58/1981. (XI. 19.) MT rendelet

a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §[1]

(1) Tanácsi hatáskörbe tartozik minden olyan adó, illeték, adójellegű kötelezettség (a továbbiakban együtt: adó), amelyet jogszabály nem utal az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vagy a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe.

(2) E rendelet hatálya a tanácsi hatáskörbe tartozó adókra, valamint - a behajtás és az ezzel összefüggő nyilvántartás tekintetében - jogszabályban meghatározott más köztartozásokra (a továbbiakban: adók módjára behajtandó köztartozások) terjed ki.

2. §

(1)[2] A tanácsi hatáskörbe tartozó adóztatási feladatokat első fokon a községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának adóügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, az illetékhivatal, megyei városban az adó- és illetékhivatal (a továbbiakban: adóhatóság) látja el.

(2)[3]

(3)[4]

II. fejezet

AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS A TARTOZÁSOK NYILVÁNTARTÁSA

Az adó megállapítása

3. §

(1) Az adót a jogszabály által fizetésre kötelezett (továbbiakban: adózó) terhére kell megállapítani.

(2)[5] Az adóhatóság a megállapított adót az adózóval a jogszabályban előírt módon (határozat, fizetési meghagyás, fizetési felhívás, adóív stb.) közli.

(3) Ha a jogszabály egyidejűleg több adózó fizetési kötelezettségét írja elő, az adómegállapításról a közös képviselőt, ennek hiányában valamennyi adózót értesíteni kell.

(4)[6]

(5) Ha az adó megállapítása részben vagy egészben bármely okból elmaradt, vagy az adót nem a kötelezett terhére állapították meg, az adóhatóság az elévülési időn belül az adót megállapítja.

4. §

(1)[7] Az adó és a bírság megállapításához való jog - az illeték kiszabásához való jog kivételével - elévül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével,

a) amelyben az adózónak bejelentést (bevallást) kellett volna adnia, illetve helytelen bejelentést (bevallást) tett; ilyen kötelezettség hiányában,

b) amelyben az adót meg kellett volna fizetnie.

(2) Ha a bíróság hatályon kívül helyezi az adót megállapító határozatot és az adóhatóságot új eljárásra kötelezi, a keresetlevél benyújtásától az új eljárást elrendelő ítélet jogerőre emelkedésének napjáig terjedő időtartam alatt az adó megállapításához való jog elévülése szünetel.

A tartozások nyilvántartása

5. §

Az adók és az adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartását, könyvelését, elszámolását a pénzügyminiszter szabályozza.

III. fejezet

A TARTOZÁSOK MEGFIZETÉSE

Az adó megfizetéséért felelősök köre

6. §

(1) Az adót az köteles megfizetni, akit erre jogszabály kötelez, illetőleg akinek egyetemleges felelősségét ez a rendelet megállapítja.

(2) E rendelet alapján az adó megfizetéséért egyetemlegesen felelősek:

a) akik az adójogszabályban kötelezettel az adómegállapításhoz való jog keletkezésekor, vagy az adótartozás keletkezésekor közös háztartásban éltek;

b) akik közösen folytatnak adóköteles tevékenységet vagy adóköteles vagyontárgy közös tulajdonosai, a közös tevékenységet, illetőleg a közös vagyont terhelő adókért;

c) akik az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény vagy szabálysértés tettesei vagy részesei, az azzal összefüggő adókért;

d) az adókötelezett örököse, megajándékozottja és jogutóda az adókötelezett adótartozásáért, a jogszabályban meghatározott keretek között.

e)[8] Az adó levonására kötelezett szerv az adó levonásáért és befizetéséért;

f)[9]

g)[10]

h)[11]

(3) Az egyetemlegesség szempontjából - a (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltaknál - az adó megállapításához való jog keletkezésekor fennálló állapot a mérvadó.

(4)[12]

A tartozások megfizetése

7. §

(1) Az adózó az esedékessé vált fizetési kötelezettségét a jogszabályban megállapított határidőn belül köteles teljesíteni úgy, hogy abba az állammal vagy állami szervvel szemben fennálló követelését nem számíthatja be.

(2)[13] A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén az adózó - az esedékesség időpontjától a befizetés napjáig - minden megkezdett naptári hónap után havi 2% adópótlékot köteles fizetni.

(3) A tartozatlanul befizetett adót a befizetés (behajtás) évének utolsó napjától számított öt éven belül az adóhatóság visszatéríti vagy a jogosult terhére nyilvántartott tartozásra elszámolja.

(4) Az adóhatóság a tartozás kiegyenlítésére indokolt esetben részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást engedélyezhet.

(5)[14] Ha az adó fizetésére kötelezett jogszabályban megállapított adópótlékmentes fizetési határidő lejártát megelőzően terjeszti elő részletfizetési kedvezmény, fizetési halasztás, vagy adó csökkentésére, illetőleg elengedésére irányuló kérelmét, annak jogerős elbírálásáig nem számítható fel a (2) bekezdésben meghatározott adópótlék.

Behajtás

8. §

(1) A behajtást az adópótlék mentes fizetési határidő elmulasztása esetén kell megindítani. A behajtást az adóhatóság vezetője soron kívül elrendelheti, ha a körülményekből az látszik valószínűnek, hogy e tartozás későbbbi megfizetése veszélyeztetett.

(2) A behajtást a jogosult (behajtást kérő) szerv megkeresése alapján is meg kell indítani.

(3) Egyetemlegesen fizetésre kötelezettekkel szemben a behajtás egyidejűleg megindítható.

(4) A behajtás során a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályokat a pénzügyminiszter által meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

Behajtási költség

9. §

A behajtási eljárás költségeit - a pénzügyminiszter által meghatározott körben és mértékben - a hátralékos viseli.

Visszatartási jog

10. §[15]

A behajtási jog elévülése

11. §

(1) Az adó behajtásához való jog az adó jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított öt év elteltével évül el.

(2) Az adók módjára behajtandó köztartozás behajtásához való jog elévülésénél - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(3) A behajtási eljárás felfüggesztésének, a fizetési halasztásnak és a részletfizetési kedvezménynek az időtartama az elévülés idejébe nem számít be. Figyelmen kívül kell hagyni az elévülésnél azt az időtartamot is, amely alatt a tartozás behajthatatlanság címén törölve volt, ha ezt az elévülési időn belül újból előírják.

(4) A behajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény foganatosítása megszakítja, s az elévülés újból kezdődik.

Adóelengedés

12. §

(1)[16] Az adóhatóság méltányosságból, indokolt esetben az adózó kérelmére az adótartozást mérsékelheti vagy elengedheti; a Pénzügyminisztérium engedélyezheti az adó megállapításának mellőzését is.

(2)[17] Az elemi csapás esetén a pénzügyminiszter rendeletben engedélyezheti az adózók nagyobb csoportja adóhátralékának mérséklését, elengedését, illetve az adómegállapítás mellőzését.

(3) Az adók módjára behajtandó köztartozást csak az azt megállapító szerv mérsékelheti vagy engedheti el.

Adóellenőrzés

13. §[18]

Az adókötelezett, illetőleg a fizetendő adó mértékének megállapítása érdekében az adóhatóság adatokat gyűjt, tájékoztatást kér és az adózóknál ellenőrzést tart.

13/A. §[19]

IV. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. §

(1) Ez a rendelet 1982. január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 39/1969. (XI. 25.) Korm. rendelet hatályát veszti. Ahol jogszabály a lakosságra vonatkozó adóigazgatási, valamint az illetékkel kapcsolatos eljárás általános szabályairól szóló rendeletre utal, ezen e rendeletet kell érteni.

(2) A rendelet végrehajtásáról és az átmeneti intézkedésekről a pénzügyminiszter gondoskodik, valamint felhatalmazást kap arra, hogy ezt a rendeletet a végrehajtási rendelet szövegével egységes szerkezetben közzétegye.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke