62/1987. (XII. 7.) PM rendelet

a sorsjátékokról és az ajándéksorsolásról

Az egyes jövedékeknek forgalmi adóvá és illetékké alakítása tárgyában hozott 67/1951. (III. 10.) MT rendelet 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

Sorsjáték

1. §

Sorsjáték az a rendezvény, amely során meghatározott pénzösszegért tanúsítványt (jegyet, szelvényt stb.) (a továbbiakban: sorsjegy) vásárolva, a véletlenszerűen kihúzott sorsjeggyel előre meghatározott anyagi értéket képviselő nyereményhez lehet jutni. Az értékesített sorjegyek sorsolásban való részvételét és a résztvevők esélyegyenlőségét biztosítani kell.

2. §

Magánszemély - ideértve a magánszemélyek társaságait is - sorsjátékot nem rendezhet

3. §

(1) Sorsjáték - az e rendeletben meghatározott kivételekkel - a Vám- és Pénzügyőrség illetékes szervének engedélyével rendezhető.

(2) A sorsjáték engedélyezése a sorsolás helye szerint illetékes vámhivatal - Budapesten a 6. számú Vámhivatal* - hatáskörébe tartozik, ha[1]

a) a kibocsátott sorsjegy száma az 1000 db-ot vagy összes értéke a 25 000 Ft-ot nem haladja meg, de a rendezvény helyszínén kívül is árusításra kerül,

b) a kibocsátott sorsjegyek száma 1000 és 5000 db között, vagy összes értéke 25 000 és 10 000 Ft között van.

(3) A sorsjáték engedélyezése a Vám- és Pénzügyőrségnek a sorsolás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) parancsnoksága (a továbbiakban: illetékes megyei parancsnokság) hatáskörébe tartozik,

a) ha a kibocsátott sorsjegyek száma az 5000 db-ot vagy összes értéke a 100 000 Ft-ot meghaladja;

b) a kibocsátott sorsjegyek számára vagy összes értékére tekintet nélkül, ha a nyeremények fogyasztói áron számított értéke kisebb, mint a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 50%-a.

(4) Nem kell pénzügyi hatósági engedély az olyan sorsjátékhoz, amelynél a kibocsátott sorsjegyek száma az 1000 db-ot vagy összes értéke a 25 000 Ft-ot nem haladja meg, ha a sorsjegyeket csak a rendezvény helyszínén jelenlevők között árusítják, és a nyeremények fogyasztói áron számított értéke több, mint a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 50%-a.

(5) A rendező szerv a sorsjegyek számának és értékének megjelölésével a nem engedélyköteles sorsjátékot is köteles a vámhivatalhoz bejelenteni 10 nappal a játék lebonyolítása előtt. Az illetékes vámhivatal a lebonyolítást ellenőrizheti.

4. §

(1) Nem lehet sorsjáték rendezésére engedélyt adni, illetve nem lehet a sorsjátékot megrendezni:

a) ha a nyeremények fogyasztói áron számított értéke kisebb, mint a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 50%-a és a benyújtott kérelemből nem lehet megállapítani, hogy a különbözetet közérdekű célra fordítják.

b) ha a sorsjáték megrendezése jogszabályba ütközik.

(2) A pénzügyminiszter engedélye nélkül "borítékos sorsjegy", "totó", "lottó" elnevezést használni, az Országos Takarékpénztár által lebonyolított sorsjátékra (borítékos sorsjáték, totó, lottó) jellemző lebonyolítási módszert alkalmazni, valamint pénzt vagy értékpapírt sorsolni a sorsolás keretében nem szabad.

5. §

(1) A sorsjáték engedélyezése iránti kérelmet a sorsolás meghirdetésének tervezett időpontjánál legalább 60 nappal korábban kell benyújtani.

(2) A kérelemhez játéktervet kell mellékelni.

A játéktervben fel kell tüntetni:

a) a sorsolás helyét és tervezett időpontját,

b) a sorsjátékban részvételre jogosító sorsjegyek (tombolajegyek, egyéb befizetési igazolások stb.) darabszámát, sorszámát és értékét,

c) a sorsjáték költségelőirányzatát,

d) a nyeremények megjelölését és azok fogyasztói áron számított értékét,

e) a sorsolás lebonyolításának módját és a rendező szerv részéről a lebonyolításért felelős személy nevét, foglalkozását és lakóhelyét,

f) a sorsjáték feltételeinek, valamint eredményének tervezett közlési módját, idejét,

g) a nyertes sorsjegyek beváltásának módját.

6. §

(1) A sorsjáték engedélyezéséről, illetve az engedély megtagadásáról a kérelmezőt írásban kell értesíteni. Az engedély egy másolati példányát meg kell küldeni az engedélyezés székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi illetékhivatalnak (megyei, városi adó- és illetékhivatalnak), az illetékes megyei parancsnokság hatáskörébe tartozó engedélyezésnél az illetékes vámhivatalnak is.

(2) Az illetékes megyei parancsnokság hatáskörébe tartozó engedélyezés esetében a sorsolás lebonyolításánál az állami közjegyző közreműködése kötelező.

7. §

(1) Az engedélyezett játéktervben foglaltaktól eltérni nem lehet.

(2) A sorsolás helye szerint illetékes vámhivatal ellenőrzi a sorsolás játékterv szerinti lebonyolítását.

(3) Ha a sorsjátékot nem a játéktervnek megfelelően bonyolítják le, a pénzügyőr a sorsjáték folytatását felfüggesztheti.

(4) A sorsjáték ellenőrzéséért - a sorsolás megkezdése előtt - a rendező szerv sorsolásonként 300 Ft ellenőrzési díjat köteles fizetni. Több napig tartó sorsolásnál az ellenőrzési díjat naptári naponként kell megfizetni.**[2]

8. §

(1) Az engedélyhez kötött sorsolást a vámhivatal kiküldötte és a 6. § (2) bekezdése értelmében állami közjegyző jelenlétében kell megtartani.

(2) A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a sorsolás helyét, időpontját, a sorsolás lebonyolításáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét, a sorsolás módját, a nyertes sorsjegyek számjeleit és az azokhoz tartozó nyereményeket. A jegyzőkönyvet a sorsolásért és ellenőrzésért felelős személyek kötelesek aláírni.

9. §

(1) A nyertes sorsjegy számokat és a hozzájuk tartozó nyereményeket a jóváhagyott játéktervben meghatározott módon és időben nyilvánosságra kell hozni.

(2) A kisorsolt nyeremények a nyilvánosságra hozatal időpontját követő 60 napon belül vehetők át. Az átvétel lehetőségének megfelelő biztosítása a sorsjáték rendezőjének a feladata.

(3) A kisorsolt nyereményt a nyertes sorsjegy felmutatójának kell átadni.

10. §

(1) A sorsolásról - annak befejezését követő 90 napon belül - végelszámolást kell készíteni és azt meg kell küldeni a sorsjátékot engedélyező hatósághoz. A végelszámolásban fel kell tüntetni a kibocsátott és az eladott sorsjegyek számjeleit, a kisorsolt, a nyerteseknek átadott, továbbá a 9. § (2) bekezdésében megjelölt határidőben át nem vett nyereményeket. Az 5000 Ft-ot meghaladó nyereményértéknél a nyertes nevét és személyi adatait is fel kell tüntetni. A végelszámolást a sorsjátékot rendező szerv vezetője és a számviteli rendjéért felelős dolgozó írja alá.

(2) A sorsolást követően az el nem adott sorsjegyeket értékcikként kell megőrizni, majd - az (1) bekezdésben említett végelszámolás készítésével egyidejűleg - meg kell semmisíteni; az ezzel járó feladatok ellátására a rendező szerv esetenként háromtagú bizottságot köteles kijelölni. A bizottságnak hivatalból tagja a szerv számviteli rendjéért felelős dolgozója. A megsemmisítést az illetékes vámhivatal kiküldöttjének ellenőrzése mellett kell végrehajtani; a megsemmisítés helyéről és időpontjáról a vámhivatalt előzetesen írásban értesíteni kell. A sorsjegyeket elégetéssel vagy a sorsjegy anyagától függő egyéb megfelelő módszerrel kell megsemmisíteni.

(3) A sorsjegyek megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az el nem adott sorsjegyek számjeleinek felsorolását, megsemmisítésének helyét, időpontját, módját, a (2) bekezdésben említeti bizottság tagjainak és a vámhivatal kiküldöttének nevét. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a vámhivatal kiküldötte köteles aláírni.

(4) A jegyzőkönyvet a rendező szerv 5 évig köteles megőrizni.

11. §

A rendelet hatálya nem terjed ki a pénzügyminiszter által külön szabályozott módon - az Országos Takarékpénztár szervezésében - lebonyolított nyereménybetétsorsolásra, sportfogadásra (totóra), lottóra, borítékos sorsjátékra, valamint az 5-10. § hatálya nem terjed ki a 3. § (4) bekezdésében meghatározott sorsjátékra.

Ajándéksorsolás

12. §

(1) Az a jogi személy vagy magánszemély -ideértve a magánszemélyek társaságait is - aki bevétel elérése érdekében, rendszeresen, saját nevében értékesítést végez, saját tevékenységéhez kapcsolódóan engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le külön díjfizetéshez nem kötött:

a) vásárlással egybekötött olyan ajándéksorsolási akciókat, amelyekben a vásárló meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor kapott tanúsítószelvény alapján vesz részt a sorsolásban,

b) a fogyasztási szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban rendezett ajándéksorsolásokat, végül

c) egyéb, nem az a) és b) pontokban szereplő ajándéksorsolásokat (pl. belépőjegyek, utazási bérletszelvények, stb. vásárlásához kapcsolódóan rendezett ajándéksorsolások).

(2) A külön díjfizetéshez nem kötött ajándéksorsolások megrendezését a sorsolás megkezdése előtt tíz nappal be kell jelenteni a tevékenység helye szerint illetékes vámhivatalhoz.

(3) A vámhivatal a sorsolás lebonyolítását ellenőrizheti.

13. §

A nyertes kérésére a sorsjátékot rendező szerv köteles a nyereményről annak jogcímét és forintösszegét tanúsító igazolást adni.

14. §

(1) Ez a rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően szervezett sorsjáték és ajándéksorsolás esetében kell alkalmazni.

(2) Az 1986. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 9/1986. (IV. 11.) PM rendelet 44. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Illetékmentes a társadalmi szervezet vagy művelődési otthon által szervezett, engedélyhez nem kötött sorsjáték nyereménye."

Dr. Medqyessy Péter s. k.,

pénzügyminiszter