74/1987. (XII. 24.) PM-ÉVM együttes rendelet
a tanácsi költségvetési üzemről
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtására kiadott 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 105. § (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, valamint a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendeljük:
A tanácsi költségvetési üzem létrehozása, feladata
1. §
(1) Tanácsi költségvetési üzem (a továbbiakban: üzem) létrehozásáról a tanács határoz. Üzemet több tanács közösen is létrehozhat (a továbbiakban: létrehozó tanács).
(2) Az üzem elsődleges feladata, hogy tevékenységével elősegítse a tanácsi kommunális, közüzemi, valamint építési és fenntartási igények kielégítését.
(3) Az üzem a vonzáskörzetébe tartozó olyan települések igényeit is kielégítheti, amelyekben önálló üzem létrehozása nem gazdaságos.
(4) Az üzem létrehozásához, tevékenységi körének módosításához a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága - a tevékenység jellege szerint - illetékes szakigazgatási szervének előzetes véleménye szükséges.
2. §
(1) A létrehozó tanácsnak biztosítania kell az üzem működéséhez az induláskor, illetve a tevékenységi kör bővítésekor a szükséges álló- és forgóeszközöket, valamint a személyi feltételeket.
(2) Az üzemet létrehozó határozatnak tartalmaznia kell az üzem nevét, székhelyét, tevékenységi körét (ideértve a kiegészítő tevékenységeket is), működési területét, a 4. §-ban említett vezetőállású dolgozók létszámát, valamint a létrehozó tanács nevét, a közösen létrehozott üzemnél annak a tanácsnak a megnevezését, amely a létrehozó jogait és kötelezettségeit gyakorolja. Ha az üzem más szervből (költségvetési szervből, vállalati gazdálkodó szervezetből) jön létre, a határozatban a jogelőd nevét is fel kell tüntetni.
(3) A közösen létrehozott üzemnél a létrehozó tanácsok jogait és kötelezettségeit az alapító okirat tartalmazza. Ebben kell meghatározni a jogok és kötelezettségek gyakorlásának módját, az egyes létrehozó tanácsok által biztosítandó álló-és forgóeszközöket, illetve vagyonrészt, továbbá létrehozó tanácsonként a részükre végzendő tevékenységek nagyságát, az adók és egyéb kötelezettségek, valamint az esetleges veszteségtérítés megosztását.
(4) Az üzemet a létrehozó tanács bejelentése alapján - a létrehozó határozat adatainak megfelelő tartalommal a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének nyilvántartásba kell vennie. A bejegyzett adatokban beállott változásokat az előbbieknek megfelelően be kell jelenteni, és azokat a nyilvántartásba be kell jegyezni.
(5) Az üzem felügyeletét a létrehozó tanács végrehajtó bizottságának építési és vízügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, községben, nagyközségben az egységes szakigazgatási szerv (a továbbiakban: a felügyeletet ellátó szakigazgatási szerv) látja el.
Az üzem szervezete és tevékenységi köre
3. §
Az üzem jogi személy, képviseletét az igazgató látja el. Az igazgatót távollétében a főkönyvelő helyettesíti. A képviselettel az igazgató - esetenként - az üzem más dolgozóját is megbízhatja.
4. §
(1) A szervezeti és működési szabályzatát az üzem készíti el és a létrehozó tanács végrehajtó bizottságának előzetes egyetértésével az igazgató hagyja jóvá.
(2) Az üzemnél munkaügyi szabályzatot kell készíteni.
(3) Az üzem vezetésére felsőfokú műszaki, közgazdasági, vagy államigazgatási képesítéssel és megfelelő szakirányú gyakorlattal rendelkező személyt kell kinevezni.
(4) Az üzem főkönyvelője mérlegképes könyvelői képesítést is nyújtó felsőfokú végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői oklevéllel rendelkező személy lehet.
(5) Az üzem tevékenységének jellegére és nagyságára figyelemmel az üzem műszaki vezetésére a létrehozó tanács - szükség szerint - műszaki vezetőt, illetve főmérnököt is kinevezhet.
(6) A műszaki vezető megfelelő szakirányú képesítéssel és gyakorlattal, a főmérnök csak felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező személy lehet. Építőipari tevékenységet folytató üzem vezetőjéül, illetve főmérnökéül az építőipari munkahelyek vezetőiről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező személy nevezhető ki.
5. §
(1) Az üzem tevékenységi körébe elsősorban a tanácsok részére végzett - e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott - kommunális és közüzemi szolgáltatási, valamint építőipari kivitelezési feladatok sorolhatók.
(2) Az üzem a tevékenységi körébe a feladatainak ellátásához szükséges kiegészítő tevékenységek és más - elsősorban a helyi szükségleteket kielégítő - feladatok is felvehetők, ha az árbevételen belül e tevékenységek aránya a 30 százalékot nem haladja meg.
(3) Az üzem a (2) bekezdésben meghatározott mértéken felül kiegészítő tevékenységet a létrehozó tanács végrehajtó bizottságának előzetes hozzájárulásával végezhet.
(4) Építőipari tevékenység folytatása esetén -az építőipari részlegre - az építőipari kivitelezési jogosultság szabályozásáról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Az üzem a tanácsok részére végzett feladatokon felül - szabad kapacitásának mértékéig - más szervezetek és a lakosság megrendelésére is végezhet a tevékenységi körébe tartozó munkákat.
(6) Az alap- és kiegészítő tevékenységekből származó és az üzem szükségleteit meghaladó termékek más szervezetek és a lakosság részére is értékesíthetők.
6. §
(1) Az üzem - a létrehozó tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének és az egyéb megrendelőknek az igényeit figyelembe véve -éves feladattervet készít.
(2) Az üzem feladattervét az igazgató hagyja jóvá.
(3) Az üzem feladattervének megalapozásához éves fejlesztési programot készít, amelyet az igazgató hagy jóvá.
(4) A feladattervet és az éves fejlesztési programot a felügyeletet ellátó szakigazgatási szerv részére az üzemnek a tárgyév március 1-jéig meg kell küldenie.
Az üzem jövedelemszabályozási rendje
7. §
Az üzem által végzett tevékenységek árának (díjának) megállapításánál és alkalmazásánál a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó árszabályozó rendelkezések az irányadók.
8. §
(1) Az üzem külön jogszabályban meghatározott kifizetett összegek után és mértékben -költségei terhére - társadalombiztosítási járulékot fizet.
(2) A létrehozó tanács költségvetéséből árbevételbe beszámító támogatást adhat a településtisztasági, a fürdő-, a társadalmi temetési és a vízi közlekedés személyszállítási szolgáltatására, továbbá a pénzügyminiszter által esetenként engedélyezett más célra.
(3) A létrehozó tanács az üzemnek beruházási és forgóalap-kiegészítési célra ideiglenes vagy végleges támogatást adhat.
9. §
(1) Az üzem a megrendelésre végzett ipari és építőipari teljesítmények után termelési adót köteles fizetni.
(2) Mentesek a termelési adó fizetési kötelezettség alól:
a) a tanácsok és a költségvetési intézmények részére végzett munkák;
b) a korlátozott nyereségérdekeltségű jövedelemszabályozás hatálya alá tartozó közszolgáltató szervezetek, valamint más költségvetési üzem megrendelésére végzett munkák;
c) a tanácsi költségvetésből származó források terhére végzett teljesítmények a megrendelőtől függetlenül;
d) a lakások és a közművek építése, valamint fenntartása.
(3) A termelési adó alapja az adóköteles tevékenységből elért - az alvállalkozói teljesítmények számla szerinti értékével csökkentett -nettó árbevétel; mértéke 2 százalék.
(4) A termelési adót a munkák árában a megrendelőre áthárítani nem lehet.
10. §
(1) A szerződés szerint egy hónapi időtartamot meghaladó építési-szerelési munkáknál a megrendelő - az üzem részelszámolása alapján - részfizetést teljesíthet.
(2) Az elszámolt építésszerelési munkákról utókalkulációt kell készíteni. A 100 000 forintot el nem érő értékű munkák utókalkulációja - az üzemre vonatkozó számviteli előírások szerint -összevontan is elkészíthető.
(3) Az 5. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt tevékenységek önköltségszámítási szabályzatát az azonos tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekre vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni.
(4) Az üzemnek az állóeszközök értékcsökkenését, értékcsökkenési leírását az "Amortizációs Normák Jegyzéké"-ben megállapított kulcsokkal negyedévenként kell elszámolnia és azt a számviteli előírások szerint kell elkönyvelnie.
Jóléti (szociális) és kulturális bevételek, kiadások és alapképzés
11. §
(1) Az üzem a dolgozói jóléti (szociális) és kulturális szükségleteinek kielégítésére szolgáló pénzeszközöket és azok felhasználását elkülönítetten köteles nyilvántartani.
(2) Az üzem köteles a számviteli előírásoknak megfelelően a jóléti (szociális) és kulturális bevételeit, ráfordításait, valamint az alapképzést elszámolni.
(3) A munkaügyi szabályzatban kell meghatározni a jóléti (szociális) és kulturális bevételek és kiadások kereteit és összegeit.
(4) Az üzem - a szakszervezet helyi szerve véleményének meghallgatásával - dönt a kedvezményes üzemi étkeztetésre, a gyermekintézmények üzemeltetésére, a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató szakmunkásképesítésű hallgatók részére kifizetett tanulmányi ösztöndíjra és jogszabályban meghatározott tanulmányi (társadalmi) ösztöndíjra fordítható összegekről.
(5) A (4) bekezdésben nem említett egyéb jóléti (szociális) és kulturális ráfordításokról (segély, szociális, kulturális és sport célok, üdültetés) a szakszervezeti munkahelyi szerve határoz az üzem vezetése véleményének kikérése után.
(6) A jóléti (szociális) és kulturális bevételeket a 2. sz. melléklet 1. pontja, a jóléti (szociális) és kulturális ráfordításokat a 2. sz. melléklet 2. pontja tartalmazza.
12. §
(1) A jóléti (szociális) és kulturális bevételek és ráfordítások különbözetét a mérlegzárást megelőzően át kell vezetni - a különbözet jellegének megfelelően - a jóléti (szociális) és kulturális alap javára vagy terhére.
(2) Az eredmény terhére a jóléti (szociális) és kulturális alapba helyezhetők az üzem létszáma alapján a külön jogszabályban évenként és személyenként meghatározott összeg, a jóléti állóeszközök értékcsökkenési leírásával azonos összeg, valamint a 2. sz. melléklet 2. a)-f) pontjaihoz kapcsolódó jóléti állóeszközfenntartás költségei.
(3) Ha az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerinti elszámolás után jóléti (szociális) és kulturális alaphiány keletkezik, az üzem köteles a hiány mértékéig az érdekeltségi alapjából azt kiegészíteni még abban az esetben is, ha emiatt érdekeltségi alaphiánya keletkezik, illetve érdekeltségi alaphiánya nő.
(4) A jóléti (szociális) és kulturális alap maradványa a következő évre átvihető.
Az üzem anyagi érdekeltségi rendje
13. §
(1) Az üzem a könyvviteli beszámoló (mérleg) szerinti nyereségéből érdekeltségi alapot képez.
(2) Az érdekeltségi alapba kell helyezni továbbá:
a) az üzem tevékenységi állóeszközállománya, valamint jóléti eszközei után a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét,
b) az állóeszközök selejtezéséből, hasznosításából származó bevételeket,
c) a tanácsok és más szervezetek pénzalapjaiból véglegesen átvett összegeket, ideértve a vásárolt kötvények értékesítéséből, beváltásából vagy esedékes törlesztéséből származó összegeket,
d) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása után járó - külön jogszabályban meghatározott - kedvezmények és támogatások összegét,
e) az üzem jutalomjellegű bevételeit, az MT - SZOT Vörös Zászló, valamint a Kiváló Vállalat cím adományozása során kapott összeget, továbbá az állami szervek által juttatott összegeket,
f) a házkezelési tevékenységet is végző üzemnél a lakóházjavítási munkák keretében kibontott és a saját kivitelezésben végzett lakóházjavítási munkáknál visszaépített bontási anyagok könyv szerinti értékének 10 százalékát, valamint az értékesített bontási anyagok árbevételének 5 százalékát,
g) külön rendelkezés alapján az érdekeltségi alapba helyezhető összeget.
(3) Az értékcsökkenési leírás csak olyan mértékig számolható el, hogy emiatt az üzem ne váljék veszteségessé, illetve az éves eredményelszámolás keretében nem rendezhető vesztesége ne növekedjék.
14. §
(1) Az üzem az érdekeltségi alapból a következő sorrend betartásával az alábbi célokra teljesíthet kifizetéseket:
a) az állammal (tanáccsal) szembeni kötelezettségekre,
b) a pénzintézettel szembeni kötelezettségekre, c) veszteségrendezésre,
d) a jóléti (szociális) és kulturális alaphiány rendezésére,
e) forgóalapkiegészítésre,
f) jogi és magánszemélyekkel szembeni, az érdekeltségi alapból fedezendő egyéb kötelezettségekre,
g) az üzem által meghatározott sorrendben a következő kifizetésekre:
- fejlesztési (felhalmozási) célú kifizetésekre és az ezekkel kapcsolatos hitelfelvételekhez szükséges saját erő biztosítására,
- üzemi érdekből a tanácsnak vagy más gazdálkodó szervezetnek pénzeszközök ideiglenes vagy végleges átadására, ideértve a kötvények vásárlását is,
- az érdekeltségi alapból személyi jövedelem (kereset) címén történő anyagi ösztönzési célú kifizetésekre, ide nem értve az üzem vezető állású dolgozóinak prémiumát,
- a jóléti és kulturális alap kiegészítésére,
- a dolgozók lakásépítésének és -vásárlásának támogatására,
- az üzem vezető állású dolgozóinak premizálására,
h) egyéb - külön jogszabályban, illetve az üzem által meghatározott - megjelölt célokra.
(2) Az érdekeltségi alapnak üzemi érdekből más gazdálkodó szervezetnek történő ideiglenes vagy végleges átadása, átvétele esetén - a jogszabályi keretek között - a felek szabadon állapodnak meg az időtartamról, a kamatról és más feltételekről.
(3) Az érdekeltségi alapot - az üzem átszervezését vagy felszámolását kivéve - elvonni vagy átcsoportosítani nem lehet.
(4) Az érdekeltségi alap maradványa a következő évre átvihető.
15. §
(1) Az üzemnek a vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló külön jogszabály előírásait -a következő eltérésekkel - kell alkalmaznia.
(2) A megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága a munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv előterjesztése alapján - a létrehozáskor meghatározza és jóváhagyja az üzem átlagbérének bázismutatóját.
(3) Új üzem létrehozása esetén a bázismutatót az 5. § (1) bekezdésében említett tevékenységeket végző gazdálkodó szervezeteknél alkalmazott bértételek figyelembevételével kell meghatározni.
(4) Az átlagbér bázisát - a (2) bekezdésben említett szerv - a vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott esetekben módosíthatja.
(5) A (2) és a (4) bekezdés szerinti határozat meghozatalához az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal - a Helyiipari és Városgazasági Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben adott - előzetes hozzájárulása szükséges.
(6) Az üzemnek érdekeltségi alapjából - az (1) bekezdésben hivatkozott jogszabály alapján - kereseti adót kell fizetnie.
16. §
Az üzem dolgozóinak alapbérbesorolásánál -beleértve a vezető állású dolgozókat is - a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
17. §
(1) Az üzem vezető állású dolgozói érdekeltségénél a vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló jogszabályt - a következő eltéréssel - kell alkalmazni.
(2) Az üzem vezető állású dolgozói - elsősorban az üzem éves feladattervéhez kötött - prémiumfeladatainak megállapítása, azok teljesítésének elbírálása, valamint a kifizethető prémium összegének meghatározása - figyelemmel az ágazati irányelvekre és a szakszervezet területi szervének véleményére - a létrehozó tanács végrehajtó bizottságának a feladata.
Az üzem gazdálkodási, beszámolási és ellenőrzési rendje
18. §
(1) Az üzemnek a jóváhagyott feladatterve alapján éves gazdálkodási tervet kell készítenie és azt az üzemi (munkahelyi) demokrácia fórumrendje szerint a dolgozókkal meg kell vitatni.
(2) Az üzem a létrehozó tanács által rábízott, valamint a kezelésében levő más vagyonnal és az alkalmazásában álló munkaerővel - a jogszabályi keretek között és a létrehozó tanács határozatában előírt tevékenységi körben - önállóan gazdálkodik.
(3) Az üzem bevételeit kiadásainak teljesítésére önállóan használhatja fel és beruházási, valamint forgóalap megelőlegezési célra, továbbá átmeneti forrásszükségletére - a számlavezetést ellátó vagy más pénzintézettől - hitelt vehet igénybe.
(4) Az üzem saját hatáskörben a lakóházjavítási előirányzatát, valamint az ehhez nyújtott állami támogatást nem csökkentheti.
19. §
Az ingatlankezelési tevékenységet végző üzemnél a lakásalapba tartozó ingatlanok bruttó értékét - az ingatlankezelő vállalatokra vonatkozó szabályok szerint - az üzem könyvvitelében kell kimutatni.
20. §
(1) Az üzem könyvvitelét "A tanácsi költségvetési üzemek számlarendje" alapján kell megszervezni.
(2) Az üzem vagyoni helyzetéről és gazdálkodás tevékenységének eredményéről féléves és éves könyvviteli beszámolót (mérleget) készít.
21. §
A folyamatos működés és a zavartalan pénzgazdálkodás biztosítása érdekében a létrehozó tanács végrehajtó bizottsága az üzem részére gazdálkodási előleget adhat.
Eljárási szabályok
22. §
(1) Az üzemnek a 9. § (1) bekezdése és a 15. § (6) bekezdése szerinti adókat a létrehozó tanács részére kell befizetnie.
(2) Az (1) bekezdésben említett adókon kívül fennálló állammal szembeni befizetési kötelezettségek teljesítésénél az általános szabályok szerint kell eljárni.
Záró rendelkezések
23. §
(1) Ez a rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 106/1984. (PK 18.) PM-ÉVM együttes utasítás hatályát veszti.
(3) Az 1987. évre esedékes kötelezettségek kiszámításánál és teljesítésénél, az üzem alapjainak képzésénél, valamint a dolgozók juttatásainál a (2) bekezdésben említett jogszabályt kell alkalmazni.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
pénzügyminiszter
Somogyi László s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter
1. számú melléklet a 74/1987. (XII. 24.) PM-ÉVM együttes rendelethez
Az 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti tevékenységek a következők:
- 7611. Állami bérlakások és egyéb ingatlanok kezelése
- 7621. Köztisztasági szolgáltatás
- 7622. Településtisztasági szolgáltatás (ideértve a települési folyékony hulladékok ártalmatlanítását is)
- 7623. Parkosítás, egyéb zöldterületek fenntartása
- 7625. Temetkezés
- 7627. Távfűtés és melegvíz-szolgáltatás
- 4171. Garázs-tevékenység, parkolás, járműmegőrzés
- 6111. szakágazatból a fürdőszolgáltatás
- 21. ágazatból az építési-szerelési tevékenység keretében az épületek, utak, hidak, vízi létesítmények beruházási, karbantartási, felújítási, bővítési, átalakítási és korszerűsítési munkái.
2. számú melléklet a 74/1987. (XII. 24.) PM-ÉVM együttes rendelethez
1. Jóléti (szociális) és kulturális bevételek a következők:
a) üzemi étkeztetés bevétele,
b) gyermekintézmények bevétele,
c) üdültetés bevétele,
d) szociális, kulturális intézmények bevétele,
e) sportintézmények bevétele, beleértve az a)-e) pontban foglalt bevételekbe a dolgozók befizetéseit és a más gazdálkodó szervezettől kapott átutalásokat, térítéseket is,
f) szociális és kulturális intézmények más célú hasznosításából származó bevétel,
g) üdülőben szervezett továbbképzés miatti költségátterhelés, terembérleti díj bevétele,
h) csereüdültetés miatt más gazdálkodó szervezet által kifizetett összeg,
i) üdülő bérbeadásából származó összeg, bérbeadott egyéb jóléti intézmény miatti bevétel,
j) üdülőben nyújtott szállodai, vendéglátási szolgáltatás bevétele,
k) létrehozó tanácstól, más üzemtől vagy más gazdálkodó szervezettől kapott szociális és kulturális célú átutalás,
l) központi alapból kapott szociális és kulturális juttatás,
m) szociális és kulturális céllal vállalt társadalmi munka keretében munkaidőn kívül végzett munkáért járó munkabér,
n) társadalmi munkában összegyűjtött és a hulladékot begyűjtő, felvásárló vállalatnak átadott másodlagos nyersanyag ellenértéke.
2. Jóléti (szociális) és kulturális ráfordítások a következők:
a) üzemi étkeztetés ráfordításai,
b) gyermekintézmények ráfordításai, c) üdültetés ráfordításai,
d) szociális ráfordítások,
e) kulturális ráfordítások,
f) sportráfordítások nem értve az a)-f) pontokban foglalt kiadások közé az állóeszközök fenntartási kiadásait, valamint ezen állóeszközök értékcsökkenési leírásának fedezetére szolgáló összeget,
g) szociális, kulturális hozzájárulás más gazdálkodó szervezet, tanács, intézmény részére,
h) közművelődési intézmények fenntartásához adott hozzájárulás,
i) sportegyesületek támogatása,
j) ifjúságpolitikai célra tanácsnak átutalt összeg,
k) üdülő bérlete esetén a fizetett összeg,
l) állami és társadalmi ünnepek rendezvényeinek költsége,
m) társadalmi munka elismerésére fizetett jutalom,
n) segélyek (beleértve a lakásépítés támogatására nyújtott segélyeket is).