99/1987. (XII. 30.) PM-KEM együttes rendelet
a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet módosításáról
A vám- és pénzügyőrségről, valamint a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 9/1966. (II. 5.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendeljük:
1. §
A vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló - módosított - 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM számú együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő személyek által - ideértve a határsáv forgalmában közlekedő személyeket is - behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt vámáru a vám megfizetése előtt kiadható, ha a vám megfizetése a 98. § (4) bekezdésében foglaltak szerint történik."
2. §
Az R. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A vámszabadterület részletes vámügyi rendtartását az országos parancsnokság a Pénzügyminisztériummal, a Belügyminisztériummal, a Kereskedelmi Minisztériummal és a Közlekedési Minisztériummal egyetértésben állapítja meg."
3. §
Az R. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Külkereskedelmi áruforgalomban
a) az előjegyzési (konszignációs) raktározáshoz, vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljáráshoz, behozatali előjegyzéshez, valamint belföldi forgalom számára való vámkezeléshez - a b) és c) pontokban meghatározott kivételekkel - számlát kell benyújtani,
b) belföldi forgalom számára történő vámkezelés az államhatáron működő vámhivatalnál számla bemutatása nélkül is kérhető, de ebben az esetben a számlát a vámkezeléstől számított 60 napon belül a vámkezelést végző vámhivatalnál be kell nyújtani,
c) államközi szerződés alapján behozott vámáru, belföldi tértiáru, valamint kiviteli előjegyzésben kiszállított és változatlan állapotban visszahozott belföldi áru vámkezeléséhez számlát benyújtani nem kell."
4. §
(1) Az R. 33. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Írásbeli árunyilatkozatnak kell tekinteni:)
"e) a kiviteli áruk esetében a fuvarlevél vámpéldányát;"
(2) Az R. 33. §-a (5) bekezdése e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép; egyúttal a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
(Az árunyilatkozatot vissza kell utasítani, ha:)
"e) a 31. § (5) bekezdése szerint csak számla bemutatása mellett vámkezelhető vámáru vámkezelését számla bemutatása nélkül kérik;
f) a külkereskedelmi áruforgalomban nem államközi szerződés alapján behozott vámáru behozatali előjegyzésére, vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban, valamint a belföldi forgalom számára történő vámkezelésére vonatkozó árunyilatkozaton a vámkezelést kérő az adószámot nem tünteti fel."
5. §
Az R. 38. §-a a következő (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:
"(6) A magyar külkereskedelmi vállalatok külföldön megvalósuló vállalkozásainak teljesítéséhez szükséges, ideiglenes jelleggel behozott és később a vállalkozás helyére kiszállításra kerülő vámárukat, valamint a reexport címén behozott vámárukat vámraktáron kívül kell raktározni. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell a Kereskedelmi Minisztérium behozatali engedélyét, a vállalkozás teljesítéséhez szükséges vámáruk esetében a kiviteli engedélyét is. Az így raktározott vámáru a vámhivatal előzetes engedélye alapján átcsomagolható. Az átcsomagolás során bekövetkezett változásokat a raktározó azok bekövetkeztétől számított 8 napon belül köteles a vámhivatalnak írásban bejelenteni.
(7) Ha a külkereskedelmi áruforgalomban végzett vámraktáron kívüli raktározáshoz a vámkezelést kérő bemutatja a vámárura vonatkozó érvényes behozatali engedélyt, vagy annak fotómásolatát és az árunyilatkozaton úgy nyilatkozik, hogy a raktározást a vám kiszabását is magábafoglaló vámkezelés követi, a vámraktáron kívül raktározott vámáru felett a rendelkezési jogot nem kell korlátozni és a további vámkezelés során újabb vámvizsgálat tartásától a vámhivatal eltekinthet. Ebben az esetben a raktározónak az engedélyjegyes eljárásra, a behozatali előjegyzésre és a belföldi forgalom számára történő vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozatát a vámhivatal hivatalos helyiségében kell benyújtania."
6. §
(1) Az R. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"48. § (1) Behozatali előjegyzésben kell vámkezelni:
a) a nemzetközi szerződés alapján külföldről ideiglenesen behozható vámárut;
b) a kiállításon, vásáron, pályázaton, versenyen és más hasonló nemzetközi eseményen való bemutatás, kipróbálás (felhasználás) céljából ideiglenesen behozott vámárut;
c) a külkereskedelmi áruforgalomban devizafizetési kötelezettség (ellenszolgáltatás) nélkül javítás, bérmunka, kipróbálás és megvizsgálás céljából behozott vámárut;
d) a külkereskedelmi áruforgalomban bérleti, haszonbérleti és haszonkölcsön szerződés alapján, ideiglenesen behozott vámárut."
(2) Az R. 48. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"c) a szerelőszerszámot, a kereskedelmi utazók árumintáit, valamint a bérmunka címén behozott áruk feldolgozásához szükséges mintákat és modelleket;"
(3) Az R. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az előjegyzett vámárut belföldön elidegeníteni vagy harmadik személy részére használatra átadni csak az esedékes vám megfizetése után szabad."
7. §
Az R. 49. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Bérmunkának kell tekinteni az olyan külkereskedelmi ügyletet, amelynek keretében a külföldi megrendelő által a belföldi gazdálkodó egység a részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokat bérmunkadíj ellenében megmunkálja, feldolgozza, kikészíti stb. és a terméket a külföldi megrendelőnek vagy rendelkezése szerint másnak kiszállítja (aktív bérmunka)."
8. §
Az R. 50. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"50. § (1) A 48 § (1) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint a (2) bekezdése a) pontjában említett célból behozott áruk behozatali előjegyzésben történő vámkezeléséhez be kell mutatni a Kereskedelmi Minisztérium behozatali engedélyét.
(2) A bérmunka céljából behozatali előjegyzésben történő vámkezeléskor a vámhivatal megállapíthatja, hogy a termék előállításához milyen mennyiségű előjegyzett vámáru használható fel (elszámolási kulcs)."
9. §
Az R. 51. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(2) A visszaviteli határidőt a vámhivatal (ha jogszabály más határidőt nem állapít meg)
a) az előjegyzés céljának és szükséges idejének figyelembevételével az előjegyzés céljából tartott belső áruvizsgálat napjától számított legfeljebb 24 hónapban, illetve a 48. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetekben 12 hónapban;
b) a 48. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben az előjegyzés céljából tartott belső áruvizsgálat napjától a Kereskedelmi Minisztérium által engedélyezett használati, bérleti idő lejártának napjáig
állapíthatja meg.
(3) A (2) bekezdés szerint megállapított visszaviteli határidőt - annak lejárta előtt - az előjegyzést kérő indokolt kérelmére
a) a megyei (fővárosi) parancsnokság a szükséges ideig; a 48. § (1) bekezdésének c) pontja esetében további 12 hónapig;
b) a 48. § (1) bekezdés d) pontja esetében a vámhivatal a Kereskedelmi Minisztériumnak a használati, bérleti idő meghosszabbítására vonatkozó engedélyében szereplő határidőig
hosszabbíthatja meg.
(4) A visszaviteli határidő meghosszabbítása iránti kérelmet annál a vámhivatalnál kell benyújtani, amely a vámárut előjegyezte. A 48. § (2) bekezdésének d) pontja esetén a visszaviteli határidő meghosszabbítására irányuló kérelemhez csatolni kell a devizahatóság engedélyét is."
10. §
Az R. 53. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Az előjegyzett vámárut a vámfizetésre kötelezett javára jóvá kell írni, ha a visszaviteli határidő lejártáig igazolja, hogy az előjegyzett vámárut változatlan, kijavított vagy feldolgozott állapotban külföldre kiszállította, vagy a belföldi forgalom számára vámkezeltette, illetve vámraktárba vagy előjegyzési (konszignációs) raktárba beraktározta.
(4) A bérmunka címén előjegyzett vámáru elszámolásakor a gyártás (feldolgozás), illetőleg a tárolás során keletkezett veszteséget - a vámhivatal ellenőrzése után - jóvá kell írni."
11. §
Az R. 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A 48. § (1) bekezdésének d) pontja alapján előjegyzésbe vett vámáruk után - a 92. § (5) bekezdésében foglaltak szerint - akkor is vámot kell fizetni, ha azokat a visszaviteli határidő lejárta előtt külföldre visszaszállították."
12. §
Az R. 58. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha vámáru, vagy olyan áru kiviteli ellenőrzésére kerül sor, amely után vámvisszatérítés kérhető, illetve a kiszállítás megtörténtét már, okból igazolni kell, az árunyilatkozatot adónak az árukiviteli bizonylaton hivatkoznia kell a korábbi vámkezelés tételszámára."
13. §
Az R. az 59. § után a következő 59/A. §-sal egészül ki:
"59/A. § (1) A külkereskedelmi áruforgalomban államközi szerződés alapján végleges rendeltetéssel kivitelre kerülő áruk - ideértve a teljes kocsirakományt kitevő szállítmányokat is - vámvizsgálatát az áru feladójának a megyei (fővárosi) parancsnokság által kiadott "vámmegbízott" igazolvánnyal rendelkező dolgozója a területileg illetékes vámhivatal eseti engedélye alapján elvégezheti. Ebben az esetben a vállalat dolgozója azt igazolja, hogy a két példányban elkészített részletes jegyzéken (konszignáción) feltüntetett exportárut az árukiviteli bizonylatnak megfelelően, a felügyelete mellett csomagolták be, illetve rakták be a járműbe, továbbá azt, hogy a csomagokat, illetve a teljes kocsirakományt kitevő szállítmányok esetén a járművet ellátta a megfelelő azonosítási jellel (az erre a célra rendszeresített vámzárral). Az áru fuvarozásra történő átadásakor az árunyilatkozatot, az árukiviteli bizonylatot, a részletes jegyzék (konszignáció) eredeti példányát és az esetleg szükséges egyéb engedélyeket a szállítmányozó, fuvarozó vállalat rendelkezésére kell bocsátani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint vámvizsgálat alá vont áruk kiviteli ellenőrzése során - darabáru esetében a gyűjtőáru feladása szerint illetékes, teljes kocsirakomány esetében (ideértve a vasúti és közúti járműveket is) a kiléptető - vámhivatal ellenőrzi a vámzárak sértetlenségét, külső áruvizsgálatot tart, ellenőrzi és záradékolja az okmányokat. Ha a kiviteli ellenőrzést és a kiléptetést végző vámhivatal megállapítja, hogy a szükséges okmányok nem felelnek meg a vámjogszabály rendelkezéseinek, a küldeményt a feladó költségére visszairányíthatja annak telephelyére.
(3) Az előzőekben szabályozott, átengedett hatáskörben végzett belső áruvizsgálat nem alkalmazható az áruminta küldeményekre, az olyan árukra, amelyeknél a növény-, vagy állategészségügyi korlátozásokon kívül más korlátozó, vagy tiltó rendelkezéseket is be kell tartani, valamint a külföldre ki-, vagy visszaszállításra kerülő vámárukra.
(4) A vállalat "vámmegbízott" igazolvánnyal rendelkező dolgozója ismételt vagy súlyos kötelességszegése esetén a megyei (fővárosi) parancsnokság a dolgozó "vámmegbízott" igazolványát visszavonhatja."
14. §
Az R. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Állagváltozást eredményező művelet (bérmunka) céljából csak a külkereskedelmi áruforgalomban kivitelre kerülő áru vámkezelhető kiviteli előjegyzésben."
15. §
Az R. 69. §-a az alábbi új, (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A külkereskedelmi áruforgalomban vámfizetésre kötelezett a vámáru első belföldi tulajdonosa."
16. §
Az R. 82. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Vámmentes a kivitelre kerülő áru csomagolása és kiszerelése (adjusztálása) céljából a külföldi vevő vagy megbízottja által ellenszolgáltatás nélkül küldött burkolat és csomagolóanyag, ha az exportkötelezettséget kiviteli engedéllyel igazolják. A vámmentesen vámkezelt burkolat és csomagolóanyag rendeltetésétől eltérő felhasználása esetén a vámot az Ajándék Vámtarifa, illetve ha arra a Kereskedelmi Minisztérium utólag behozatali engedélyt ad ki, a Kereskedelmi Vámtarifa alkalmazásával kell megfizetni."
17. §
(1) Az R. 84. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek által - a 2000 cm3-t meghaladó lökettérfogatú benzinüzemű, illetőleg a 2500 cm3-t meghaladó lökettérfogatú dízel-üzemű személygépkocsik kivételével - a családonként behozható 1 darab
a) külföldről behozott gépkocsi után, ha a külszolgálat időtartama az egy évet meghaladja, a vámalap 30%-át, ha a két évet meghaladja, a vámalap 15%-át,
b) legkésőbb a végleges hazatérést, illetőleg a külszolgálatból származó devizajárandóságuk devizaszámlán való jóváírását követő 90 napon belül az arra kijelölt kereskedelmi vállalatnál megrendelt gépkocsi után, ha a külszolgálat időtartama az egy évet meghaladja, a vámalap 15%-át, ha a két évet meghaladja, a vámalap 10%-át
kell vám címén megfizetni. A három évet meghaladó külszolgálat esetén a gépkocsi vámmentesen vámkezelhető."
(2) Az R. 84. § (13) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"E határidő elmulasztása esetén a 103. § (9) bekezdésében meghatározott késedelmi pótlékot kell fizetni."
18. §
(1) Az R. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A vámot a vámkiszabást is magában foglaló vámkezelés céljából tartott belső áruvizsgálat napján - a 38. § (7) bekezdésében írtak alkalmazásánál a raktározást követő, vámkiszabást is magában foglaló vámkezeléshez szükséges árunyilatkozat benyújtása napján - hatályos jogszabály szerint, forintban kell kiszabni."
(2) Az R. 91. §-ának (4) bekezdésében a "kikészítés" szó "bérmunka" szóra változik.
19. §
(1) Az R. 92. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kiviteli előjegyzésből megváltozott, feldolgozott állapotban visszahozott vámáru vámértékét a külföldön hozzáadott külföldi anyag és alkatrész ára, a bérmunkadíj, a csomagolási, biztosítási és fuvarozási költség együttes összege alapján keli megállapítani. A szavatossági és jótállási igények érvényesítésére külföldre javítás céljából kiszállított és javítás után visszahozott áruk vámértékének meghatározásakor a javítási költséget és a javításhoz felhasznált külföldi anyag vagy alkatrész értékét figyelmen kívül kell hagyni."
(2) Az R. 92. §-ának (4) bekezdésében a "kikészítési" szó "bérmunka céljából" szavakra változik.
(3) Az R. 92. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A 48. § (1) bekezdése d) pontja alapján előjegyzésbe vett vámáru után - ha azokat igazoltan a visszaviteli határidőn belül külföldre kiszállították - az előjegyzésbe vételkor kiszabott és közölt vámot
a) bérleti, valamint haszonbérleti szerződés esetében az előjegyzésbe vételtől a kiléptetés napjáig felmerült bérleti díjnak, mint vámalapnak,
b) haszonkölcsön szerződés esetében pedig az előjegyzésbe vétel napjától a kiléptetés napjáig minden megkezdett hónapra a vám 2%-ának alapulvételével kell beszedni."
20. §
Az R. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"93. § A külföldi fizetőeszközben kifejezett vámértéket az MNB által megállapított és a vámkiszabáskor érvényes hivatalos deviza eladási árfolyamon kell forintra átszámítani."
21. §
Az R. 98. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Az esedékes vám megfizetésére a megyei (fővárosi) parancsnokság - indokolt esetben - halasztást engedélyezhet. A külföldi részvétellel működő gazdasági társulásban résztvevő külföldi fél által apportként behozott termelőeszköz után jogerősen kiszabott vám megfizetésére a határozatot hozó vámhivatal - kérelemre - legfeljebb 60 havi, a feldolgozásos devizahiteles ügyletek keretében behozott vámáruk után kiszabott vám megfizetésére pedig legfeljebb 38 havi halasztást engedélyezhet.
(4) A devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő személyek utas- és határsáv-forgalomban behozott vámáru után a határvámhivatal által a belépéskor kiszabott vámot - fellebbezés hiányában - az esedékesség napjától számított harminc napon belül kötelesek megfizetni."
22. §
Az R. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"99. § (1) Ha a külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámárunak a vám kiszabásakor elfogadott vámértéke nem felelt meg a vámkezeléskor fennállott valóságos vámértéknek, a vámot, a vámmal együtt fizetendő adót, kamatot, vámpótlékot, vámkezelésidíjat a vám visszatérítésére vonatkozó igény, illetőleg a nem közölt vám követelési jogának elévülési határidején belül kérelemre vagy hivatalból helyesbíteni kell.
(2) Az előkalkulált és a tényleges fuvarköltség eltérése miatt a vámot csak akkor kell helyesbíteni, ha a tényleges fuvarköltség az érvényes díjszabás szerint előkalkulált fuvarköltségtől 20%-ot meghaladó mértékben tér el."
23. §
Az R. 100. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A befizetett vámot vissza kell téríteni, ha)
"d) a vámfizetésre kötelezett a vám esedékességétől számított két éven belül igazolja, hogy
- a lecserélés címén behozott és belföldi forgalom számára vámkezelt áru ellentételeként az azzal azonos vámtarifaszám alá tartozó árut külföldre kiszállította,
- az exportáru csomagolásához devizafizetési kötelezettséggel behozott csomagoló és burkolóanyagot rendeltetés szerint felhasználta és azt az importtal azonos, vagy kedvezőbb fizetési feltételek mellett külföldre kiszállította,
- a belföldi forgalom számára vámkezelt árut exportáru előállításához használta fel és az exportárunak az importtal azonos vagy kedvezőbb fizetési feltételek melletti kiszállítása megtörtént."
24. §
Az R. 103. §-a előtti cím és a R. 103. §-a helyébe a következők lépnek:
"Kamat, késedelmi pótlék és bírság
103. § (1) A külkereskedelmi áruforgalomban behozott, valamint a belföldi jogi személyek kérelme alapján behozatali előjegyzésben vámkezelt vámáru után a kiszabott vám 20%-át kell kamat címén megfizetni, ha annak külföldre történő visszaszállítását a visszaviteli határidő, illetőleg a vonatkozó szerződések lejártáig a vámfizetésre kötelezett nem igazolja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kamat a) külkereskedelmi áruforgalomban teljes összegében visszatéríthető, ha a vámfizetésre kötelezett a kamat kiszabásának napjától számított három hónapon belül a külföldre vissza nem szállított áru adásvételére vonatkozó behozatali engedélyt bemutatja,
b) ötven százaléka visszatéríthető, ha a vámfizetésre kötelezett a kamat kiszabásának napjától számított három hónapon belül igazolja, hogy az előjegyzett vámárut az előjegyzési határidő lejárta előtt külföldre kiszállította.
(3) A nem külkereskedelmi forgalomban behozott vámáru után kiszabott vám késedelmes vagy részletekben történő megfizetése esetén - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámkiszabás jogerőre emelkedésének napjától, illetőleg a vám fizetésére jogerős határozattal megállapított teljesítési határidő leteltét követő naptól a vám befizetése napjáig az esedékes vagy hátralékos vám összege után havi 1%-os kamatot kell fizetni. Kamatszámítás szempontjából a késedelem minden megkezdett naptári hónapja egész hónapnak számít.
(4) Ha az utasforgalomban behozott vámáru után jogerősen kiszabott vámot a 98. § (4) bekezdésében meghatározott időpontig, illetőleg a vám fizetésére jogerős határozatban megállapított teljesítési határidőig nem fizetik meg, a vám összege után napi 1%-os legfeljebb azonban az esedékes vám 50%-áig terjedő összegű kamatot kell fizetni.
(5) A külkereskedelmi áruforgalomban behozott és behozatali előjegyzésben vámkezelt vámáru után - az előjegyzett vámáru hulladéka, mellékterméke, a bérmunka címén előjegyzett vámáru maradéka, valamint a bérleti, haszonbérleti és haszonkölcsön szerződés alapján behozott, de később az arra vonatkozó behozatali engedély alapján belföldi forgalomba kerülő áru kivételével - az előjegyzésbe vétel napjától a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjáig -az R. 54. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén a visszaviteli határidő lejártáig - az esedékessé vált vám alapulvételével minden megkezdett naptári hónapra 1,5% kamatot kell fizetni.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott kamatot - ha annak érvényesítése az 54. § (3) bekezdése szerint történt - vissza kell téríteni akkor, ha a vámáru után kiszabott vámot a vámhivatal a 100. § (1) bekezdésének b) pontja alapján visszatéríti.
(7) Ha a vámfizetésre kötelezett jogi személy a vámot a megállapított teljesítési határidőig nem utalja át, a határidő lejártától a vám megfizetése napjáig minden megkezdett naptári hónapra 2%-os kamatot köteles fizetni.
(8) Ha a vámfizetésre kötelezett az 55. § (4) bekezdésében előírtaknak határidőre nem tesz eleget, a határidő lejártának napjától az árunyilatkozat benyújtásának napjáig, megkezdett hónaponként, az esedékes vám alapulvételével 2% kamatot köteles fizetni.
(9) Ha a 84. § szerinti vámkezelést a végleges hazatéréstől vagy az utolsó csomag megérkezésétől számított harminc napon túl kérik, a késedelem minden napjára 150 Ft késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék összege a 6000 Ft-ot nem haladhatja meg.
(10) A külkereskedelmi áruforgalomban behozott, vámraktáron kívül raktározott vámáru után az első beraktározást követő tizenötödik - belföldi tértiáru, valamint a kiviteli előjegyzésből visszahozott belföldi áru esetében a harmincadik - naptól a vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárás, a behozatali előjegyzés vagy a belföldi forgalom számára való vámkezelés céljából tartott belső áruvizsgálat, illetőleg a 38. § (7) bekezdés alkalmazása esetén az árunyilatkozat benyújtásának napjáig napi 300 Ft bírságot kell fizetni. Ha a 38. § (6) bekezdése alapján vámraktáron kívül raktározott vámárut az arra vonatkozó importengedély alapján belföldi forgalomba hozták, a bírságot csak az importengedély keltétől számított tizenötödik naptól kell felszámítani.
(11) Ha a vámkezelést kérő a számlabemutatási kötelezettségének az előírt határidőre nem tesz eleget, a vámkezeléstől számított 61. naptól a számla bemutatásának napjáig napi 200 Ft bírságot köteles fizetni. A bírságot a vámhivatal a számla bemutatásának napján, de legalább naptári hónaponként szabja ki és szedi be.
(12) Ha a külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáru vámkezelésének utólagos ellenőrzése során megállapítható, hogy
a) a vámkezeléshez helytelen vagy nem teljes számlát nyújtottak be és a vám helyesbítését utólag nem kérték;
b) a vámértéket kiegészítő tényezőket a vámérték kialakításakor nem vették figyelembe;
c) vámmentesség, vámkedvezmény, kedvezőbb vámtétel, vámvisszatérítés és helyesbítés igénybevételéhez benyújtott okmányok adatai nem felelnek meg a valóságnak
az ebből keletkező vámhiány 50%-át a vámfizetésre kötelezettnek bírságként kell megfizetnie.
(13) Ha a 99. §-ban meghatározott helyesbítést a vámfizetésre kötelezett nem a tényleges vámérték megállapításához szükséges külföldi számla kézhezvételétől számított 40 napon belül kéri -a 31. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével - a negyvenegyedik naptól a kérelem benyújtásának napjáig minden megkezdett hónapra a helyesbíteni kért összeg 2%-át - legfeljebb azonban 20%-át - késedelmi pótlék címén kell megfizetnie."
25. §
Az R. 104. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A vámkezelési díjat vissza kell téríteni, ha) "a) a vámot a 100. § (1) bekezdésének a)-b) és d) pontja alapján visszatérítették,"
26. §
Az R. 105. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A külkereskedelmi áruforgalomban behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt áruval kapcsolatban a vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárás utólagos alkalmazása, illetőleg vámmentességre, vámkontingens igénybevételére, vagy kedvezőbb vámtétel alkalmazására való jogosultság utólagos igazolása esetén árunyilatkozatonként 500 Ft költségtérítést kell fizetni."
27. §
Az R. 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Nem külkereskedelmi áruforgalomban a jogorvoslati eljárás során a vám, a vámmal együtt fizetendő adó, a kamat, a vámpótlék és a vámkezelési díj kiszabását és bevételezését, illetőleg visszafizetését mellőzni kell, ha azok együttes összege a 100 Ft-ot nem haladja meg."
28. §
Az R. 1. számú mellékletét képező Ajándék Vámtarifa végrehajtási szabályai e rendelet 2. számú melléklete szerint módosulnak.
29. §
Az R. 2. számú mellékletét képező Utas Vámtarifa végrehajtási szabályai e rendelet 2. számú melléklete szerint módosulnak.
30. §
Ez a rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően behozott vagy beküldött vámárukra kell alkalmazni; egyidejűleg az R. 9. § (1) bekezdésének utolsó mondata, valamint az 53. § (5) bekezdése hatályát veszti.
Dr. Villányi Miklós s. k.,
pénzügyminiszter
Marjai József s. k.,
kereskedelmi miniszter
1. számú melléklet a 99/1987. (XII. 30.) PM-KEM együttes rendelethez
Az R. 1. számú mellékletét képező Ajándék Vámtarifa végrehajtási szabályainak 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. A Pénzügyminisztérium határozza meg azoknak az áruknak a körét, amelyek a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő magánszemélyek részére, saját használat céljára az Ajándék Vámtarifa vámtételeinek 50%-os mérséklésével vámkezelhetők. Az így vámkezelt vámáru a vámkezeléstől számított öt éven belül csak az Ajándék Vámtarifa vámtételei szerint fizetendő és a kedvezményes vám különbözetének megfizetése után idegeníthető el, adható bérbe, illetőleg tartós használatba."
2. számú melléklet a 99/1987. (XII. 30.) PM-KEM együttes rendelethez
1. Az R. 2. számú mellékletét képező Utas Vámtarifa végrehajtási szabályai 12. c) pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[c) Az a) pontban említett vámkedvezmény]
"- a külföldi diplomata és szolgálati útlevéllel utazókat, továbbá a külföldi útlevéllel utazó, de a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek minősülő személyeket amennyiben a c) pont 3. fordulata alapján nem minősülnek munkavállalónak - minden beutazáskor,"
2. Az R. 2. számú mellékletét képező Utas Vámtarifa végrehajtási szabályainak 12. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"d) A devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő, közös háztartásban élő, együttutazó családtagok esetében az a) pontban meghatározott vámkedvezményt - legfeljebb három fő figyelembevételével - egy árura vonatkozóan is össze lehet vonni."
3. Az R. 2. számú mellékletét képező Utas Vámtarifa végrehajtási szabályainak 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"15. A 12. a) pontban meghatározott kedvezmény
a) a 14. életévet be nem töltött és az útlevélben együttutazó családtagnak feltüntetett személy, továbbá jogi személy részére történő vámkezelés esetében nem alkalmazható,
b) a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő, önálló útlevéllel rendelkező, 14 éven aluli utasokat naptári évenként egy ízben, az első beutazás alkalmával illeti meg.
A b) pont hatálya alá tartozók ugyanazon naptári évben a második, vagy további belépésük alkalmával 1000 Ft összértékű, nem kereskedelmi jellegű vámárut hozhatnak be a vám megfizetése nélkül."
4. Az R. 2. számú mellékletét képező Utas Vámtarifa végrehajtási szabályainak 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"17. Ha a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő magánszemély nemesfémtárgyat a felvásárlásra jogosult szerv részére értékesítés céljából hoz be és erről a szándékáról írásban is nyilatkozatot tesz, a nemesfémtárgy után az Utas Vámtarifa 3. hasábjában meghatározott mértékű vámot a felvásárlási ár alapulvételével, a felvásárlás napján köteles megfizetni. A vámot a felvásárló szerv a felvásárlási árból levonja és átutalja az illetékes megyei (fővárosi) parancsnokság vámbevételi számlájára. Ilyen esetben a nemesfémtárgyak devizahatósági engedély és mennyiségi korlátozás nélkül vámkezelhetők."
5. Az R. 2. számú mellékletét képező Utas Vámtarifa végrehajtási szabályainak 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"19. A Pénzügyminisztérium határozza meg azoknak az áruknak a körét, amelyek a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő magánszemély részére, saját használat céljára, az Utas Vámtarifa vámtételeinek 50%-os mérséklésével vámkezelhetők. Az így vámkezelt vámáru a vámkezeléstől számított öt éven belül csak az Utas Vámtarifa vámtételei szerint fizetendő és a kedvezményes vám különbözetének megfizetése után idegeníthető el, adható bérbe, illetőleg tartós használatba."