1/1988. (II. 12.) ÉVM rendelet

az utazási költségtérítésekről és a dolgozók gépjárművel történő csoportos szállításáról

A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján, illetőleg az egyes szociális, kulturális juttatásokról szóló 44/1984. (XI. 16.) PM rendelet 17. §-ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével - a pénzügyminiszterrel, a közlekedési miniszterrel, az érdekelt más miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint az illetékes iparági szakszervezetekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed:

a) a "21. építőipari kivitelezés" ágazatba tartozó gazdálkodó szervezetekre (Ptk. 685. § c) pont),

b) kivitelező építőipari részlegeik vonatkozásában a "21. építőipari kivitelezés" ágazatba nem tartozó gazdálkodó szervezetekre, ideértve a költségvetési szervezeteket is,

c) az a)-b) pontban említett szervezetek munkaviszonyban álló dolgozóira (továbbiakban: a dolgozó).

Helyközi utazási költségtérítések

2. §

(1) Az 1. §-ban felsorolt szervezetek (továbbiakban: vállalat) munkába járó dolgozóikat a 6/1987. (II. 17.) PM rendelet szerinti utazási költségtérítésben kötelesek részesíteni.

(2) Az ideiglenes lakóhelyéről naponta bejáró dolgozót az állandó lakóhelyére történő hétvégi hazautazáshoz is megilleti az (1) bekezdés szerinti utazási költségtérítés.

3. §

(1) Ha a dolgozó a hétvégi hazautazásra szolgáló menetjegyét az érvényessége lejártáig rajta kívül álló okból nem tudja felhasználni, részére az utazási költségtérítést a lejárt jegyére is meg kell adni. Igazolatlan távollétet követő hétvégi hazautazáskor a dolgozót költségtérítés nem illeti

(2) Ha a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, vagy a fegyelmi elbocsátás folytán, illetőleg jogellenes kilépés címén szűnik, meg, a dolgozó köteles az emiatt fel nem használt félhavi vagy havi bérletjegy vállalatot terhelő költségek időarányos részét a vállalat számára megtéríteni.

(3) A munkahelyre naponta bejáró dolgozó a vállalatot terhelő utazási költségnek az igazolatlanul távol töltött munkanapra jutó arányos részét köteles a vállalat részére megtéríteni.

Egyéb helyközi utazási költség megtérítése

4. §

(1) A vállalatnak az építőipari tevékenységen foglalkoztatott, változó munkahelyre alkalmazott dolgozója részére a más helységben levő munkahelyre történő átirányítással kapcsolatban meg kell térítenie:

a) a bérletidőszak végéig felmerülő utazási többletköltséget, ha a dolgozó az új munkahelyre történő utazáshoz a naponkénti munkábajárásra szolgáló bérletjegyét nem használhatja,

b) a lakóhely és a munkahely közötti helyközi utazások költségét, ha a dolgozó munkahelye bérletidőszakon belül olyan gyakran változik, hogy a napi munkábajáráshoz bérletjegy váltása nem célszerű,

c) a lakóhely (átirányítást megelőző szálláshely) és az új munkahely (szálláshely) közötti egyszeri utazás teljes költségét.

(2) Ha a vállalat az építőipari tevékenységen foglalkoztatott, változó munkahelyre alkalmazott - és egyébként szálláson történő elhelyezésre jogosult - dolgozóját a munkahely közigazgatási határán kívül levő szálláson helyezi el, és a munkahelyre történő szállításról nem gondoskodik [6. § (1) bekezdés a) pont], a dolgozó részére meg kell téríteni:

a) a munkahely és a szálláshely közötti utazás teljes költségét, illetve

b) ha a dolgozó az utazás útvonalának egy részére (pl. a lakása és korábbi munkahelye közötti távolságra) utazási bérlettel is rendelkezik, az utazás többletköltségét.

A dolgozó gépjárművel történő csoportos szállítása

5. §

(1) A munkahely vagy szálláshely és a közigazgatási határon kívül levő lakóhely közötti csoportos szállításért - a 6. § (1) bekezdésben nem említett esetekben - fizetendő dolgozói térítési díjat a vállalat a 44/1984. (XI. 16.) PM rendelet 17. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján állapítja meg kollektív szerződésében, illetőleg munkaügyi szabályzatában.

(2) A dolgozók csoportos szállítását a vállalat - gazdaságossági szempontok mérlegelésével - saját, vagy közlekedési vállalattól bérelt gépjárművel, illetőleg más szerv ilyen célokra használt járművel szabad kapacitásának igénybevételével oldhatja meg.

(3) A vállalat a csoportos szállítás természetbeni juttatása helyett a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) előírásainak megfelelően pénzbeni megváltást adhat.

(2) A pénzbeni megváltás összege nem haladhatja meg a 6 1987. (II. 17.) PM rendelet 6. § szerint fizetendő költségtérítés mértékét.

6. §

(1) A vállalat az építőipari tevékenységen foglalkoztatott, változó munkahelyre alkalmazott dolgozóit és a "21. építőipari kivitelezés" ágazatba tartozó szervezetek telephelyen kívül foglalkoztatott segédüzemi dolgozóit térítésmentesen köteles szállítani

a) a szálláshelyről a munkahelyre és vissza, továbbá

b) más munkahelyre történő átirányítás esetén a távolsági közforgalmú közlekedési eszköznek a munkahelyhez legközelebb eső állomásáról (megállóhelyéről) a munkahelyre, illetve a munkahelyről az állomásra (megállóhelyre),

ha a munkahely és a szálláshely, illetve az állomás (megállóhely) közötti távolság a 2,5 km-t meghaladja és a munkahely közforgalmú közlekedési eszközzel nem közelíthető meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a vállalat kizárólagosan a közigazgatási határon belüli útvonalon a dolgozót még térítés ellenében sem szállíthatja.

A helyi utazási költségek megtérítése

7. §

(1) A munkábajáráshoz szükséges, helyi közlekedési eszközök igénybevételére jogosító (villamos, autóbusz vagy kombinált) bérlet költségét a vállalat a dolgozó részére nem térítheti meg.

(2) Ha a változó munkahelyre alkalmazott dolgozót a helység közigazgatási határán belül más munkahelyre a bérleti időszak alatt átirányítják és annak következtében a helyi utazásra szolgáló bérletét tovább nem használhatja, a bérleti időszak végéig felmerülő utazási többletköltség a vállalatot terheli.

8. §

A hivatalos célú helyi utazás költségét a vállalat viseli, ha a dolgozó olyan közlekedési eszközt kénytelen igénybe venni, amelyre a napi munkábajárásra szolgáló bérlete nem érvényes, vagy a munkábajáráshoz egyébként közforgalmú közlekedési eszközt nem vesz igénybe.

Záró rendelkezések

9. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az utazási kedvezményekről és a dolgozók csoportos szállításáról szóló 15/1983. (X. 6.) ÉVM és az azt módosító 2/1985. (III. 14.) ÉVM rendelet hatályát veszti.

Somogyi László s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter