1966. évi 2. törvényerejű rendelet

a vámjog szabályozásáról

A magyar népgazdaság pénzügyi és külkereskedelmi érdekeinek védelme, valamint a személyek vámvonatkozású jogainak és kötelességeinek meghatározása és biztosítása érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az áruforgalom ellenőrzése az államhatáron

1. § Az államhatáron át lebonyolódó áruforgalmat - a vám-, a deviza- és egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezések megtartása érdekében - a vám- és pénzügyőrség szervei, valamint a határőrségi szervek ellenőrzik.

Vámáru

2. § (1) Vámáru a külföldről behozott áru mindaddig, amíg azt a belföldi forgalom számára nem vámkezelték.

(2) A vámárut a vámhivatal és kirendeltsége, valamint a vám- és pénzügyőri szakasz (a továbbiakban: vámhivatal) ellenőrzése alatt kell tartani,

(3)[1] A vámárut a vámhivatalok a vám megfizetéséig vagy biztosításáig visszatarthatják.

(4)[2] A vámárut a vám - ideértve a vámtartozást is - erejéig törvényes zálogjog terheli; a vámtartozás tekintetében a törvényes zálogjog csak akkor érvényesíthető, ha azt a vám tekintetében is érvényesítik. A belföldi forgalom számára vámkezelt áruval az ország területén vámjogi szempontból szabadon lehet rendelkezni, kivéve, ha a vámárut a belföldi forgalom számára rendelet alapján a rendelkezési jog korlátozásával, illetőleg feltételtől függően vámkezeltek. E bekezdés rendelkezései alapján a vámáru tulajdonjogának jóhiszemű megszerzőjével szemben igényt érvényesíteni nem lehet.

Vámtarifa

3. § (1) A vámárunak belföldi forgalom számára történő vámkezelése esetében fizetendő vámot a vámtarifa rendszerezett áru- és vámtétel felsorolása tartalmazza.

(2) Nemzetközi szerződéssel a vámtarifákban meghatározott vámtételtől eltérő vámtétel is megállapítható.

(3) Azzal az állammal szemben, amely a magyar származású árukat, magyar honosságú szállítóeszközöket nagyobb vámmal sújtja vagy kedvezőtlenebb elbánásban részesíti mint a más származású árukat vagy más honosságú szállítóeszközöket, felemelt vámot, tilalmat vagy más intézkedést lehet alkalmazni.

Vámszabadterület - Vámutak

4. § A vámszabadterület az országon belül elkülönített az a terület, amelyre beszállított vámárut vámfizetési kötelezettség nem terheli.

5. § (1) Árut az államhatáron átszállítani csak vámúton vagy mellékúton szabad.

(2) Vámutak a közforgalmú vasutak, a nemzetközi víziutak, a vámútnak nyilvánított közutak, viziutak és határvizi kikötők, továbbá a távolsági forgalom számára megnyitott légiutak. Minden egyéb, a határt átszelő út mellékút.

MÁSODIK RÉSZ

VÁMFIZETÉS - MENTESSÉGEK

Vámfizetésre kötelezettek

6. § Vámfizetésre kötelezett az, aki

a) a vámárut maga vagy megbízottja útján a belföldi forgalom számára vámkezelteti;

b) a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozza vagy az ilyen forgalombahozatalt elősegíti;

c) olyan vámárut szerez meg, amelyről tudja, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy azt vám terheli.

Vámmentesség - Vámkedvezmény

7. § (1) Vámmentesek:

a) a külföldi államfőknek, a külföldi államok törvényhozó testülete elnökeinek, a külföldi államok kormánya tagjainak, illetőleg a külföldi államok kormányküldöttsége tagjainak és mindezek kísérőinek használatára szolgáló áruk;

b) a Magyar Népköztársaságot kötelező nemzetközi szerződések rendelkezéseiben vámmentesnek meghatározott áruk;

c) az ország területén átszállítás alatt levő külföldi áruk (átviteli áru);

d) a belföldről belföldi rendeltetéssel külföldi közbeeső területen átszállított, illetőleg onnan visszahozott belföldi áruk;

e) a külföldre szállított és előre nem látott okból változatlan állapotban visszaküldött belföldiáruk;

f)[3] a visszahozatali kötelezettséggel (kiviteli előjegyzésben) kiszállított és változatlanul vagy a megengedett változtatással visszahozott belföldi áruk a hozzáadott külföldi anyag, alkatrész, bérmunkadíj kivételével.

g) az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlott vámáruk, ha azokat az állam elfogadta, és birtokba vette.

(2) A vámmentesség kiterjed

a) a hivatalos felügyelet mellett megsemmisített vámárukra;

b) a szállító vállalat kezelésében vagy a vámáruraktárban megsemmisült vámárukra is.

(3) Vámmentesek viszonosság esetén:

a) a külföldi államok magyarországi diplomáciai képviselői és konzuli tisztviselői, valamint a háztartásukban élő családtagjai és a háztartásukhoz tartozóknak személyes használatára szolgáló áruk, feltéve, hogy az utóbb említett személyek nem magyar állampolgárok és állandó lakóhelyük nem Magyarországon van;

b) a külföldi államok diplomáciai és konzulképviseletei részére behozott, hivatalos használatra szolgáló áruk.

