87/1987. (XII. 29.) PM rendelet
a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 6/1987. (II. 17.) PM rendelet módosításáról
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, az országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. §
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 6/1987. (II. 17.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdés szerinti eltérésekkel - minden munkáltatóra (48/1979. (XI. 1.) MT rendelet 99. § (2) bekezdés c) pont, ideértve a kisszövetkezeteket és az iskolai szövetkezeteket is); a vele munkaviszonyban, illetőleg munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozóra (a továbbiakban együtt: dolgozó), ideértve a munkaviszonyban, illetőleg munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló nyugdíjast is.
(2) A vállalkozói adóról szóló 1987. évi 16. törvényerejű rendelet 2. §-a szerinti vállalkozóra és alkalmazottjára a 2. §, a 3. §, a 4. § (1)-(2) bekezdése, az 5. §, továbbá a 7. § (2) és (4) bekezdése rendelkezései terjednek ki.
(3) A rendelet nem érinti a munkába járást szolgáló utazási kedvezmények ágazati külön jogszabályai hatálya alá tartozó eltérő rendelkezéseket."
2. §
Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. § A munkáltató a helyközi díjszabású közforgalmú közlekedési eszközzel, illetőleg személyi tulajdonú gépjárművel munkába járó dolgozóját - az e rendeletben meghatározott feltételek szerint és mértékben - utazási költségtérítésben részesíti."
3. §
Az R. 4. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A munkáltató köteles dolgozóját a közigazgatási határon kívülről történő munkába járáshoz a (2) bekezdésben meghatározott mértékű utazási költségtérítésben részesíteni, ha a dolgozó az országos közforgalmú vasút személyvonat 2. kocsiosztályán, elővárosi vasúton vagy helyközi díjszabással közlekedő helyi, illetve távolsági menetrend szerinti autóbuszon utazik. Az igénybe vett közforgalmú közlekedési eszköz fajtáját (vasút, elővárosi vasút, autóbusz) napi munkába járás esetén a dolgozó, hétvégi hazautazásnál - a dolgozó kérése és a közlekedési körülmények mérlegelésével - a munkáltató választhatja meg.
(2) A munkáltató a munkába járást szolgáló bérlet, vagy teljes árú menetjegy díjának
a) országos közforgalmú vasút esetében 86%-át,
b) elővárosi vasút, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi- és távolsági autóbusz esetében 80%-át köteles megtéríteni a dolgozó részére az idevonatkozó hatályos ármegállapításban rögzített költségmegosztás szerint (továbbiakban: kötelező költségtérítési mérték)."
4. §
Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Helyi díjszabással közlekedő közforgalmú közlekedési eszközön történő munkába járáshoz utazási költségtérítés nem adható."
5. §
Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a közigazgatási határon belüli (lakó- és munkahely azonos közigazgatási határon belül van) munkába járásra, kivéve a mozgáskorlátozott dolgozókat és azokat a mezőgazdasági nagyüzemekben és erdőgazdaságban dolgozókat, akik a helység belterületének határától legalább 5 km távolságra lévő telephelyre beosztottan dolgoznak."
6. §
A R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"7. § (1) Az utazási költségtérítést a munkáltató az ágazati számlakeret előírásainak megfelelően költségei terhére köteles elszámolni a következők szerint:
a) a helyközi díjszabású közforgalmú közlekedési eszköz igénybevétele utáni költségtérítés 4. § (2) bekezdésben meghatározott kötelező mértéke szerinti összeget, illetőleg a személyi tulajdonú gépjárművek utáni költségtérítés összegét anyagjellegű egyéb költségként (pénzbeli egyéb juttatásként);
b) az a) pontban foglaltakon felüli utazási költségtérítés összegét elkülönítetten bérjellegű egyéb költségként. A költségvetési szerveknél, ideértve a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő egyéb szervezeteket is, ezt az összeget a maradványérdekeltségű szerveknél az előző évi, illetőleg a tárgyévi megtakarítások, az eredményérdekeltségű szerveknél az érdekeltségi alap terhére kell elszámolni. Ahol a két érdekeltségi rendszer együttesen működik, az elszámolási módok között választani lehet.
(2) Az utazási költségtérítést a vállalkozónak a vállalkozói adóról szóló 1937. évi 16. számú tvr. végrehajtásáról rendelkező jogszabály előírásai szerint termelési és kezelési költségei között kell elszámolnia.
(3) A gazdálkodó szervezeteknek - a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervezetek, a termelő-, szolgáltató tevékenységet nem végző víziközmű-társulatok, illetőleg a pénzintézeti jövedelemszabályozás hatálya alá nem tartozó pénzintézetek kivételével - továbbá a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásoknak és a külföldi érdekeltségű társaságoknak a bérjellegű egyéb költségként ezen a címen elszámolt összeggel eredményüket kell növelni a nyereségadó (társulati adó, kisszövetkezeteknél és az iskolai szövetkezeteknél a vállalkozói adó) alapjának számításánál.
(4) A dolgozó részére helyközi díjszabású közforgalmú közlekedési eszköz igénybevétele esetén utazási költségtérítés, illetőleg újabb bérletjegy csak a lejárt bérlet, vagy teljes árú menetjegyek leadása esetében adható, kivéve a bérletjegy első ízben történő kiadását. A lejárt utazási jegyek 90 nap után selejtezhetők.
(5) A személyi tulajdonú gépjárművel való munkába járás utáni költségtérítés ellenőrizhető módon történő bizonylatolását a munkáltatónak számlarendjében kell rögzítenie.
(6) A munkaviszony megszűnése esetén a munkavállalási igazolási lapon fel kell tüntetni, hogy a dolgozó milyen időpontig részesült munkába járási utazási költségtérítésben."
7. §
Ez a rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba.
Dr. Villányi Miklós s. k.,
pénzügyminiszter