95/1987. (XII. 30.) PM rendelet

a jóléti (szociális) és kulturális ráfordítások adómentesen elszámolható összegéről

A gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról szóló 40/1987. (X. 13.) MT rendelet (a továbbiakban: JR) 20. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §

A rendelet hatálya a JR 1. §-ában felsorolt gazdálkodó szervezetekre, a pénzintézetekre, a kisszövetkezetekre és az iskolai szövetkezetekre terjed ki.

2. §

(1) Az 1. §-ban felsorolt gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jövedelemszabályozási, adózási rendeletekben meghatározott, a jóléti (szociális) és kulturális ráfordításoknak a nyereségadó-alap számításánál az adóalapot nem növelő számított összege a következő elemekből tevődik össze:

a) a b) pontban gazdálkodó szervezetek kivételével a vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló 7/1987. (X. 25.) ÁMBH rendelkezésben meghatározott képzett összlétszámra vetítve - a szerződéses üzemeltetésű formában működő üzleteknél és részlegeknél a létszámba a vezető is beleértendő - évenként és személyenként a Minisztertanács által meghatározott összeg;

b) a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló 39/1987. (X. 12.) MT rendelet 1. § (2) bekezdésében foglalt gazdálkodó szervezetek, továbbá a kisszövetkezetek és az iskolai szövetkezetek esetében az átlagos statisztikai állományi létszámra vetítve - a szerződéses üzemeltetési formában működő üzleteknél és részlegeknél a létszámba a vezető is beleértendő - évenként és személyenként a Minisztertanács által meghatározott összeg;

c) a gyermekgondozási segélyben és gyermekgondozási díjban részesülőkre személyenként időarányosan vetítve az a) és b) pontban meghatározott összeg 1/3-a, továbbá a szülési szabadságon lévőkre időarányosan vetítve az a) pontban meghatározott összeg 1/3-a, legalább azonban 300 Ft/fő /év;

d) az általános fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetnél az áfész-szel munkaviszonyban nem álló szövetkezeti tagokra évenként és személyenként vetítve 200,- Ft;

e) a takarékszövetkezeteknél a szövetkezeti tagok után felmerült közösségi célú tényleges kiadások, legfeljebb azonban 100 Ft/fő/év;

f) a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek nyugdíjas és járadékos tagok statisztikai létszámára vetítve, évenként és személyenként 400 Ft/fő.

g) a képzett összlétszám, illetve az átlagos statisztikai létszám számításánál figyelembe nem vett szakmunkástanulók, szakmunkásképzésben részt vevő szakközépiskolai tanulók és időszakos munkában foglalkoztatott tanulók étkezésével kapcsolatban a tanuló létszámra számítva, fejenként és naponként az élelmezési költség rezsiköltséggel és térítési díjjal csökkentett összege;

h) a gyermekintézmények bevétellel csökkentett ténylegesen felmerült működtetési (üzemeltetési) költsége, legfeljebb az ellátott átlagos gyermeklétszám alapján számított, az adott évre érvényes változó költségeket tartalmazó normarész és a férőhelyi létszám alapján képzett, az adott évre érvényes állandó költségeket tartalmazó normarész együttes összegének erejéig;

i) az üzemi étkeztetés rezsiköltsége címén a gazdálkodó szervezet saját dolgozója és nyugdíjasa után felmerült tényleges kiadások, beleértve a szakmunkástanulók után elszámolt, valamint a továbbképzés étkeztetésének rezsiköltségét is. továbbá a kivitelező építőiparban a főétkezés jogszabályban meghatározott nyersanyagértékéhez nyújtott munkáltatói hozzájárulás tényleges mértékének 60%-át;

j) a termelőszövetkezetek és az érdekképviseleti szervek közösen fenntartott üdülőiben a szervezett hazai üdültetésben résztvevő termelőszövetkezeti tagok üdülési költségeinek a tagok által nem térített része;

k) a sportegyesületek részére nyújtott támogatásoknak és a sportlétesítmények üzemeltetési ráfordításainak tényleges összege, amely azonban nem haladhatja meg a jóléti (szociális) és kulturális alap terhére 1987-ben ilyen címen elszámolt ráfordítások összegét;

l) az a sportegyesületi támogatás, amelyet a sportmunkatársak tényleges munkabérére és annak - az egyesület által fizetendő - mindenkor érvényben lévő társadalombiztosítási járulékára utalnak át.

(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti összeggel a más gazdálkodó szervezetnél, valamint a közösen létesített intézményekben elhelyezett gyermek után is növelheti a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerint számított összeget, amennyiben hozzájárul az adott gyermekintézmények működtetéséhez. Az ilyen címen elszámolt, egy elhelyezett gyermekre jutó összeg azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdés h) pontja szerinti összeget, illetőleg nem lehet több, mint a gyermekintézményt üzemeltető részére átutalt összeg.

3. §

Az a gazdálkodó szervezet, amelynek az előző évi létszámarányosan képezhető - 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti - fejkvótája.

a) a 2. § (I) bekezdés a) illetve b) pontja szerint megállapított összegnél kisebb volt, az elszámolható mértéket évente 100,- Ft-tal, legfeljebb azonban az (1) bekezdés a) illetve b) pontja szerint megállapított összegig emelheti;

b) a 2. § (1) bekezdés a) illetve b) pontja szerint megállapított összeggel megegyezett vagy ennél magasabb volt, az elszámolható mértéket nem emelheti.

4. §

(1) Amennyiben a gazdálkodó szervezet az 1987 évi mérlegzárást megelőzően felülvizsgálja a sportlétesítmények üzemeltetésével kapcsolatos kiadásait, akkor az ennek keretében feltárt, a számviteli előírásokkal eddig nem megegyezően elszámolt 1987. évi ilyen ráfordításait a jóléti (szociális) és kulturális alap terhére átvezetheti. Ez esetben a sportlétesítmények üzemeltetésével kapcsolatos kiadásoknak az 1987. év előtti elszámolásait nem kell helyesbíteni.

(2) A gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerint feltárt ráfordítások összegét 1987. december 31-ig - a különféle ráfordítások terhére elszámolva - a jóléti (szociális) és kulturális alapba helyezheti.

(3) 1988-ban a 3. § alkalmazása során a gazdálkodó szervezetek az 1987. évi - a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti - létszámarányosan képezhető fejkvótáját csökkenteni kell a sportegyesületek részére nyújtott támogatások 1987. évi tényleges összegével, legfeljebb azonban 85,- Ft/ fővel.

5. §

(1) Ez a rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit - a 4. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak kivételével - első ízben az 1988. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni.

(2) A 2. § (1) bekezdés a), b) és h) pontjában meghatározott összegeket, valamint az i) pontjában meghatározott rezsiköltség számítási módszerét PM-közleményben teszik közzé; a k) pontjában írott üzemeltetési ráfordításokat e rendelet melléklete tartalmazza.

Dr. Villányi Miklós s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 95/1987. (XII. 30.) PM rendelethez

A sportlétesítmények üzemeltetési költségei:

- a sportlétesítmények alkalmazottainak, személyzetének munkabére és annak társadalombiztosítási járuléka;

- az üzemeltetéshez szükséges tüzelő-, hajtó- és kenőanyagok, távhő-gőz, gáz, villamos energia, takarítószerek, mosószerek beszerzési értéke, az itt használt fogyóeszközök elhasználódási költsége, ideértve a saját előállítású késztermékek forgalmi értékét is;

- a takarítás, a mosás, a tisztítás, a fogyóeszközök javítása számlázott összege, közvetlenül igénybe vett belső szolgáltatásnál annak forgalmi értéke:

- az üzemeltetés egyéb költségei (pl. posta, telex, távíró).

Ide tartozó költségnek kell tekinteni a sportcélú személy- és sporteszközszállítás számlázott költségeit, saját szállítóeszköz igénybe vétele esetén forgalmi értékét.

A sportlétesítmények üzemeltetési költségei közé tartozik a sportlétesítmények bérleti díja is.