79/1988. (XII. 7.) MT rendelet

az állami szanálásról

A felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 43. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

1. §

A rendelet hatálya az állami vállalatra, a trösztre, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a szövetkezetre, a korlátolt felelősségű társaságra, a részvénytársaságra (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) terjed ki.

2. §

(1) Állami szanálási eljárás elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenség miatti megszüntetése az adott körzetben súlyos foglalkoztatási zavarokat okozna, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségen alapuló polgári jogi szerződés vagy honvédelmi feladat teljesítését veszélyeztetné, ha a fizetésképtelenség biztosító intézeteknél nem biztosítható káresemények miatt következik be.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett okból szanálási eljárás megindításának elhatározása a Minisztertanács hatáskörébe tartozik. Ezt a Minisztertanács tagjai, az országos hatáskörű szervek vezetői, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az országos érdekképviseleti szervek a felszámolási eljárás megindításának közzétételéig (tvr. 12. §) kezdeményezhetik.

3. §

(1) Az állami szanálási eljárás elrendeléséről a pénzügyminiszter dönt.

(2) A pénzügyminiszter a döntését a kereskedelmi miniszter, a honvédelmi miniszter, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, az alapító szerv vezetője, az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), a Magyar Gazdasági Kamata elnöke, az Országos Árhivatal elnöke, a pénzforgalmi (elszámolási) számlát vezető pénzintézet, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, szövetkezetek cselében az országos érdekképviseleti szerv véleményének kikérésével hozza meg.

(3) A 2. § (2) bekezdésében szabályozott esetben az állami szanálási eljárás megindítása iránt a pénzügyminiszter a Minisztertanács határozata alapján intézkedik.

4. §

(1) A szanálási eljárás célja, hogy az eljárás keretében kialakított javaslatok megvalósításával biztosítható legyen a gazdálkodó szervezet fizetőképességének helyreállítása és kiegyensúlyozott, gazdaságos működése.

(2) Az állami szanálást a pénzügyminiszter felügyelete alatt jogi személyként működő Szanáló Szervezet folytatja le.

(3) A szanálási eljárás céljának elérése érdekében szükséges vizsgálatokat a Szanáló Szervezet nevében, annak vezetője által kinevezett szanálási biztos végzi el.

(4) A szanálási biztosnak vizsgálnia kell a gazdálkodó szervezet elmúlt időszaki gazdálkodását, a jövőbeni eredményes és pénzügyileg kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeit. Komplex módon, összefüggéseiben kell vizsgálnia a fizetésképtelenség okát és a fizetőképesség helyreállításának módját.

(5) A szanálási biztosnak vizsgálnia kell a felelősséget is a szanálás elrendelésére okol adó helyzet kialakulásában.

(6) A szanálási biztos a vizsgálatnál felhasználhatja:

- a gazdálkodó szervezetnél lefolytatott pénzügyi ellenőrzések megállapításait;

- a gazdálkodó szervezet által készített és benyújtott kibontakozási programot;

- a népi ellenőrzési bizottságok vizsgálati anyagait;

- a felügyelő és ellenőrző bizottság jelentéseit;

- a számlavezető pénzintézet által végzett elemzéseket, valamint

- a rendelkezésre álló egyéb ellenőrzési és elemző anyagokat.

(7) A vizsgálat során a gazdálkodó szervezet minden dolgozója köteles a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a szükséges felvilágosításokat és adatokat a szanálási biztosnak megadni.

5. §

(1) A szanálási biztos a szanálási eljárás során szakértőket is igénybe vehet, szakértői vizsgálatokat végeztethet.

(2) A szanálási biztos soron kívül ellenőrzésre kérheti fel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes területi szervét, amely az ellenőrzést egy hónapon belül köteles elvégezni.

(3) A szanálási eljárással kapcsolatban felmerülő költségek (pl. szakértői) - a szanálási biztos díjazását kivéve - a szanálás alá vont gazdálkodó szervezetet terhelik.

6. §

(1) Az állami szanálási eljárási az elrendeléstől számítva legfeljebb három, kivételes esetekben - a szanálást elrendelő szerv engedélye alapján - hat hónapon belül kell lefolytatni. Ennek során a Szanáló Szervezet előkészíti a szanálási eljárás lezárását jelentő - a fizetőképesség helyreállítására és a gazdaságos működés megteremtésére vonatkozó intézkedéseket, valamint az azok végrehajtásának elmulasztása esetén érvényesíthető, jogkövetkezményeket tartalmazó - megállapodást. A megállapodás keretében a fizetőképesség helyreállítása érdekében harmadik személyek is vállalhatnak kötelezettséget. A megállapodásban rendezni kell a harmadik személyek kötelezettségvállalását is.

(2) A megállapodás előkészítésének ideje alatt a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet feladata a hitelezőkkel az egyezségi tárgyalások lefolytatása a követelések kielégítésének sorrendjéről, határidejéről és arányáról. A hitelezőkkel az egyezség megkötésére az állami szanálással kapcsolatos megállapodás keretében kerül sor; az egyezség a megállapodás kiegészítő okmánya.

(3) Az egyezség megkötése érdekében az állami vagyon körébe tartozó követelésről a követelés jogosultja részben vagy egészben lemondhat.

7. §

(1) Az állami szanálási eljárás lezárását jelentő megállapodás tervezetét az alapító szerv, illetőleg az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) és az illetékes érdekképviseleti szerv véleményét kikérve a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

(2) A megállapodás tervezetének aláírásához, a vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése, illetőleg küldöttgyűlése általános vezetésével működő állami vállalat esetében az általános vezetést ellátó testület, szövetkezet esetében a közgyűlés (küldöttgyűlés), korlátolt felelősségű társaság esetében a taggyűlés, részvénytársaság cselében a közgyűlés előzetes jóváhagyása szükséges.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott módon jóváhagyott megállapodást a gazdálkodó szervezet vezetője és a Szanáló Szervezet vezetője írja alá.

8. §

(1) Az állami szanálási eljárás meghiúsul, ha nem jön létre megállapodás, illetőleg ha a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet és a hitelezők nem kötöttek egyezséget.

(2) Az. állami szanálási eljárás elrendelését, továbbá lezárását és annak eredményét (sikeres vagy meghiúsult) az állami szanálás elrendelésére jogosult szerv megkeresése alapján a törzskönyvbe és a cégjegyzékbe be kell jegyezni.

(3) Az állami szanálási eljárás meghiúsulása esetén ismételt szanálási eljárásnak nincs helye.

9. §

A Szanáló Szervezet köteles a megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni. Amennyiben azok megvalósulását veszélyeztetettnek látja, jogosult a megállapodásban foglalt jogkövetkezményekkel érvényesíteni.

10. §

A Szanáló Szervezet működési rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg.

11. §

(1) Ez a rendelet 1989. január 1. napján lép hatályba; a hatálybalépése előtt indult szanálási eljárásban a korábbi jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 26/1986. (VII. 16.) MT rendelet hatályát veszti.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese