9/1986. (IV. 11.) PM rendelet
az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény végrehajtásáról
Az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével egyetértésben - a következőket rendelem.
(A 3. §-hoz)
Az illetékkötelezettség keletkezése
1. §
(1) Az illetékkötelezettség keletkezése tekintetében az állampolgárok ingatlantulajdonát szabályozó rendelkezések alapján megkívánt, a fél által kiállított nyilatkozatnak az illetékes szakigazgatási szerv által történt záradékolása nem tekinthető hatósági jóváhagyásnak.
(2) A felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik.
(A 7. §-hoz)
Az öröklési illeték tárgya
2. §
(1) Az öröklési illeték tárgya a haláleset folytán történt vagyonszerzés: az örökség - ide értve a haszonélvezeti jog megváltását is -, a hagyomány, a meghagyás alapján történt vagyonszerzés, a kötelesrész szerzése, valamint a halál esetére szóló ajándékozás.
(2) Az örökhagyó rendelkezése folytán a hagyatékból harmadik személynek juttatott vagyontárgyat, mint az örökhagyóról közvetlenül a harmadik személyre átszállott hagyományt kell illeték alá vonni. Az ilyen vagyontárgy értékét az örökség (hagyomány) illetékének alapjául szolgáló érték megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni (le kell vonni).
(3) Az öröklési illeték kiszabásakor öröklési illeték alá kell vonni az ajándékozásból származó szerzeményeket is:
a) az örökhagyó által még életében ingyenesen adott olyan vagyontárgyat, amelynek értékét a szerző örökrészéhez hozzá kell számítani;
b) az olyan ajándékozásból származó vagyonszerzést, amely ajándékozás teljesítése az ajándékozó haláláig függőben van.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti ajándékozás után kiszabott illetéket az öröklési illetékből le kell vonni.
(5) A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállott, de neki még át nem adott örökséget (hagyományt) is, kivéve ha a halál időpontjában az öröklésre való joga már megszűnt. Az örökhagyóra szállott örökség után ebben az esetben külön meg kell fizetni az öröklési illetéket az első és a további örökhagyó közötti rokonsági viszonynak megfelelően. Ezt az illetéket az örökösök örökrészeik arányában kötelesek megfizetni.
(6) Nem tárgya az öröklési illetéknek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett olyan vagyoni értékű jog, amely a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra (öröklésre) tekintet nélkül marad fenn.
Lemondás az örökléstől, az az örökség visszautasítása
3. §
(1) Az öröklésről történt visszteher nélküli lemondás (Ptk. 603. §) nem esik vagyonszerzési illeték alá. Az örökhagyóval szemben visszteher ellenében történő lemondás esetében pedig - a visszteher értékének alapulvételével - ajándékozási illetéket kell fizetni.
(2) Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja (Ptk. 674. §).
Rendelkezés a megnyílt örökségről, hagyatéki osztályos egyezség
4. §
(1) Annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyaték tárgyalása során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem lehet. Az így átengedett örökséget vagy egy részét megszerző más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha az átengedés visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni.
(2) Nem mentesül az örökös az öröklési illeték alól, ha örökségét vagy egy részét még a hagyaték közjegyzői átadása előtt elidegeníti.
(3) Ha az ingatlan hagyatékot vagy egy részét az azt terhelő adósság fejében az örökhagyó hitelezője veszi át, az átvett rész után öröklési illetéket nem lehet kiszabni. Ilyen esetben a hagyatéki hitelező terhére visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni; ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a hagyatéki hitelező egyben az örökhagyó örököse is.
(4) Ha az örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között osztályos egyezséget kötnek, mindegyik csak a neki jutott örökrész értéke után járó öröklési illetéket köteles megfizetni. Az az örökös azonban, aki az osztály alapján a hagyatékból a törvény vagy végrendelet szerint ráesőnél nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészén felül átvett rész értéke után visszterhes vagyonátruházási, az az örökös pedig, aki a vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedte, öröklési illetéket köteles fizetni.
Az ajándékozási illeték tárgya
5. §
(1) Az ajándékozási illeték tárgya:
a) ingatlan ajándékozása,
b) ingó ajándékozása,
c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, átengedése vagy ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 100 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az illetékhivatalhoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 18. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.
(3) Ha valaki a vele szerződő féltől különböző harmadik személy részére köteles ingyenes szolgáltatást teljesíteni, nem a szolgáltató és a szolgáltatásban részesülő fél, hanem a szolgáltatást meghagyó és a szolgáltatásban részesülő fél között jön létre az ajándékozás.
(4) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ajándékozás tárgyául szolgáló ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák.
(5) Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni.
(A 8. §-hoz)
Az öröklési és az ajándékozási illeték alapja
6. §
(1) Az örökség és ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyonnak a (2) és (4) bekezdésben foglaltak szerint csökkentett forgalmi értéke.
(2) A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást (Ptk. 677. §), illetőleg a2 ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetőleg megajándékozottra eső részét. A hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. A használati jogból álló terheket a Tv. 52. §-a szerint kell számításba venni. Ilyen esetben a forgalmi értéket a 8. § (4) bekezdése szerint kell megállapítani.
(3) Az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös (hagyományos), illetőleg a megajándékozott köteles igazolni. Az örökhagyó eltemettetésének szokásos költségei azonban bizonyítás nélkül is elfogadhatók.
(4) Ha a hagyatékban, ajándékban gépjármű is van, ennek értékét az egyéb hagyaték, ajándék tiszta értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni (le kell vonni). A gépjárművet terhelő haszonélvezeti jogot is a 8. § szerint kell számításba venni.
(5) A megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után - ide nem értve az ajándékot terhelő használati jogot - visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.
7. §
(1) A kiadni rendelt kötelesrész értékét a kiadásra kötelezett örökös öröklési illetékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni (le kell vonni). Az az örökös, aki a kötelesrészre jogosult követelését pénzzel vagy más ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási, a kötelesrészre jogosult pedig öröklési illetéket köteles fizetni.
(2) Ugyanarra az örökösre ugyanabból a hagyatékból szállott vagyontárgyak értékét az illeték kiszabásánál akkor is össze kell számítani, ha az örökös a reá szállott vagyontárgyak egy részét később kapja meg.
(3) Ha ugyanaz az ajándékozó ugyanannak a megajándékozottnak egy éven belül többször ajándékoz - ide értve azt is, hogy egy ingatlannak több hányadrészét külön szerződésekkel ruházza át -, ezeknek az ajándékoknak az értékét a későbbi ajándékozási illeték alapjának megállapításánál össze kell számítani. A korábbi ajándékozásért kiszabott illetéket a későbbi ajándékozás után fizetendő illetékből le kell vonni.
(4) Ha egy ajándékozási szerződéssel több ajándékozó ajándékoz közös tulajdonban lévő dolgot, az ajándékozási illeték alapját minden egyes ajándékozótól származó ajándék értékének figyelembevételével külön-külön kell megállapítani.
A haszonélvezet, a használat öröklésének és ajándékozásának illetéke
8. §
(1) Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak a Tv. 52. §-a szerint számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy részére biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát.
(3) A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módon kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat öröklése vagy ingyenes alapítása mentes az illeték alól, vagy nem tárgya az öröklési, ajándékozási illetéknek.
(4) A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott (átszállt) vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak a Tv. 52. §-a szerint számított értéke közötti különbözet
9. §
(1) Az örökhagyó halálának időpontjában, illetőleg az ajándékozáskor fennálló állapot szerint kell megállapítani, hogy az örökös, illetőleg a megajándékozott az illeték mértéke szempontjából melyik csoportba tartozik.
(2) Az öröklési vagy az ajándékozási illeték alá eső lakástulajdon értékét a fizetendő illeték kiszámításánál, egyéb illetékköteles vagyon esetében ennek értéke előtt, de egyébként ezzel együtt kell számításba venni.
(A 9-10. §-hoz)
10. §
(1) A Tv. 9. § (1) bekezdése b) pontjának és 10. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása szempontjából a takarékbetéttel egy tekintet alá esik a csekkszámlabetét, az utazási számla, a devizaszámla, az átutalási betétszámla és a külföldiek zárolt forintszámlája.
(2) A Tv. 9. §-a (1) bekezdésének f) pontjában említett esetben az örökös a lemondást a lakásügyi hatóság elfogadó nyilatkozatával köteles igazolni.
(3) A Tv. 9. §-a (1) bekezdésének g) pontjában említett 500 000 forint ingatlan értéken a túlélő házastárs haszonélvezetével vagy használatának jogával terhelt hagyatéki ingatlan (ingatlanrész) forgalmi értékét kell érteni. Ha ez az érték az 500 000 forintot meghaladja, illetéket csak az 500 000 forinton felüli rész után kell fizetni.
(4) A Tv. 9. §-a (1) bekezdésének g) pontja alkalmazásában több, különböző rendeltetésű hagyatéki ingatlan (ingatlan rész) haszonélvezetének, használata jogának öröklése esetén az egyes ingatlanok (ingatlan részek) forgalmi értékét külön-külön kell számításba venni.
(5) A Tv. 9. § (1) bekezdésének i) pontjában említett lakóházépítési szándékáról az örökös a hagyaték tárgyalásakor vagy ennek hiányában a jogerős hagyatékátadó végzés kézbesítését követő 30 napon belül az illetékhivatalnál nyilatkozhat. Az örökösnek a lakóház felépítését legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül kell az illetékhivatalnál a használatbavételi engedéllyel igazolnia.
(6) A Tv. 9. §-ának (5) bekezdésében említett esetben, ha az ingatlan egyéni használatba került, vagy helyébe az örökös csereingatlant kap, az örökösnek ezt a körülményt - a bekövetkezéstől számított 15 napon belül - az illetékhivatalhoz be kell jelentenie, és az illetéket az általános szabályoknak megfelelően ki kell szabni.
11. §
A Tv. 10. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett lakóház építését a megajándékozottnak legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül kell az illetékhivatalnál a használatbavételi engedéllyel igazolnia.
(A 12. §-hoz)
A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja
12. §
(1) A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző a - Tv. 52. §-a szerint számított -haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezet, használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket.
(2) Ha az ingatlant az átruházását megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik, ez esetben a haszonélvezet, használat illetékmentes. A tulajdonszerző ilyenkor is az (1) bekezdés szerint csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a tulajdonszerzőt és a haszonélvezet, használat jogának szerzőjét terhelő illeték alapját a 8. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell megállapítani.
(A 13. §-hoz)
13. §
A Tv. 13. §-ának (5) bekezdésében említett adásvételnél a vevő a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni.
(A 16. §-hoz)
14. §
A gépjármű tulajdonjogának meghatározott hányada megszerzése esetén - ide értve a haszonélvezeti jog szerzését is - a megszerzett tulajdoni hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.
(A 18. §-hoz)
15. §
(1) A Tv. 18. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében említett lakóház felépítését a szerző félnek legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül kell az illetékhivatalnál használatbavételi engedéllyel igazolnia.
(2) A Tv. 18. §-a (1) bekezdésének c) pontjában említett esetben, ha a csereingatlan a kisajátítottnál értékesebb, vagy ha a megszerzett ingatlan forgalmi értéke a kártalanítási összeget, illetőleg ennek a vevőre eső arányos részét meghaladja, az illetékmentesség a többletre nem terjed ki.
(3) A Tv. 18. §-a (1) bekezdésének d) pontjában említett ingatlanvásárlás esetén a vevő a kisajátítási eljárás lefolytatására illetékes tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve nyilatkozatával köteles igazolni, hogy helye lett volna kisajátításnak arra a célra, amelynek megvalósítása érdekében az ingatlant tőle megvásárolták.
(A 19. §-hoz)
A hagyaték (vagyonátszállás) bejelentése a közjegyző által
16. §
(1) Ha a hagyatékot közjegyző adja át, az illetékkiszabás végett a közjegyző köteles bejelenteni az illetékhivatalnak.
(2) A hagyaték bejelentése céljából a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül az illetékes illetékhivatalnak küldi meg. A végzéshez csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyaték tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített teljes másolatát.
(3) Az (1)-(2) bekezdést kell alkalmazni a póthagyatéki eljárásban keletkezett hagyatékátadó végzés megküldésére is.
A hagyaték bejelentése az örökös által
17. §
(1) Valamennyi örökös külön-külön köteles "Hagyatéki kimutatás" nyomtatványon az örökhagyó halálától számított 30 napon belül, az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes illetékhivatalnak az örökölt ingóságokról bevallást adni, ha ezekkel kapcsolatban a közjegyző a hagyatéki eljárást hivatalból megindítani nem köteles, valamint a Tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontja szerinti illetékmentesség feltételei nem állnak fenn. Erre a kötelezettségre a halálesetet követő meghallgatás, illetve leltározás során meghallgatott örököst a helyi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, megyei városi hivatala figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetés megtörténtét az eljárás során az iraton fel kell tüntetni.
(2) Ha a hagyatéki kimutatásba bejegyzett adatok a köztudomással vagy az illetékhivatal tudomásával ellentétesek, az illetékhivatal jogosult azokat felülvizsgálni és ezzel kapcsolatban ellenőrzést végezni. Erre a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló rendelkezések az irányadók.
(3) Ha a hagyatéki eljárást sem hivatalból, sem kérelemre nem kell megindítani, a közjegyző a hozzá beterjesztett hagyatéki kimutatást az illetékes illetékhivatalnak továbbítja.
Az ajándék és a visszterhes vagyonszerzés bejelentése
18. §
(1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) tartalmazó szerződést (okiratot) illetékkiszabás céljából a földhivatalhoz kell bejelenteni. A bejelentést az ingatlannyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, vagy bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Tv. 58. §-át kell alkalmazni.
(2) A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet - a 82. § (1)-(2) bekezdésében említett esetek kivételével - a szerző felek közvetlenül az illetékhivatalnak (84. §) kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az illetékhivatal illetékmentesen hitelesíti.
(3) Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az illetékhivatal (84. §) az ügyfélnek igazolást köteles adni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben említett bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes.
19. §
A földhivatal illetékkiszabás céljából az ingatlannyilvántartási bejegyzésről szóló határozatot és a bejegyzés alapjául szolgáló szerződést (okiratot) és ennek hiteles másolatát, valamint az illeték kiszabásához szükséges - rendelkezésre álló - egyéb iratokat megküldi az illetékhivatalnak, függetlenül attól, hogy a vagyonszerzés illetékköteles vagy illetékmentes.
(A 20. §-hoz)
20. §
(1) Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha az ügyfél a kérelmét a hatáskörrel nem rendelkező szervhez nyújtja be, vagy ha az államigazgatási szerv a kérelmet elutasítja.
(2) Ha ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, az illetéket ismét meg kell fizetni.
(3) Nem tárgya az államigazgatási eljárási illetéknek az olyan eljárás, amelyért díjat kell fizetni.
(A 21. §-hoz)
Az eljárási illeték alapja
21. §
(1) Az értékhez igazodó államigazgatási eljárási illeték alapja - a 46. §-ban foglalt kivétellel -az eljárás tárgyának az eljárás megindítása időpontjában fennálló értéke.
(2) Az eljárás tárgyának, illetőleg az eljárás tárgya értékének megváltozása esetén, ha az eljárásért fizetett illetéknél több jár, a különbözetet meg kell fizetni.
(3) Nincs helye az illeték leszállításának vagy visszatérítésének, ha az illeték fizetésére kötelezett az eljárás tárgyát, illetőleg az eljárás tárgyának értékét úgy változtatja meg, hogy ennek folytán az érték csökken.
A becsületsértés és a magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke
22. §
A becsületsértés és a magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 200 forint, a fellebbezés, illetőleg a kifogás illetéke 400 forint.
Az állampolgársággal kapcsolatos eljárás illetéke
23. §
(1) A honosításra, illetőleg visszahonosításra, valamint a magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás illetéke 300 forint,
(2) Az állampolgárságból történő elbocsátás illetéke 8000 forint.
(3) Magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez annak tanúsításáért, hogy a házasságkötésnek; a magyar jog szerint nincs akadálya, 200 forint illetéket kell megfizetni.
(4) Nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges olyan igazolás alól felmentése, amely tanúsítja, hogy a házasságkötésének személyes joga szerint nincs akadálya, 300 forint illeték alá esik.
Jogszabályról és joggyakorlatról kiállított bizonyítvány illetéke
24. §
Az igazságügyminiszter által külföldi használatra az ország területén hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályról kiállított bizonyítvány illetéke annyiszor 100 forint, ahány jogszabály szakaszról (§-ról) a bizonyítványt kiállították. A joggyakorlatról kiállított ilyen bizonyítvány illetéke 200 forint
A meghatalmazás illetéke
25. §
(1) Meghatalmazást igazoló iratnak az államigazgatási eljárásban történő felhasználásáért 50 forint illetéket kell fizetni.
(2) A jogsegélyszolgálat ellátására szóló meghatalmazás felhasználása illetékmentes.
Egyesület nyilvántartásba vételének illetéke
26. §
Egyesületnek a törvényességi felügyeletet ellátó szerv által történő nyilvántartásba vételéért 200 forint illetéket kell fizetni. Többszörös nyilvántartásba vétel esetén az illetéket minden egyes nyilvántartásba vétel után külön kell megfizetni.
A másolat és kivonat illetéke
27. §
(1) Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke - ha e rendelet kivételt nem tesz - az első oldal után 15 forint, minden további megkezdett oldal után magyar nyelvű másolat esetében 10 forint, idegen nyelvű másolat esetében 15 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 10 forint.
(2) Az eredeti jegyzőkönyvvel egyidejűleg átütéssel készült jegyzőkönyv-másolat illetéke oldalanként 5 forint, de legalább 25 forint.
(3) Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni.
(4) Illetékmentes az a hitelesített vagy nem hitelesített másolat, amely illetékmentes eljáráshoz szükséges.
28. §
A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt, vagy azt kiegészítik, 25 forint illeték alá esik.
A fordítás illetéke
29. §
(1) Az eljáró hatóság által készített fordítás illetéke oldalanként 50 forint.
(2) Illetékmentes:
a) az a fordítás, amelynek elkészítéséért díjat kell fizetni;
b) a 63. §-ban felsorolt illetékmentes eljáráshoz szükséges irat fordítása.
A hitelesítés illetéke
30. §
(1) Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke - ha jogszabály kivételt nem tesz -:
a) másolat, kivonat vagy fordítás első oldala után 50 forint, minden további megkezdett oldala után 20 forint;
b) iraton levő aláírás után aláírásonként 50 forint;
c) külföldi használatra szánt iraton levő aláírásnak valamely igazságügyi hatóság vezetője által történő hitelesítés esetében minden aláírás után 100 forint; az ilyen hitelesítésnek az igazságügyminiszter által történő felülhitelesítése, valamint aláírásnak a külügyminiszter által történő hitelesít se, felülhitelesítése 150 forint; ha a külügyminiszter a külföldön történő felhasználás céljából kiállított anyakönyvi kivonaton levő aláírást hitelesíti 300 forint;
d) a társasági szerződés, továbbá kereskedelmi vagy ipari cég aláírása után aláírásonként 25 forint.
(2) Illetékmentes:
a) a 18-19. §-ban említett irat hitelesítése, valamint
b) az a hitelesítés, amelyért díjat kell fizetni.
(3) Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 20 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, másolat és fénymásolat hitelesítéséért is.
Az állami levéltár által készített másolat illetéke
31. §
(1) Az állami levéltár által készített egyszerű vagy hiteles másolatért az alábbi illetéket kell fizetni:
a) az 1867. év előtti időből származó iratról kiállított másolat után oldalanként 60 forintot,
b) az 1867. évből vagy ennél későbbi időből származó iratról kiállított másolat után oldalanként 20 forintot, de legalább 25 forintot.
(2) Az ügyfél által készített másolatnak és fénymásolatnak a levéltár által történő hitelesítéséért oldalanként 20 forint illetéket kell fizetni.
(3) Az állami vagy felekezeti anyakönyvi másodpéldányokból anyakönyvi kivonat kiállítása esetében az (1), illetőleg a (2) bekezdés szerinti illetéket kell fizetni.
(4) Állami levéltárban őrzött irat alapján kiállított, tényt, körülményt igazoló irat kiadása iránt indított eljárásban az általános tételű eljárási illetéket kell fizetni.
(5) A külföldi célra kért másolatot illeték fizetése nélkül kell kiállítani. Egyebekben a 78. §-ban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
Az iskolai bizonyítványmásolat, -másodlat illetéke
32. §
Iskolai bizonyítvány - ide értve a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is - másolatának, másodlatának kiállításáért 200 forint illetéket kell fizetni.
Az útlevél és egyéb útiokmány kiadásával, valamint a kivándorlási engedéllyel kapcsolatos eljárás illetéke
33. §
(1) A szolgálati útlevél és a magánútlevél illetéke - ide értve az útlevél érvényének meghosszabbítását és az ismételt kiutazás engedélyezését is - kiutazási engedélyenként 350 forint.
(2) A kishatárforgalomban szükséges határátlépési engedély és az ismételt kiutazási engedély illetéke 100 forint.
34. §
(1) A kivándorlási engedélynek, valamint a külföldön élő útlevelének illetéke 1000 forint.
(2) A kivándorlási engedély, illetőleg a végleges külföldi letelepedésre jogosító magánútlevél esetében az ország területének elhagyására meghatározott időtartam meghosszabbításáért 500 forint illetéket kell fizetni.
(3) Az (1) bekezdésben említett útiokmányhoz adott kiutazási engedély illetéke 350 forint.
35. §
(1) Az útlevél és az egyéb útiokmány soron kívüli kiadásáért, valamint az útlevélhatóságnak az útlevélbe történő idegen nyelvű bejegyzéséért -a 33-34. §-ban meghatározott illetéken felül -100 forint illetéket kell fizetni.
(2) Az útlevélhatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 200 forint, kivándorlási kérelem elutasítása esetében 300 forint.
(3) Az útlevél és egyéb útiokmány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke átalányban nem fizethető.
(4) Illetékmentes:
a) a diplomata és a külügyi szolgálat céljára kiadott szolgálati útlevél, az ilyen útlevél érvényének meghosszabbítása és az ismételt kiutazás engedélyezése;
b) az 1984. január l-e előtt kiadott és még érvényes útlevélből a fel nem használt kiutazási engedély átvezetése új útlevélbe:
c) a határátlépési igazolvány.
Az igazgatás-rendészeti eljárás illetéke
36. §
(1) A névváltoztatás iránti eljárás illetéke 500 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetnie.
(2) A lőfegyver engedély kiadása iránti eljárás illetéke:
a) lőfegyvervásárlási, lőfegyvertartási engedély esetén 300 forint;
b) magáncélú lőfegyverkísérő igazolvány esetén 600 forint;
c) légfegyver esetén 100 forint.
(3) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadása iránti eljárás illetéke 100 forint; a külföldi felhasználásra kért ennek megfelelő bizonyítvány illetéke 200 forint.
A fémjelzés illetéke
37. §
(1) A fémjelzésért az alábbi illetéket kell fizetni:
a) az órák közül
1. aranyóra után darabonként 400 forintot,
2. ezüstóra után darabonként 100 forintot,
3. platinaóra után darabonként 800 forintot;
b) az órákon kívül minden egyéb
1. aranytárgy után kilogrammonként 20 000 forintot,
2. ezüsttárgy után kilogrammonként 4 000 forintot,
3. platinatárgy után kilogrammonként 80 000 forintot.
(2) Az illeték súly szerinti megállapításánál a töredékgrammot egész grammnak kell tekinteni.
(3) A nem nemesfémből készült alkatrészek, továbbá a nemesfémtárgyba foglalt kövek megállapított, igazolt vagy vélelmezett súlyát a nemesfémtárgy összsúlyából le kell vonni. A nemesfémtárgyon alkalmazott, de attól eltérő minőségű nemesfém (foglalat, nemesfémbevonat) súlyát az illeték szempontjából a nemesfémtárgy súlyába be kell számítani.
A hajólajtstromozási eljárás illetéke
38. §
A hajólajstrom hatóság eljárásának illetéke:
a) a tulajdonjog első bejegyzése (új hajó lajstromozása), valamint a tulajdonjogban bekövetkezett változás bejegyzése bruttó regisztertonnánként 10 forint, de legalább 100 forint;
b) minden más eljárás esetében az általános tételű eljárási illetéket kell fizetni.
A vízügyi feladatot ellátó tanácsi szakigazgatási szerv eljárásának illetéke
39. §
(1) Az engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 200 forint.
(2) A fellebbezés illetéke:
a) a csatornabírságot megállapító határozat esetén a kifogásolt bírságösszeg minden megkezdett 1000 forintja után 20 forint, de legalább 400 forint;
b) a vízfogyasztási keretet megállapító határozat esetén a fellebbezés tárgyát képező havi vízmennyiség minden m3-e után 1 forint, de legalább 200 forint;
c) egyéb eljárásban 200 forint
A vízügyi hatóság eljárásának illetéke
40. §
(1) A vízügyi hatóság eljárásának illetéke:
a) az előmunkálati engedély esetén 200 forint,
b) az elvi vízjogi engedély esetén 400 forint,
c) a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély esetén 800 forint,
d) víziállás létesítésének és használatba vételének vagy fennmaradásának, átalakításának engedélyezése esetén 400 forint,
e) az egyéb kérelemre indult eljárás esetén 200 forint.
(2) A fellebbezés illetékei
a) az alapeljárás illetékének kétszerese,
b) a vízjogi kötelezettség megállapítása esetén - ide értve a víziállás elbontásának, átalakításának elrendelését is - 400 forint,
c) szennyvízbírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírságösszeg minden megkezdett 1000 forintja után 20 forint, de legalább 400 forint,
d) vízkészlethasználati díjat (pótdíjat, késedelmi pótlékot) megállapító határozat esetén a vitatott összeg 5%-a, de legalább 400 forint.
Az építésügyi hatósági eljárás illetéke
41. §
(1) Az építésügyi hatóságnál Indított eljárásért, ha ez
a) területfelhasználási engedély kiadására irányul, egész és megkezdett hektáronként 400 forint,
b) telekalakítási engedélyre irányul
1. kettőnél több lakótelek kialakítása esetében telkenként 100 forint,
2. üdülőtelek kialakítása esetében telkenként 250 forint,
3. egyéb építési telek kialakítása esetében egész és megkezdett hektáronként 400 forint,
4. külterületi földrészlet kialakítása esetében -amennyiben ez építés céljára történik - földrészletenként 400 forint
c) használatbavételi engedélyre irányul, 200 forint,
d) fennmaradási engedélyre irányul, 1000 forint,
e) építési engedély kiadására irányul
1. elvi építési engedély, lakóépület melléképületei, valamint kerítés építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, elmozdítása és lebontása esetében 100 forint,
2. hétvégi ház (üdülő) építésének engedélyezésére irányul, és a beépítésre kerülő alapterület a 30 m2-t nem haladja meg, 200 forint, 31-50 m2-ig 300 forint, 51-70 m2-ig 600 forint, 70 m2 felett 1600 forint illetéket kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdés alá nem eső első fokú építésügyi hatósági eljárásért (engedély érvényének meghosszabbítása, közterületfoglalás stb.) 100 forint, építésrendészeti hatósági intézkedés kéréséért, valamint az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért 300 forint illetéket kell fizetni.
