25/1988. (VI. 28.) PM rendelet

az adóigazgatási feladatot ellátó tanácsi dolgozók anyagi érdekeltségéről

Az adóigazgatási feladatot ellátó tanácsi dolgozók anyagi érdekeltségének fokozása érdekében a 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 100. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével és a Közalkalmazottak Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendelem:

Érdekeltségi alap

1. §

(1) Az adóigazgatási feladatokat végző, illetőleg e feladatok ellátásában közreműködő tanácsi dolgozók anyagi ösztönzése céljából érdekeltségi alapot kell képezni. Az érdekeltségi alapból kifizetés adóbeszedési-, adóalapkimunkálási-, és céljutalék jogcímén történhet.

(2) Az érdekeltségi alapból elsősorban az adóigazgatási feladatokat végző, a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 58/1981. (XI. 19.) MT rendelet 2. §-ában meghatározott első fokú szerveknél és ezek felettes adóügyi szerveinél foglalkoztatott dolgozó (a továbbiakban: adóügyi dolgozó) részesül.

(3) Céljutalékban a megyei, fővárosi, megyei városi (továbbiakban együtt: megyei) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője, illetőleg a Pénzügyminisztérium által meghatározott adóügyi feladatok végrehajtásában résztvevő más tanácsi dolgozó is részesülhet.

2. §

(1) Az érdekeltségi alap forrásai:

a) A magánszemélyek földadója, a lakosság borforgalmi adója, a házadó, a nem lakás céljára szolgáló építmények adója, a telekadó és gépjárműadó alanyai terhére jogerősen megállapított adóhiány öt évre számított bevételi többletének 25%-a;

b) a tanácsi kezelésben lévő adó- és illetékbeszedési számlára teljesített befizetésekből az adópótlékra és az adóbehajtási költségre elszámolt összeg;

c) a vagyonszerzési illetékek megállapítása során a bejelentett forgalmi érték, valamint a helyszíni értékfelülvizsgálat alkalmával kimunkált többlet illetékbevétel 20%-a.

(2) Az a)-c) pontban meghatározott forrásból akkor kell érdekeltségi alapot képezni, ha az adóalany az alap forrásául szolgáló, határozattal előírt adót (illetéket) - az ehhez kapcsolódó bírsággal, felemelt adóval együtt - teljes összegében befizette.

Az érdekeltségi alapból történő kifizetések jogcímei

Adóbeszedési jutalék

3. §

(1) Az 1. § (2) bekezdésében említett adóügyi dolgozókat adóbeszedési jutalék akkor illeti meg, ha az adóhatóság kezelésében lévő együttesen kezelt adókból illetékekből és az illetékek módjára kezelt díjakból elszámolt adóbevétel eléri az adóhatóságnál nyilvántartott folyó évi fizetési kötelezettség (folyó évi helyesbített előírás) 97%-át. A folyó évi helyesbített előírás kiszámításakor a visszatérítés címén előírt összegeket figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Ha az adóhatóság az (1) bekezdésben meghatározott jogcímek alapján együttesen jogosult bevétel elszámolásra, akkor minden jutalékra jogosult dolgozónál az összevont helyesbített előírás és bevétel arányában kell a teljesítést megállapítani.

(3) Az első fokú adóigazgatási feladatokat ellátó adóhatóságoknál - a megyei (fővárosi) illetékhivatalok kivételével - a beszedési jutalék számításakor a helyesbített előírás összegét az általános jövedelemadó címén nyilvántartott hátralék összegének 20%-ával emelt mértékben kell számításba venni, mindaddig - le legfeljebb öt éven át -, amíg e címen hátralékot tartanak nyilván.

(4) A megyei irányításban résztvevő városi és városi jogú nagyközségi tanácsok dolgozóinál az adóbeszedési jutalékra való jogosultságot a város, illetőleg városi jogú nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának adóügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve folyó évi helyesbített előírása alapján kell megállapítani.

(5) A megyei tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője és adóügyi dolgozóinak adóbeszedési jutalékra való jogosultságát a megye összevont helyesbített előírása és adóbevétele arányában kell megállapítani.

4. §

(1) Az adóbeszedési jutalékot a folyó évi helyesbített előírás és adóbevétel arányának 100%-os teljesítése esetén az adóügyi dolgozónak - a teljesítés évének december havi besorolása szerinti - havi személyi alapbérével azonos összegben kell kifizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított jutalékot a 97-100% közötti adóbevétel elérése esetén annyiszor 20%-kal kell csökkenteni, ahány százalékponttal elmarad a teljesítés a 100%-tól, a 100%-ot meghaladó adóbevétel elérése esetén pedig az adóbeszedési jutalékot annyiszor 10%-kal emelten kell megállapítani, ahány százalékponttal az adóbevétel meghaladj a a folyó évi előírást.

