14/1989. (II. 17.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között Budapesten 1989. január 3. napján aláírt a Magyar Népköztársaságban székhellyel bíró vállalatok magyar munkavállalóinak vállalkozási szerződés alapján foglalkoztatási célból történő kiküldetéséről szóló megállapodás kihirdetéséről[1]

1. §[2][3] A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között Budapesten 1989. január 3. napján aláírt a Magyar Népköztársaságban székhellyel bíró vállalatok magyar munkavállalóinak vállalkozási szerződés alapján foglalkoztatási célból történő kiküldetéséről szóló megállapodást e rendelettel kihirdeti.

2. § A megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

"MEGÁLLAPODÁS

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a Magyar Népköztársaságban székhellyel bíró vállalatok magyar munkavállalóinak vállalkozási szerződés alapján foglalkoztatási célból történő kiküldetéséről

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya

- méltányolva a fennálló gazdasági, ipari és műszaki együttműködés hasznosságát mindkét fél számára,

- azzal a szándékkal, hogy a munkaerőpiaci követelményeket figyelembe véve a magyar vállalatok munkavállalóinak kiküldetését és foglalkoztatását a gazdasági együttműködés biztosítása érdekében tartós alapokra helyezze, valamint

- azzal a szándékkal, hogy a magyar munkavállalók kiküldetési és foglalkoztatási lehetőségeinek javítása érdekében a vállalkozási szerződés alapján együttműködő magyar és német vállalatok számára egyértelmű feltételeket teremtsen, a következőkben állapodott meg:

1. Cikk

Azok a munkavállalók, akiket egy magyar munkáltató és az ezen Megállapodás német hatálya alá tartozó területen székhellyel bíró vállalat között vállalkozási szerződés alapján ideiglenes tevékenység végzésére küldenek ki, (vállalkozási szerződéses munkavállalók) a munkaerőpiac helyzetétől és alakulásától függetlenül kapják a munkavállalási engedélyt, figyelembe véve e Megállapodás 4. Cikkének 1. bekezdését.

2. Cikk

(1) A vállalkozási szerződéses munkavállalók száma 5000 fő lehet, ebből 1090 fő munkavállalót alkalmazhatnak az építőiparban. Az első mondattól függetlenül még pótlólagosan alkalmazható:[4]

a) 1000 munkavállaló a magyar munkáltatók és azon német kis- és közepes vállalkozások között kötött vállalati szerződés értelmében, melyeknek éves forgalma 10 Millió DM-ig terjed, vagy legfeljebb 65 alkalmazottjuk van.

b) 4000 munkavállaló az építőiparban 1993. december 31-éves bezárólag.

A megadott számok éves átlagként tekintendők.

(2) Munkavállalási engedélyt a munkavállalók csak olyan vállalkozói szerződés végrehajtásához kapnak, amelynek teljesítése túlnyomóan szakmai képesítéssel rendelkező munkavállalókat kíván. Szakmai képesítés nélküli munkavállalók akkor kapnak munkavállalási engedélyt, ha ez a munkák elvégzéséhez elengedhetetlen.

3. Cikk

(1) A vállalkozási szerződéses munkavállalók számú betartásának biztosítása érdekében a magyar fél kijelöl egy szervezetet, amely az egyes vállalkozási szerződéseket nyilvántartja és ellenjegyzi.[5]

(2) A Magyar Köztársaság Munkaügyi Minisztériuma a Németországi Szövetségi Köztársaság Szövetségi Munkaügyi Hivatalával és a megfelelő magyar szervezettel együttműködve ügyel a Megállapodás végrehajtása során arra, hogy a vállalkozási szerződéses munkavállalók területileg, vagy szektorálisan ne koncentrálódjanak valamely gazdasági ágazatban, vagy gazdasági ágazaton belüli területen.[6]

4. Cikk

1. A 2. cikk 1. bekezdése 1. és 2. mondatában és az "a)" betűvel jelzett pontjában megadott számok a munkaerőpiac további változásaihoz a következőképpen igazodik:[7]

A munkaerőpiaci helyzet javulása esetén a Megállapodás hatálybalépésekor megállapított szám 5%-kal emelkedik a megelőző 12 hónap munkanélküliségi rátája csökkenésének minden egyes teljes százalékpontja után. A munkaerőpiaci helyzet romlása esetén a szám megfelelően csökken. A kiigazítás a folyó év és a megelőző év június 30-ai munkanélküliségi rátáinak - külön az összkontingensre és külön az építőipari alkontingensre - összehasonlítása alapján történik. A változtatást a folyó év október hó 1-től kell figyelembe venni. Az új számot úgy kell felkerekíteni, hogy tízzel maradék nélkül osztható legyen.[8]

2. A Német Szövetségi Köztársaság szövetségi munka- és szociálisügyi minisztere minden évben augusztus 31-ig közli a Magyar Köztársaság Munkaügyi Minisztériumával az 1. bekezdés szerint számított számot.[9]

5. Cikk

(1)[10]

A munkavállalási engedély csak akkor adható ki, ha a vállalkozási szerződéses munkavállaló munkabére, beleértve a külföldi foglalkoztatásért fizetett részt is, megfelel annak a bérnek, amelyet a vonatkozó német tarifaszerződések hasonló tevékenységre előírnak.

(2) Egyebekben a munkavállalási engedély megadásáról és elutasításáról, valamint érvényességének megszűnéséről szóló idevonatkozó jogszabályok nyernek alkalmazást. A vállalkozási szerződés másolatát időben be kell nyújtani az illetékes tartományi munkaügyi hivatalhoz.

(3) Mindkét fél tájékoztatja a Megállapodás végrehajtásával foglalkozó hatóságokat a munkavállalási engedély és a tartózkodási engedélyek kiadásánál alkalmazandó eljárásról.[11]

6. Cikk

1. A munkavállalási engedélyt a vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges munkák elvégzésének előrelátható időtartamára adják meg. A munkavállalási engedély leghosszabb időtartama általában 2 év. Amennyiben a vállalkozási szerződés végrehajtása előre nem látható esemény következtében 2 évnél hosszabb ideig tart, a munkavállalási engedélyt 6 hónapig meghosszabbítják. Ha már kezdetben biztos, hogy a vállalkozási szerződés teljesítése 2 évnél hosszabb időt vesz igénybe, a munkavállalási engedély megadása legfeljebb 3 éves időtartamra történik.

2. Az egyik munka befejezése után másik vállalkozási szerződés kivitelezéséhez az engedélyezett legfeljebb 2 éves időtartam keretén belül kérelem esetén új munkavállalási engedély adható ki.

3. A munkavállalási engedély meghatározott vállalkozási szerződés megvalósításához szükséges meghatározott szakmai tevékenységre szól. Kivételesen indokolt esetben a munkavállalási engedély több vállalkozási szerződéshez megadható. A magyar vállalat a munkavállalási engedély előírt érvényességi idején belül a munkavállalót átmenetileg másik vállalkozási szerződés kivitelezésére áthelyezheti, ha ennek a vállalkozási szerződésnek a végrehajtása már megkezdődött. Az áthelyezést a tartományi munkaügyi hivatallal haladéktalanul közölni kell. A tartományi munkaügyi hivatal intézkedik a megfelelő munkavállalási engedély kiadása iránt.

4. Egyes vezető beosztású vagy igazgatási tevékenységet folytató munkavállalók számára a munkavállalási engedély legfeljebb 4 éves időtartamra adható meg. Ezt a munkavállalási engedélyt a munkák nagyságától függően 1-4 munkavállaló számára adják meg.

7. Cikk

Egy magyar munkavállalónak, aki ismételten vállalati szerződéses munkavállalóként dolgozna, csak akkor adható meg a munkavállalási engedély, ha mint vállalkozási szerződéses munkavállaló a kiutazása és az ismételt beutazása közötti időtartam nem rövidebb mint a korábbi tartózkodási engedély összérvénytartama.[12]

Az 1. mondatban megadott időtartam maximum 2 év lehet, 3 hónap akkor, ha a munkavállalót kiutazása előtt 9 hónapnál hosszabban nem alkalmazták.

8. Cikk

(1) A munkavállalók részére a 3 hónapra szóló vízumot a magyar munkáltató kérelmére a Németországi Szövetségi Köztársaság illetékes külképviselete adja ki. A vízum kézhezvétele után a munkavállaló beutazhat.[13]

2. A beutazás után a munkavállalási engedélyt haladéktalanul meg kell kérni annak a körzetnek a munkaügyi hivatalától, amelyben a vállalkozási szerződést végrehajtják, illetve ahol a magyar vállalat üzeme vagy üzemegysége van.

9. Cikk

A Magyar Köztársaság Munkaügyi Minisztériuma és a Németországi Szövetségi Köztársaság Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma e Megállapodás keretei között szorosan együttműködik. Szükség esetén az egyik fél indítványára magyar-német vegyes munkacsoportot kell alakítani a Megállapodás megvalósításával összefüggő kérdések megvitatására.[14]

10. Cikk

Ha a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatását egy vállalkozási szerződés alapján engedélyezték, a Németországi Szövetségi Köztársaság Szövetségi Munkaügyi Hivatalának engedélye nélkül harmadik félnek üzletszerűen munkavégzésre engednek át, úgy a következő elszámolási időszaktól a vállalkozások számára a vállalati szerződéses munkavállalók száma annyi fővel csökken, amennyi az éves átlagban az üzletszerűen átengedett munkavállalók száma. Eszerint kell eljárni, amennyiben magyar munkáltatók több vállalati szerződéses munkavállalót foglalkoztatnak, mint amennyit számukra a 3. cikk 1. bekezdése szerint jóváhagytak, vagy olyan munkavállalókat foglalkoztatnak, akiknek nincs munkavállalási engedélyük vagy tartózkodási engedélyük.[15]

A magyar munkáltatók, akik a munkavállalókat ismételten tiltottan engedték át vagy alkalmazták, munkavállalóik számára nem kapnak munkavállalási engedélyt.

11. Cikk

Az 1971. szeptember 3-ai Négyhatalmi Megállapodásnak megfelelően e Megállapodás a megállapított eljárással összhangban Berlinre (Nyugat) is kiterjed.

12. Cikk

1. E Megállapodás aláírása után három hónappal lép hatályba.

2. A Megállapodás minden év június 30-ig, december 31-ei hatállyal felmondható. Felmondás esetén a Megállapodás alapján kiadott munkavállalási engedélyek érvényessége fennmarad.

3. E Megállapodás hatálybalépésével a gazdasági együttműködés keretében történő munkavállalás megkönnyítéséről szóló 1981. július 23-án kötött magyar-német megállapodás III. és IV. pontjának a vállalkozási szerződéses munkavállalók foglalkoztatásáról szóló rendelkezései hatályukat vesztik.

4. Azokat a vállalkozási szerződéseket, amelyeket a Megállapodás hatálybalépése előtt már bemutattak a Németországi Szövetségi Köztársaság Szövetségi Munkaügyi Hivatalának, az eddigi szabályok szerint intézik, de a foglalkoztatott munkavállalókat beszámítják a felső létszámkorlátba.

Készült Budapesten, 1989. január 3. napján két eredeti példányban, mindkettő magyar és német nyelven, mindkét szöveg egyformán kötelező érvényű.

(Aláírások)"

3. § (1) Ez a rendelet 1989. április 3-án lép hatályba.

(2)[16] E rendelet végrehajtásáról a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter gondoskodik.