12/1977. (V. 22.) BkM rendelet

az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtásáról

Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény (a továbbiakban: ÉT) végrehajtására kiadott 1022/ 1976. (VII. 11.) Mt. h. számú határozat 14. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervével egyetértésben - a következőket rendelem:

Bevezető rendelkezések

(Az ÉT 2. §-ához)

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed minden vendéglátó és élelmiszerkereskedelmi tevékenységet folytató, valamint saját kezelésű étkezőhelyen munkahelyi, intézményi ellátást nyújtó állami, szövetkezeti vállalatra, szövetkezetre, ezek gazdasági társulásaira, intézetre, intézményre, társadalmi szervre, magánkereskedőre és kisiparosra (a továbbiakban együtt: vállalat).

(2) Vendéglátó és élelmiszerkereskedelmi tevékenységet csak az a vállalat folytathat, amelynek alapító határozatában, alapszabályában, működési szabályzatában, magánkereskedői igazolványában, iparigazolványába. (a továbbiakban együtt: működési engedély) e tevékenységet felvették.

(3) A munkahelyi, intézményi ellátást nyújtó vállalat vendéglátó és élelmiszerkereskedelmi tevékenység folytatására működési engedély alapján jogosult.

2. §

(1) A rendelet alkalmazása szempontjából

a) vendéglátóipari termék: a vendéglátás keretében előállított, illetve kiszolgált étel, ital és cukrászati készítmény;

b) étel: meleg vagy hideg konyhatechnológiai eljárással készített és közvetlen fogyasztásra alkalmas termék. Az ételek főbb csoportjait az 1. számú melléklet tartalmazza;

c) cukrászati készítmény: a cukrászati technológiával előállított félkész és késztermék. A cukrászati készítmények főbb csoportjait a 2. számú melléklet tartalmazza;

d) ételnyersanyag: a vendéglátóipari termék előállításához szükséges mezőgazdasági, élelmiszeripari termény, illetve termék, ideértve a félkész és késztermékeket is; az ételnyersanyag a felhasználás célja szerint lehet alap- vagy járulékos (adalék) anyag;

e) járulékos (adalék) anyag: a vendéglátóipari termék előállításánál színezésre, ízesítésre, zamatosításra, dúsításra, sűrítésre, derítésre, tartósításra vagy más célra szolgáló növényi, állati, ásványi illetőleg vegyi eredetű anyag;

f) vendéglátó tevékenység: a vendéglátóipari termék előállítása, előkészítése (adagolás, felszolgálás stb.) és értékesítése, jellemzően a vendéglátó üzletben történő fogyasztás céljára.

(2) A vendéglátó tevékenység során előállított terméket a vállalat bármelyik egységében forgalomba hozhatja, viszonteladók részére értékesítheti, illetőleg nem az üzletben történő étkezésre is eladhatja.

(3) Cukrászati készítmény a sütőipari tevékenység keretében is előállítható.

Rendszeres egészségügyi ellenőrzés

(Az ÉT 6. §-ához)

3. §

(1) Az élelmiszerrel közvetlenül érintkező dolgozók, továbbá az élelmiszereikkel kapcsolatos tevékenységet végző magánkereskedők, kisiparosok és e tevékenység keretében foglalkoztatott családtagjaik munkaköri (szakmai) alkalmasságának előzetes és időszakos orvosi vizsgálatára, valamint egészségügyi könyvvel történő ellátására, a hatályos egészségügyi jogszabályok az irányadók.

(2) Az egészségügyi jogszabályokban előírt orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánított személy és az, aki magát az előírt orvosi vizsgálatnak nem vetette alá, illetőleg az előírt élelmezésegészségügyi és szakmai ismeretekkel nem rendelkezik, nem foglalkoztatható olyan munkakörben, illetőleg nem végezhet olyan tevékenységet, amelyben az előírt követelményeknek nem felel meg.

(3) A vállalat köteles az előírt élelmezésegészségügyi ismeretek megszerzését, valamint a kötelező orvosi vizsgálaton való részvételt ellenőrizni, és a vizsgálat eredményét figyelembe venni.

(4) Az élelmiszerrel közvetlenül érintkező dolgozó munkaképtelenséggel nem járó, de fertőzést okozható megbetegedését (pl. hasmenés, gyulladásos bőrmegbetegedés stb.) köteles azonnal jelenteni munkahelyi vezetőjének. A dolgozót a vállalat köteles orvosi vizsgálatra küldeni, és a dolgozó csak akkor foglalkoztatható tovább az élelmiszerrel közvetlenül kapcsolatban álló munkakörben, ha arra az orvos alkalmasnak minősíti.

(5) Az élelmiszerrel közvetlenül érintkező magánkereskedő, kisiparos és e tevékenység keretében foglalkoztatott családtagja a munkaképtelenséggel nem járó, de fertőzést okozható megbetegedése esetén köteles azonnal orvoshoz fordulni, és tevékenységét csak akkor folytathatja, ha az orvos arra alkalmasnak minősíti.

(6) Az élelmiszerrel közvetlenül érintkező dolgozók élelmezésegészségügyi továbbképzését a szakmai továbbképzés keretében kell biztosítani. Ennek tananyagát a Belkereskedelmi Minisztérium az Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben állapítja meg.

Élelmezésegészségügyi és műszaki feltételek

(Az ÉT 10. §-ához)

4. §

(1) Vendéglátó és élelmiszerkereskedelmi tevékenység folytatására jogosító működési engedély a meghatározott üzletkörre vonatkozó élelmezésegészségügyi és műszaki feltételek megvalósítása esetén, az illetékes építésügyi, közegészségügyi, munkavédelmi, tűzrendészeti, továbbá üzletkörtől függően közrendészeti, állategészségügyi szervek igazolása alapján adható ki.

(2) Vendéglátó és élelmiszerkereskedelmi tevékenység folytatására jogosító működési engedélyben az üzletkört fel kell tüntetni. A működési engedélyben szereplő üzletkör megváltoztatásához a területileg illetékes közegészségügyi, illetve az üzletkörtől függően az állategészségügyi szervek hozzájárulása is szükséges.

(3) Vendéglátó és élelmiszerkereskedelmi üzletekre vonatkozó élelmezésegészségügyi és műszaki feltételeket külön jogszabály tartalmazza.

Ivóvíz és jég felhasználása

(Az ÉT 14. §-ához)

5. §

A vendéglátó üzletekben az ivóvízből ott előállított étjég ételek, italok közvetlen hűtésére felhasználható.

Vendéglátóipari termékek összetétele

(Az ÉT 15. §-ához)

6. §

(1) A vendéglátóipari termékek összetételét az előállítás helyén - a fogyasztói ár megállapítása alapjául szolgáló bizonylatok figyelembe vételével - sorszámozott lapon, előfizetéses étkezés esetén sorszámmal ellátott ételnyersanyag-vételezési lapon kell nyilvántartani. Ezen fel kell tüntetni az egyes termékekhez felhasznált ételnyersanyag, járulékos (adalék) anyag megnevezését (jellegét), mennyiségét.

(2) A súlyra értékesített vendéglátóipari termékek fogyasztói árának kiszámításánál - a bizonylatok alapul vételével - a felhasznált ételnyersanyagok bruttó súlyát, az előállítás (előkészítés, elkészítés, hűtés stb.) során keletkező átlagos súlyveszteséget és a nettó súlyt kell szerepeltetni.

7. §

(1) A vendéglátóipari termékeket az étlapon és az árlapon a jellegüknek megfelelő elnevezéssel kell feltüntetni. A nemzetközileg elfogadott technológiával készült és megnevezésű vendéglátóipari termékek a készítési előírástól, az ízesítéstől csak oly mértékben térhetnek el, hogy azzal a termék jellemző tulajdonságai ne változzanak.

(2) A vendéglátó ipari termék előállításánál - a kellő hatás és minőségjavítás eléréséhez szükséges mértékben - csak az egészségügyi miniszter által engedélyezett járulékos (adalék) anyagot szabad felhasználni.

(3) A vegyi úton előállított járulékos (adalék) anyagot a vendéglátóipari termék előállításánál csak az engedélyezett módon és mennyiségben szabad felhasználni.

8. §

(1) Az előfizetéses étkezések ételnyersanyag összetételénél, az étlap és árlap összeállításánál -az élelmezési ételnyersanyag forintnormák keretein belül - a különböző korú és foglalkozású fogyasztók kalória és tápanyagszükségletét is figyelembe kell venni.

(2) Vendéglátóipari terméket értékesíteni, a termelőüzemből kiszállítani csak akkor szabad, ha megállapították, hogy a termék a minőségi és az élelmezésegészségügyi követelményeknek megfelel.

Egyes cukrászati készítmények forgalomba hozatala

(Az ÉT 16. §-ához)

9. §

(1) A cukrászati készítmények közül a főzött, tojásos krémmel töltött termékek (krémeslepény, francia krémes, képviselő fánk stb.) április hó 15. napjától szeptember hó 30. napjáig csak a termelőüzemhez közvetlenül csatlakozó, illetve ugyanazon épületben levő üzletben hozhatók forgalomba, ezeket más értékesítő helyre szállítani nem szabad.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cukrászati készítmények egész évben csak hűtőtérben tárolhatók, illetve hűtőtérből hozhatók forgalomba.

Diétás vendéglátóipari termékek

(Az ÉT 19. §-ához)

10. §

(1) Diétás vendéglátóipari termékek az összetételüknél, illetve előállítási módjuknál fogva gyógykezelés kiegészítésére, gyógyélelmezés céljára szolgáló termékek. Diétás vendéglátóipari terméket csak gyártási engedély alapján szabad előállítani.

(2) A csökkent kalóriájú vagy növelt tápértékű, illetve vitaminnal dúsított termékek nem tekinthetők diétás vendéglátóipari termékeknek.

11. §

(1) A diétás vendéglátóipari termékek előállítására vonatkozó gyártási engedély iránti kérelmet - a belkereskedelmi miniszterhez címezve - az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél (továbbiakban: OÉTI) kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 3. számú mellékletben felsoroltakat.

(2) Az OÉTI a beküldött diétás vendéglátóipari termék mintáját megvizsgálja és - az Országos Dietetikai Intézetnek a véleményét kikérve - megállapítja, hogy a készítmény a kérelemben ismertetett diétás vendéglátóipari termék céljainak megfelel-e. Az OÉTI szakvéleményét - a vonatkozó iratokkal együtt - az Egészségügyi Minisztériumhoz terjeszti fel.

(3) A belkereskedelmi miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - az OÉTI szakvéleménye alapján - dönt a diétás vendéglátóipari termékek gyártási engedélyének kiadásáról.

(4) Az OÉTI a diétás vendéglátóipari termékeket - a gyártási engedély alapján - törzskönyvezi. A diétás vendéglátói pari termékek engedélyezési eljárásának költségeit a kérelmező vállalat viseli. A diétás vendéglátóipari termékek gyártási engedélyét a Kereskedelmi Értesítőben közzé kell tenni.

Kímélő vendéglátóipari termékek

12. §

Kímélő vendéglátóipari termékként hozhatók forgalomba azok a termékek, amelyek valamilyen diétás cél érdekében kiválasztott ételnyersanyagokból és járulékos (adalék) anyagokból, sajátos technológia útján készülnek, annak következtében kevésbé rostosak, mérsékelten zsírosak, fűszeresek.

Vendéglátóipari termékek és élelmiszerek kereskedelmi csomagolása

(Az ÉT 20-22. §-ához)

13. §

A vendéglátóipari termék - ha azt nem az üzletben fogyasztják - csak rendeltetésszerű és az élelmezésegészségügyi követelményeket kielégítő olyan csomagolásban, illetve edényzetben hozható forgalomba, amely megóvja a terméket a szennyeződéstől, fertőződéstől és minőségcsökkenéstől.

14. §

(1) A vendéglátóipari termékek szállításakor az előállító köteles a szállítólevélen a termék megnevezését, darabszámát, súlyát - előfizetéses étkezésnél egy adag súlyát vagy térfogatát is -feltüntetni.

(2) Ha az előre nem csomagolt vendéglátóipari terméket nem a szállítás napján készítették, a más termelőüzembe, üzletbe történő szállításkor, az előállító köteles a termék szállítólevelén az előállítás idejét feltüntetni.

15. §

(1) Az előre csomagolt vendéglátóipari termék csomagolásán fel kell tüntetni:

a) a termék megnevezését, minőségi osztályát,

b) a tisztasúlyt (térfogatot, darabszámot),

c) az előállító vállalat nevét és az üzem telephelyét vagy jelét,

d) a fogyasztói árat az árak feltüntetésére vonatkozó rendelkezések szerint,

e) a készítés idejét vagy a fogyaszthatóság határidejét,

f) az előrecsomagolást végző azonosítását biztosító adatot,

g) a tárolási hőmérsékletet a gyorsfagyasztott és gyorsan romló termékeknél.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában előírtakat csak a viszonteladás céljára előre csomagolt vendéglátóipari termékek csomagolásán kell feltüntetni.

(3) Az élelmiszerkereskedelemben a viszonteladás céljára előre csomagolt élelmiszereknél az ipari csomagolás szabályait kell alkalmazni.

(4) Az élelmiszer üzletben a vásárlók kiszolgálásának meggyorsítása érdekében előre csomagolt élelmiszer csomagolásán a termék fogyasztói árát és a gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatósági határidejét fel kell tüntetni. Ha a termék csomagolása az ármegjelölést nem teszi lehetővé, a fogyasztói árat - jól látható módon, árjegyzéken vagy egyéb ármegjelölésnek az üzletben történő kifüggesztésével - fel kell tüntetni.

16. §

A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet köteles rendszeresen vizsgálni, hogy a kereskedelemben használt csomagolóanyag a termék csomagolására alkalmas-e, megfelel-e a csomagolás korszerű technológiájának és egyéb követelményeinek.

Cukorka és egyéb édesipari termékek fogyasztói forgalma

17. §

(1) Cukorkát és egyéb édesipari terméket kimérve, előrecsomagolás nélkül, csak üzletben vagy közterületen elhelyezett zárt árusítóhelyen - az élelmezésegészségügyi feltételek biztosítása mellett - szabad forgalomba hozni.

(2) Az üzletek, zárt árusítóhelyek kivételével, valamint dohányárudákban csak előre csomagolt (tasakban, dobozban stb.) cukorka és egyéb édesipari termék hozható forgalomba.

(3) Méz nyíltárusítású üzletben csak cég- és márkajelzéssel ellátott ipari csomagolásban árusítható.

Kenyér és péksütemény csomagolása

18. §

(1) A kenyeret és a péksüteményt úgy kell csomagolni, hogy a csomagolóanyag a termék teljes felületét fedje.

(2) Az (1) bekezdésben előírt csomagolási kötelezettség a sütő kisiparosra is vonatkozik.

Élelmiszerek szállítása

(Az ÉT 24-25. §-ához)

19. §

(1) Az élelmiszerek szállításakor meg kell tartani az élelmezésegészségügyi és a minőség megőrzését szolgáló előírásokat.

(2) Élelmiszert csak erre a célra szolgáló eszközön szabad szállítani. Élelmiszerek szállítását, rakodását csak ilyen feladatok ellátásával megbízott, az élelmezésegészségügyi követelményeknek megfelelő munkaruhában levő dolgozó végezheti.

(3) Élelmiszerek szállítására szolgáló járműveken a szállításkor csak az előállító, illetve a szállító vállalat dolgozói tartózkodhatnak.

(4) Ha a nem rendszeresen élelmiszerek szállítására szolgáló járművön kivételesen ilyen termékeket szállítanak, a járművet az élelmezésegészségügyi követelményeknek megfelelően kell megtisztítani és fertőtleníteni.

Húskészítmények előállítása, felhasználása és forgalma

(Az ÉT 26. §-ához)

20. §

(1) A vendéglátó tevékenységet folytató vállalat közfogyasztásra az erre jogosult gazdálkodó szervek által forgalomba hozott állatot, továbbá saját nevelésű (hízlalású) sertést és a saját nevelésű (hízlalású) vagy vásárolt juhot (bárányt) vághat le.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vállalat az erre jogosult gazdálkodó szervek által rendelkezésére bocsátott tőkehúst és húskészítményeket, továbbá az általa levágott állatból kitermelt húst a tevékenységi körébe tartozó étkezési szolgáltatások céljára használhatja fel.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott vállalat meleg-(grill-), konyhás üzletében, termelőüzemében (hús-előkészítőjében) húskészítményt előállíthat, és az áltála előállított, továbbá a más, étkezést szolgáltató állami vállalattól, valamint az állami gazdaságoktól, termelőszövetkezetektől, gazdasági társulásaiktól vásárolt húskészítményeket vendéglátóipari termékként értékesítheti.

(4) A húskészítmény viszonteladók részére történő előállításához a területileg illetékes közegészségügyi és állategészségügyi szervek hozzájárulása is szükséges.

21. §

(1) A tőkehús bontását, a húsbontási értéknormák alkalmazását és elszámolását, valamint a tőkehús bolti árusítását külön jogszabályok szabályozzák.

(2) A vállalat köteles a hús és húskészítmények előállítása, felhasználása és forgalomba hozatala során a közegészségügyi és állategészségügyi rendelkezéseket megtartani.

Élelmiszerek ismertetése, hirdetése

(Az ÉT 27. §-ához)

22. §

(1) A korszerű és az egészséges táplálkozást elősegítő, különleges étkezési igényeket szolgáló, több célra hasznosítható vagy új élelmiszerekről a fogyasztókat a termék jellegétől függően a kereskedelemnek is tájékoztatnia kell.

(2) A vállalatok reklám és hirdetési tevékenységükkel a korszerű, az egészséges táplálkozást elősegítő és a háztartási munkát könnyítő élelmiszerek fogyasztását szorgalmazzák.

Csökkent minőségű élelmiszerek forgalomba hozatala

(Az ÉT 28. §-ához)

23. §

(1) Ha az emberi fogyasztásra alkalmas csökkent minőségű élelmiszer a rögzített (fix) árformába tartozik, az árhatóság engedélyezi a rögzített fogyasztói árnál alacsonyabb ár érvényesítését. Az egyéb árformába tartozó csökkent minőségű élelmiszer új fogyasztói árát a vállalat köteles - a minőség csökkenésével arányos mértékben megállapítani.

(2) A csökkent minőségű élelmiszereket a teljes értékű élelmiszerektől elkülönítve kell tárolni és árusítani. Ugyanazon fajtájú, de különböző minőségű élelmiszerek vegyítése tilos.

Külföldről származó élelmiszerek minőségi feltételei és minőségi vizsgálata

(Az ÉT 29. §-ához)

24. §

(1) A külföldről származó élelmiszerek előzetes minőségvizsgálatát a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet végzi.

(2) A külföldről származó élelmiszerek rendeltetéséről, minőségéről, a felhasználás szempontjából lényeges tulajdonságairól, használatának, kezelésének módjáról a fogyasztókat a terméken vagy annak egyedi csomagolásán (csomagoláson belül) magyar nyelven, közérthetően, a termék jellegétől függően tájékoztatni kell.

(3) A külföldről származó élelmiszerek élelmezésegészségügyi feltételeiről, minőségvizsgálatáról, a minőség tanúsításáról illetőleg használati-kezelési útmutatójáról külön jogszabály rendelkezik.

A vendéglátó és élelmiszerkereskedelmi tevékenység ellenőrzése

(Az ÉT 31-32. §-ához)

25. §

(1) Az ellenőrző szervek jogosultak vendéglátóipari termékek és a kereskedelemben levő élelmiszerek minőségének ellenőrzésére, mintavételére. A mintavételi eljárás szabályait jogszabályban vagy állami szabványban kell meghatározni.

(2) Az egészségügyi ellenőrzés céljait szolgáló mintavétel szabályait az egészségügyi miniszter állapítja meg.

26. §

(1) A vendéglátóipari termékek és a kereskedelemben levő élelmiszerek forgalomba hozatalának megtiltásakor az ellenőrző szervek kötelesek félre nem érthető módon megjelölni azt a terméket, amelynél minőségi hiányokat állapítottak meg. Az ellenőrző szervek erről az ellenőrzött vállalatot írásban kötelesek értesíteni. Az értesítés időpontjától kezdődően a hibás minőségű vendéglátóipari terméket és élelmiszert az arra jogosult szerv intézkedéséig forgalomba hozni nem szabad.

(2) A forgalomba hozataltól eltiltott vendéglátóipari termékek és a kereskedelemben levő élelmiszerek megsemmisítéséről, átdolgozásáról, a forgalomba hozatal feltételeiről az illetékes kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerv dönt. Erről egyidejűleg azt az ellenőrző szervet is tájékoztatja, amely a terméket a forgalomba hozataltól eltiltotta.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem érintik az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelet szerveinek, a kereskedelmi felügyelőségeknek és a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetnek az egészségre ártalmas tárgyak, illetőleg minőséghibás vendéglátóipari termékek és élelmiszerek forgalomba hozatalának megtiltására megállapított jogkörét.

Záró rendelkezések

(Az ÉT 37. §-ához)

27. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:

- a közvetlen fogyasztóknak árusító kereskedés körében zárt csomagolásban forgalomba kerülő mezőgazdasági termények és termékek súlyának megjelöléséről szóló 50.400/1949. (VII. 9.) BkM rendelet;

- a méz kereskedői forgalomba hozatalának szabályozásáról szóló 13.022/1950. (III. 29.) BkM rendelet;

- a rendszeres egészségügyi ellenőrzésre kötelezett kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók körének meghatározásáról szóló 6/1959. (VI. 2.) BkM rendelet;

- a cukorka és egyéb édesipari termékek árusításáról szóló 8/1960. (VIII. 20.) BkM rendelet;

- a kenyér csomagolásáról szóló 10/1969. (VIII. 3.) BkM rendelet és annak kiegészítése tárgyában kiadott 9/1970. (VI. 30.) BkM rendelet;

- a vendéglátó vállalatok húskészítmény előállításáról, felhasználásáról ós forgalmáról szóló 1/1975. (I. 15.) BkM-MÉM együttes rendelet;

- egyes cukrászkészítmények forgalomba hozataláról szóló 5/1976. (III. 15.) BkM-EüM együttes rendelet;

- az élelmiszerek kiszállításánál, lerakásánál előfordult szabálytalanságok megszüntetéséről szóló 1421/1953. (KÉ. 25.) BkM utasítás;

- a vendéglátóipari dolgozók élelmezésegészségügyi továbbképzéséről szóló 30/1962. (KÉ. 7.) BkM utasítás, annak módosítására kiadott 74/1965. (KÉ. 21.) BkM és a 25/1967. (KÉ. 10.) BkM utasítás;

- a konzervek, édesipari áruk kirakatban tartási idejéről szóló 85/1963. (KÉ. 34.) BkM utasítás.

(2) A rendelet 1-3. számú mellékletét a Kereskedelmi Értesítőben kell közzétenni.

Dr. Sághy Vilmos s. k.,

belkereskedelmi miniszter