157/1989. (XII. 30.) MT rendelet

a tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozók egyes járandóságairól

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a munkáltatókra (Mt. V. 99. §-a (2) bekezdésének c) pontja) és a velük munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozókra (a továbbiakban együtt: dolgozó).

(2) E rendelet alkalmazásában tartósan külföldön foglalkoztatott a dolgozó, ha a meghatározott külföldi munkahelyen történő foglalkoztatásának az elrendelésekor előírt időtartama a három hónapot meghaladja.

2. §

(1) A tartós külföldi foglalkoztatásra a munkáltató által történő beosztás (kirendelés) alapján kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés meghozatala előtt - az e rendeletben foglalt kereteken belül - meg kell állapodni:

a) a dolgozó munkakörében,

b) a külföldi beosztás (kirendelés) kezdő és várható befejező időpontjában,

c) a külföldi munkavégzés idejére járó munkabérben (a továbbiakban: munkabér),

d) a külföldi megélhetést szolgáló költségtérítés mértékében (a továbbiakban: ellátmány),

e) a dolgozó részére biztosított előleg mértékében és a visszafizetés feltételeiben,

f) a szabadság idejére járó ellátmány mértékében,

g) a munkaidőkeret mértékében, a túlmunka és a készenlét ellenértékében,

h) a dolgozó családtagja ki- és hazautazása, ennek költsége, továbbá a családtag szabadsággal összefüggő utazásának és ingóságai szállítási költségeinek viselése kérdésében,

i) a dolgozó elhelyezéséről, lakásban történő elhelyezés esetén pedig a lakás felszerelésével, továbbá a lakás karbantartásával, felújításával, berendezéseinek pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok és költségek viselése tekintetében.

3. §

(1) A dolgozó munkabérében az irányadó besorolási jogszabály, kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) rendelkezéseire tekintettel kell megállapodni.

(2) A dolgozó átlagkeresetének számításánál - az általános szabályok szerint - munkabérét kell alapul venni.

4. §

A dolgozó részére járó ellátmányban az e rendelet mellékletében meghatározott keretek között kell megállapodni.

5. §

A dolgozót a munkabér és az ellátmány a külföldi munkahelyre való elindulás napjától kezdődően a végleges hazatérés napjáig, ha pedig a dolgozó ideiglenesen belföldön tartózkodik, a külföldi munkavégzési kötelezettség megszűnése közlésének napjáig illeti meg.

6. §

(1) A dolgozó részére járó munkabért és ellátmányt - eltérő megállapodás hiányában - a tárgyhónap utolsó munkanapján kell kifizetni.

(2) A munkabért belföldön forintban, az ellátmányt pedig a munkavégzés helyén a (3) bekezdésben írt kivétellel a mellékletben feltüntetett pénznemben vagy az adott ország konvertibilis pénznemében kell kifizetni.

(3) A nem konvertibilis valutájú országokban külkereskedelmi szerződés teljesítésén dolgozók részére a teljes ellátmányt olyan arányban kell helyi pénznemben, illetve konvertibilis valutában kifizetni, amilyen arányban az adott külkereskedelmi szerződés szerinti ellenértéket helyi pénznemben, illetve konvertibilis valutában meghatározták. Rubel elszámolású országokban azonban a teljes ellátmányon belül a konvertibilis hányad a hetven százalékot nem haladhatja meg.

(4) A dolgozót keresőképtelenségének esetén - eltérő megállapodás hiányában - az ellátmány nyolcvan százaléka illeti meg. A másik külföldi munkahelyre történő kiküldetésének, ideiglenes hazatérésének vagy szabadságának időtartama alatt a dolgozót munkabére és - eltérő megállapodás hiányában - ellátmányának legfeljebb harminc százaléka illeti meg.

(5) Az ellátmánnyal kapcsolatos túlfizetésből eredő, valamint a külföldön felmerült egyéb tartozását a dolgozó abban a külföldi pénznemben köteles megfizetni, amelyben a tartozás fennáll. Ugyanezen szabály vonatkozik a munkáltatónak a dolgozóval szemben fennálló tartozására.

7. §

(1) A dolgozó részére prémium devizában

a) az adott külkereskedelmi szerződés teljesítésével elért - az eredeti kalkulációhoz viszonyított - valutamegtakarítás ötven százaléka erejéig, vagy

b) külföldi gazdasági vállalkozás nyereséges működése esetén a vállalati eredmény terhére, vagy

c) a kiküldő szerv devizakerete terhére fizethető.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben prémium akkor fizethető, ha a vállalati eredmény a Magyarországra utalt ellátmányt levonva is nyereséget mutat. Nem képezheti a prémium alapját a könyvviteltechnikailag átfuttatott forgalom.