(3) Illetékmentes: a lakóház- (lakás-) építéssel kapcsolatos, az (1) bekezdés b/1. pontja alá nem eső telekalakítás, területfelhasználás, építési (elvi építési, felújítási, átalakítási, bővítési, elmozdítási, lebontási) és használatbavételi engedély iránti eljárás.
Nyomvonaljellegű távközlési létesítmény engedélyezési eljárás illetéke
42. §
(1) A nyomvonal jellegű távközlési létesítmény engedélyezésére irányuló eljárás illetéke
a) elvi építési engedély esetén 100 forint,
b) építési és bontási engedély esetén 200 forint,
c) használatbavételi engedély esetén 400 forint
d) fennmaradási engedély esetén 2000 forint
e) engedély érvényének meghosszabbítása esetén 100 forint
f) fellebbezés esetén 600 forint
(2) Az (1) bekezdésben említett eljárás illetékmentes, ha az postaszerv kérelmére indul.
A sorsjáték illetéke
43. §
(1) A számsorsjáték (lottó), a sportfogadás (totó) és a borítékos sorsjáték nyereményei után 20 % illetéket kell fizetni.
(2) A lottó és a totó esetében a 30 forintot meg nem haladó értékű nyeremény mentes az illeték alól; a 30 forintot meghaladó, de 38 forintot el nem érő nyeremény után pedig az illeték nem lehet több, mint a nyereménynek 30 forintot meghaladó része.
44. §
(1) A 43. § (1) bekezdésében nem említett sorsjáték, továbbá a vásárlással egybekötött vagy fogyasztási szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos ajándéksorsolások nyereményilletéke a nyeremények értékének összege után 20%. Az egyéb ajándéksorsolások nem esnek illeték alá.
(2) Az illetéket a rendező szerv köteles megfizetni. Az illetékalap kikerekítésénél (73. §) a nyeremények együttes összegét kell figyelembe venni.
(3) A társadalmi szervezet, művelődési otthonok által műsoros előadás, táncmulatság keretében rendezett tárgysorsjáték nyereménye mentes az illeték alól, ha a sorsjegyek száma az 500 darabot és összes értéke az 5000 forintot nem haladja meg, és a sorsjegyeket csak a helyszínen, a rendezvényen részt vevők között árusítják.
(4) Az illetéket, ha összege az 1000 forintot nem haladja meg, a sorsolás megkezdése előtt a sorsolásról készítendő jegyzőkönyvön illetékbélyeggel, egyéb esetben kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni. Kiszabás céljából az engedélyt -engedélyhez nem kötött sorsolásnál a bejelentést - és egy másolatát a rendező szerv köteles a sorsolás megkezdése előtt az illetékhivatalhoz megküldeni.
(5) A megfizetett illeték 100 forintot meghaladó részét vissza kell téríteni, ha a sorsjáték rendezője az engedély kiadását követő egy éven belül igazolja, hogy a sorsjátékot nem tartotta meg, és a kibocsátott sorsjegyekre befizetett összeget ezek vásárlói részére visszafizette, illetőleg őt a visszafizetésre kötelezték. Egyéb címen a megfizetett illeték visszatérítésének helye nincs.
(6) A sorsolás ellenőrzésekor a pénzügyőri szakasz kiküldötte az illeték megfizetését, illetőleg a kiszabás céljából történt bejelentést is ellenőrzi.
(7) Ha sorsjátékot engedély nélkül rendeznek, az illetéket a kibocsátott sorsjegyek névértékének megfelelő, de legfeljebb 5000 forint felemelt illetékkel együtt kell megfizetni. Ha az engedélyei rendezett sorsjáték vagy engedélyhez nem kötött sorsolás bélyeggel fizetendő illetékének megfizetését, illetőleg a (4) bekezdésben előírt bejelentést elmulasztják, az egyébként járó illetéket legfeljebb 5000 forintig terjedő összegű felemelt illetékkel együtt kell fizetni.
A mezőgazdasági és élelmezésügyi eljárások illetéke
45. §
(1) A bor- és gyümölcsszeszfőzde (pálinkafőzde) létesítéséhez és üzemben tartásához szükséges engedély kiadása iránti eljárás illetéke 500 forint.
(2) A termelői bor kiméréséhez szükséges engedély kiadása iránti eljárás illetéke 500 forint; az engedély érvényességi idejének meghosszabbítására irányuló eljárásért 200 forint illetéket kell fizetni.
(3) A vadászjegy és az egy alkalomra szóló vadászati engedély kiadása iránti eljárás illetéke 100 forint, az egy naptári évre szóló vadászati engedély kiadása iránti eljárás illetéke 500 forint.
Az ingatlannyilvántartási eljárás illetéke
46. §
(1) Az ingatlan tulajdonjog bejegyzésének illetéke az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéktől függően:
50 000 forintig 200 forint,
50 001-100 000 forintig 1,000 forint,
100 001-500 000 forintig 1500 forint,
500 000 forint felett 2000 forint.
(2) A jelzálog bejegyzésére irányuló eljárás illetéke a jelzáloggal biztosított követelés értékének 5%-a, de legfeljebb 2000 forint. A jelzálogjog törlésére irányuló eljárás illetéke 200 forint.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelöltektől különböző egyéb jogok és tények bejegyzésére vagy törlésére, illetőleg az ingatlan adataiban történt változás átvezetésére irányuló eljárás illetéke -ide értve az építéssel megszerzett épület (építmény) ingatlannyilvántartásba vételét is - 200 forint.
(4) Az ingatlannyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett adat, jog, tény bejegyzésére irányuló alapeljárás illetékének a kétszerese.
(5) Ha a fellebbezés a (4) bekezdésben említett határozatban szereplő több adatot, jogot vagy tényt érint, a fellebbezés illetékét a megtámadott adatok, jogok, tények közül a magasabb illetékű után kell számítani.
(6) Illetékmentes:
a) a magánszemély által épített lakástulajdon ingatlannyilvántartásba vétele, valamint a gazdálkodó szervezetek által épített, építtetett és közvetlenül a lakosság részére értékesített új lakások tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzése,
b) a kiskorú javára megállapított tartásdíj biztosítására szolgáló jelzálogjog bejegyzésére irányuló eljárás,
c) a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének, üzemi központjának) bejelentése.
47. §
(1) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolat első oldala után 100 forint, minden további megkezdett oldala után pedig 20 forint illetéket kell fizetni.
(2) Ha a már kiadott hiteles másolatra a későbbi változást vezetik rá, a kiegészített rész oldalanként 20 forint illeték alá esik. Annak feltüntetéséért pedig, hogy változás nem következett be, 50 forint illetéket kell fizetni.
48. §
(1) Az illeték alapja a 46. § (1) és (2) bekezdésében említett bejegyzés esetében a bejegyzendő tulajdonjog, illetőleg jelzálogjog részleges átszállása esetében az egyes átszálló részjelzálogjogok értéke.
(2) Ha egy hivatalnál többféle jog vagy tény keletkezésének, módosulásának vagy megszüntetésének a bejegyzése vagy a bejegyzett ilyen jog vagy tény törlése egy eljárásban történik, azt az értéket kell az illeték alapjául venni, amely után a legmagasabb illeték jár.
Az iparjogvédelmi illetékek
49. §
(1) A szabadalmi bejelentés illetéke teljes vizsgálat esetén 2000 forint, halasztott vizsgálat esetén 1000 forint; az utólagos vizsgálatra irányuló kérelem illetéke 1000 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési illeték az egy bejelentésbe foglalt második és további találmányok, illetőleg elsőbbségek után találmányonként, illetőleg elsőbbségenként 1000 forinttal emelkedik.
(3) A szabadalmi fenntartási illeték összege:
a) az elsőtől az ötödik évig évente 3 000 forint,
b) a hatodiktól a tizedik évig évente 6 000 forint,
c) a tizenegyediktől a tizenötödik évig évente 9 000 forint,
d) a tizenhatodiktól a huszadik évig évente 12 000 forint.
(4) A szabadalmi leírás és rajz hatodik és további oldalai után az első évi fenntartási illeték oldalanként 150 forinttal emelkedik.
50. §
(1) Az első évi fenntartási illeték a bejelentés napján, a további évekre szóló fenntartási illetékek pedig a bejelentés napjának évfordulóin előre esedékesek, és - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az esedékesség napjától számított hat hónap alatt fizethetők meg.
(2) A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási illetékek a közzététel napjától, titkos és a közzététel mellőzésével megadott szabadalom esetén a megadást megelőzően esedékessé vált fenntartási illetékek pedig a szabadalmat megadó határozat kézbesítését követő naptól számított hat hónap alatt fizethetők meg.
(3) A szabadalmi bejelentés megosztása esetén a megosztás után esedékessé váló fenntartási illetékeket kell külön-külön megfizetni.
(4) A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése iránti kérelem esetén az adott évre szóló fenntartási illeték kétszeresét kell megfizetni.
(5) A fenntartási illetékeket az Országos Találmányi Hivatal "Külön díjak letéti számla, Budapest" megjelölésű MNB számlájára kell befizetni, az azonosítási adatok (a szabadalmi ügyszám, a közzétételi, illetőleg a lajstromszám) feltüntetésével.
(6) A fenntartási illetékeket az esedékességet megelőzően is meg lehet fizetni; az esedékessé nem vált, valamint a szabadalmi oltalom megszűnése esetén az előírtnál kisebb összegben, illetőleg az újra érvénybe helyezési kérelem elutasítása esetén a (4) bekezdés alapján befizetett szabadalmi fenntartási illetéket az Országos Találmányi Hivatal - kérelemre - visszatéríti.
51. §
(1) Az ipari mintaoltalmi bejelentés illetéke 2000 forint, az ipari mintaoltalom meghosszabbítására irányuló kérelem illetéke pedig 3000 forint.
(2) A védjegybejelentés és a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelem illetéke 3000 forint, amely egynél több osztályba tartozó árujegyzék esetén minden további áruosztály után 1000 forinttal emelkedik.
(3) Együttes védjegy esetén a (2) bekezdésben meghatározott illetékek ötszörösét kell megfizetni.
(4) A nemzetközi védjegylajstromozási és megújítási kérelem, a nemzetközi védjegy átruházásának feljegyzésére irányuló kérelem, valamint a nemzetközi eredetmegjelölési bejelentés továbbításának illetéke 1000 forint; a nemzetközi védjeggyel kapcsolatos egyéb változás feljegyzésére irányuló kérelem továbbításának illetéke pedig 500 forint.
52. §
(1) A szabadalmi és a mintaoltalmi bejelentés közzétételének halasztására, mellőzésére, illetőleg soron kívüli vizsgálatára irányuló kérelem illetéke 2000 forint.
(2) A szabadalom és a mintaoltalom megsemmisítésére, a védjegy törlésére, a használat hiánya miatti megszűnés megállapítására és iparjogvédelmi ügyben a nemleges megállapításra irányuló kérelem illetéke 4000 forint.
(3) Az oltalom megadására irányuló iparjogvédelmi ügyben a módosítási, valamint az ilyen és a (2) bekezdésben meghatározott ügyekben a határidőhosszabbítási kérelem illetéke 400 forint.
(4) Több találmány egy szabadalmi bejelentésbe foglalását, illetőleg több elsőbbség megállapítását eredményező módosítási kérelem illetéke a további találmányonként, illetőleg elsőbbségenként 1000 forint; a szabadalmi bejelentés megosztására irányuló kérelem illetéke a keletkező további bejelentésenként a halasztott vizsgálat esetén a közzétételig 1000 forint, teljes és utólagos vizsgálat esetén 2000 forint.
(5) Az iparjogvédelmi ügyekben a jogutódlás és hasznosítási (használati) engedély tudomásulvételére irányuló kérelem illetéke 1500 forint; a szolgálati találmány feltalálójának és a szolgálati minta szerzőjének jogszerzése esetén 500 forint.
53. §
(1) Ha a megfizetés időpontjában a szabadalmi vagy a mintaoltalmi jogosult kizárólag maga a feltaláló, illetőleg a szerző, a szabadalmi bejelentés és utólagos vizsgálati kérelem illetékének, illetőleg a mintaoltalmi bejelentés és meghosszabbítási kérelem illetékének a felét köteles megfizetni.
(2) Ha a megfizetés időpontjában a szabadalmi jogosult kizárólag maga a feltaláló, az elsőtől az ötödik évekre szóló szabadalmi fenntartási illetéknek az egyharmadát, a hatodiktól a tizedik évekre szóló fenntartási illetéknek pedig a felét köteles megfizetni.
(3) Az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi bejelentés és utólagos vizsgálati kérelem, valamint a mintaoltalmi bejelentés illetéke alól mentességet, az elsőtől az ötödik évekre szóló szabadalmi fenntartási illetékek megfizetésére pedig halasztást engedélyezhet, ha a jogosult -kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán - azokat fedezni nem tudja; halasztás engedélyezése esetén a fenntartási illetékek a hatodik évi fenntartási illetékkel együtt fizethetők meg.
54. §
(1) Az Országos Találmányi Hivatal eljárása az Iparjogvédelmi ügyekben - a 25., a 27-30., valamint a 49-51. §-ban foglaltak kivételével -illetékmentes.
(2) Az iparjogvédelmi illetékekre - az 53. §-ban meghatározott kivétellel - mentességnek és kedvezménynek nincs helye, s azokat átalányban sem lehet fizetni.
(3) Ha az iparjogvédelmi eljárásban a beadványon az illetéket nem rótták le, az ügyfelet hiánypótlásra kell felhívni; ennek eredménytelensége esetén a kérelmet el kell utasítani.
A külkereskedelemmel kapcsolatos eljárások illetéke
55. §
A külkereskedelmi áruforgalomban behozatalra kerülő, illetőleg behozott vámáruval kapcsolatban egyedi vám-, kamat- és vámkezelési díjmentesség, kedvezmény, elengedés, mérséklés vagy visszatérítés iránt indított alap- vagy jogorvoslati eljárásban
25 000 forintot meg nem haladó összegű vám-, kamat-, vámkezelési díj esetében 1 000 forint,
25 001-50 000 forint összegű vám-, kamat-, vámkezelési díj esetében 1 500 forint,
50 001-100 000 forint összegű vám-, kamat-, vámkezelési díj esetében 2 000 forint,
100 001-200 000 forint összegű vám-, kamat-, vámkezelési díj esetében 4 000 forint,
200 001-500 000 forint összegű vám-, kamat-, vámkezelési díj esetében 6 000 forint,
500 000 forintot meghaladó összegű vám-, kamat-, vámkezelési díj esetében 10 000 forint
illetéket kell fizetni. Ha a vám-, kamat-, vámkezelési díj összegének a megállapítása még nem történt meg, ezeket valószínűsíteni kell.
56. §
(1) A külkereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok (a továbbiakban együtt: áru) behozatalának engedélyezését kezdeményező eljárás illetéke az áru vételárának a külföldi fizetőeszközben kifejezett s az áruforgalomra érvényes szabályok szerint forintösszegben számított 1%-a, de legalább 1000 forint. Ugyanennyi illetéket kell fizetni a fellebbezésért is.
(2) A pénzügyminiszter az illetékfizetési kötelezettség alól népgazdaságilag indokolt esetben - a külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben - ad felmentést.
(3) A Tv. 5. §-ának (1) bekezdése szerint teljes személyes illetékmentességben részesülő szerv megbízása alapján indított eljárás illetékmentes. Az illetékmentességet a mentesség jogcímének megjelölésével és a megbízási szerződéssel kell igazolni.
(4) Az illeték átalányban nem fizethető.
(5) Az árubehozatali engedély iránti eljárás illetéke tekintetében egyebekben a Tv-nek és e rendeletnek a megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az illetéket a "PM Ellenőrzési Főigazgatóság: Importengedélyilleték bevételi számla, Budapest" elnevezésű számlára kell befizetni, és az ezt igazoló okmányt a kérelemhez kell csatolni.
57. §
A belföldi magánszemélyek által külföldinek nyújtandó (szakértői, szaktanácsadói, áruátvevői stb.) szolgáltatásra vonatkozó szerződés engedélyezési eljárás illetéke 1000 forint.
58. §
(1) A külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáru után statisztikai illetéket kell fizetni.
(2) Az illeték mértéke a vámérték (a vámáru vám-kiszabás alapjául szolgáló értéke) forintösszegének 1,5%-a, de legalább 1000 forint. Az illeték összegét a vám kiszabásával egyidejűleg a vámhatóság állapítja meg és szedi be. A fellebbezésért a statisztikai illetékkel azonos összegű illetéket kell fizetni.
(3) Az illeték átalányban nem fizethető.
59. §
(1) Külföldi vállalat kereskedelmi és egyéb üzleti jellegű közvetlen kereskedelmi képviselet létesítésének engedélyezésére irányuló eljárás illetéke 20 000 forint; az engedély érvényének meghosszabbítására irányuló eljárás illetéke 10 000 forint.
(2) Kereskedelmi és egyéb üzleti jellegű képviseleti tevékenység céljából külön iroda vagy gazdasági társulás létesítésére irányuló eljárás illetéke 6000 forint.
A devizahatósági eljárás illetéke
60. §
(1) Az 1974. évi 1. törvényerejű rendelet 15. §-ának (2) bekezdése alapján illetékfizetési feltételhez kötött devizahatósági engedély illetéke, ha
a) az engedély tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, 500 forint;
b) az engedély tárgyának értéke pénzben megállapítható, ennek 100%-áig terjedhet, amelynek esetenkénti (ügyletfajtánkénti) mértékét a pénzügyminiszter az ügyben eljáró hatóság útján közli.
(2) A devizahatósági eljárásban előterjesztett felülvizsgálati kérelem illetéke 400 forint.
(A 22. §-hoz)
61. §
(1) Az első fokú államigazgatási eljárásban az egy beadványban előterjesztett több kérelem esetén az illetéket - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak egyszer, mégpedig annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár.
(2) Ha egy beadványban terjesztenek elő olyan kérelmeket, amelyek elbírálása más-más szerv hatáskörébe tartozik, az eljárási illetéket úgy kell megfizetni, mintha külön-külön kérelmet terjesztettek volna elő.
(3) Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt, és az eljárás jellege kizárja azt, hogy az egyes ügyfelekkel szemben különböző határozat keletkezzen, csak annyi illetéket kell fizetni, mint amenynyi abban az esetben járna, ha az eljárás csak egy ügyfél ügyében folyna. Ellenkező esetben annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna.
(4) Ha a kérelem több határozat ellen irányul, az illetéket úgy kell fizetni, mintha minden határozat ellen külön-külön kezdeményezték volna az eljárást.
(5) A hiánypótlás végett visszaadott beadvány újbóli benyújtása esetén az illetéket még egyszer nem kell megfizetni.
(A 23. §-hoz)
62. §
A Tv. 23. §-ában említett esetben a visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni és azt - a visszatérítés foganatosítása végett - az ügyfél lakóhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint illetékes illetékhivatalnak kell megküldeni.
(A 24. §-hoz)
63. §
E rendeletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:
1. a választási törvényből folyó jogok érvényesítésével, kötelezettségek teljesítésévél kapcsolatos eljárás;
2. a honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos eljárás;
3. a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására irányuló eljárás:
4. a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos eljárás, kivéve a 23. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat, továbbá az anyakönyvi kivonat kiállítását;
5. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha
a) a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekelt részére első ízben,
b) az állami gondozásban lévő gyermek anyakönyvezéséhez,
c) az 1953. január l-e előtti,
ca) születési anyakönyvből a bejegyzett személy, örökbefogadás esetén az örökbefogadó,
cb) házassági anyakönyvből a házastárs,
cc) halotti anyakönyvből a házastárs vagy a meghalt személy egyenesági rokona részére,
d) a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban 1957. június 20-án kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 53. tvr. alapján folyó eljárás céljára történik a kiállítása;
6. a gyámhatósági eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;
7. az állami gondozás, gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához szükséges bizonyítvány;
8. a holtnak nyilvánításra, illetőleg halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára szükséges irat;
9. a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának bírósági rendezéséhez szükséges irat;
10. a bölcsődei, óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;
11. a tankötelezettséggel, valamint a középfokú és felsőoktatási intézménybe való felvétellel, a tanulmányokat folytatóknak a tanulmányokkal, a tandíjjal, vizsgadíjjal és a tanulóotthoni, kollégiumi, diákotthoni, napközi otthoni elhelyezésükkel kapcsolatos eljárás, továbbá az iskolai és tanfolyami bizonyítvány, kivéve a bizonyítvány másolatát, másodlatát;
12. az ösztöndíj adományozásával, a Magyar Népköztársaság szervei által külföldre küldött ösztöndíjas oklevelének, bizonyítványának honosításával kapcsolatos eljárás;
13. a személyi igazolvány kiállításához szükséges irat;
14. a munkakönyv kiállításához, munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez, igazolásához szükséges irat, kivéve az erkölcsi bizonyítvány kiadását;
15. a kitüntetés adományozásával, viselésének engedélyezésével kapcsolatos eljárás;
16. az állampolgárok ingyenes gyógyító-megelőző ellátása keretében a beteg vizsgálatáról, gyógykezeléséről, illetőleg betegség megelőzése érdekében elrendelt vizsgálatról orvosi bizonyítvány kiállítása, ide nem értve a látleletet, valamint a magán- és hivatásos gépjárművezető alkalmassági orvosi vizsgálatot;
17. a szociálpolitikai feladatot ellátó szakigazgatási szervnél vagy ilyen intézetnél, intézménynél szociális ügyben kezdeményezett minden eljárás;
18. a tartási, életjáradéki, öröklési szerződéssel kapcsolatban a tanácsi szerveknél indított minden eljárás;
19. a rendőrhatósági kényszerintézkedés alá helyezési eljárásban az eljárás alá vont személy kérelmére indult eljárás, a kedvezmény engedélyezésére indult eljárás kivételével;
20. a szabálysértési eljárás, kivéve a kedvezmény engedélyezésére irányuló, valamint a becsületsértéssel és a magánlaksértéssel kapcsolatos eljárást;
21. a határsávengedély kiadása iránti eljárás;
22. társadalmi tulajdon védelmében vagy széles körben fenyegető veszély elhárítása céljából a tulajdonos vagy kezelő, használó helyett viselt költség megtérítésére irányuló eljárás;
23. az ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából - jogszabály rendelkezése alapján -iratra vezetett hivatalos záradék;
24. a költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához kiállított irat;
25. az adóhatóságnál, a vámhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás - ide értve más hatóság adó, adójellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is - kivéve a méltányossági eljárást;
26. a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos minden eljárás, ide értve a méltányossági eljárást is;
27. a kisajátítási, a földrendezési és a földfelajánlási eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;
28. az állategészségügyi igazgatásban kezdeményezett eljárás;
29. a külön jogszabály előírása szerint kötelező bejelentés (lakcímváltozás stb.) és egyéb adatszolgáltatás;
30. a külkereskedelmi áruforgalomban áru kivitelének, átvitelének engedélyezésére irányuló eljárás;
31. a devizahatósági eljárás, ha az eljárás tárgyának értéke az 1000 forintot nem haladja meg.
(A 26-27. §-hoz)
Az illeték alapja
64. §
(1) Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.
(2) Vagylagos kérelmek esetében az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell fizetni, amely után a legmagasabb illeték jár.
(3) A bírósági végrehajtási eljárásban az illetéket az eljárás megindítása iránti beadványon illetékbélyeggel kell megfizetni.
(4) A végrehajtási eljárás megindítása iránti beadványnak a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, illetőleg a végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak a közjegyzőnél történő bemutatását kell tekinteni.
(A 31-32. §-hoz)
65. §
(1) A hagyatéki eljárás illetéke az örökösöket (hagyományosokat, hagyatéki hitelezőket) szerzésük arányában terheli.
(2) A hagyatéki eljárási illetéket - a Tv. 31. §-ának (3) bekezdésében foglalt kivétellel - az illetékhivatal kiszabása alapján pénzzel kell megfizetni.
66. §
(1) A Tv. 31. §-ának (3) bekezdésében, valamint a 32. §-ában megállapított eljárási illetéket a közjegyzőnél maradó ügyiraton, vagy ennek hiányában az eljárásra vonatkozó feljegyzésen kell illetékbélyeggel megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha az eljárás befejezése bármilyen okból elmarad.
(2) Az illeték megfizetése előtt az eljárás során kiállított okiratot kiszolgáltatni, illetőleg a cselekményt foganatosítani nem szabad, kivéve ha az eljárást hivatalból kell lefolytatni. Az eljárás befejezésének elmaradása, továbbá a hivatalból lefolytatott eljárás esetén az illetéket a fél a közjegyző felhívására köteles megfizetni, ellenkező esetben a 90-91. § szerint kell eljárni.
(3) Ha az eljárás időtartamának az illeték összege szempontjából jelentősége van, az eljárás tényleges tartamához hozzá kell számítani az annak előkészítéséhez, illetve az utazáshoz szükséges időt is.
(A 33. §-hoz)
67. §
A cégbíróság határozata elleni fellebbezés illetékére a végzés elleni fellebbezés illeték rendelkezéseit (Tv. 34. §) kell megfelelően alkalmazni.
(A 37. §-hoz)
68. §
Ha választottbíróságként a Magyar Kereskedelmi Kamara mellett működő Kamarai Választottbíróság jár el, az illetéket a megállapított költségekkel együtt kell megfizetni és azt az eljárás befejezésekor a Magyar Kereskedelmi Kamara utalja át a Fővárosi Illetékhivatalnak.
(A 38. §-hoz)
69. §
(1) Ha több magánvádló egy beadványban tesz feljelentést, továbbá, ha több magánvádlónak különálló ügyeit egyesítik, mindegyik magánvádló külön köteles az illetéket megfizetni. Ha ugyanannak a magánvádlónak több ügyét egyesítik, az egyesítéstől kezdve csak egyszer kell az illetéket megfizetni. Viszonvád esetén az illetéket mindkét vádra vonatkozóan külön kell megfizetni.
(2) Nem tekinthető kizárólag magánvád alapján folytatottnak az eljárás, ha az ugyanannak a sértettnek a sérelmére elkövetett és egymással összefüggő olyan bűncselekmények miatt indult, amelyek miatt részben közvádnak, részben magánvádnak van helye.
(3) A beadvány (fellebbezés) illetékét az eljárást kezdeményező iraton vagy azon az iraton kell megfizetni, amelyen a bíróság a kérelmet feljegyzi. Ha a magánvádló az illetéket felhívás ellenére sem fizeti meg, a bíróság a 90-91. § szerint jár el.
A polgári jogi igény érvényesítésének illetéke
70. §
Ha a büntető eljárás során polgári Jogi igényt érvényesítenek, csupán az igény bejelentésére és a fellebbezésre kell ezen a címen illetéket fizetni. Erre az illetékre a polgári peres eljárásban megállapított illetékszabályokat kell alkalmazni. Ezt az illetéket a büntető eljárás illetékén felül kell fizetni.
(A 39. §-hoz)
71. §
A Tv. 39. §-ában meghatározott illeték megfizetésére a 69. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a fél az illetékét felhívás ellenére sem fizeti meg.
(Az 50. §-hoz)
Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése
72. §
Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni a jogügylet vagy a hagyaték bejelentésekor, ha e kötelezettség őt terheli. Más esetben az illetékhivatal felhívására kitűzött határidő alatt kell a forgalmi értéket bejelenteni.
73. §
(1) Az illeték alapját forintban kell megállapítani.
(2) Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket forintra a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett vételi árfolyamon kell átszámítani.
(3) A százalékos illeték alapjának kikerekítésénél - ha e rendelet másként nem rendelkezik -az 50 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 50 forintot vagy ennél nagyobb maradékot pedig 100 forintnak kell számítani.
(Az 51. §-hoz)
74. §
Az illetékhivatal a forgalmi értéket összehasonlító értékadatok, szükség szerint helyszíni szemle alapján, valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében állapítja meg.
(Az 53. §-hoz)
75. §
(1) Bélyeges űrlappal az illetékfizetés az űrlap kiállításával történik.
(2) Ha a Tv. vagy e rendelet másként nem rendelkezik, illetékbélyeggel kell megfizetni az eljárási illetéket. Az 1000 forintot meghaladó eljárási illeték az illetékhivatalnál kiszabás alapján pénzzel is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot, ennek egy másolatával az illetékhivatalhoz [84. § (4) bek.] kell benyújtani. Az illeték megfizetését az eredeti iraton igazolja az illetékhivatal.
(3) Az illetékbélyeggel fizetendő illetéket az eljárást kezdeményező iratra (jegyzőkönyvre) vagy ezek hiányában az eljárás során létrejött iratra kell felragasztani.
(4) Az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az ügyfélnek átírnia vagy azon bármiféle megjelölést alkalmaznia nem szabad. A bélyeget az az eljáró hatóság értékteleníti felülbélyegezéssel, amelynél az eljárást kezdeményezték.
Az illetékbélyeg értéktelenítése
76. §
(1) Az iratra ragasztott illetékbélyeg akkor értékteleníthető, ha a bélyeg állapota kifogástalan. Ellenkező esetben a felülbélyegzést mellőzve - a megfelelő fizetésre vonatkozó felhívás eredménytelensége esetén - leletet (90-91. §) kell készíteni, amelyet a leletkészítés okának feltüntetésével az illetékhivatalnak kell megküldeni.
(2) Ha az illetékfizetés céljából az iratra felragasztott illetékbélyeg olyan mértékben csonka, hogy ez korábbi felhasználás lehetőségét nem zárja ki, vagy ha az illetékbélyeg egymástól elválasztott részeit illesztették össze, úgy kell tekinteni, mintha azon nem fizettek volna illetéket. Az ilyen bélyeg értékét sem beszámítani, sem visszatéríteni nem lehet.
(3) A felülbélyegzés napját is jelző hivatalos bélyegző lenyomatot az iratra felragasztott illetékbélyegek mindegyikére akként kell ráütni, hogy a lenyomat fele - időpontot jelző bélyegzőnél az ezt feltüntető jelzés is - az illetékbélyeg alsó részére, másik fele pedig az irat papírjára essék. Ilyen bélyegző hiányában az értéktelenítés tényét és ennek időpontját az illetékbélyegekre tintával kell rávezetni.
(4) Ha az illetéket az eljáró hatóság által kiszolgáltatott iraton kell leróni, a lerovásra kötelezett az illetékbélyeget az iratra történő felragasztás és értéktelenítés céljából köteles átadni.
Az államigazgatási eljárási illeték fizetésének módja
77. §
(1) Ha az ügyfél a kérelmet közvetlenül nyújtja be vagy terjeszti elő, de az illetéket nem fizette meg, őt az illeték megfizetésére azzal kell figyelmeztetni, hogy ha azt 8 napon belül nem fizeti meg, a Tv. 58. §-a szerinti felemelt illetéket is meg kell fizetnie.
(2) A beadvány postai úton történő előterjesztése esetén az ügyfelet az illetékfizetésre ugyancsak postai úton figyelmeztetni kell azzal, hogy ha az illetéket és a felhívás postaköltségét 8 napon belül a válaszlevelezőlapon nem fizeti meg, az illetéken és a felhívás költségén felül a Tv. 58. §-a szerinti felemelt illetéket is meg kell fizetnie. A felhívás kibocsátása, illetőleg az illetékfizetés elmulasztása - ha e rendelet másként nem rendelkezik - az üggyel kapcsolatos érdemi eljárásnak nem akadálya.
(3) Az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetés megtörténtét, illetőleg a (2) bekezdés szerinti felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni, illetőleg az ügyféllel igazoltatni kell.
(4) Ha az ügyfél a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, az illetékhiányról leletet kell készíteni. Ennek alapján terhére az illetéket, a felhívás költségét és a felemelt illetéket az illetékhivatal írja elő (84. §).
78. §
(1) Belföldi székhelyű államigazgatási szerv a külföldi célra kért, tényt bizonyító, adatot rögzítő vagy egyéb tartalmú iratot az illeték megfizetése nélkül köteles kiállítani és a fizetendő illeték összegét
a) ha az irat szabályszerű továbbítása külföldre ilyen úton történik, az irat megküldésével egyidejűleg a külügyminiszterrel közölni,
b) minden más esetben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - lelet útján az illetékhivatallal (84. §) közölni. Az ilyen illetékhiány után felemelt illeték nem szabható ki.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az iratokat a külügyminiszter azzal küldi meg a külképviseleti szervnek, hogy az illetéket az irat, kézbesítése előtt szedje be, és a beszedett összeget a külügyminiszteri ügyszámra hivatkozással a konzuli illetéknaplóban számolja el.
79. §
(1) A vagyonszerzési illeték alá eső ügyben az ingatlannyilvántartási eljárás illetékét a vagyonszerzési illetékkel együtt kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni.
(2) Az ingatlannyilvántartási eljárás illetékét átalányban fizetni nem lehet.
A bírósági eljárási illeték fizetésének módja
80. §
(1) Az eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha annak viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. Ez utóbbi esetben az illetéket a bíróság által megjelölt módon és határidőn belül pénzzel kell megfizetni.
(2) A gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitás ügyeiben az illetéket átalányban fizetni nem lehet.
(3) Ha az illeték megfizetését a kötelezett felhívás ellenére elmulasztotta, de a beadványt nem utasították el, a meg nem fizetett illetéket a felemelt illetékkel együtt lelet alapján az illetékhivatal (84. §) előírja.
Az illeték fizetése kiszabás alapján
81. §
Kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni
a) a vagyonszerzési illetéket,
b) a Tv-ben és e rendeletben meghatározott esetekben az eljárási illetéket,
c) a bélyeges űrlappal vagy illetékbélyeggel megfizetni elmulasztott illetéket.
Ingók, vagyoni értékű jogok visszterhes vagyonátruházási illetékének megfizetése
82. §
(1) Ingónak aukción történő értékesítése esetén az illetéket a vételárral együtt kell megfizetni. A~ megfizetett illetéket az aukció lebonyolítója a Pénzügyminisztérium által megjelölt számlára a befizetéstől számított 30 napon belül köteles átutalni.
(2) A gépjármű tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzéséért járó illetéket pénzzel kell megfizetni. Az ilyen jog megszerzését tanúsító okiratot, annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogi változás átvezetésére illetékes rendőrkapitányságnál kell bemutatni. Az illetéket a gépjármű átírását megelőzően - a rendőrkapitányságnál beszerzett átutalási postautalványon -az illetékhivatal számlájára kell befizetni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben nem említett esetekben az ingó megszerzése után fizetendő illetéket az illetékhivatalnál kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni. Az illetékköteles jogügylet bejelentésére a vagyonszerzés bejelentésére vonatkozó szabályok (18. §) az irányadók.
(Az 54. §-hoz)
Az illeték megállapítása
83. §
A bejelentett vagyonszerzés után fizetendő illetéket az illetékhivatal - a rendelkezésre álló értékadatok alapján - állapítja meg. Ha az értékadatok alapján az illeték alapja egyértelműen nem állapítható meg, az illetékhivatal a fizetési meghagyásban közli az ügyféllel, hogy a határozat módosításának az 1981. évi I. tv. 61. §-ának (3) bekezdése szerint van helye.
Illetékesség az illeték kiszabására
84. §
(1) Az öröklés után járó illeték kiszabására -ha a hagyatékot közjegyző tárgyalta - az az illetékhivatal illetékes, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van. Ha a hagyatékot közjegyző nem tárgyalta, az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye szerinti illetékhivatal illetékes. Ha a közjegyző székhelye két illetékhivatal közös székhelyén van, az az illetékhivatal illetékes, amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó lakóhelye volt.
(2) Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabására - ha a vagyonszerzés ingatlanra vagy ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra irányul - az az illetékhivatal az illetékes, amelynek illetékességi területén az ingatlan van; ha a szerződés több illetékhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik, az az illetékhivatal, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik.
(3) Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén illeték kiszabására az az illetékhivatal illetékes, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél lakik.
(4) A kiszabás alapján pénzzel fizethető eljárási illeték megállapítására - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az az illetékhivatal illetékes, amelynek illetékességi területén az eljáró hatóság székhelye vagy az illeték fizetésére kötelezett lakóhelye (székhelye) van.
85. §
(1) Az illetékfizetés elmulasztása esetén készült lelet alapján az illetéket az az illetékhivatal szabja ki. amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, amennyiben ez külföldi, a soron következő belföldi lakik. Ha minden fizetésre kötelezett az ország területén kívül lakik, az illetéket az az illetékhivatal szabja ki. amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van.
(2) Az érdekelt fél indokolt kérelmére vagy más okból a 84. §-ban, illetőleg az (1) bekezdésben megállapított illetékességtől eltérően a Pénzügyminisztérium az illeték kiszabására más illetékhivatalt is kijelölhet.
(Az 57. §-hoz)
Az illeték törlése és visszatérítése
86. §
(1) Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket a jogorvoslati eljárásban hozott határozat vagy a Tv. egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:
a) ha az illeték jogerős megállapítása után olyan körülmény állott be, amely az örökség vagy hagyomány értékét az öröklés megnyíltának idejére visszaható módon csökkenti;
b) ha a jogügyletet a bíróság módosítja, átváltoztatja vagy megszünteti, illetőleg felbontja, s emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, illetőleg illeték nem jár;
c) a b) pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az ingatlanátruházási jogügylettől a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával elállnak, és ezt a földhivatal határozatával is igazolják;
d) ha a szerződő felek hitelt érdemlő módon bizonyítják, hogy az ingó dolog megszerzésére megkötött jogügylet az eredeti állapot helyreállításával megszűnt;
e) ha a használati jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, és az illető személy a Tv. 52. §-ának (4) bekezdésében megállapított szorzókkal vélelmezhető évek felénél rövidebb idő alatt hal meg, vagy a használati jog a házasság, az özvegység megszűnése, illetőleg a jogosultnak a használati jogról történt lemondása folytán megszakad;
f) ha a jogügylet tárgya határozott időre kikötött használati jog, és az illetéket a Tv. 52. §-ának (2) bekezdése szerint számított érték után szabták ki, amennyiben a jogügylet a szerződésben kikötött időnek - de nem hamarabb, mint a megállapított szorzókkal vélelmezett évek felének - az eltelte előtt szűnik meg;
g) ha az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerű illetéknél többet fizetett;
h) ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén;
i) ha a bontó feltételtől függő jogügyletnél a feltétel bekövetkezik;
j) mindazokban a bírósági eljárásokban, ahol az eljárás illetékmentes, vagy az illeték mérséklésének van helye, de az illetéket megfizették, vagy nagyobb összegben fizették meg.
(2) Az (1) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott esetekben a használati jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó részt kell törölni, illetve visszatéríteni.
87. §
(1) A fellebbezési eljárásban fizetett illetéket vissza kell téríteni, ha a fellebbezéssel is támadott bírósági határozatot igazolási kérelem folytán helyezték hatályon kívül.
(2) Az (1) bekezdésben és a Tv. 44. §-ában említett esetekben a bíróság a visszatérítésről rendelkező határozatát a székhelye szerinti illetékhivatalnak küldi meg.
A bélyeges űrlap és illetékbélyeg kicserélése, értékének visszatérítése
88. §
(1) A megrongálódott vagy elrontott bélyeges űrlapot és illetékbélyeget, továbbá a tévesen felragasztott illetékbélyeget újjal kell kicserélni.
(2) A kicserélés bármelyik postahivatalnál - a bélyegképpel ellátott útlevélkérő lap esetében az ezt kiszolgáltató szervnél - a bélyeges űrlap, az illetékbélyeg, illetőleg az illetékbélyeggel ellátott irat benyújtásával kérhető. A postahivatal az értékcikket bevonja, és az ügyfél kérelmének megfelelő, azonos értékű pénzügyi értékcikket szolgáltat ki. A 300 forintnál nagyobb összegű bélyeges űrlap vagy illetékbélyeg kicserélése alkalmával az ügyfél személyi adatait fel kell jegyezni.
(3) Ha az értékcikket a (2) bekezdésben megjelöltek - a 89. § (3) bekezdésében felsorolt ok miatt - nem cserélik ki, az ügyfél a kérelmével az illetékhivatalhoz fordulhat. Ilyen esetben a visszatérítés szabályait [89. § (2) bek.] kell alkalmazni.
89. §
(1) A feleslegessé vált bélyeges űrlap és illetékbélyeg értékét az ügyfél részére vissza kell téríteni.
(2) A visszatérítés a bélyeges űrlap, az illetékbélyeg, illetőleg az illetékbélyeggel ellátott irat benyújtása mellett bármely illetékhivatalnál kérhető.
(3) Nincs helye kicserélésnek vagy visszatérítésnek, ha
a) alapos a gyanú, hogy a bélyeges űrlap vagy az illetékbélyeg hamisított, vagy azt már korábban használták;
b) az űrlap vagy az illetékbélyeg elválasztott részekből van összeillesztve, vagy olyan mértékben csonka, hogy a hiányzó részből korábbi használatra lehet következtetni, vagy nem a felbélyegzett teljes iratot, hanem ennek csak egy részét vagy az iratról elválasztott (eltávolított) illetékbélyeget nyújtották be.
(4) A (3) bekezdésben említett esetekben az űrlapot, illetőleg az illetékbélyeget - ha már felragasztották, az irattal együtt - elismervény ellenében vissza kell tartani, és szükség esetén a felelősségre vonást kezdeményezni kell.
(A 60. §-hoz)
Lelet készítése
90. §
(1) Ha az illetéket egyáltalán nem vagy nem szabályszerű időben, módon vagy mértékben fizették meg, illetőleg a vagyonszerzést illetékkiszabás végett nem jelentették be, leletet kell készíteni. Ha a vagyonszerzést a földhivatalnál vagy az illetékhivatalnál az illeték kiszabása céljából késedelmesen jelentették be, lelet készítésének nincs helye.
(2) Leletet kell készíteni akkor is, ha az illetékkel (díjjal) kapcsolatos mulasztást a pénzügyi ellenőrzés során állapították meg.
91. §
(1) A leletet az erre a célra rendszeresített űrlap felhasználásával kell elkészíteni. Ha illetékfizetésre való felhívásnak volt helye, ennek megtörténtét is fel kell tüntetni.
(2) Ha a lelet százalékos illeték alá eső vagyonszerzésre vagy eljárási cselekményre vonatkozik, az űrlapra az irat másolatát is rá kell vezetni, vagy az űrlaphoz az irat másolatát is csatolni kell.
(3) A leletezés megtörténtét a leletezett iraton fel kell tüntetni.
(4) A leletet esetleges mellékleteivel együtt az illetékes illetékhivatalnak (84. §) kell megküldeni.
(A 65. §-hoz)
Meghatalmazás és másolat illetéke a bírósági eljárásban
92. §
(1) A bírósági eljárásban felhasznált meghatalmazás illetékére e rendelet 25. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A bírósági eljárásban a Tv-ben nem szabályozott esetekben a másolat illetékére e rendelet 27-28. §-ában foglaltak az irányadók.
Adó- és értékbizonyítvány
93. §
(1) Ahol külön jogszabály az illetékkiszabás körébe nem tartozó adó- és értékbizonyítványról rendelkezik, az ingatlan fekvése szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, megyei városi lakossági adó- és illetékhivatala az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre adó- és értékbizonyítványt köteles kiállítani, illetőleg megküldeni.
(2) Az adó- és értékbizonyítványnak az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításához szükséges adatokat, ezenfelül az ingatlan forgalmi értékét kell tartalmaznia. Fel kell tüntetni azt is, hogy az ingatlan értékének megállapítása milyen időpontra vonatkozólag történt
Hatályba lépés
94. §
(1) Ez a rendelet 1986. július 1-én lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM rendelet, valamint e rendeletet módosító következő jogszabályok:
a 35/1967. (XII. 28.) PM,
a 45/1968. (XII. 30.) PM,
a 41/1969. (XII. 31.) PM,
a 27/1970. (VIII. 28.) PM,
a 15/1971. (IV. 3.) PM,
a 38/1971. (XII. 24.) PM,
a 49/1972. (XII. 31.) PM,
a 28/1973. (IX. 7.) PM,
a 40/1973. (XII. 27.) PM,
a 12/1974. (V. 3.) PM,
a 13/1974. (V. 18.) PM,
a 39/1974. (XII. 28.) PM,
a 75/1975. (XII. 30.) PM,
a 49/1976. (XII. 11.) PM,
a 34/1977. (XII. 8.) PM,
a 21/1978. (IX. 14.) PM rendelet 14. §-a,
a 33/1978. (XII. 22.) PM,
az 1/1979. (I. 20.) PM,
a 4/1979. (IV. 25.) PM,
az 53/1979. (XII. 15.) PM,
a 42/1980. (XII. 6.) PM,
a 15/1981. (VI. 27.) PM,
az 58/1981. (XII. 5.) PM,
a 90/1982. (XII. 15.) PM,
az 51/1983. (XII. 10.) PM,
a 11/1984. (II. 7.) PM,
a 70/1984. (XII. 30.) PM,
a 43/1985. (XII. 22.) PM rendelet,
és az árubehozatali engedélykérelem beadványi illetékéről szóló 43/1968. (XII. 30.) PM rendelet.
95. §
A rendelet hatályba lépése előtt esedékessé vált vagy megfizetett iparjogvédelmi illetékekre (49-54. §) a korábbi rendelkezések az irányadók azzal, hogy a szabadalmi fenntartási illetékeket a hatályba lépést követően már e rendelet szerint kell megfizetni.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter