44/1984. (XI. 16.) PM rendelet

az egyes szociális, kulturális juttatásokról

A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya a magánmunkáltató kivételével kiterjed minden munkáltatóra [Mt V. 99. § (2) bekezdés c) pont].

(2) A fegyveres erők, fegyveres testületek és a rendészeti szervek tekintetében a szociális, kulturális juttatásokban érvényesülő eltéréseket - e rendelet figyelembevételével - az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

A munkahelyi étkeztetés

2. §

(1) A munkáltató, amennyiben ennek feltételei biztosíthatók, köteles a dolgozók munkahelyi étkeztetéséről gondoskodni.

(2) A munkahelyi étkezés munkahelyi vendéglátó vállalat, illetőleg szövetkezeti szerv útján, má3 munkáltató munkahelyi konyhájának igénybevételével, illetőleg a munkáltató saját kezelésében levő konyhaüzem vagy tálaló konyha üzemeltetésével biztosítható.

(3) A munkáltató, ha a munkahelyi konyha, illetőleg étterem kapacitása lehetővé teszi, azt ilyen célra más munkáltatónak is (intézménynek) rendelkezésére bocsáthatja, kivéve, ha ezt biztonsági, egészségügyi stb. okból jogszabály tiltja.

(4) A munkáltató a (3) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a munkahelyi étkezés igénybevételét egyedileg is engedélyezheti (pl. nyugdíjasok, nappali tagozatos tanulók számára).

3. §

(1) A munkáltató - külön jogszabályban meghatározott módon - a szervezett munkahelyi étkezés költségeihez hozzájárulást biztosít.

(2) A hideg étel szervezett fogyasztásához munkáltatói hozzájárulás csak abban az esetben adható, ha a meleg étkezés nem biztosítható.

(3) Munkáltatói hozzájárulást csak a munkáltatóval munkaviszonyban állók részére és csak ténylegesen igénybe vett munkahelyi étkezéshez lehet nyújtani.

4. §

(1) A kollektív szerződésben vagy a munkaügyi szabályzatban, illetőleg a munkáltató szerv vezetőjének a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben kiadott rendelkezésében (a továbbiakban együtt: kollektív szerződés) kell szabályozni:

a) hogy a munkáltató a szervezett étkezés milyen formáiról - meleg, félkész, konzerv, hideg étel - gondoskodik és ezt naponta hány alkalommal biztosítja;

b) a felhasználható nyersanyagra fordítható összeget (nyersanyagnormát);

c) a munkáltató által nyújtott hozzájárulás, illetőleg az igénybevevők által fizetendő térítés mértékét;

d) a kedvezményes munkahelyi étkezésben való részvétel feltételeit.

(2) A munkahelyi étkezésért fizetendő térítés mértékét a nyersanyagnorma figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakra jogszabály külön előírást adhat.

Üdültetés

5. §

(1) A munkáltató az e célra rendelkezésre álló alapja, illetőleg előirányzata terhére megszervezheti dolgozói, nyugdíjasai és azok családtagjainak szervezett üdülését.

(2) Az üdülés megszervezése érdekében a munkáltató üdülőt, hétvégi üdülőt tarthat fenn, üdülés céljaira épületet, férőhelyet bérelhet, vagy az üdülésre más alkalmas módon lehetőséget teremthet.

(3) A munkáltató - ha jogszabály nem tiltja -új üdülőt is létesíthet.

(4) A munkáltató a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervével vagy más munkáltatóval (munkáltatókkal) közösen is létesíthet és tarthat fenn üdülőt.

6. §

Amennyiben a munkáltató az üdülőt a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben megszünteti - és arra egyéb hasznosítás céljából nem tart igényt -, más szervnek elsősorban üdülő céljára, ezt követően jóléti és szociális célokra (pl. szociális otthon, volt állami gondozottak elhelyezése) megvételre kell felajánlania.

7. §

(1) A szakszervezetek munkahelyi szerve a munkáltató szerv vezetője véleményének meghallgatása után határozza meg:

a) az üdülés céljára rendelkezésre álló összeg felhasználásának módját,

b) az üdülésben való részvétel feltételeit, az üdülés időtartamát, a térítés differenciálásának elveit,

c) a (2) és (3) bekezdés kivételével a fizetendő térítési díj mértékét.

(2) A gyermekek, illetőleg az oktatási intézmények nappali tagozatán tanuló, önálló keresettel nem rendelkezők térítési díja nem lehet nagyobb, mint a SZOT (családos, vagy csoportos) üdültetés keretén belül a gyermekek után fizetendő térítési díj.

(3) A harmadik és a további önálló keresettel nem rendelkező gyermekek után térítési díjat nem kell fizetni.

8. §

A szakszervezet munkahelyi szerve, a munkáltató szerv vezetője véleményének meghallgatásával a dolgozók és azok családtagjai részére külföldi csereüdültetést szervezhet az erről szóló külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint.

Gyermekintézmények

9. §

(1) A munkáltató - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - bölcsődét, napközi otthonos óvodát és általános iskolai napközi otthont létesíthet, nyári napközis tábort szervezhet és azok fenntartásáról külön jogszabályban meghatározott módon gondoskodhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézményeket több munkáltató, illetőleg a munkáltatók és a területileg illetékes tanács közösen is létesíthetnek és tarthatnak fenn.

(3) Már működő gyermekintézményt a munkáltató csak a szakszervezet munkahelyi szervének egyetértésével, valamint az illetékes tanács vb szakigazgatási szervének hozzájárulásával szüntethet meg. Megszüntetése előtt - amennyiben arra az intézmény adottsága, területi elhelyezkedése lehetőséget ad - fel keli ajánlani megvételre a területileg illetékes tanácsnak.

Kulturális, sportcélú és egyéb szociális intézmények

10. §

A munkáltató, illetőleg több munkáltató, valamint a munkáltatók és a területileg illetékes tanács közösen - külön jogszabály szerint - létesíthet, illetőleg fenntarthat kulturális és sportcélú, továbbá egyéb szociális intézményt (pl. idősek napközi otthona).

Munkásszállás

11. §

(1) A munkáltató dolgozóinak elhelyezése érdekében állandó, ideiglenes vagy mozgó munkásszállást létesíthet.

(2) Munkásszállást létesíthet több munkáltató közösen, valamint a felügyeleti szerv is az irányítása alá tartozó munkáltatók dolgozói részére.

(3) A munkásszállásokra vonatkozó egészségügyi előírásokat az egészségügyi miniszter határozza meg.

(4) A munkásszálláson végzendő közművelődési munka, tömegsport szervezés, valamint szervezeti étkeztetés feladatait és feltételeit a művelődés miniszter, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke, illetőleg a belkereskedelmi miniszter szakmai irányelvekben külön határozzák meg.

(5) A munkáltató dolgozóit más munkáltató által fenntartott munkásszálláson is elhelyezheti, illetőleg dolgozói elszállásolásáról állampolgár vagy nem állami szerv tulajdonában (pl. IBUSZ-bérlemény) levő szálláson (továbbiakban együtt: magánszállás) való elhelyezéssel is gondoskodhat.

(6) Két hónapnál hosszabb időtartamra - egy naptári éven belül - magánszálláson csak a munkáltató fizikai dolgozói helyezhetők el. Ez alól felmentés nem adható.

12. §

(1) A munkásszállásokat a térítési díj szempontjából kategóriákba kell sorolni. Ennek feltételeit -a szakszervezet munkahelyi szerve véleményének meghallgatása után - a munkásszállást fenntartó munkáltató határozza meg. Ha a munkásszálláson belül különböző színvonalú lakóhelyiségek vannak, azok egymástól eltérő kategóriákba sorolhatók.

(2) A kategóriába sorolás aszerint történik, hogy a munkásszállás:

a) állandó,

b) ideiglenes, mozgó vagy

c) magánszállás,

továbbá figyelembe kell venni a lakóhelyiségenkénti férőhelyek számát, a lakóhelyiségek berendezési és felszerelési színvonalát, komfortfokozatát.

(3) Állandó munkásszállásnak minősül a munkáltató által fenntartott, az 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet 9. § d) pontja szerinti szolgálati szobában, vagy szolgálati férőhelyen történő elhelyezés is.

(4) A dolgozó a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti elhelyezés esetén térítési díjat köteles fizetni, térítési díj nélkül csak a b) pontba tartozó elhelyezést lehet igénybe venni.

(5) A térítési díj mértékét - a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben az egy férőhely fenntartási költségének figyelembevételével - a kollektív szerződésben kell szabályozni.

(6) A térítési díj magában foglalja a szállás világítását, fűtését és takarítását, valamint ágyneműhasználatát és annak rendszeres mosatását.

(7) Ha a munkásszálláson a (6) bekezdésben felsoroltakon felül egyéb szolgáltatásokat is biztosítanak, ezek térítési díját a kollektív szerződésben kell meghatározni.

(8) Egy munkásszálláson belül, azonos színvonalú lakóhelyiségekben elhelyezett dolgozók azonos térítési díjat fizetnek, kivételt képeznek a (9) bekezdésben és a 13. §-ban foglaltak.

(9) A családfenntartó dolgozók részére az előírt térítési díjból kedvezmény adható.

(10) A munkásszállás térítési díja - a 13. §-ban foglaltak kivételével - legfeljebb az egy férőhely fenntartási költsége lehet.

13. §

A más munkáltató által fenntartott munkásszálláson történő elhelyezés esetén, a munkásszállás igénybevételének feltételeiben a munkáltatók külön szerződésben állapodnak meg. A dolgozó által fizetendő térítési díj vonatkozásában ez esetben is a 12. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.

14. §

(1) A munkásszálláson való elhelyezés feltételeit a kollektív szerződésben kell meghatározni.

(2) A munkásszállás házirendjét a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben a munkáltató, illetőleg az általa megbízott személy állapítja meg.

(3) A munkásszállás vezetőjét a házirend betartásában a szakszervezet munkahelyi szervének irányításával működő - választott - szállás- és fegyelmi bizottság segíti.

15. §

(1) A munkásszálláson a dolgozók csak ideiglenes bejelentővel helyezhetők el. Kivételt képeznek az állami gondozásból munkásszállásra költözők, valamint a büntetésvégrehajtó intézetekből szabadulók, akiknek - kizárólag egyéb lehetőség hiányában - állandó bejelentett lakása lehet a munkásszállás.

(2) A munkásszálláson - eltérő rendelkezések hiányában - a dolgozó családtagját elhelyezni nem szabad.

(3) Amennyiben a dolgozó házastársa is a munkásszállást fenntartó munkáltatóval áll munkaviszonyban a házastársak elhelyezhetők azonos munkásszálláson. Ebben az esetben biztosítani kell a házastársaknak a többi dolgozótól elkülönített elhelyezését és részükre külön meleg vizes zuhanyozó, mosdó használatát.

(4) Amennyiben a dolgozó munkaviszonya a munkásszállást fenntartó munkáltatóval megszűnik, a munkásszállást el kell hagynia. A munkásszállást fenntartó munkáltató engedélyezheti a munkásszállás további igénybevételét. Ilyenkor a dolgozó térítési díját a 13. § alapján kell meghatározni.

(5) Ha a 15. § (1) bekezdése értelmében, valamint 1985. január 1. előtt egyéb indok alapján a munkásszállásra állandó jelleggel bejelentett dolgozó munkaviszonya a munkásszállást fenntartó munkáltatóval megszűnik, vele szemben lakásigénnyel vagy egyéb elhelyezés igényével nem léphet fel.

(6) A munkásszállást fenntartó munkáltató megvonhatja a szállás juttatást mind a saját, mind a más munkáltató ott elhelyezett dolgozójától, ha a szállás rendjét, fegyelmét a szocialista együttélés szabályait megsérti.

(7) A szállásjuttatás megvonása - a házirend, szocialista együttélés szabályainak megsértéséből adódóan - a szállás- és fegyelmi bizottság véleményének figyelembevételével történhet meg.

(8) A munkásszállás fenntartójának a más munkáltató ott elhelyezett dolgozója szállásjuttatásának megvonási szándékáról a dolgozót és munkáltatóját előzetesen értesítenie kell.

16. §

(1) A munkásszállások férőhelyei kihasználásának biztosítása a munkásszállást fenntartó munkáltató feladata. Az állandó munkásszállás kihasználatlannak tekintendő, ha a munkásszálláson elhelyezett dolgozók száma éves átlagban nem éri el az építési-műszaki norma szerinti férőhelyek 85%-át.

(2) A munkáltató a munkásszállás férőhelyei kihasználásáról úgy is gondoskodhat, hogy - a 13. § szerinti megállapodás alapján - a szabad férőhelyeket végleges vagy ideiglenes használatra más munkáltató dolgozóinak elhelyezésére engedi át.

(3) Ha a munkásszállás rendeltetésszerű használata tartósan más munkáltatóval együtt sem biztosítható, a munkásszállást fenntartó munkáltató - a szakszervezet munkahelyi szervének egyetértésével köteles intézkedni a szabad munkásszállás-férőhelyek más célra történő hasznosításáról (pl. szobabérlők háza, volt állami gondozottak átmeneti otthona).

(4) A más célú hasznosítás esetén a térítési díjat - a vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével - a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben a munkásszállást fenntartó munkáltató határozza meg.

(5) A munkásszállás fekvése szerint területileg illetékes tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve jogosult a munkásszállások kihasználását ellenőrizni és ennek alapján intézkedéseket kezdeményezni; a munkáltatók ugyanaltkor kérhetik a szállásférőhelye kihasználása, vagy más célú hasznosítása érdekében ezen szervek közreműködését.

(6) Amennyiben a munkásszállást a fenntartó munkáltató más munkáltatóval közösen sem tudja megfelelően hasznosítani -, a szakszervezet munkahelyi szervének egyetértésével - átadhatja más munkáltatónak munkásszállás céljára. Ilyen igény hiányában a területileg illetékes tanácsnak kell megvételre felajánlania (pl. garzonház, szociális otthon, diákotthon, volt állami gondozottak elhelyezése céljából),

Munkásszállítás és munkába járást szolgáló utazási kedvezmény

17. §

(1) A munkáltató saját vagy bérelt járművén térítés ellenében gondoskodhat a dolgozóknak a lakóhelyről munkahelyre és onnan hazaszállításáról. A munkásszállítást több munkáltató közösen is megszervezheti.

(2) A dolgozó által a szállításért fizetendő térítési díj - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem lehet kevesebb, mint a személyvonat II. kocsiosztályon - azonos távolságra - történő utazásnál a dolgozót egyébként terhelő utazási költség.

(3) A kollektív szerződésben kell szabályozni a munkásszállítás igénybevételének feltételeit, és - ha jogszabály nem határozza meg - a dolgozó által fizetendő térítés mértékét, valamint a munkáltató által nyújtott hozzájárulás előrelátható összegét.

(4) A munkásszállítást és a munkába járást szolgáló utazási kedvezmény eltérő ágazati szabályait az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben külön jogszabályban állapítja meg.

(5) Azt a dolgozót, aki állandó vagy ideiglenes lakóhelyéről munkahelyére távolsági közforgalmú közlekedési eszközzel jár be, a munkáltató - külön jogszabályban meghatározott - utazási kedvezményben részesíti.

Lakásépítés támogatása

18. §

A munkáltató - a külön jogszabály előírásai szerint - támogathatja a dolgozók lakásépítését és vásárlását, illetőleg részükre lakást biztosíthat. A támogatás feltételeit munkáltató szerv vezetője, továbbá a szakszervezet munkahelyi szerve (szövetkezeteknél a közgyűlés által meghatározott szerv) és a KISZ-szervezet közösen határozza meg a kollektív szerződésben.

Segély, előleg

19. §

(1) A dolgozó részére segélyt, előleget a kollektív szerződésben meghatározott módon a szakszervezet munkahelyi szerve adhat.

(2) A segélykeret

a) összegét vállalatoknál és szövetkezeteknél a jóléti és kulturális alapon belül kell megállapítani,

b) összege költségvetési szerveknél - a munkáltató dolgozóinak éves tervezett átlaglétszámának alapulvételével - dolgozónként és havonként öt, évente hatvan forint.

(3) Az előleg sem a bérköltség, sem az érdekeltségi alap terhére nem számolható el. Az előleget legkésőbb hat hónap alatt kell visszafizetni,

(4) Az előlegkeret mértéke az átlagos állományi létszám, illetőleg a (2) bekezdés b) pontja szerinti létszám alapján dolgozónként és havonként a tíz forintot nem haladhatja meg.

Munkaruha

20. §

(1) A munkaruha juttatási ideje az arra jogosító munkakörbe lépéssel, illetőleg az előzőleg kiadott munkaruha juttatási idejének lejártát követő napon kezdődik. A juttatási időbe nem lehet beszámítani a munkavégzésnek egy hónapot meghaladó - bármilyen okból történő - szünetelését.

(2) A munkaruha tisztítása és rendben tartása - ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály másként nem rendelkezik - a dolgozó kötelessége.

(3) A munkaruha juttatás részletes szabályait a kollektív szerződésben kell meghatározni.

21. §

Ez a rendelet 1985. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg az egyes szociális, kulturális juttatásokról szóló 18/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet, valamint a Munka Törvénykönyvének a költségvetési szerveknél a Magyar Nemzeti Banknál, a pénzintézeteknél, valamint a szövetkezeti érdekképviseleti szerveknél történő végrehajtásáról szóló 21/1979. (XII. 28.) MüM számú rendelet 15., 17-19. §-ai hatályukat vesztik.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter