6/1988. (II. 12.) MT rendelet

a közületi szervek rendészeti tevékenységéről[1]

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a gazdasági tevékenységet folytató belföldi jogi személyre, az állami költségvetési szervre és az egyesületre (a továbbiakban együtt: közületi szerv.)

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre és a rendészeti szervekre.

A rendészeti tevékenység

2. § Rendészeti tevékenység különösen:

a) a társadalmi tulajdont károsító cselekmények megelőzése, folytatásának megakadályozása, illetve felderítése;

b) a közületi szerv működési területén a dolgozók személyi tulajdonának védelme;

c) a robbanás-veszélyes, a tűzveszélyes, a sugárzó és a mérgező anyagok biztonságos tárolásának, szállításának ellenőrzése, őrzésének ellátása;

d) a létesítmények, az alapanyagok, a félkész és a késztermékek őrzése, az őrzés megszervezése, az üzemek, raktárak, üzletek és egyéb tárolóhelyek biztonságának ellenőrzése;

e) a pénzbegyűjtésre, a pénzszállításra és a pénztárakra vonatkozó előírások érvényre juttatása;

f) a közületi szerv területén a személy- és áruforgalom, valamint a belső járműforgalom szabályainak kialakítása, betartásának ellenőrzése;

g) az államtitok és a szolgálati titok védelmére, a hírközlő berendezések, a sokszorosítógépek, a számítógépek és az iratok védelmére vonatkozó szabályok érvényesülésének elősegítése;

h) rendkívüli esemény vagy bűncselekmény esetén az azonnali intézkedés megtétele, a helyszín és a rend biztosítása;

i) a biztonságot növelő szolgálat elrendelésekor a külön tervben meghatározottak végrehajtása;

j) a munkafegyelem érvényesülésének elősegítése.

3. § A közületi szerv rendészeti tevékenységét rendészet létrehozásával vagy más módon látja el.

A rendészet szervezete és irányítása

4. § (1) A rendészet megalakítására - a gazdasági szempontok figyelembevételével - a közületi szerv vezetője jogosult. A szervezet létrehozása nem érinti a vezetőnek a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos egyéb feladatait.

(2) Egy munkaterületen több közületi szervre kiterjedő rendészet is létrehozható.

(3) A rendészet vezetője közvetlenül irányítja a polgári fegyveres őrséget, az üzemi mezőgazdasági őrszolgálatot és a rendészeti munkakörben foglalkoztatott dolgozókat.

5. § (1)[2] A közületi szervet alapító, ennek hiányában a főtevékenysége szerint illetékes ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), tanácsi alapítású vállalat és intézmény vonatkozásában a fővárosi, megyei tanács elnöke

a) kialakítja a rendészeti tevékenység főbb elveit;

b) kidolgozza a rendkívüli események jelentési rendszerét, a biztonságot növelő szolgálat szabályait, elrendeli a szükséges intézkedéseket;

c) meghatározza - a Belügyminisztériummal, illetőleg annak területi szerveivel egyetértésben - a rendészeti munkakörben foglalkoztatottak szakképzési és továbbképzési elveit, szakképesítést nyújtó tanfolyamot és továbbképzést szervez.

(2) A rendészeti munkakörben foglalkoztatottak közbiztonsági jellegű képzéséről a rendőrség gondoskodik.

6. § A rendészet tevékenységét a közületi szerv vezetője közvetlenül vagy az általa megbízott személy útján irányítja, aki

a) meghatározza a rendészetre vonatkozó részletes szabályokat;

b) biztosítja a rendészet működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

A rendészeti munkakörben foglalkoztatottak alkalmazási feltételei

7. § (1) Rendészeti munkakörben azt a büntetlen előéletű, lehetőleg sorkatonai szolgálatot letöltött, nagykorú magyar állampolgárt lehet alkalmazni, aki feladatának ellátására egészségileg alkalmas

(2) A rendészeti főosztályvezetői munkakör betöltéséhez általában egyetemi vagy főiskolai végzettség és felsőfokú rendészeti szakképesítés, a rendészeti osztályvezetői munkakör betöltéséhez középiskolai végzettség, felsőfokú rendészeti szakképesítés, az egyéb rendészeti vezetői munkakör betöltéséhez középiskolai végzettség és középfokú rendészeti szakképesítés szükséges.

(3) A tudományegyetemek állam- és jogtudományi karán és a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett oklevelet felsőfokú rendészeti szakképesítésnek kell elfogadni.

(4) A különböző ágazatokban szerzett rendészeti szakképesítések egyenértékűek.

8. § (1) A munkaviszony létesítését követően a rendészet tagjának szakmai képzése és továbbképzése a rendészet vezetőjének feladata.

(2) A rendészeti munkakörben foglalkoztatott dolgozó a rendészeti tevékenységén kívül más feladattal csak akkor bízható meg, ha az a rendészeti tevékenység ellátásával nem összeférhetetlen. Az összeférhetetlenség tilalma alól a közületi szerv vezetője kivételesen felmentést adhat.

(3) A rendészet vezetője polgári védelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi feladatokat is elláthat.

A rendészet jogai

9. § A rendészet vezetője és tagja szolgálatának ellátása során közfeladatot ellátó polgári őrnek tekintendő.

10. § (1) A rendészet tagja a közületi szerv területén jogosult különösen:

a) a közületi szervhez belépő és annak területén tartózkodó személyeket igazoltatni, az illetéktelen, az ittas vagy bódult állapotban levő személy belépését megakadályozni, őt onnan eltávolítani;

b) szeszesital fogyasztásának megállapítására alkoholszondát alkalmazni;

c) csomagot, járművet, menetokmányt, illetve szállítási okmányt ellenőrizni, ruházatot átvizsgálni;

d) a jogsértő cselekményt elkövető személyt magatartásának abbahagyására felszólítani;

e) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfogni, és a rendőrség helyszínre érkezéséig visszatartani;

f) az igazoltatás kivételével az a) pontban, továbbá az e) pontban meghatározott esetben testi kényszert (megfogást, lefogást, eltávolítást, testi erővel cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést) alkalmazni.

(2) A rendészet vezetője - feladatainak teljesítése érdekében - az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül jogosult:

a) a közületi szerv területén - a közületi szerv vezetője által meghatározottak szerint - bármely helyiségbe belépni, ott a szükséges intézkedéseket megtenni;

b) a közületi szervnél - a közületi szerv vezetőjének megbízásából - bárkitől felvilágosítást vagy véleményt kérni, indokolt esetben jegyzőkönyvi meghallgatást végezni, illetőleg a közületi szerv iratait vizsgálat céljából átvenni;

c) az államtitkot vagy a szolgálati titkot tartalmazó iratokba - a külön jogszabályban meghatározott engedély alapján - betekinteni;

d) a visszaélésre utaló adatok alapján - a közületi szerv vezetőjének hozzájárulásával - vizsgálatot folytatni, illetve a vizsgálatban részt venni;

e) a jogsértések megelőzésére, illetőleg fegyelmi eljárás lefolytatására javaslatot tenni.

(3) A közületi szerv vezetőjének engedélye alapján a rendészet tagját is megilleti a (2) bekezdés a), b) és a d) pontjában foglalt jogosultság.

(4) A rendészet vezetője, illetve tagja a közületi szerv gépjárművét a közületi szerv területén kívül is ellenőrizheti.

(5) A rendészet bűncselekmény alapos gyanúja esetén köteles a közületi szerv vezetője útján - ha az késedelemmel járna, közvetlenül - értesíteni a nyomozó hatóságot.

Társadalmi rendészet

11. § (1) A bűncselekmények megelőzése, a társadalmi tulajdon védelme, a munkafegyelem megszilárdítása végett a közületi szerv dolgozóiból társadalmi rendészet létesíthető.

(2) A közületi szerv büntetlen előéletű dolgozóját a helyi társadalmi szervezetek, gazdasági szervek, a munkahelyi kollektívák javasolják társadalmi rendésznek, és a közületi szerv vezetője bízza meg.

(3) A társadalmi rendészet létrehozására, irányítására, feladataira, jogaira és kötelességeire vonatkozó részletes szabályokat a közületi szerv vezetője határozza meg, összhangban a rendészetre megállapított szabályokkal.

Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet 1988. március 1-jén lép hatályba és ezzel egyidejűleg az üzemrendészeti szervek szervezéséről szóló 14/1960. (III. 24.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(2) Ahol jogszabály üzemrendészeti szervre utal, azon a közületi szerv rendészetét kell érteni.

(3)[3] Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat az érdekelt miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a belügyminiszterrel egyetértésben, illetve a fővárosi, megyei tanács 1988. október 1-jéig szabályozza.