(4) Vámmentesség és vámkedvezmény az (1)-(3) bekezdésben nem említett jogcímen és feltételek mellett - visszaható erővel is - engedélyezhető.

A vám kiszabása és közlése

8. § (1) A vámot - kivéve a jogellenes belföldi forgalombahozatal esetét - a vámárunak a belföldi forgalom számára vagy visszaviteli kötelezettséggel (behozatali előjegyzésben) történő vámkezelésekor kell kiszabni és közölni.

(2) A kiszabás alapja a vámáru értéke vagy mennyisége; a kiszabásnál az árunak a vámkezeléskor fennálló jellegét (faját, fajtáját, minőségét, állapotát) kell alapul venni.

A vám esedékessége

9. § A vám a közlés napján esedékes. Az előjegyzésben vámkezelt és külföldre vissza nem szállított vámáru vámja a belföldi forgalombahozatal napján, de legkésőbb a visszaviteli határidő lejártát követő napon esedékes. Jogellenesen belföldi forgalomba hozott áru vámja a forgalombahozatal napján, ha pedig ez az időpont nem állapítható meg, a felfedés napján válik esedékessé.

A vám behajtása

10. § A meg nem fizetett vámot adók módjára kell behajtani.

A vám elévülése

11. § (1) A belföldi forgalom számára történt vámkezeléskor nem közölt vám követelési joga a vámkezeléstől számított hat hónap elteltével, a jogellenesen belföldi forgalomba hozott áru vámjának követelési joga pedig az esedékesség napjától számított öt év elteltével évül el.

(2) A jogerősen megállapított vám beszedési joga az esedékesség napjától számított öt év elteltével évül el.

(3) A tévesen nagyobb összegben megállapított vám visszatérítésére vonatkozó igény az esedékességtől számított hat hónap elteltével, a jogellenesen belföldi forgalomba hozott áruval kapcsolatban magasabb összegben megállapított vám visszatérítésére vonatkozó igény pedig az esedékesség napjától számított öt év elteltével évül el.

(4)[4] Külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáruval kapcsolatban

a) a nem közölt vám követelési joga a vámkezeléstől, a jogerősen megállapított vám beszedési joga, továbbá a jogellenesen belföldi forgalomba hozott áru vámjának követelési joga az esedékesség napjától számított öt év,

b) a vám visszatérítésére vonatkozó igény az esedékesség napjától számított egy év,

c) az exportált áruba beépített, exporthoz felhasznált importáru és a lecserélés címén behozott áru után kifizetett vám visszatérítésére vonatkozó igény az esedékesség napjától számított két év,

d) a tévesen nagyobb összegben megállapított vám visszatérítésére vonatkozó igény az esedékesség napjától számított öt év

elteltével évül el.

Költségek

12. § A vámkezelés költségeinek megtérítése céljából vámkezelési díjat lehet szedni.

Jogorvoslat

13. §[5] (1) Vámügyekben az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vámügyekben hozott határozat azonnali végrehajthatósága - a fellebbezésre való tekintet nélkül - elrendelhető.

HARMADIK RÉSZ

BŰNTETŐ RENDELKEZÉSEK

Vámbűntett

14. § (1) A vámbűntettre vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyve (Btk.) tartalmazza.

(2) A vámbűntett feljelentésére a pénzügyminiszter vagy az általa kijelölt szerv - a külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatos esetekben a külkereskedelmi miniszterrel, illetve az általa kijelölt szervvel egyetértésben - jogosult.

Vámszabálysértés

15. § (1) A vámszabálysértésre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.

(2) Vámszabálysértési ügyekben elsőfokú hatósági jogkörben a vámhivatalok járnak el.

NEGYEDIK RÉSZ

VÁMIGAZGATÁS

A vám- és pénzügyőrség szervezete

16. § A vám- és pénzügyőrség testületi jellegét, szervezetét, hatáskörét és szolgálati jogait, valamint a felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket a Minisztertanács állapítja meg.

Államigazgatási szervek, valamint szállítóvállalatok közreműködési kötelezettsége

17. § A vám- és pénzügyőrség szerveit a vámigazgatási feladatok ellátásában az államigazgatás szervei, valamint a szállítóvállalatok támogatni kötelesek.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

18. § E törvényerejű rendelet hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik; ennek során felhatalmazhatja az illetékes minisztereket a vámjog részletes szabályainak megállapítására, valamint a vámeljárás szabályozására.

19. § (1) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével az 1954. évi 16. számú törvényerejű rendelet - a vámszabálysértésre vonatkozó rendelkezéseinek (29-33. §-ok) kivételével - továbbá az 1964. évi 20. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(2) Az 1962. évi 10. számú törvényerejű rendelet 35. §-a (1) bekezdésének c) pontja e törvényerejű rendelet 14. §-ának (2) bekezdése szerint módosul.

Kisházi Ödön s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára