26/1986. (VII. 16.) MT rendelet

az állami szanálásról

A felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 43. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

1. §

A rendelet hatálya

a) az állami vállalatra, a trösztre, az egyéb állami gazdálkodó szervre, az ipari szövetkezetre, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre (a továbbiakban együtt: vállalat),

b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetre, a halászati termelőszövetkezetre, a mezőgazdasági szakszövetkezetre (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági szövetkezet), továbbá az állami gazdaságra és erdőgazdaságra (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági vállalat)

(az a)-b) pontban megjelöltek a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) terjed ki.

2. §

Az állami szanálási eljárás elrendelését meg kell előznie

a) mezőgazdasági szövetkezet esetében a székhelye szerint illetékes területi szövetség, annak felkérésére pedig a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, más szövetkezet esetében a szövetkezét országos érdekképviseleti szerve, illetőleg - amennyiben a gazdálkodó szervezet és a hitelezők székhelye ugyanabban a megyében van -az illetékes területi szövetség,

b) más gazdálkodó szervezet esetében a Magyar Kereskedelmi Kamara

keretében szervezett - a gazdálkodó szervezet és a hitelezők között a fizetőképesség helyreállítása céljából lefolytatott - előzetes egyeztetésnek.

3. §

(1) Állami szanálási eljárás elrendelésére akkor kerülhet sor, ha:

a) a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenség miatti megszüntetése az adott körzetben súlyos foglalkoztatási zavarokat okozna, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségen alapuló polgári jogi szerződés vagy honvédelmi feladat teljesítését veszélyeztetné;

b) mezőgazdasági szövetkezet és mezőgazdasági vállalat fizetésképtelen, azaz pénzügyi kötelezettségeinek az esedékesség időpontjában nem tud eleget tenni, azt hitelezői nem finanszírozzák, és az év végi eredménye, tárgyévi érdekeltségi alapja sem nyújt arra fedezetet.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett okból szanálási eljárás megindításának elhatározása a Minisztertanács hatáskörébe tartozik. Ezt a Minisztertanács tagjai, az országos hatáskörű szervek vezetői, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az országos érdekképviseleti szervek a felszámolási eljárás megindításáig [Tvr. 7. § (3) bek.] kezdeményezhetik.

4. §

(1) Az állami szanálási eljárás elrendeléséről

a) vállalat és mezőgazdasági vállalat esetében a pénzügyminiszter,

b) mezőgazdasági szövetkezetnél a fővárosi, megyei tanács elnöke

dönt és nyilatkozik arról, hogy vállalja-e és ha igen, milyen feltételekkel a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet szanálását.

(2) A pénzügyminiszter a döntését a külkereskedelmi miniszter, a honvédelmi miniszter, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, az alapító szerv vezetője, az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), a pénzforgalmi (elszámolási) számlát vezető pénzintézet, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, szövetkezet esetében az országos érdekképviseleti szerv véleményének kikérésével hozza meg.

(3) A fővárosi, megyei tanács elnöke az (1) bekezdés b) pontja szerinti döntését a pénzügyminiszter, az ágazati miniszter, a pénzforgalmi (elszámolási) számlát vezető pénzintézet és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa véleményének kikérésével hozza meg.

(4) A 3. § (2) bekezdésében szabályozott esetben az állami szanálási eljárás megindítása iránt a pénzügyminiszter, illetőleg a fővárosi, megyei tanács elnöke a Minisztertanács határozata alapján intézkedik.

5. §

(1) Az állami szanálást

a) a pénzügyminiszter felügyelete alatt jogi személyként működő Szanáló Szervezet,

b) mezőgazdasági szövetkezetnél a fővárosi, megyei tanács elnöke által létrehozott bizottság folytatja le.