(3) A (2) bekezdés alapján történő prémium kifizetésre az éves nyereségelszámolást követően kerülhet sor.

8. §

(1) A dolgozó külföldi munkahelyre történő kiutazásának és végleges hazautazásának, illetve az üzemi balesettel kapcsolatos utazásának költsége és az azzal összefüggő egyéb költség, továbbá ingóságainak szállítási költsége a munkáltatót terheli.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályokat a másik munkahelyre történő áthelyezés során is alkalmazni kell.

(3) A dolgozó szabadságra történő haza- és visszautazásának indokolt költségét - eltérő megállapodás hiányában - évente egyszer meg kell téríteni.

9. §

(1) A dolgozó kiküldetési költségei megtérítésénél - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő dolgozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha a dolgozó a külföldi munkahelyének országában - székhelyén kívül - teljesít kiküldetést, napidíj és szállásköltség csak a nyolc órát meghaladó távollét esetén jár. A napidíj mértéke az (1) bekezdés szerint számítható napidíj negyven százalékáig terjedhet.

10. §

(1) A dolgozó külföldön történt elhalálozása esetén a vele külföldön együttélő családtag részére a munkabért és az ellátmányt az elhalálozást követő harminc napra ki kell fizetni.

(2) A külföldön meghalt dolgozó hazaszállításáról és temetéséről, valamint az elhalálozott családtag hazaszállításáról a munkáltató gondoskodik.

(3) A dolgozó halála esetén az általa igénybe vett ellátmány-előleget és útielőleget - amennyiben a még esedékes díjazásból nem vonhatók le - törölni kell.

11. §

(1) A dolgozó családi pótlékra való jogosultságára - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a családi pótlékra vonatkozó általános szabályok az irányadók.

(2) A dolgozót a külföldön együttélő házastársa és gyermeke után a (3) és (4) bekezdés előírásai szerint családi pótlék illeti meg.

(3) A házastárs után járó családi pótlék összege a dolgozó részére megállapított ellátmány húsz százaléka, a külföldön együttélő gyermekek után - gyermekenként - a gyermek 12 éves koráig a 2,5 szorzószámmal számított ellátmány tíz százaléka, betöltött tizenkétéves kortól annak tizenöt százaléka.

(4) Ha a családtag a külföldi munkahelyről ideiglenesen hazatér, a hazatérés időpontjától számított harmincegyedik naptól a családi pótlékot forintban kell kifizetni, a kilencvenegyedik naptól a belföldi szabályok alkalmazandók.

12. §

(1) Ha a dolgozóval külföldön együttélő, családi pótlékra jogosult hozzátartozót bármely magyar munkáltató a munkavégzés helyének országában foglalkoztatja, díjazásában az 1-5. §-ok rendelkezései szerint kell megállapodni.

(2) Ha a hozzátartozó bármilyen címen a melléklet szerinti ellátmány alapösszegéi meghaladó jövedelemre tesz szert, e jövedelem kifizetésének hónapjában családi pótlékra nem jogosult.

13. §

A mellékletben meghatározott pénznem átszámítása - eltérő megállapodás hiányában - a kifizetés napján érvényes Magyar Nemzeti Bank devizaeladási árfolyamon történik.

14. §

(1) A Dubnai Egyesített Atomkutató Intézetnél a Magyar Tudományos Akadémia Dubna Irodája közvetítésével munkát vállaló dolgozó munkabérét a kormánymegbízott az e rendeletnek megfelelő besorolása szerinti ellátmány mértékéig kiegészítheti, továbbá családi pótlékot állapíthat meg.

(2) A KGST Titkárságánál, egyéb szerveinél és a szocialista országok által létrehozott közös intézményeknél foglalkoztatott magyar dolgozónak az e szervektől kapott munkabérét a foglalkoztatást javasoló magyar államigazgatási szerv az e rendeletnek megfelelő besorolása szerinti ellátmány mértékéig kiegészítheti, továbbá részére családi pótlékot állapíthat meg.

(3) A KGST tagországok, illetőleg azok gazdálkodó szervezetei által létrehozott nemzetközi gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott magyar dolgozó munkabérét a magyar tagvállalat az e rendeletnek megfelelő besorolása szerinti ellátmánya mértékéig kiegészítheti és részére családi pótlékot állapíthat meg.

(4) A külföldi egyetemen kormányközi egyezmény alapján foglalkoztatott magyar nyelvet oktató vendégtanárok és lektorok összjövedelmét a Művelődési Minisztérium legfeljebb a 2,5-ös szorzószámmal megállapított ellátmány mértékéig kiegészítheti és részükre családi pótlékot állapíthat meg.

