15/1988. (XII. 15.) SZEM rendelet

a terhességmegszakításról

A terhességmegszakításról szóló 76/1988. (XI. 3.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ában, 5. §-ában és 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem.

A terhességmegszakításhoz szükséges feltételek igazolása és értelmező rendelkezések

1. §

(1) A terhes nőnél fennálló egészségi okot fekvőbeteg-gyógyintézet szakmai szempontból illetékes osztályvezető főorvosa, illetőleg rendelőintézet (gondozó) vezető szakorvosa állapítja meg.

(2) A magzatnál fennálló egészségi ok megállapítására genetikai tanácsadó, prenatális diagnosztikai központ, illetőleg a szakmailag illetékes országos intézet által kijelöli megyei kórház rendelőintézet szülészeti-nőgyógyászati osztálya jogosult.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett egészségi okokat az országos szakintézetek módszertani útmutatói alapján kell megállapítani.

(4) A terhes nő tartós különélését, illetőleg a lakás hiányát személyi igazolványával vagy büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatával is tanúsíthatja.

(5) Ha a terhesség bűncselekmény következménye, a bűncselekmény elkövetését, illetőleg annak alapos gyanúját a büntető ügyben eljáró szerv által kiadott igazolással kell tanúsítani. Ha a nő terhessége megszakítását szabadságvesztés büntetése vagy házastársa sorkatonai szolgálata, illetve szabadságvesztés büntetés miatt kéri, e körülményeket az illetékes szerv igazolja.

(6) Ha az adatok személyi igazolvánnyal bizonyíthatók, más okiratra nincs szükség.

2. §

(1) A terhes nő cselekvőképtelensége esetén a terhességmegszakításra irányuló kérelmet a törvényes képviselője terjeszti elő. Korlátozottan cselekvőképes személy esetén a műtét elvégzéséhez törvényes képviselője hozzájárulása szükséges. Ha a törvényes képviselő a kérelem előterjesztésekor személyesen nem jelenik meg és tértivevényes levélben vagy más módon nem érhető el, a műtéthez való hozzájárulását a gyámhatóság pótolhatja.

(2) A terhes nőnél fennálló egészségi ok alapján szakítható meg a terhesség, ha az a Szociális és Egészségügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) által engedélyezett fogamzásgátló eszköz vagy gyógyszer klinikai farmakológiai, illetőleg klinikai terápiás vizsgálatának, vagy méhen belüli fogamzásgátló eszköz alkalmazásának tartama alatt jött létre.

(3) Ha a terhesség megszakítását a lakás hiánya miatt kérik, a szükséglakást nem lehet önálló bérlakásnak tekinteni.

(4) Az örökbefogadott és a családban legalább három hónap óla nevelt gyermek a vérszerinti gyermekkel egy tekinti alá esik. Nevelt gyermek a mostoha, a nevelő szülői megbízás, illetve a nevelő szülői munkaszerződés alapján nevelt gyermek.

A terhesség megszakításának határideje

(Az R. 3. §-ához)

3. §

(1) A terhesség megszakítása a terhesség tizenkettedik - kiskorú személy terhesség esetén tizennyolcadik - hetéig végezhető el.

(2) A terhesség egészségi okból történő megszakítása

a) az anyánál fennálló egészségi ok esetén a terhesség időtartamától függetlenül,

b) a magzatnál fennálló egészségi ok esetén az 1. számú mellékletben meghatározott időpontig végezhető el.

(3) A huszadik hetet meghaladó terhesség csak az orvostudományi egyetemek és az Orvostovábbképző Egyelem klinikáin, illetőleg a Minisztérium állal - az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézel javaslata alapján -. kijelöli intézményben szakítható meg.

A terhességmegszakítás iránti kérelem elbírálása

(Az R. 4. §-ához)

4. §

(1) A terhességmegszakítás feltételeinek fennállását -a terhes nő személyi igazolványa és a bemutatott egyéb igazolások alapján - a terhességet megállapító szülészeti-nőgyógyászati szakrendelés, (CSNT) orvosa (a továbbiakban: szülész-nőgyógyász szakorvos) ellenőrzi, és a 2. számú melléklet szerinti - két példányban kitöltendő -"Adatlap a terhességmegszakításról" elnevezésű nyomtatványon (a továbbiakban: adatlap) aláírásával igazolja. Egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt a műtét jellegéről, annak esetleges következményeiről, szövődményeiről. A szülész-nőgyógyász szakorvos a kérelmező hozzájárulása esetén a házastársat (élettársat) is meghallgathatja.