(2) Az állami szanálási eljárást az elrendeléstől számítva legfeljebb három, kivételes esetekben - a szanálást elrendelő szerv engedélye alapján - hat hónapon belül kell lefolytatni. Ennek során elő kell készíteni az eljárás lezárását jelentő - az esetleges veszteség rendezésére, a fizetőképesség helyreállítására és a gazdaságos működés megteremtésére vonatkozó intézkedéseket, valamint az azok végrehajtásának elmulasztása esetén érvényesíthető jogkövetkezményeket tartalmazó - megállapodást. A megállapodás keretében a fizetőképesség helyreállítása érdekében harmadik személyek is vállalhatnak kötelezettséget.

(3) A megállapodás előkészítésének ideje alatt a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet feladata a hitelezőkkel az egyezségi tárgyalások lefolytatása a követelések kielégítésének sorrendjéről, határidejéről és arányáról. A hitelezőkkel az egyezség megkötésére az állami szanálással kapcsolatos megállapodás keretében kerül sor; az egyezség a megállapodás kiegészítő okmánya.

(4) Az egyezség megkötése érdekében az állami vagyon körébe tartozó követelésről a követelés jogosultja részben vagy egészben lemondhat.

6. §

(1) Az állami szanálási eljárás lezárását jelentő megállapodás tervezetét az 5. § (1) bekezdésének a) pontja esetében a pénzügyminiszter, az 5. § (1) bekezdésének b) pontja esetében pedig - a Szanálási Alap terhére nyújtandó juttatás és hitel tekintetében a pénzügyminiszter egyetértésével - a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá. az alapító szerv, illetőleg az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) véleményét kikérve, a gazdálkodó szervezet igazgatójával, illetőleg szövetkezet esetében annak vezetőségével (igazgatóságával) történt előzetes egyeztetést követően.

(2) A megállapodás tervezetének aláírásához a vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése, illetőleg küldöttgyűlése általános vezetésével működő állami vállalat esetében az általános vezetést ellátó testület, szövetkezet esetében a közgyűlés (küldöttgyűlés) előzetes jóváhagyása szükséges.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott módon jóváhagyott megállapodást a gazdálkodó szervezet vezetője és

a) a Szanáló Szervezet vezetője,

b) mezőgazdasági szövetkezetnél lefolytatott szanálás esetén a fővárosi, megyei tanács elnöke

írja alá.

7. §

(1) Az állami szanálás meghiúsul, ha nem jön létre megállapodás, illetőleg ha a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet és a hitelezők nem kötöttek egyezséget.

(2) Az állami szanálási eljárás elrendelését, továbbá lezárását és annak eredményét (sikeres vagy meghiúsult) az állami szanálás elrendelésére jogosult szerv megkeresése alapján a törzskönyvbe be kell jegyezni.

(3) Az állami szanálás meghiúsulása esetén ismételt szanálási eljárásnak nincs helye.

8. §

A Szanáló Szervezet, illetőleg a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve kötelesek a megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni. Amennyiben azok megvalósulását veszélyeztetettnek látják, jogosultak a megállapodásban foglalt jogkövetkezményeket érvényesíteni.

9. §

A Szanáló Szervezet és a szanálási bizottság működési rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg.

10. §

(1) Ez a rendelet 1986. július hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után indult szanálási eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 10/1981. (IV. 2.) PM rendelet és az ezt módosító 17/1982. (VI. 1.) PM rendelet, a 10/1983. (IV. 27.) PM rendelet és az 53/1984. (XII. 1.) PM rendelet, továbbá a 20/1981. (VII. 28.) PM rendelet, a 37/1978. (XII. 23.) PM rendelet, a 20/1973. (IX. 5.) PM rendelet, továbbá a 28/1972. (X. 3.) PM rendelet 12. §-ának (2) bekezdése, (3) bekezdésének első mondata és (4)-(5) bekezdése.

(3) A rendeletnek a fővárosi, megyei tanács elnöke, az általa létrehozott bizottság, továbbá a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve részére hatáskört megállapító rendelkezései 1987. december 31. napján hatályukat vesztik; az ezt követően induló szanálási eljárásokban a mezőgazdasági szövetkezetek tekintetében is a pénzügyminiszter, illetőleg a felügyelete alatt működő Szanáló Szervezet jár el.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke