13/1989. (IV. 30.) MM rendelet
egyes adómentes költségtérítések, költségátalányok megállapításáról
A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, az 1988. évi VIII. és az 1988. évi XIX. törvénnyel módosított 1987. évi VI. törvény 15. §-ának 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a művelődési miniszter ágazati irányítása alá tartozó színházakra, zene- és táncművészeti intézményekre (a továbbiakban együtt: munkáltató), illetőleg a velük munkaviszonyban álló dolgozókra (a továbbiakban: munkavállaló).
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából zene- és táncművészeti intézmény a Magyar Állami Operaház, továbbá - függetlenül attól, hogy szervezetileg önállóan működik-e vagy sem - a hivatásos énekkar, a szimfonikus zenekar, a hivatásos művészeti együttes, valamint a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat.
2. §
(1) A rendeletben meghatározott költségtérítések, költségátalányok mentesek a személyi jövedelemadó alól.
(2) A munkáltató e jogszabály keretein belül állapodik meg a munkavállalóval a költségtérítésként, illetőleg költségátalányként fizetendő összegről. A megállapodási írásba kell foglalni.
3. §
(1) A munkavállaló használatában lévő, a munkáltató tulajdonát képező hangszer karbantartására, a szükséges hangszertartozékok cseréjére költségtérítésként a melléklet A) pontjában meghatározott hangszerkarbantartási díjat lehet fizetni, kivéve, ha a hangszertartozékokat a munkáltató biztosítja.
(2) A munkavállaló részére a saját tulajdonában lévő hangszer használatáért költségtérítésként a melléklet B) pontjában meghatározott hangszerhasználati díjat lehet fizetni.
3/A. §[1]
(1) A nem állandó lakóhelyükön munkaviszonyban álló munkavállaló részére a kollektív szerződésben rögzített feltételekkel és mértékben különélési pótlékot lehet fizetni. E rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti költségtérítés összegét a melléklet C) pontja határozza meg.
(2) A különélési pótlék a munkavállalót minden munkában töltött napra megilleti.
4. §
A szerepkör kívánalmainak megfelelően - a festés (smink) terjedelmét is figyelembe véve (arc, féltest, egésztest) - a festés költségeire a melléklet C) pontjában meghatározott költségátalányt lehet a szereplő részére fizetni.
5. §
A cirkusz és varieté körében a munkavállaló részére
a) a tulajdonában lévő, a produkcióban alkalmazott hangszer használatáért hangszerhasználati, az erősítő berendezésekért használati díjat;
b) a rekvizit és kosztüm használatáért térítést;
c) állatetetési átalányt;
d)[2] állathasználati és állatszállító kocsi, valamint saját lakókocsi használati díjat lehet költségtérítésként fizetni.
6. §
E rendelet 1989. május 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit az 1989. évi adóbevalláskor alkalmazni kell.
Dr. Czibere Tibor s. k.,
művelődési miniszter
Melléklet a 13/1980. (IV. 30.) MM rendelethez
A) A hangszerkarbantartási díj mértékének felső határa:
vonós, húros hangszerek, hárfa 16 000 Ft/év
fafúvós hangszerek 8 000 Ft/év
rézfúvós hangszerek 4 600 Ft/év
ütőhangszerek 3 500 Ft/év
népi hangszerek 3 500 Ft/év
A díj a hangszer és tartozékai értékével, valamint elhasználódási idejével arányosan állapítható meg.
B) A hangszerhasználati díj - ideértve a szállítás költségeit is - fellépésenként legfeljebb 1000 Ft-ig terjedhet.
C) A festés költségátalány előadásonként, személyenként legfeljebb 300 Ft-ig terjedhet. A különélési pótlék napi összege 60 forintig költségtérítés jellegű.[3]
D) A cirkusz és varieté körében
1. A hangszerhasználati díj - ideértve a karbantartás és szállítás költségeit is - havi mértéke legfeljebb 1400 Ft-ig
erősítő berendezés esetén legfeljebb 600 Ft-ig terjedhet.
A hangszerhasználati díj a foglalkoztatástól függően - a hangszer, illetőleg az erősítő berendezés értékét, elhasználódási idejét figyelembe véve - állapítható meg.
2. A rekvizit és a kosztüm használatáért fizetett térítés felső határa fellépésenként
- kosztümhasználat esetén 18 Ft/fő
- rekvizit és kosztüm együttes használata esetén 40 Ft/fő
3. Az állatetetési átalány a Fővárosi Állategészségügyi Állomás által megadott norma alapján, éves szinten átlagolt élelmiszerárak figyelembevételével, évenként, naptári napra lebontva kerül megállapításra. Az adómentes költségtérítés állatonként legfeljebb 350 Ft/nap lehet.
4. Az állathasználati díj mértéke az állatfajta értékétől függően legfeljebb 300 Ft/játszónap/állat lehet.
Ha saját tulajdonú állatszállító kocsi igénybevétele szükséges, a használatért a tulajdonosnak játszónaponként legfeljebb 650 Ft fizethető állatszállító kocsinként.
5. Azok a munkaviszonyban álló artisták, akik belföldi kiküldetésük alatt saját lakókocsijukat használják, fejenként és naponta 70 Ft szállítási költségtérítésben részesülhetnek.[4]
Lábjegyzetek:
[1] Beiktatta a 3/1990. (II. 7.) MM rendelet 1. §-a. Hatályos 1990.02.15.
[2] Megállapította a 3/1990. (II. 7.) MM rendelet 2. §-a. Hatályos 1990.02.15.
[3] Módosította a 3/1990. (II. 7.) MM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1990.02.15.
[4] Beiktatta a 3/1990. (II. 7.) MM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1990.02.15.