(3) A teljesítést egy tizedes pontossággal a kerekítés általános szabályai szerint kell kiszámítani és a jutalék megállapításánál alapul venni.

(4) Az adóbeszedési jutalékot a teljesítés évében munkában töltött idő arányában kell kifizetni. Munkában töltött időnek azokat a munkanapokat kell tekinteni, amelyen a dolgozót munkabér illeti meg. Ha a naptári éven belül a munkabér folyósítása 30 napnál rövidebb ideig szünetel (betegállomány, fizetésnélküli szabadság stb.), akkor ezt munkában töltött időnek kell tekinteni.

Adáalap-kimunkálási jutalék

5. §

(1) Az adóellenőrzési, a felderítői, illetőleg az adatszerzői és adatszolgáltatói munka alapján az 1. § (2) bekezdésében meghatározott dolgozó közvetlen adóalapkimunkálási jutalékban részesül, illetőleg közvetett adóalapkimunkálási jutalékban részesülhet.

(2) Az adóhiányra teljesített befizetés esetén

a) a megállapított adóhiány eredménye öt évre számított bevételi többletének 15%-a,

b) vagyonszerzési ügyekben a helyszíni értékfelülvizsgálat eredményeként megállapított többletilleték 10%-a

közvetlenül megilleti az adó-, illetékellenőrzésben és az adó-, illetékhiány kimunkálásában résztvett, illetőleg ennek felderítéséhez konkrét adatot szolgáltató adóügyi dolgozót.

(3) Ha az adó-, illetékhiány felderítésében többen vettek részt, a közvetlenül járó adóalapkimunkálási jutalékot közöttük egyenlő arányban kell megosztani, de az egy ellenőrnek járó, egy vizsgálatra eső jutalék összege ez esetben nem lehet kevesebb, mint 50 Ft.

(4) A közvetlenül már ki nem fizethető jutalékból, illetőleg a fennmaradó 10% összegből képzett és központosított érdekeltségi alapból közvetett adóalapkimunkálási jutalék jogcímén azok az adóügyi dolgozók részesülhetnek, akik az adó-, illetéktöbblet megállapításában közvetlenül nem vesznek részt, de munkájukkal jelentős mértékben hozzájárulnak a helyi adóztatási, adóellenőrzési feladatok színvonalas ellátásához.

(5) A közvetett adóalapkimunkálási jutalékban részesülők körét, és az e címen kiutalható jutalék összegét a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője félévenként határozza meg.

(6) Az érdekeltségi alap kezelésének és a kifizetések elszámolásának rendjét e rendelet melléklete tartalmazza.

Céljutalék

6. §

(1) Az 1. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott dolgozót írásban előre rögzített, munkakörébe tartozó jelentős többlet feladat végrehajtásáért a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője, illetőleg a Pénzügyminisztérium céljutalékban részesíti.

(2) Céljutalék címén éves szinten az érdekeltségi alap legfeljebb 30%-a használható fel, és a jutalék személyenként az évi személyi alapbér 10%-át csak a Pénzügyminisztérium engedélyével haladhatja meg.

(3) Az adóbeszedési jutalék feltételeinek nem teljesítése esetén a dolgozóknak a következő évben céljutalékra jogosító feladat csak a Pénzügyminisztérium külön engedélyével tűzhető ki.

A kifizethető összegek felső határa

7. §

(1) Az érdekeltségi alap terhére

a) közvetlen adóalapkimunkálási jutalék címén történő kifizetés az évi százezer forintot,

b) közvetett adóalapkimunkálási jutalék címén történő kifizetés az évi ötvenezer forintot

az adóbeszedési és céljutalék összegével együtt sem haladhatja meg.

(2) Az a közvetlen adóalapkimunkálási jutalékra jogosult dolgozó, aki az adott év során közvetett adóalapkimunkálási jutalékot is kapott, annál az összjutalék összege évi 50 000 forintra egészíthető ki.

Az érdekeltségi alap kezelése

8. §

(1) Az érdekeltségi alapot megillető részesedést félévenként, a zárlati munkák befejezése után kell a megyei tanács végrehajtó bizottsága számlájára átutalni.

(2) Az érdekeltségi alap képzésével, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos ellenőrzés a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője hatáskörébe tartozik.

(3) Az adóalapkimunkálási és céljutalékot az alapképzést követő félév első negyedévében, az adóbeszedési jutalékot pedig évente egyszer, az éves zárlati munkák befejezését követően, legkésőbb március 31-ig kell kifizetni, feltéve hogy az ennek fedezetéül szolgáló érdekeltségi alap rendelkezésre áll.

(4) A megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetőjét a munkáltató véleményének ismeretében a Pénzügyminisztérium részesíti adóalapkimunkálási, illetőleg céljutalékban.

Záró rendelkezések

9. §

(1) Ez a rendelet 1988. július 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a lakossági adóigazgatási feladatot ellátó dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 101/1985. (PK 1.) PM utasítás hatályát veszti.

(2) A rendelet hatályba lépése előtt megállapított, de a hatálybalépést követően befizetett adóhiányokból e rendelet szerint kell érdekeltségi alapot képezni, illetőleg abból kifizetést teljesíteni.

(3) A rendelet alkalmazása szempontjából adóhiány az adóellenőrzés (adóvizsgálat) eredményeként előírt 2. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt adó és felemelt adó.

Dr. Villányi Miklós s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 25/1988. (VI. 28.) PM rendelethez

1. Az érdekeltségi alap forrásaiból képződött összegeket a megyei tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi (fő) osztályán vezetett letéti számlán számvitelileg elkülönítetten kell kezelni.

A nyilvántartás szerint az év végén mutatkozó pénzmaradvány - a Pénzügyminisztérium eltérő rendelkezéséig - a következő évre átvihető és rendeltetésszerűen felhasználható.

2. Az érdekeltségi alap bevételeit a zárlati munkák befejezését követő 15 napon belül a zárási összesítő,illetőleg az adó- és illetékhiányokról vezetett nyilvántartásnak megfelelő összegben kell beutalni az 1. pont szerinti számlára.

3. Az érdekeltségi alap kezelésével kapcsolatban technikai (számlakezelési, összegezési, ellenőrzési) feladatokat a megyei irányításba bevont egységek a megyei tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetője intézkedése alapján láthatnak el és tehetnek javaslatot az érdekeltségi alapból történő kifizetések összegére is.

4. Az érdekeltségi alapból a kifizetés igénylés alapján történik. A rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott első fokú adóhatóság vezetője a közvetlen adóalapkimunkálási, a beszedési jutalékra jogosultak részére (név, jogcím, összeg feltüntetésével) két példányos kimutatáson igényli a jutalékot.

A közvetett jutalékban részesíthetők körére javaslatot készít a megyei tanács végrehajó bizottság pénzügyi szakigazgatási szervének vezetője részére. A közvetlen adóalapkimunkálási, a beszedési jutalék kifizetéséhez szükséges ellátmány kiutalásáról az igények felülvizsgálata alapján kell gondoskodni.

A közvetett adóalapkimunkálási és céljutalékban részesíthetők körét adóhatóságonként, név és összeg megjelölésével határozza meg a megyei tanács végrehajtó bizottság pénzügyi szakigazgatási szervének vezetője, és az ellátmány utalásával egyidejűleg értesíti az érintett adóhatóságok vezetőit.

Az érdekeltségi alapból központilag (megyei szinten) kell a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékot rendezni.

Egyéb kérdésekben a munkabérre, bérjellegű juttatásra vonatkozó társadalombiztosítási és adójogszabályokat kell alkalmazni.

5. Ha az érdekeltségi alap számláján nincs elégséges fedezet, akkor az egyes kifizetéseket a következő sorrend szerint kell teljesíteni:

Az első félévre (szeptember 30-ig) fizethető ki:

a) közvetlen adóalapkimunkálási jutalék

b) céljutalék

c) közvetett adóalapkimunkálási jutalék.

A második félévre a következő év (március 31-ig) kifizethető:

a) az előző félévről elmaradt közvetlen adóalapkimunkálási jutalék

b) adóbeszedési jutalék

c) céljutalék

d) közvetett adóalapkimunkálási jutalék.

6. A rendelet 2. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott forrásokról az adó- és illetékhiányt előíró adóhatóságnál tételenkénti részletességű nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartásnak a következő rovatokat kell tartalmaznia:

a) Sorszám

b) Adóalany neve, lakcíme, személyi száma.

c) Jogerősen megállapított adóhiány neme, összege, a képezhető jutalék összege, a felderítőt megillető összeg, a befizetés időpontja.

d) A felderítők, adatszolgáltatók neve, beosztása, munkahelye.

e) Amennyiben az adó-, illetékhiány felderítője, adatszolgáltatója nem az adóhiányt előíró adóhatóság dolgozója, a közvetlen jutalék kifizetéséről az előíró adóhatóság postai úton gondoskodik.

A kifizetést megelőzően azonban köteles a rendelet 7. §-ára tekintettel kikérni a munkáltató adóhatóság vezetőjének véleményét, aki a kifizethetőség kérdésében írásban nyilatkozik és regisztrálja a dolgozó jutalékát.