7/1988. (VI. 30.) KeM-SZEM együttes rendelet

Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtásáról[1]

Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény (a továbbiakban: ÉT) 37. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) vendéglátó termék: a vendéglátás, a közétkeztetés keretében előállított étel, ital, cukrászati készítmény,

b) étel: ételnyersanyagokból szükség szerint adalékanyagok hozzáadásával, konyhatechnológiai alap (főzés, párolás, sütés) vagy kiegészítő műveletekkel (sűrítés, lazítás, ízesítés, fűszerezés, formázás, hűtés, melegítés, adagolás stb.) vagy azok részműveletei útján közvetlen fogyasztásra készített vagy előkészített termék, ide nem értve a fogyasztói csomagolásban forgalomba hozott tartósított félkész és készételeket (gasztrofol),

c) cukrászati készítmény: ételnyersanyagból szükség szerint adalékanyag hozzáadásával cukrászati technológiával előállított félkész- és késztermék, ideértve a fagylaltot is,

d) ételnyersanyag: a vendéglátó termék előállításához szükséges növényi, állati eredetű mezőgazdasági, élelmiszeripari, illetve ásványi eredetű termék, ideértve a félkész- és készterméket is,

e) adalékanyag: minden olyan természetes vagy mesterséges anyag, melyet élelmiszerként, vendéglátó termékként - tekintet nélkül tápértékére - önmagában általában nem fogyasztanak és ételnyersanyagként sem használnak, de amelyet vendéglátó termékhez az előkészítés, előállítás, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás vagy a tárolás folyamán abból a célból adnak hozzá, hogy a vendéglátó termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolja; továbbá az az anyag, amelyet ételnyersanyaghoz, a vendéglátó termékhez az előállítás, a feldolgozás folyamán, az adott technológiai cél eléréséhez alkalmaznak, és amely elkerülhetetlenül maradékok vagy származékok jelenlétét okozza a vendéglátó termékben (technológiai segédanyag),

f) diétás vendéglátó termék az, amelyben valamely ételnyersanyag vagy adalékanyag mennyisége lényegesen eltér a hasonló jellegű vendéglátó terméktől és különleges összetétele vagy az alkalmazott előállítási mód miatt gyógyélelmezésre, betegségek megelőzésére alkalmas, továbbá az a különleges táplálkozási igények kielégítését szolgáló vendéglátó termék, amelyet diétás célra állítanak elő,

g) kereskedő: vendéglátó vagy élelmiszerkereskedelmi tevékenységet, illetve saját kezelésű étkezőhelyen munkahelyi, intézményi ellátást (közétkeztetés) végző jogi és magánszemély, valamint ezek társasága.

Az ÉT. 6. §-ához

2. § (1) Vendéglátó termékkel, ételnyersanyaggal, illetve élemiszerekkel közvetlenül érintkező kereskedő, illetve dolgozó munkaköri alkalmasságának előzetes és időszakos orvosi vizsgálatáról, egészségügyi könyvvel történő ellátásáról, valamint foglalkoztatásának egészségügyi feltételéről külön jogszabályok rendelkeznek.

(2) Vendéglátó termékkel, ételnyersanyaggal, élelmiszerekkel közvetlenül érintkező tevékenységet nem végezhet, ilyen munkakörben nem foglalkoztatható:

a) az, akit az előírt orvosi vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánítottak,

b) az, aki az előírt orvosi vizsgálatnak nem vetette alá magát,

c) az, aki munkaképtelenséggel nem járó, de fertőzést okozható módon megbetegszik, vagy akin ilyen betegségre utaló tünetek jelentkeznek, mindaddig, amíg orvos alkalmasnak nem minősíti.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak betartásáért, ellenőrzéséért a kereskedő a felelős.

(4) A szakmai képzés, továbbképzés keretében biztosítani kell a vendéglátásban, élelmiszer-kereskedelemben dolgozók közegészségügyi továbbképzését. A képzés, továbbképzés tananyagát az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Népjóléti Minisztériummal egyetértésben állapítja meg.

3. § A vendéglátásban és az élelmiszer-kereskedelemben dolgozók szakképesítéséről külön jogszabály rendelkezik.

Az ÉT. 7-10. §-aihoz

4. § Vendéglátó tevékenység folytatására, vendéglátó termék előállítására szolgáló üzletre, annak létesítésére, valamint az élelmiszer-kereskedelmi tevékenységre vonatkozó közegészségügyi, élelmiszerhigiéniai és kereskedelmi feltételeket külön jogszabályok tartalmazzák.

Az ÉT. 13. §-ához

5. §[2] Adalékanyagot, ha annak alkalmazása technológiailag indokolt, vendéglátó termékek előállításánál, csak a szabványban vagy az Állami Közegészségügyi-Járványügyi Főfelügyelőség (továbbiakban: Főfelügyelőség) által engedélyezett módon és mennyiségben szabad felhasználni.

Az ÉT. 14. §-ához

6. § Vendéglátó termék közvetlen hűtésére csak ivóvíz minőségű vízből előállított étjég használható fel.

Az ÉT. 15-17. §-aihoz

7. § (1) A vendéglátó termékek összetételére, csomagolására vonatkozó adatokról, az előállítás helyén, a minőségellenőrzés céljára is alkalmas módon nyilvántartást (bizonylatot) kell vezetni.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a vendéglátó termék megnevezését;

b) az előállító megnevezését;

c) azt az időpontot, amelyre az összetétel adatai vonatkoznak;

d) az egységnyi termékhez felhasznált ételnyersanyag megnevezését, és - a fűszerek kivételével - a mennyiségét;

e) a termékhez felhasznált adalékanyagok megnevezését;

f) csomagolás esetén a csomagolóanyag megnevezését, az egységnyi termék csomagolásához felhasznált mennyiségét;

g) az előre csomagolt termékeknél a fogyaszthatóság, illetve a minőségmegőrzés időtartamát;

h) a súlyra értékesített vendéglátó termékeknél a felhasznált ételnyersanyagok bruttó súlyát, valamint az előállítás során keletkező átlagos súlyveszteséget és a késztermék nettó súlyát.

(3) A nyilvántartást a termék előállításának megszüntetésétől számított 2 évig meg kell őrizni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott bármely adatban bekövetkező változást, a nyilvántartáson át kell vezetni.

8. § Vendéglátó terméket kizárólag a 7. §-ban szereplő nyilvántartás alapján szabad előállítani.

Az ÉT. 19. §-ához

9. § (1) Diétás vendéglátó terméket - a diétás étkeztetés keretében előállított és kiszolgált vendéglátó termékek kivételével - csak előállítási engedély alapján szabad előíállítani.

(2) A diétás vendéglátó termék előállítására vonatkozó engedély iránti kérelmet - a Főfelügyelőséghez címezve - az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél (a továbbiakban: OÉTI) kell benyújtani.

(3) A (2) bekezdésben szereplő kérelemhez csatolni kell:

a) annak leírását, hogy a készítmény milyen diétás étrend céljait szolgálja;

b) az összetételét;

c) az előállítás leírását;

d) az előállítás során alkalmazott ellenőrző módszerek ismertetését;

e) a vizsgálathoz szükséges mintát (pl. adag);

f) a csomagolásra felhasználni kívánt anyagból megfelelő mennyiséget, továbbá a csomagolás módjának leírását és a címke szövegének tervezetét;

g) az előállítás helye szerint illetékes állami közegészségügyi és járványügyi felügyelőség állásfoglalását, hogy az előállítás közegészségügyi feltételei megvannak.

(4) A népjóléti miniszter az ipari és kereskedelmi miniszterrel egyetértésben - az OÉTI szakvéleménye alapján - dönt a diétás vendéglátó termékek előállításának engedélyezéséről.

(5) Az OÉTI a diétás vendéglátó termékeket - az előállítási engedély alapján - törzskönyvezi.

(6) A diétás vendéglátó termékek engedélyezési eljárásának költségeit a kérelmező viseli. A diétás vendéglátó termékek előállítási engedélyét az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Népjóléti Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

10. § Diétás étkeztetés a területileg illetékes Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőség előzetes engedélye alapján folytatható.

Az ÉT. 20-22. §-aihoz

11. § (1) Vendéglátó termékek csomagolása, valamint az élelmiszer- kereskedelmi forgalmazást elősegítő csomagolás csak a szállítási, tárolási, forgalmazási és a közegészségügyi követelményeknek megfelelően történhet.

(2) Csomagolásra csak a Főfelügyelőség által engedélyezett csomagolóanyag, csomagolószer használható fel.

12. § (1) Az élelmiszer-kereskedelmi forgalmazást elősegítő csomagoláson jól láthatóan, közérthetően fel kell tüntetni a termék:

a) megnevezését;

b) mennyiségét (tiszta tömeg, db, térfogat);

c) fogyasztói árát - az árak feltüntetésére vonatkozó rendelkezések szerint;

d) fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési határidejének lejárati napját;

e) tárolási hőmérsékletét, amennyiben az a minőségmegőrzés, fogyaszthatóság szempontjából lényeges.

(2) A vendéglátó termékek csomagolásán - kivéve a kiszolgálásnál történő csomagolást - fel kell tüntetni az (1) bekezdésben foglaltakat, valamint az előállító azonosítását biztosító jelölést (előállító megnevezése vagy emblémája és telephelye) is.

13. § Kenyeret és péksüteményt közvetlenül értékesítés során úgy kell csomagolni, hogy a csomagolóanyag a termék teljes felületét fedje. Eladásra történő kihelyezés esetén biztosítani kell a termék teljes felületének befedéséhez szükséges nagyságú csomagolóanyagot.

Az ÉT. 23-25. §-aihoz

14. § (1) A cukrászati készítmények közül a főzött tojásos krémek, illetve az ilyen krémmel töltött termékek egész évben csak hűtőtérben tárolhatók, illetve hűtőtérben hozhatók forgalomba.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott készítmények április hó 15. napjától szeptember hó 30. napjáig csak a hűtőlánc megtartásával szállíthatók. Ennek hiányában az ilyen vendéglátó termékek csak az előállítás helyéhez közvetlenül csatlakozó, illetve ugyanazon épületben levő üzletben hozhatók forgalomba.

15. § (1) Vendéglátó termékek szállításakor, tárolásakor biztosítani kell a minőségcsökkenéstől, sérüléstől, szennyeződéstől való megfelelő védelmet. A szállítás csak a közegészségügyi követelményeket kielégítő edényzetben vagy a 11. §-ban meghatározott csomagolásban történhet.

(2) Vendéglátó terméket csak erre a célra szolgáló, a közegészségügyi követelményeknek megfelelő eszközön szabad szállítani. A szállítást csak a közegészségügyi feltételeknek megfelelő dolgozó végezheti.

16. § A forgalmazás során meg kell tartani az élelmiszeripari termékek csomagolásán feltüntetett, minőséget befolyásoló, tárolásra vonatkozó előírásokat.

Az ÉT. 26. §-ához

17. § (1) Vendéglátó tevékenységet folytató kereskedő közfogyasztásra az élőállatok beszerzésére és a vágásra vonatkozó szabályok betartásával állatot levághat.

(2) Kereskedő meleg- (grill-) konyhás üzletében, vendéglátó termék előállító helyén (húselőkészítőjében) húskészítményt előállíthat, és az általa előállított, továbbá más húskészítmény előállítására jogosulttól vásárolt húskészítményt vendéglátó termékként értékesítheti.

(3) A kereskedő köteles a hús és húskészítmények előállítása, felhasználása és forgalomba hozatala során a vonatkozó közegészségügyi, élelmiszerhigiéniai és állategészségügyi rendelkezéseket megtartani.

Az ÉT. 27-28. §-aihoz

18. § (1) Vendéglátó terméket értékesíteni, az előállítás helyéről elszállítani csak akkor lehet, ha a termék minőségi és a közegészségügyi követelményeknek megfelel. Ennek megállapítása az előállító kötelessége és felelőssége.

(2) A vendéglátó termékek csomagolásán a 12. §-ban meghatározott jelölés egyben a minőség tanúsítását is jelenti.

19. § A korszerű és az egészséges táplálkozást elősegítő, különleges étkezési igényeket szolgáló, több célra hasznosítható vagy új vendéglátó termékekről a fogyasztókat a termék jellegétől függően a kereskedelemnek, vendéglátásnak is tájékoztatnia kell.

20. § Az előre csomagolt vendéglátó termék fogyaszthatósági határidejét és minőségmegőrzési időtartamát, jegyzőkönyvben rögzített tárolási kísérlet alapján az előállító állapítja meg.

21. § Olyan terméket, amelynek fogyaszthatósági ideje lejárt, forgalomba hozni, illetve forgalomban tartani, hőbehatásnak ki nem tett készítményekhez ételnyersanyagként felhasználni nem szabad.

Az ÉT. 29. §-ához

22. § Külföldről származó élelmiszerek, ételnyersanyagok előzetes minőségvizsgálatát külön jogszabályban meghatározottak szerint a KERMI végzi. A külföldről származó élelmiszerek közegészségügyi, élelmiszerhigiéniai feltételeiről, a minőségtanúsításról, a használati, kezelési útmutatójáról külön jogszabályok rendelkeznek.

Az ÉT. 30-32. §-aihoz

23. § A külön jogszabályban meghatározott ellenőrző szervek, vendéglátó termékek és élelmiszerek forgalomba hozatalának megtiltásakor, kötelesek félre nem érthető módon megjelölni azt a terméket, amelynél a minőségi hiányokat megállapították. Az ellenőrző szervek erről a kereskedőt kötelesek írásban értesíteni. Az értékesítés időpontjától kezdődően a nem megfelelő minőségű vendéglátó terméket, élelmiszert forgalomba hozni, értékesíteni nem szabad.

Az ÉT. 36-37. §-aihoz

24. § Ez a rendelet 1988. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 12/1977. (V. 22.) BkM rendelet hatályát veszti.