1988. évi XIV. törvény
az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról
1. §[1]
2. §[2]
3. §[3]
4. § Az Ápt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) gazdálkodik a hatáskörébe utalt elkülönített állami pénzalapokkal."
5. § Az Ápt. 34/E. §-a után a következő 34/F. §-sál egészül ki:
"34/F. § (1) Törvény vagy törvényerejű rendelet határozza meg az értékpapír-kibocsátás-forgalmazás alanyainak körét, e tevékenységek feltételeit és kereteit a népgazdasági tőkefolyamatok szabályozása, szervezettsége, nyilvántartása és a befektetők biztonsága érdekében.
(2) Az állam értékpapír-felügyelet részletes szabályait a Minisztertanács állapítja meg."
6. § Az Ápt. VII. fejezetének címe "A vállalkozók és egyéb szervezetek pénzügyi rendszere" címre módosul.
7. §[4]
8. § Az Ápt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"46. § A Magyar Népköztársaságban a részben vagy egészben külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, továbbá külföldieknek a kereskedelmi és egyéb üzleti jellegű képviselete gazdasági tevékenységét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vállalkozóra vonatkozó általános rendelkezések szerint folytatja."
9. §[5]
10. § Az Ápt. 52. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A számvitel feladata, hogy
a) a gazdasági folyamatokat pénzértékben számba vegye;
b) a vagyoni állapotra, az eszközöknek és az eszközök forrásainak változására vonatkozó adatokat folyamatosan feljegyezze, rendszerezze, feldolgozza, értékelje és kimutassa a vagyoni állapotot;
c) a gazdasági vezetésnek tájékoztatási, adatokat adjon a gazdasági döntések meghozatalának segítésére, azok alátámasztására;
d) lehetővé tegye a gazdálkodás ellenőrzését, s összefoglaló gazdasági számítások készítését.
(4) Az egységes számviteli rend szabályozásának keretébe tartozik
a) az egységes számviteli rend tartalmának és formájának;
b) a kettős könyvvitel, az egyszerűsített kettős könyvvitel, valamint az egyszeres könyvvitel tartalmának és vezetése szabályainak;
c) a leltározás, a leltár, az értékelés, a mérleg és a vagyonkimutatás, a költségvetési szervek beszámolója, valamint az eredménykimutatás tartalmának és elkészítési szabályainak;
d) az önköltségszámítás tartalmának és kötelezettségének, valamint
e) a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem követelményeinek
meghatározása."
11. § Az Ápt. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"53 § (1) A kettős könyvvitel és az egyszerűsített kettős könyvvitel vezetésére kötelezett vállalkozó, továbbá a költségvetési szerv, a társadalmi szervezel köteles a kezelésében, illetőleg a tulajdonában lévő vagyonról és gazdasági műveleteiről olyan könyvviteli nyilvántartást vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokkal a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően és naprakészen mutatja.
(2) Az egyszeres könyvviteli vezető vállalkozó, a költségvetési szerv, a társadalmi szervezet pénzeszközeiről, az abban bekövetkezett változásokról olyan, jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezet, amely a saját vagyon meghatározására alkalmas.
(3) A könyvviteli nyilvántartásokban az adatokat - függetlenül az alkalmazott ügyviteltechnikai eljárástól - idősorrendben és időtálló módon, megszakítások és kihagyások nélkül, bizonylatokalapján úgy kell rögzíteni, hogy teljességük és pontosságuk bármikor megállapítható és ellenőrizhető legyen.
(4) A könyvviteli nyilvántartásokat magyar nyelven és a Magyar Népköztársaság pénzértékében kell vezetni. A külföldi tartozást és követelést külföldi pénznemben is nyilván kell tartani."
12. § Az Ápt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"54. § A vállalkozónak olyan, a költségek folyamatos elszámolását lehetővé tevő költségelszámolási rendel kell kialakítania, amelynek alapján a termékek (szolgáltatások) önköltsége - a költségek alakulása - kiszámítható. E kötelezettséget jogszabály költségvetési szervre is kiterjesztheti."
13. § Az Ápt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"55. § (1) A vállalkozó, a költségvetési szerv, a társadalmi szervezet köteles az eszközöket és azok forrásait jogszabályban meghatározott időpontban és módon leltározni, és ennek alapján leltárt, illetőleg a naptári év utolsó napjával az eszközök és azok forrásai értékét kimutató, jogszabályban meghatározott tartalmú mérleget, illetve vagyonkimutatást készíteni.
(2) Az egymást követő időszakok mérlegeinek számszerűen kapcsolódniuk kell egymáshoz.
(3) A kettős könyvvitel és az egyszerűsített kettős könyvvitel vezetésére kötelezett vállalkozó a naptári év utolsó napjával gazdasági tevékenységének eredményéről eredménykimutatást készít."
14. § Az Ápt. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"56. § (1) A vállalkozó mérlegét, illetve vagyonkimutatását a jogszabályban erre feljogosított testület, illetve személy állapítja meg.
(2) A vállalkozó mérlege nyilvános, meghatározott mérlegadatok nyilvánosságra hozatala csak akkor korlátozható, ha ezt az államtitok védelme megköveteli."
15. § Az Ápt. 57. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"57. § (1) A kettős könyvvitelt, az egyszerűsített kettős könyvvitelt vezető vállalkozó mérleget, eredménykimutatást, eredményfelosztást tartalmazó évzáró mérlegbeszámolót (zárszámadást) és évközi beszámolót készít.
(2) A költségvetési szerv, a társadalmi szervezel éves és évközi beszámolót készít.
(3) E kötelezettségek alól külön jogszabályban meghatározott felmentés adható."
16. § Az Ápt. 58. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"58. § (1) A kettős könyvvitelt, az egyszerűsített kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál a számviteli rend irányításáért felelős személyt kell kinevezni, illetőleg megbízni. A számviteli rend irányítója olyan személy lehel, aki az előírt szakképzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik.
(2) Az egyszeres könyvvitelt vezető jogi személyiséggel nem rendelkező társaságnál - ha a társasági szerződés, illetve a működési szabályzat másként nem rendelkezik -a számvitel rendjéért a társaság képviselője, szakcsoportoknál a szakcsoport elnöke a felelős.
(3) A számviteli rendért és az előírások megtartásáért, a mérlegben és a mérlegbeszámolókban szolgáltatott adatok valódiságáért a vezető - a tanácsnál a pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv vezetője - és a számviteli rendet irányító személy együttesen felelős."
17. §[6]
18. § (1) Ez a törvény 1989. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az Ápt. 4. §-ának (7) bekezdése és 43. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti; ahol az Ápt. vállalati gazdálkodó szervezetet említ, ott az e törvény 1. §-a szerinti vállalkozói kell érteni.
Dr. Straub F. Brúnó s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Katona Imre s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] Hatályon kívül helyezte a 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § e) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.
[2] Hatályon kívül helyezte a 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § e) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.
[3] Hatályon kívül helyezte a 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § e) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.
[4] Hatályon kívül helyezte a 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § e) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.
[5] Hatályon kívül helyezte a 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § e) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.
[6] Hatályon kívül helyezte a 1990. évi XCIII. törvény 99. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.