(2) A kitöltött adatlap egyik példányát a szülész-nőgyógyász szakorvos - a fogadó intézet által megjelölt műtéti nap feltüntetésével - átadja a kérelmezőnek, aki jogosult a műtét elvégzésére a vizsgálat helye szerint területileg illetékes fekvőbeteg-gyógyintézetben megjelenni. Az adatlap másik példányát a szülész-nőgyógyász szakorvos megküldi a műtétet végző fekvőbeteg-gyógyintézetnek. A szülész-nőgyógyász szakorvos a műtét elvégzésében csak akkor vehet részt, ha a feltételek meglétét a műtét előtt egy másik szülész-nőgyógyász szakorvos aláírásával igazolja.

(3) Amennyiben a kérelmező a műtétet nem az illetékes, hanem az általa megjelölt fekvőbeteg-gyógyintézetben kívánja elvégeztetni, csatolnia kell a gyógyintézet igazolását arról, hogy a műtét elvégzésére mely időpontban fogadják.

5. §

(1) Ha a kérelmező a terhessége megszakítását szociális indok alapján kéri, vagy a terhességmegszakítás feltételeinek fennállását nem tudja igazolni, a szülész-nőgyógyász, szakorvos - a terhesség időtartamának feltüntetése után - az adatlap mindkét példányát átadja a terhes nőnek, azzal a felhívással, hogy keresse fel a lakóhelye szerint illetékes védőnőt. A védőnő kitölti az adatlapokat és a kérelmező körülményeinek leírásával, a terhességmegszakításra és annak díjára vonatkozó véleményével a terhes nőt kérelmének elbírálása érdekében - mindkét lapot átadva - az illetékes Család- és Nővédelmi Tanácsadóhoz (a továbbiakban: Tanácsadó) küldi.

(2) A Tanácsadó döntését azonnal közli a kérelmezőveI; a terhesség megszakításának engedélyezése esetén a kitöltött adatlap egyik példányát részére átadja azzal a felhívással, hogy a fogadó intézet által megjelölt napon a műtét elvégzése céljából a kijelölt vagy választott fekvőbeteg-gyógyintézetben jelenjen meg. Az adatlap másik példányát megküldi a műtétet végző fekvőbeteg-gyógyintézetnek. A házastárs (élettárs) meghallgatására a 4. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(3) A terhességmegszakítás iránti kérelmet elbíráló Tanácsadókat a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője jelöli ki.

6. §

(1) Ha a Tanácsadó a kérelmet elutasítja, a kérelmező a döntés ellen 8 napon belül fellebbezhet. A Tanácsadó a fellebbezési a másodfokú bizottsághoz továbbítja.

(2) Ha a terhes nő az elutasítást tudomásul veszi, erről a Tanácsadó 3. számú melléklet szerinti értesítő lapon haladéktalanul tájékoztatja az illetékes védőnőt a terhes nő gondozásba vétele céljából.

7. §

(1) A fellebbezést a megyékben (fővárosban) szervezett másodfokú bizottság bírálja el. A másodfokú bizottság három tagból áll. Elnökét és tagjait az illetékes tanács elnöke bízza meg. A másodfokú bizottság elnöke orvos, egyik tagja a tanács szociálpolitikai ügyekben jártas munkatársa, másik tagja a megyei (fővárosi) vezető védőnő. A bizottság elnökének és tagjainak személyére a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője tesz javaslatot.

(2) A másodfokú bizottság szükség szerint, de hetenként legalább kel alkalommal tart ülést. A bizottság folyamatos működése érdekében az elnök és a tagok megfelelő helyettesítéséről kell gondoskodni. Az elnököt csak orvos, a tagokat pedig csak ugyanazon feltételeknek megfelelő személy (megyei/fővárosi) vezető védőnő esetében a megyeszékhely városi és a megyei városi védőnő) helyettesítheti. A másodfokú bizottság működési feltételeiről az illetékes tanács gondoskodik.

(3) A másodfokú bizottság döntését azonnal közli a kérelmezővel. Ha a terhesség megszakítását engedélyezte, az adatlap egyik példányát - a műtét időpontjának megjelölésével - átadja a kérelmezőnek, másik példányát pedig megküldi a műtétet végző fekvőbeteg-gyógyintézetnek.

(4) Ha a másodfokú bizottsága fellebbezést elutasította, erről az adatlap mindkét példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti a Tanácsadót, amely a 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el.

8. §

(1) A terhességmegszakításra jelentkező nőt a fekvőbeteg-gyógyintézetben tájékoztatni kell a terhességmegszakítás végzésének módszeréről, esetleges következményeiről, a műtét utáni fogamzásgátlásról.

(2) Ha a terhes nő 10 napon belül nem jelentkezik műtétre a kijelölt vagy választott fekvőbeteg-gyógyintézetben, az adatlapot a fekvőbeteg-gyógyintézet a terhességet megállapító orvosnak visszaküldi, aki továbbítja azt az illetékes védőnőnek a terhes nő gondozásba vétele céljából.

(3) Ha a műtét előtti vizsgálat során a fekvőbeteg-gyógyintézet szülészeti-nőgyógyászati osztályvezető főorvosa, illetőleg helyettese megállapítja, hogy a terhesség meghaladta az e jogszabályban meghatározott időt, vagy a műtét végrehajtásának egészségi akadálya van, annak elvégzését megtagadja. Ebben az esetben a terhes nő szakmai felülvizsgálatot kérhet. A terhes nőt tájékoztatni kell a felülvizsgálatot végző szervekről.

(4) A szakmai felülvizsgálat elvégzésére jogosult:

a) a megyei (fővárosi) felügyelő szakfőorvos, ha a mű-tét elvégzését nem ő tagadta meg;

b) a regionálisan illetékes orvostudományi egyetem, illetőleg az Orvostovábbképző Egyetem szülészeti-nőgyógyászati klinika igazgatója, ha a műtét elvégzését a megyei (fővárosi) felügyelő szakfőorvos, a klinika orvosa vagy más minisztérium által felügyelt egészségügyi intézmény szakorvosa tagadta meg.

(5) A felülvizsgálati eljárás során engedélyezett műtétei az engedélyező fekvőbeteg-gyógyintézetben kell elvégezni.

9. §

(1) Ha a kérelmező a műiét megtagadásától számított 10 napon belül a szakmai felülvizsgálaton nem jelent meg, vagy a felülvizsgálati eljárás során a műtét elvégzését véglegesen megtagadják, a szakmai felülvizsgálatot végző, illetve arra jogosult szerv az adatlapot a terhességet megállapító orvosnak visszaküldi, aki a 8. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el.

(2) Azt a terhes nőt,

a) aki műtét céljából 10 napon belül nem jeleni meg a fekvőbeteg-gyógyintézetben.

b) akinek terhessége megszakítását a fekvőbeteg-gyógyintézet véglegesen megtagadta

c) aki nem jeleni meg szakmai felülvizsgálaton.

d) akinek kérelmét a Tanácsadó elutasította, de nem fellebbezett,

e) akinek kérelmét a másodfokú bizottság véglegesen elutasította,

veszélyeztetett terhesként kell gondozásba venni.

10. §

(1) Terhességmegszakítás után a nőt - a műtét napját is beszámítva - legalább két napra keresőképtelen állományba kell venni. A két napos keresőképtelen állomány a nőt akkor is megilleti, ha ennél rövidebb időt tolt a fekvőbeteg-gyógyintézetben.

(2) Ha a nő a fekvőbeteg-gyógyintézetből a műtét napján eltávozik, a gyógyintézet igazolása elegendő a második napi keresőképtelen állomány igazolására is.

(3) Kél napot meghaladó fekvőbeteg-gyógyinlézeti ellátás szükségessége esetén az ellátás teljes tartamára jár a táppénz.

A terhességmegszakításért fizetendő térítési díj

(Az R. 5. §-ához)

11. §

(1) A terhességmegszakításért magyar állampolgárnak 2000 Ft térítési díjat kell fizetnie.

(2) Nem kell térítési díjat fizetni, ha

a) a terhesség megszakítására anyai vagy magzati egészségi ok miatt, vagy a 2. § (2) bekezdés alapján kerül sor.

b) a terhesség bűncselekmény következménye;

c) a terhességmegszakítást állami gondozott vagy cselekvőképtelen nőn végzik,

d) a kérelmező családjában a jövedelemigazolás alapján az 1 lőre eső jövedelem a munkaviszonyon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb összegét* nem haladja meg.

(3) 500 Ft térítési díjat kell fizetnie annak a terhes nőnek, akinek három vagy több élő gyermeke van.

(4) A terítési díj összegét a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos - szociális indikáció esetén a Tanácsadó, illetőleg a másodfokú bizottság - tünteti fel az adatlapon, egyben felhívja a kérelmező figyelmét, hogy azt a műtétet végző fekvőbeteg-gyógyintézet pénztárában a műtét elvégzése előtt kell befizetni. Ha ez az (5) bekezdésben említeti vagy más ok miatt nem történik meg a műtét elvégzése előtt, a fekvőbeteg-gyógyintézetből való távozáskor a tartozásról kötelezvényt kell aláíratni.

(5) Ha a terhes nő szociális helyzetére tekintettel a térítési díj elengedését vagy mérséklését kéri, a Tanácsadóhoz kell kérelemmel fordulnia. Ilyen esetben a térítési díj összegét Tanácsadó, illetőleg - fellebbezés esetén -a másodfokú bizottság állapítja meg.

(6) Ha a műtét végrehajtását az arra illetékes szerv véglegesen megtagadta, vagy a műtét elvégzése után megállapította, hogy a kérelmező nem volt terhes, a térítési díjat a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles visszafizetni.

12. §

(1) A terhességmegszakításért

a) a végleges szándékkal letelepedett nem magyar állampolgárok a 11. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott,

b) a nem végleges letelepedési szándékkal Magyarországon lakó nem magyar állampolgárnak 4000 Ft,

c) a Magyarországon ösztöndíjjal tanuló olyan nem magyar állampolgárnak, akinek ösztöndíját a magyar állam szervei folyósítják, 1000 Ft

térítési díjat kell fizetni.

(2) A térítési díj megállapítására egyebekben a 11. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

13. §

A fekvőbeteg-gyógyintézetek az adatlapok első példánya "B" részét (Statisztikai adatszolgáltató lap a terhességmegszakításról) összegyűjtve - az összesítő jelentéssel együtt - a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig megküldik a Központi Statisztikai Hivatalnak. Az adatlap első példánya "A" részét (Egészségügyi adatlap a terhességmegszakításról) a kórlaphoz csatolva kell megőrizni. A terhességmegszakítás iránti kérelem elutasítása esetén az adatlapok első példánya "B" részét a tanácsadó küldi meg a Központi Statisztikai Hivatalnak.

Az adatlapok másodpéldányait az irattárban kell megőrizni.

14. §

A terhességmegszakítás iránti kérelem elbírálásában közreműködő személyeket titoktartási kötelezettség terheli.

15. §

Ez a rendelet 1989. január 1-jén lép hatályba; egyidejűleg

- a terhességmegszakítás iránti kérelem elbírálásáról szóló 4/1973. (XII. 1.) EüM rendelet, az azt módosító 3/1982. (II. 10.) EüM rendelet és a 3/1986. (VII. 23.) EüM rendelet,

- a család- és nővédelmi tanácsadáson való részvételről szóló 5/1973. (XII. 5.) EüM rendelet,

- a magyar állampolgárok gyógyító-megelőző ellátásáról szóló 7/1975. (VI. 24.) EüM rendelet 10. §-a,

- az egyes egészségügyi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 16/1987. (XII. 10.) EüM rendelet 1. §-a,

- a terhességmegszakítás iránti kérelem elbírálásáról szóló 4/1973. (XII. 1.) EüM rendelet végrehajtásáról rendelkező 33/1973. (Eü.K. dec. rk.) EüM utasítás, és az azt módosító 9/1974. (Eü. K. 10.) EüM utasítás, -

- a család- és nővédelmi tanácsadásról szóló 5/1973. (XII. 5.) EüM rendelet végrehajtásáról rendelkező 34/1973. (Eü.K. dec. rk.) EüM utasítás a hatályát veszti,

- a Szociális és Egészségügyi Minisztérium a család- és nővédelmi tanácsadások szervezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló 41.272/1973. (Eü. K. 1974. 1.) EüM közleményét, a család- és nővédelmi tanácsadáson való részvétel igazolásáról szóló 412/1976. (Eü. K. 9.) EüM elvi állásfoglalását, a család- és nővédelmi tanácsadási tevékenységhez készített 40.834/1976. (Eü. K. 16.) EüM irányelv I. 3. pontját és II. 1/a pontját, valamint a terhességmegszakítás iránti kérelem elbírálásáról szóló 4/1973. (XII. 1.) EüM rendelethez készített 32.434/1986. (Eü. K. 12.) EüM szakmai iránymutatását visszavonja.

Dr. Csehák Judit s. k.,

szociális és egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 15/1988. (XII. 15.) SZEM rendelethez

A magzatnál fennálló egészségi ok esetén a terhesség megszakítására

a) a terhesség 12. hetéig adható engedély a súlyos szellemi vagy testi fogyatékossághoz vezető genetikai (teratológiai) ártalom előfordulásának 10%-nál magasabb valószínűsége esetén;

b) a terhesség 20. hetéig - a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén pedig 24. hetéig - adható engedély a súlyos szellemi vagy testi fogyatékossághoz vezető genetikai (teratológiai) ártalom előfordulásának 50%-ot elérő valószínűsége esetén;

c) a terhesség tartamától függetlenül adható engedély a postnalális élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén.