteit,

- a befejezett építkezések munkahelyen maradó készleteit az építkezés (kivitelezés) leállításának, illetve befejezésének időpontjában is leltározni kell.

Az építési és szerelési, a technológiai szerelési tevékenységhez szükséges, a munkahelyre történő kiszállításkor felhasználásként elszámolt szak-és szerelőipari, továbbá építési anyagok be nem épített készleteit negyedévenként fordulónappal, mennyiségi felvétellel kell leltározni.

20. A növénytermelés befejezetlen termelését (szántóföldi, zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és virágtermelés, beleértve a betakarítatlan terményeket lehetőleg helyszíni szemle útján az operatív nyilvántartások alapján december hónapban kell leltározni.

A szőlő- és faiskolák befejezetlen termelését, az erdei csemetekertek csemeteállományát lombhullás előtt megszámlálással (próbasoros számlálással vagy mintavételes becsléssel) táblánként (csemetekertenként) kell leltározni.

A lábonálló fűz- és nádtermelés befejezetlen állományát mintavételes becsléssel kell leltározni.

A keltetés befejezetlen termeléseként a keltetőgépbe helyezett tojások nyilvántartása alapján a december 31-én keltetés alatt levő tojások mennyiségét kell megállapítani.

F)

Egyéb eszközök és források leltározása

1. A gazdálkodó szervezetek egymás között fennálló követeléseiket és tartozásaikat szeptember 30. napjával egyeztetéssel kötelesek leltározni. Hasonlóan egyeztetéssel kell leltározni a gazdálkodó szervezetnek a kisvállalkozásokkal (gazdasági munkaközösségekkel, polgári jogi társaságokkal stb.) és egyéb magánszemélyekkel szemben követelését és tartozását.

2. A szállító (hitelező) gazdálkodó szervezet az egyeztetésre alkalmas egyenleg írásban közlésével köteles fennálló követelését a vevő (adós) gazdálkodó szervezettel közölni. Nem kell értesítést küldeni az elismert követelésekről, az ún. nullaegyenlegekről, továbbá azokról a követelésekről, amelyeknek pénzügyi kiegyenlítése 30 napon belül megtörténik. Az egyeztetést a szeptember 30-i állapotnak megfelelően, november hónapban indokolt elvégezni.

3. A követelések és tartozások egyeztetése során mutatkozó különbözeteket (vitás tételeket) az évzáró mérleg elkészítése előtt tisztázni kell.

4. A szeptember 30-án fennálló 30 napon túli külföldi követeléseket) ideértve a refinanszírozott külföldi követeléseket is) és tartozásokat a külkereskedelmi vállalatok, és külkereskedelmi joggal felruházott gazdálkodó szervezetek bevonásával, a nyilvántartásokkal való egyeztetéssel kell leltározni.

5. A gazdálkodó szervezet a költségvetéssel kapcsolatos elszámolásait (a fennálló tartozásokat és követeléseket) az Adóelszámolási Iroda által megküldött I-III. negyedévi folyószámlakivonat és a IV. negyedévi bevallás alapján köteles egyeztetni. A pénzintézetekkel (ideértve a biztosítóintézeteket is) szemben fennálló követeléseket és tartozásokat, továbbá a társadalombiztosítással (Társadalombiztosítási Igazgatósággal) kapcsolatos elszámolásokat (a fennálló tartozásokat, követeléseket) az év utolsó napjával a kivonatok, vagy értesítések alapján kell egyeztetni.

Ugyanilyen módon kell egyeztetni az irányító-, érdekképviseleti szervvel (tröszt, szövetség stb.), valamint a gazdasági társulásokkal, részvénytársaságokkal, külkereskedelmi társaságokkal, leányvállalatokkal, továbbá a külföldi érdekeltségekkel, kirendeltségekkel stb. kapcsolatos elszámolásokat is. A felsorolt kivonatokat, értesítéseket a mérleg bizonylati alátámasztásaként kell megőrizni

6. A gazdálkodó szervezet házipénztárának állományát az év utolsó napjával a házipénztári pénzkezelésről kiadott rendeletben foglaltak szerint kell számba venni.

7. A kötvényeket, részvényeket, váltókat az év utolsó napján, a nyilvántartásokkal való egyeztetéssel kell leltározni.

8. A munkavállalóknak (tagoknak) a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló tartozásait (előleg, elszámolási számlák stb.) és követeléseit a IV. negyedév folyamán, az analitikus nyilvántartásoknak a könyvviteli számlákkal való egyeztetése útján kell leltározni.

II. ÉRTÉKELÉS

A)

Az értékelés módja

1. Azokat a készleteket, amelyek a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltételek, szakmai előírások vagy szerződés szerinti feltételek) és az eredeti rendeltetésüknek nem felelnek meg, a mérlegbe csak csökkent értékben szabad felvenni (csökkent értékű készlet). A csökkent értékű készleteket a teljes értékű készletek C) és D) részben előírt értékének megfelelő hányadában, de legalább hulladék, illetve haszonanyag áron kell értékelni. A csökkent értékű készleteket a későbbiekben visszaminősíteni nem szabad.

2. A készleteket a következő esetekben kell csökkent értékűnek minősíteni:

a) a gazdálkodó szervezetnél bekövetkezett olyan megrongálódás, amelynek következtében a készlet a beszerzéskor vagy előállításkor megjelölt eredeti rendeltetésre már nem alkalmas;

b) a termelési profil változása vagy típusváltás következtében a termék már nincs forgalomban;

c) ha az rendeltetésszerű felhasználásra ugyan alkalmas, de a készlet minősége, műszaki ismérvei megváltoztak;

d) az állóeszközök kiselejtezése vagy értékesítése következtében visszamaradó tartalék alkatrészek, tartalék tartozékok, ha eredeti rendeltetésüknek megfelelően már nem használhatók fel (már nem értékesíthetők);

e) a leértékelést valamely hatóság (például egészségügyi hatóság) készletek eredeti rendeltetésre való használhatatlansága miatt elrendelte.

3. A készletek 2. pontban foglalt leértékelését a szabályszerűen elkészített és a gazdálkodó szervezetnél az arra illetékes személy engedélyét tartalmazó jegyzőkönyvvel kell alátámasztani, amelyből a leértékelés oka és a leértékelés jogossága az egyes készletekre külön-külön megállapítható.

4. A kiselejtezett készleteket a mérlegben hulladék-, illetve haszonanyag áron kell értékelni, kivéve ha a készletek megsemmisítése egészségvédelmi előírások alapján kötelező.

5. A gazdálkodó szervezet kezelésébe adott. Illetőleg tulajdonát képező vagyon címén - hacsak egyéb jogszabály elő nem írja - a mérlegbe az eszközök közé értékkel nem szabad felvenni:

a) a belföldi telkeket, földterületeket, kivéve ha a telket, földterületet 1968. január 1-je után kisajátítás, megváltás, vagy vásárlás útján szerezték meg;

b) a bányakincseket, vizeket, az erdők fa- \és vadállományát, a szabad vizek halállományát;

c) a más gazdálkodó szervezettől kölcsönvett állóeszközöket;

d) a gazdálkodó szervezet birtokában levő, de állami tulajdont képező készleteket (Állami Céltartalékot), továbbá a más gazdálkodó szervezet tulajdonát képező eszközöket;

e) a gazdálkodó szervezet szakkönyvtárának állományát;

f) a kutatási-kísérleti fejlesztés keretében végzett kutatási-kísérleti tevékenység során létrehozott állóeszközként nem aktivált, vagy készletre nem vett anyagokat, fogyóeszközöket (szerszámok, készülékek, műszerek stb.), saját termelésű kész- és félkész termékeket (prototípus stb.);

g) a bérmunkára (feldolgozásra) és javításra átvett eszközöket;

h) a gazdálkodó szervezet mintaraktárának (mintaterem, bemutatóterem, múzeum stb.) készlet állományát, ha azt muzeális célból őrzi, kivéve

- a kereskedelem népgazdasági ágba sorolt gazdálkodó szervezetek mintaraktárainak állományát, amelyet könyv szerinti értékben kell a mérlegbe felvenni, valamint

- a gazdálkodó szervezet mintaraktárának fogyasztásra alkalmas saját termelésű készlet állományát, melyet a D) részben előírtak szerint kell a mérlegbe felvenni;

i) a már teljesen leírt, de ki nem selejtezett (rendeltetésszerűen használható) gyártóeszközöket és fogyóeszközöket a IV. elszámolási mód alkalmazása esetén;

j) a szerződés alapján a termékek gyártásához készített és értékesített műszaki dokumentációk irattári példányait;

k) a készletként értékben nyilván nem tartott, legfeljebb egyedileg 2000 Ft beszerzési érték alatti dolgozóknak (munkahelyre) kiadott, illetve használtan újból raktárra vett fogyóeszközöket;

l) a behajthatatlan követeléseket.

6. A behajthatatlan követeléseket legkésőbb az évzáró mérleg elkészítése előtt - az anyagi felelősségre érvényes jogszabályokban előírtak megtartása mellett - az eredmény terhére le kell írni.

Behajthatatlannak minősül:

a) az a követelés, amelyet sem bíróság előtt, sem egyéb peres eljárással érvényesíteni vagy a megítélt követelést fedezet hiányában behajtani nem lehet (500,- Ft-ot meg nem haladó követelés esetén kétszeri eredménytelen felszólítás után a behajthatatlanságot vélelmezni lehet);

b) a devizában nyilvántartott követelés, ha

- a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás, során nem volt fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezte;

- az adós vagyoni állapota miatt (pl. csőd, vagy megbízható információ szerint eladósodottság) a követelés behajtása nem látszik valószínűnek;

- a követelés alapját képező áru értékesítése

nem az áru természetében rejlő körülmény folytán csak a nyilvántartásba vettnél alacsonyabb áron volt lehetséges és a vevő ellen kártérítési igényt eredményesen érvényesíteni nem lehet, vagy azt a követeléssel arányban nem álló költségek miatt érvényesíteni nem célszerű;

c) a fizetésképtelen gazdálkodó szervezettel szembeni követelés azon része, amelyről az egyezségi tárgyaláson a részvételre jogosult hitelezők megállapodtak;

d) a magánszemélyekkel szembeni követelés, ha a követelés nagysága, a magánszemély fizetőképessége miatt a követelés törlesztésére nincs lehetőség (pl. a magánszemélytől a követelés nem vonható le, vagy a magánszemély törlesztése még a kamatot sem fedezi, a végrehajtás nem vezetett eredményre);

e) az elévült követelés.

7. A behajthatatlanná vált követelések leírását a gazdálkodó szervezet vezetője - a devizában nyilvántartott követelés eseten a devizahatóság engedélye alapján - engedélyezi. Amennyiben a devizában nyilvántartott követelés lejárati ideje a három évet meghaladja, a gazdálkodó szervezet köteles a leírás engedélyezése érdekében a devizahatósághoz fordulni.

B)

Állóeszközök és beruházások értékelései

1. Az állóeszközöket a könyvviteli nyilvántartásokkal egyező nettó értékben kell értékelni. Az állóeszközök nettó értékét azok könyv szerinti bruttó értéke (amely általános forgalmi adót nem tartalmaz) és a könyvvitelben kimutatott értékcsökkenés különbözeteként kell megállapítani.

2. A teljesen (0-ig) leírt, de még ki nem selejtezett állóeszközöket 0 nettó értéken (könyv szerinti bruttó értéken és az ezzel azonos összegű értékcsökkenésen) kell a mérlegben szerepeltetni.

3. A beruházásokat a szállító (kivitelező, ideértve a saját kivitelezést is) által számlázott és a beruházó által elfogadott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékben, a saját vállalkozásban végzett számlázott beruházásokat a vonatkozó jogszabály szerint megállapított teljesítményértéken kell a gazdálkodó szervezet mérlegébe felvenni.

4. A beruházások megvalósítása érdekében kifejtett társadalmi munka értékét, valamint a hasznos tevékenységek ráfordításai címén elszámolandó beruházás jellegű költségek értékét külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell a mérlegbe beállítani.

5. A gazdasági társulásba vagyoni hozzájárulásként bevitt immateriális javakat a társulási szerződés által meghatározott értéken kell értékelni.

C)

Vásárolt készletek értékelése

1. A vásárolt készleteket (anyagok, fogyóeszközök, gyártóeszközök és göngyölegek, áruk) összességükben a mérlegben beszerzési áron kell értékelni. Beszerzési ár alatt az ágazati számlakeretekben ilyen címen meghatározott, általános forgalmi adót nem tartalmazó árat kell érteni.

2. Az 1. pontban foglaltak végrehajtásaképpen, attól függően, hogy a gazdálkodó szervezet az ágazati számlakeretben meghatározott elszámolási lehetőségek közül számlarendjében melyik elszámolási módot választotta, a mérlegben a vásárolt készletek értékét - a szabályszerűen vezetett anyag- (áru-) könyvelés alapján - a következő módszerek szerint kell felvenni:

a) Elszámolóár alkalmazása esetén: elszámolóáron számított értékkel, a készletre jutó árkülönbözet összegének külön tételben való kimutatásával. Nem kell a mérlegben a készletre jutó árkülönbözetet kimutatni akkor, ha annak mértéke az ágazati számlakeretben előírt mértéket nem haladja meg és a gazdálkodó szervezet az elszámolási módot úgy alakította ki, hogy készletre jutó árkülönbözetet nem mutat ki. Az elszámolóárak év végi módosítása esetén a mérlegben a vásárolt készletek összértéke nem változhat meg;

b) Beszerzési ár alkalmazása esetén: a legutoljára beszerzett készlet mennyiségéből és annak beszerzési árából kiindulva visszaszámítás útján a készletszámlákon levő könyv szerinti értékben;

c) Ha a gazdálkodó szervezet az ágazati számlakeret előírása szerint a felhasználásokat mérlegelt átlagáron számolja el, úgy a vásárolt készletek értékét könyv szerinti mérlegelt átlagáron kell a mérlegbe beállítani.

3. Az ágazati számlakeret alapján a gazdálkodó szervezet számlarendjében előírt nyilvántartási és elszámolási módnak megfelelően kell a mérlegbe felvenni a készletre jutó idegen és saját szállítási és rakodási költségek összegét is.

4. A rendeltetésszerű használatra alkalmas, munkahelyre kiadott használt, továbbá a raktárnak használt állapotban visszaszolgáltatott - az érték nélkül nyilvántartottak és az (5) bekezdésben felsoroltak kivételével - fogyóeszközöket (berendezési és felszerelési tárgyak, szerszámok, munkaruhák, egyenruhák és védőruhák) és tartalékalkatrészeket - tekintet nélkül használhatósági fokukra - az egyedi érték 50%-ában, a használt gyártóeszközöket (ide értve a konvertibilis elszámolású export fővállalkozás terhére beszerzett - állóeszköznek minősülő, de a készletek között nyilvántartandó - gépeket, berendezéseket, felszereléseket, járműveket is) az ágazati számlakeretben előírt elszámolási mód szerint számított könyv szerinti értékben kell értékelni. Egyedi érték alatt a 2. pontban meghatározott értéket kell érteni.

5. A nagyértékű és három éven túl elhasználódó fogyóeszközöket (berendezési és felszerelési tárgyakat) a IV. elszámolási mód választása esetén, az elhasználódásuknak megfelelő könyv szerinti értékben kell értékelni.

6. A göngyölegeket - függetlenül elhasználódásuk mértékétől - betétdíjas visszavásárlási áron kell értékelni.

7. A használatba vett szoftverterméket, - a gazdálkodó szervezet által választott elszámolási módtól függően - az egyedi érték 50%-ában vagy az elhasználódásuknak megfelelő könyv szerinti értéken kell értékelni.

8. A vásárolt szellemi termékeket (találmányokat, gyártási eljárásokat, licenceket) beszerzési áron, a gazdasági társulásba vagyoni hozzájárulásként bevitt szellemi termékeket a társulási szerződés szerint meghatározott értéken kell értékelni. A használatba vett szellemi termékeket az elhasználódásuknak megfelelő könyv szerinti értékben kell értékelni.

9. A képzőművészeti alkotásokat az egyedi érték 100%-ával kell értékelni.

10. Az anyagkészletek között a kibontott alkatrészeket, visszanyert anyagokat - a közlekedés ágazatba tartozó gazdálkodó szervezetek kivételével - javított alkatrész esetén az egyedi új érték 50%-ában, javítatlan, de javítható alkatrész esetén az egyedi új érték 20%-ában, javíthatatlan alkatrész esetén hulladék értéken is lehet értékelni.

11. Az anyagkészletek között nyilvántartott használt (kibontott, visszanyert)

- csereköteles alkatrész készleteket (javított és javítatlanokat egyaránt) az új alkatrész elszámolóárának 20%-ával,

- a gumiabroncsköpenyeket (javítottat és javítatlanokat egyaránt) az új gumiabroncs elszámolóárának 30%-ával,

- a javított tartalék fődarabokat az új fődarabok elszámolóárának 50%-ával,

- a javítatlan tartalék fődarabokat az új fődarabok elszámolóárának 20%-ával,

- a felépítményi anyagokat az új anyagok elszámolóárának 20%-ával

kell értékelni.

12. A kéziraktárak készleteit a 2. pontban előírtak szerint kell értékelni.

13. A polgári védelem céljait szolgáló, elkülönítetten tárolt fogyóeszközöket és anyagokat az egyedi érték 100%-ával kell értékelni.

14. Az ideiglenes építményekbe beépített anyagokat és az egyéb ideiglenesen beépített anyagokat az elszámolóáron számított érték 50%-ában kell a mérlegbe felvenni.

15. Az eladási áron nyilvántartott kiskereskedelmi árukészletet (tekintet nélkül a gazdálkodó szervezet ágazati besorolására) az 1. pontban foglaltak végrehajtásaképpen eladási áron számított értékkel, a belkereskedelmi számlakeret előírása szerint számított készletre jutó árrés (amely technikai okokból kifolyólag az általános forgalmi adót is magában foglalja) összegének külön tételben való kimutatásával kell a mérlegbe felvenni.

16. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek és a felvásárló szövetkezeti gazdálkodó szervezetek a felvásárlási tevékenység keretében változatlan állapotban való továbbadás céljára felvásárolt árukészleteiket a mérlegben beszerzési áron, vagy átlagos beszerzési áron, ezek hiányában az év utolsó napján érvényes felvásárlási áron kötelesek értékelni.

A felvásárolt raktári (forgalmi) zöldség-gyümölcs készleteknél átlagos beszerzési árnak az utolsó havi átlagos beszerzési árat kell tekinteni, amelynek számításánál a nyitókészletet az előző havi beszerzési átlagáron kell figyelembe venni.

A felvásárolt, tárolókban levő (tárolt) zöldség-gyümölcs készleteknél átlagos beszerzési árnak a betárolás időszakának átlagos beszerzési árát kell tekinteni. Az átlagos beszerzési ár a tárolt készletek felvásárlási és beszerzési árának együttes (a betárolás időszakában beszerzett, illetve felvásárolt készletek mennyiségével) súlyozott átlaga.

A felvásárolt, tárolókban levő (tárolt) zöldség-gyümölcs készletre jutó tárolási költségeket készletértékként csak akkor szabad aktiválni, ha a tárolás költségei a könyvviteli elszámolások alapján tárolóhelyenként, illetve tárolási egységenként kétséget kizáróan megállapíthatók. Felvásárlási tevékenységet folytató szövetkezeti gazdálkodó szervezetnél a tárolási költségek aktiválásának előfeltétele, hogy a tárolási költségek a nyilvántartásokból kirendeltségenként és cikkenként, illetve cikkcsoportonként (burgonya, vöröshagyma, zöldség, gyümölcs) megállapíthatók legyenek.

Azokat a felvásárolt készleteket, amelyeknél a beszerzési ár vagy az előzők szerint meghatározott átlagos beszerzési ár nem állapítható meg, az év utolsó napján érvényes felvásárlási áron kell értékelni. Ebben az esetben tárolási költséget készletértékként vagy egyéb címen a mérlegbe felvenni nem szabad.

D)

Saját termelésű készletek értékelése

1. A saját termelésű készleteket (befejezetlen termelés, félkész és késztermékek) a mérlegben - a 6-9. pontokban foglalt kivételektől eltekintve - összességükben tényleges vagy norma szerinti közvetlen önköltségen kell értékelni.

Elszámolási egységár alkalmazása esetén a saját termelésű készletek értékelésének alapjául szolgáló önköltséget - az ágazati számlakeretek előírásától függően - meg kell bontani a készletek elszámolási egységáron számított értékére és a saját termelésű készletek értékelésének alapjául szolgáló önköltség, valamint az elszámolási egységáron számított érték közötti különbözetre (készletérték-különbözet). A normatív számvitelt vezető gazdálkodó szervezet a mérlegbe készletérték-különbözetet nem vehet fel.

2. A tényleges közvetlen költségeket - a tevékenységre érvényes önköltségszámítás rendjéről szóló rendeletben, illetve az ágazati számlakeretben meghatározott tartalommal - az éves átlag, vagy a második félévben előállított termékekre elszámolt vagy a norma szerinti összegben kell számításba venni.

Ha a gazdákodó szervezet folyamatosan készít utókalkulációt, akkor az utolsó utókalkuláció

(az év folyamán az utolsó kalkulációs időszakban előállított termékekről készített utókalkuláció) szerinti közvetlen költségeket veheti számításba.

3. A tárgyév első napján már meglevő teljes értékű saját termelésű készleteket, ha azokból az év folyamán termelés nem volt és átértékelésükre hatósági árváltoztatás vagy intézkedés miatt nem került sor, a mérlegben az évnyitó mérleg szerinti értékben kell szerepeltetni

4. A bérmunkában végzett befejezetlen teljesítmények értékelésénél csak a bérmunkát végeztetővel még el nem számolt tényleges (utókalkuláció szerinti) közvetlen költségeket szabad a mérlegben befejezetlen termelés címén figyelembe venni.

5. Az építőipar népgazdasági ágba sorolt gazdálkodó szervezeteknél

a) az ipari tevékenység keretében előállított saját termelésű készletek közvetlen önköltségét a 2. pontban foglalt előírásoknak megfelelően kell számításba venni; az ipari félkész és késztermékek értékelésének alapjául szolgáló önköltséget elszámolási egységárra és készletérték-különbözetre kell megbontani;

b) a befejezetlen építési és szerelési munkák tényleges közvetlen önköltségét az összes (befejezett és befejezetlen) építési és szerelési termelés tényleges közvetlen önköltsége - az ágazati számlakeretben előírt tartalom és számítás szerinti - arányos részének figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni:

ba) kalkulációs egységszintű költségelszámolás mellett a befejezetlen építési és szerelési munkák tényleges közvetlen önköltsége az analitikus nyilvántartások adatai alapján határozható meg, ha a kalkulációs egység szerinti építési és szerelési munkából kiszámlázás (befejezett termelés elszámolása) még nem volt;

bb) ha a kalkulációs egység szerinti építési és szerelési munka szakaszosan kerül elszámolásra, akkor az ilyen kalkulációs egység tényleges (befejezettként még el nem számolt) közvetlen önköltségéből a befejezett és a befejezetlen szakaszra jutó közvetlen önköltség a tárgynegyedévben befejezett szakaszokról kiállított számlák szerinti saját árbevétel és a tárgynegyedév végéig még el nem számolt (befejezetlen) szakaszokról felvett saját állományi leltárak értéke alapján arányosítással határozható meg;

bc) termelőegység-szintű költségelszámolás mellett a tárgynegyedév végi állományi leltárak szerinti befejezetlen saját építési és szerelési munkák elszámolási áron számított értékét módosítani kell a készletérték-különbözet arányos összegével; a készletérték-különbözet összegének arányát a tárgynegyedévben kiszámlázott és a tárgynegyedév végi befejezetlen (ki nem számlázott) építési és szerelési munkák elszámolási áron számított értéke alapján kell számítani;

c) a befejezetlen beruházási célú fővállalkozások közvetlen önköltségét résztevékenységenként, a résztevékenységekre vonatkozó előírások szerint kell megállapítani.

6. A mezőgazdasági ágazatokba sorolt gazdálkodó szervezeteknek

a) a növénytermelés befejezetlen termelését -az üvegházi növényállomány, a szőlő- és faiskolák befejezetlen termelése, valamint a betakarítatlan termékek kivételével - a ténylegesen felmerült közvetlen költségek alapján kell értékelni;

b) az üveg (fólia) alatt gondozott növények állományából

- a több évig termelésben maradó növények telepítési költségeit, valamint a következő év növénytermelése érdekében felmerült költségeket a közvetlen költségek összegében;

- a végtermék formájú árunövények (cserepes virág, szaporítóanyag-termelés, vágásra termelt virág, zöldségtermelés) - amelyekből az értékesítés, betakarítás megkezdődött - befejezetlen termelését a készültségi foknak megfelelő szűkített önköltségen (az üveg vagy fólia alatt termelt növényeknél az értékesítés során elért éves átlagos fedezeti összeggel csökkentett eladási áron) kell értékelni.

c) a szőlő- és faiskolák befejezetten termelését a készültségi foknak megfelelő szűkített önköltségen (az oltványoknál és a csemetéknél az értékesítés során elért éves átlagos fedezeti összeggel csökkentett eladási áron) kell értékelni;

d) a betakarítatlan szántóföldi növényeket az ágazatnál felmerült szűkített önköltségszintű költségen, a részben betakarítatlan szántóföldi növényeket a betakarításig felmerült szűkített önköltség területarányos összegében kell értékelni;

e) a keltetés befejezetlen termelését a keltetőgépben levő tojás nyilvántartási árán kell értékelni;

f) az erdei csemetekertek - beleértve a nem erdőművelési ágazatban termelt karácsonyfa telepek - befejezetlen termelését közvetlen önköltségen vagy közvetlen önköltség szintű elszámolási egységáron kell értékelni;

g) a melléktermékeket a gazdálkodó szervezet által kialakított elszámolási egységáron kell értékelni;

h) az előzőekben fel nem sorolt mezőgazdasági eredetű saját termelésű terményeket, termékeket (összességükben) tényleges szűkített önköltségen, a növendék, hizó- és egyéb állatokat összességükben tényleges élőtömeg szűkített önköltségen, a tenyész- és igásállatokat könyv szerinti értéken kell értékelni. A növénytermelésből, kertészeti termelésből származó termékek értékelésénél figyelembe vehető szűkített önköltség a minőségnek megfelelő érvényes hatósági árat vagy hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított termelői (felvásárlási) árat nem haladhatja meg.

ha) A tényleges szűkített önköltségben a közvetlen költségeket - a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások önköltségszámítási rendjéről szóló rendeletben foglaltak szerint - éves kalkulációs időszak esetén az éves átlag alapján a végleges tároló helyre történő szállítással bezárólag (a betakarítást követő műveletek: pl. kezelés, szárítás, manipulálás, tisztítás költségeit is magában foglalóan) kell figyelembe venni. A betakarítást követően, a IV. negyedévben elvégzett műveletek költségeit a ténylegesen felmerült összegben vagy az előző év IV. negyedévében végzett műveletek egységre jutó tényleges költsége alapján vagy a műveletre tervezett (kalkulált) összegben kell számításba venni.

hb) a főágazati általános költséget

- a tárgyévben felmerült összes ilyen költség összegének figyelembevételével (éves átlagos pótlékkulcs) vagy

- a tárgyév I-III. negyedévének tényszáma és az előző év IV. negyedévének tényszáma alapján (diktált pótlékkulcs) vagy

- az előző évi tényszámokon alapuló - az ágazati számlakeretben meghatározott feltételeknek megfelelő tartalommal készített - éves terv alapján (tervezett pótlékkulcs)

kell számításba venni.

7. Az erdőgazdálkodás ágazatba sorolt gazdálkodó szervezetek saját termelésű készleteik közül

- az alaptevékenység körébe tartozó termékeket - az erdei csemetekertek befejezetlen termelése, az üvegházi növényállomány, valamint a szőlő- és faiskolák befejezetlen termelése kivételével - a közvetlen önköltség szintjén kialakított elszámolási egységáron, termelési ágazatonként kiegészítve a készletre eső készletérték-különbözettel;

- a keltetés befejezetlen termelését a keltetőgépben levő tojás nyilvántartási árán

kötelesek értékelni.

8. A vízgazdálkodás népgazdasági ágba, a parkosítás, városi kertészet, temetkezés, valamint a kommunális szolgáltatás szakágazatba sorolt gazdálkodó szervezetek a termesztő telepeken levő virág, dísznövény és faiskola-állományt központilag meghatározott nyilvántartási áron kötelesek értékelni.

9. A számvitel és a statisztikai adatszolgáltatás egyszerűsített rendszerében működő gazdálkodó szervezetek saját termelésű készleteiket értékkel nem vehetik fel a mérlegbe.

E)

Egyéb eszközök és források értékelése

1. A megrendelőnek átadott (értékesített) termékek (áruk) és az elvégzett (kiszámlázott) szolgáltatások miatti követeléseket - beleértve az általános forgalmi adó miatti követelést is - szerződés szerinti áron, illetve a vevő (megrendelő) által elfogadott összegben kell a vevők (adósok) között a mérlegben kimutatni.

2. Az elfogadott és az egyeztetés alapján rendezett szállítókkal szembeni tartozásokat könyvszerinti értékben kell a mérlegben kimutatni.

3. A külföldi értékesítéssel kapcsolatos és az árbevételként már elszámolt tételekhez tartozó devizafuvar, jutalék és esetleges engedmények összegét a vevők (adósok), illetve a szállítók (hitelezők) között kell a mérlegbe felvenni.

4. Az úton levő készleteket (árukat), ha a teljesítés helye nem az eladó telephelye, az eladónak kell a C), illetve D) részben előírtak szerint értékelve a megfelelő készletféleségnél a mérlegbe felvenni. Ha a teljesítés helye az eladó telephelye, az úton levő készleteket (árukat) a szállító számlák (teljesítésről szóló értesítés és a szerződés szerinti érték) alapján a vevőnek kell a C) részben előírtak szerint értékelve a készletek között és a szállítók között is elkülönítve a mérlegbe beállítani.

5. A mérlegben csak olyan követelés szerepelhet, amelynek alapjául szolgáló teljesítés megtörtént, amelyet az adós nem kifogásolt, illetve az adós által kifogásolt követelést a gazdálkodó szervezet a tárgyévet követő év január 31-ig a bíróság előtt érvényesítette.

6. A kétessé vált (peresített és vitás) követeléseket a mérlegbe külön tételben kell beállítani.

7. A bíróság előtt érvényesített követelésnek minősül az olyan követelés, amelyet a gazdálkodó szervezet perlés (fizetési meghagyás) céljából a tárgyévet követő január 31-ig benyújtott.

8. Mindaddig, amíg a bíróság az érvényesített követelés tekintetében jogerős határozatot nem hozott, a gazdálkodó szervezet mérlegének az általa a perben elfoglalt álláspontot kell tükröznie (a felperes mérlegének a perben érvényesített összeget kell tartalmaznia; az alperes mérlege - ha a felperes követelését nem fogadta el - ezen a címen összeget nem tartalmazhat).

9. Ha a bíróság a perben jogerős határozatot hozott és az január 31-ig ismeretessé vált, a követelést (tartozást) mind a vevőnél (adósnál), mind a szállítónál (hitelezőnél) a jogerős határozatnak megfelelően kell a mérlegben szerepeltetni.

10. A 7-9. pontokban foglaltak szerint kell eljárni - az adóhatósági eljárás kivételével -az államigazgatási eljárás során és munkaügyi döntőbizottság által hozott határozatok tekintetében is.

11. A gazdasági bírság és eljárási költség összegét a jogerős határozat keltének időszakában (negyedévében) kell elszámolni.

12. Késedelmes fizetés esetén a késedelmi kamatot a késedelmes fizetés időszakában kell elszámolni.

13. Vitás követelésnek kell tekinteni minden olyan a munkavállalókkal (tagokkal) és egyéb magánszemélyekkel szembeni követelést, amelynek kiegyenlítése az időpont vagy összegszerűség tekintetében bizonytalan (az adós ismeretlen helyre távozott, a gazdálkodó szervezet kísérletet tett a behajtásra, de az sikertelen volt, jogerőre nem emelkedett kártérítési határozatokból adódó tartozások stb.)

14. Átmenő aktíva címén kötelező felvenni a mérlegbe az export árbevételként elszámolt tételek után járó, de nem igényelhető exporttámogatásokat.

15. A gazdálkodó szervezetek elhatározásuktól függően átmenő aktívaként, illetve passzívaként feltétel nélkül felvehetik mérlegükbe a külföldi pénzértékre szóló követelések és tartozások árfolyamváltozás miatti átértékelési különbözetét a pénzügyi teljesítés időpontjáig, továbbá átmenő passzívaként a peresített követeléseket a bíróság jogerős határozatáig.

16. A gazdálkodó szervezetek a következő költségeket akkor vehetik fel mérlegükbe átmenő aktívaként, illetve átmenő passzívaként, ha a tárgyévben ténylegesen felmerült költségek, illetve a tárgyévet követő években várhatóan felmerülő költségek összege jelentősen (legalább 10 %-kal) meghaladja az előző három év átlagában felmerült azonos költségek összegét és amennyiben az átmenő aktíva fizetésképtelenséget nem eredményez:

- alapítási és átszervezési költségek;

- fogyóeszközfelhasználás és -fenntartás költségei;

- állóeszközfenntartási költségek;

- az állóeszközök selejtezésével kapcsolatos ráfordítások;

- a készletek selejtezésével és leértékelésével kapcsolatos ráfordítások, továbbá

- a bérbeadott gépek és berendezések bérleti díja (legfeljebb a bérlet időtartamára elhatárolva)

A tárgyévben ténylegesen felmerült és az előző három év átlagát meghaladó többletköltségek - a bérbeadott gépek és berendezések bérleti díja kivételével - legfeljebb három évre határolhatók el, amelybe a mérlegkészítés éve is beletartozik. A költségelhatárolás ütemezését a gazdálkodó szervezet határozza meg.

17. A kutatási-kísérleti fejlesztés költségei -amennyiben a tárgyévben ténylegesen felmerült költségek az előző három év átlagában felmerült azonos költségek összegét jelentősen, legalább 10%-val meghaladják - átmenő aktívaként legfeljebb 4 évre elhatárolva vehetők fel a mérlegbe. A következő években várhatóan felmerülő többletköltségek fedezetére átmenő passzíva képezhető.

18. Az átmenő aktívákról és passzívákról az értékelés és az elhatárolás ütemezésének részletes számítását igazoló bizonylatot kell készíteni.

19. A gazdálkodó szervezet passzívaként elszámolt munkabér címén az ágazati számlakeretben kijelölt számla egyenlegével egyezően a mérlegbe kizárólag a tárgyidőszakot terhelő, de a munkavállalók részére még ki nem fizetett munkabérek összegét állíthatja be.

20. A külföldi valutát, devizát, devizahitelt, a külföldi pénzértékben nyilvántartott készleteket, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követeléseket és tartozásokat a Magyar Nemzeti Bank által közleményben közzétett, az év utolsó napján érvényes eladási vagy vételi árfolyamon átszámított forint értékben kell értékelni.

21. A gazdálkodó szervezet házipénztárának forint pénzkészletét a pénztárkönyvvel egyező értékben, valuta pénzkészletét az év utolsó napján érvényes vételi valutaárfolyamon átszámított forintértékben kell a mérlegbe felvenni.

22. A kötvényeket, részvényeket, váltókat névértéken kell a mérlegbe beállítani.

23. Az előzőekben fel nem sorolt egyéb aktívákat és passzívákat értelemszerűen az előző pontokban foglaltaknak megfelelően értékelve kell a mérlegbe beállítani.

F)

Alapok

A vagyonalapot és a tartalékvagyont könyv szerinti értékben kell a mérlegbe felvenni.

III. A MEGÁLLAPÍTOTT MÉRLEGEK HELYESBÍTÉSE

1. A megállapított mérlegek helyesbítésénél a következő alapelveket kell betartani:

a) a helyesbítésre csak önellenőrzés vagy a pénzügyi ellenőrzésen alapuló jogerős határozat (a továbbiakban együtt: ellenőrzés) alapján kerülhet sor;

b) a helyesbítésnél azokat az előírásokat kell alapul venni, amelyek a hiba elkövetésének időszakában érvényesek voltak;

c) az eredményt érintő helyesbítés következtében annak összegével megváltozik a helyesbítés időszakának eredménye;

d) a helyesbítő tételeket a hiba feltárása alkalmával úgy kell elszámolni, hogy az elszámolásokban jogcímüknek megfelelően szerepeljenek.

2. A mérleg megállapítását követően a szabálytalan mérleg, illetve könyvviteli nyilvántartások önellenőrzés által feltárt hibáit a feltárás, pénzügyi ellenőrzés esetén az azon alapuló jogerős határozat mérlegidőszakában - a hiba feltárásának negyedévében, legkésőbb a negyedévi könyvviteli zárlat alkalmával - kell a könyvviteli nyilvántartásban helyesbíteni.

3. Az ellenőrzés által feltárt hibák helyesbítésénél:

a) A közvetlen költségek vagy a tevékenységek általános költségeinek részét képező tételek helyesbítését (pl. anyagköltség, társadalombiztosítási járulék) a központi irányítás költségei között kell elszámolni, az ilyen tételek miatt a saját termelésű készletek értékét nem szabad megváltoztatni.

b) Amennyiben az ellenőrzés által tett megállapítások miatt az állóeszközök mérlegben felvett értékét kell helyesbíteni, akkor emiatt az értékcsökkenési leírás költségként elszámolt összegét módosítani nem kell.

c) Az a) pontban foglaltak kivételével a költségeket, különféle ráfordításokat és különféle bevételeket módosító megállapítások esetén az olyan tételekkel (pl. hibás összegben elszámolt átmenő aktívák vagy átmenő passzívák), amelyeket a hiba elkövetését követő évben, de az ellenőrzést megelőzően az előírásszerű könyvviteli elszámolások során helyesbítettek, a helyesbítés időszakának elszámolását külön tételben módosítani nem kell.

d) Az értékesítés árbevételét módosító megállapítások esetében az értékesítés árbevételét módosító tételeket és az azokhoz kapcsolódó összegeket (általános forgalmi adó, fogyasztási adó, fogyasztói árkiegészítés) is helyesbíteni kell. Kivételt képez ez alól, ha a teljesítés a hiba feltárásának időpontjáig megtörtént és az árbevétel az előírások szerint elszámolható. Ez utóbbi esetben az értékesítés árbevételét nem, az ahhoz kapcsolódó összegek közül pedig csak azokat kell helyesbíteni, amelyek megváltoztak.

4. Az ellenőrzés során feltárt hibák miatti késedelmi, önellenőrzési pótlékot és bírságot - beleértve a 6. pont alapján megállapított ilyen összegeket - az önellenőrzés esetén az önellenőrzés által feltárt hibák helyesbítéséről vezetett nyilvántartás alapján, a pénzügyi ellenőrzés esetén az azon alapuló jogerős határozat alapján a feltárás (jogerőre emelkedés) negyedévében, legkésőbb a negyedévi könyvviteli zárlat alkalmával, az ágazati számlakeretekben foglalt előírások szerint kell elszámolni.

5. Az ellenőrzés által a 2. és 3. pontokban foglaltak szerint feltárt hibák miatti összegek, valamint a 4. pontban foglaltak szerinti késedelmi pótlék és bírság figyelembevételével meg kell határozni a tárgyév eredményét módosító - külön a javító és külön a rontó - összegeket és azokat a hiba feltárásának negyedévében, legkésőbb a negyedéves könyvviteli zárlat alkalmával az ágazati számlakeretekben foglaltak szerint nyilvántartásba kell venni.

6. Amennyiben az ellenőrzés olyan számítási hibát állapít meg, amely a megállapított mérleg eredményét nem érinti (pl. Eredményelszámolás mérlegmelléklet), akkor a helyesbítést közvetlenül vagyonalappal (tartalékvagyonnal) szemben kell elszámolni.

7. Amennyiben az ellenőrzés visszamenőlegesen több évre állapít meg szabálytalan mérleget, illetve tár fel könyvviteli nyilvántartási hibákat, akkor az 1-6. pontban foglaltak szerint kell eljárni úgy, hogy a helyesbítés összegét az 1/b) pontban foglaltak figyelembevételével az egyes évekre külön-külön kell számítani.

8. A mérleg ellenőrzés alapján történő helyesbítését legfeljebb 5 évre visszamenőleg kell elvégezni.

9. Az önellenőrzésen alapuló mérleghelyesbítés nem mentesít az illetékes adóhatóság pénzügyi ellenőrzésétől.