15. §

Ha a dolgozó külföldi gazdasági vállalkozásnál teljesít munkát, az onnan kapott díjazást elszámolási előlegnek kell tekinteni és ezzel a dolgozó elszámolni köteles.

16. §

(1) A dolgozó határozatlan idejű munkaviszonyban álló házastársa részére - ha a dolgozóval külföldre utazik - munkáltatója fizetés nélküli szabadságot köteles biztosítani.

(2) Ha a házastárs az illetékes magyar külképviseleti hatóság igazolása szerint az (1) bekezdésben említett idő alatt munkaviszonyt létesíteni nem tudott, ez az időtartam munkaviszonyban töltött időnek minősül.

(3) A házastárs munkabérét hazatérése után az azonos vagy hasonló munkakörben bekövetkezett bérfejlesztésre figyelemmel kell megállapítani.

17. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit az 1990. január hónapra esedékes járandóságok tekintetében is alkalmazni kell.

A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozó házastársának belföldi munkaviszonyáról szóló 36/1974. (IX. 29.) MT rendelet,

b) a tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 19/1984. (XI. 16.) ÁBMH rendelkezés és az azt módosító 8/1986. (V. 22.) ÁBMH rendelkezés, a 13/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezés 21. §-a, a 22/1988. (XII. 27.) ÁBMH rendelkezés 4. §-a, 5. § (2) bekezdésének utolsó mondata, továbbá (3) bekezdése, az 5/1989. (VI. 19.) ÁBMH rendelkezés,

c) a külföldi gazdasági vállalkozásnál tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók anyagi ösztönzéséről szóló 15/1988. (VIII. 5.) ÁBMH rendelkezés,

d) a tartós külföldi szolgálatot teljesítő külképviseleti dolgozók egyes munkajogi kérdéseinek és járandóságainak szabályozásáról szóló 108/1972. (Mü. K. 8.) MüM-PM együttes utasítás és az azt módosító 108/1975. (Mü. K. 5. ) MüM-PM együttes utasítás, a 104/1979. (Mü. K. 4.) MüM-PM együttes utasítás, a 106/1984. (Mü. K. 17.) ÁBMH-PM együttes utasítás, a 108/1987. (Mü. K. 16.) ÁBMH utasítás 1. §-a,

e) a külföldi gazdasági vállalkozásoknál foglalkoztatott magyar állampolgárságú dolgozók munkaviszonyáról és járandóságairól szóló 105/1975. (Mü. K. 3.) MüM-PM együttes utasítás,

f) a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézetnél munkát vállaló dolgozók egyes munkajogi kérdéseinek szabályozásáról szóló 107/1980. (Mü. K. 1981. 1.) MüM-PM együttes utasítás, valamint az azt módosító 102/1987. (Mü. K. 6. ) ÁBMH-PM együttes utasítás,

g) a KGST Titkárságánál, egyéb szerveinél és a szocialista országok által létrehozott közös intézményeknél munkát vállaló egyes magyar dolgozók munkabérkiegészítéséről szóló 114/1975. (Mü. K. 9.) MüM-PM együttes utasítás és az azt módosító 115/1977. (Mü. K. 16.) MüM-PM együttes utasítás, a 105/1979. (Mü. K. 4.) MüM-PM együttes utasítás,

h) a nemzetközi gazdálkodó szervezetek által foglalkoztatott egyes magyar dolgozók munkabérkiegészítéséről szóló 128/1974. (Mü. K. 11.) MüM-PM együttes utasítás,

i) a külföldön működő magyar lektorok és vendégtanárok munkabérkiegészítéséről szóló 107/1985. (Mü. K. 20.) ÁBMH-PM együttes utasítás,

j) a jamburgi együttműködés keretében foglalkoztatott dolgozók egyes munkajogi kérdéseinek és járandóságainak szabályozásáról szóló 106/1985. (Mü. K. 17.) ÁBMH-PM együttes utasítás és az azt módosító 107/1986. (Mü. K. 23.) ÁBMH-PM együttes utasítás, a 106/1987. (Mü. K. 11.) ÁBMH-PM együttes utasítás, a 108/1987. (Mü. K. 16.) ÁBMH utasítás6. §-a,a 2/1989. (III. 25.) ÁBMH rendelkezés 7. §-a.

hatályát veszti.

(2) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő dolgozók költségtérítéséről szóló 9/1986. (VII. 8.) ÁBMH rendelkezés 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a dolgozó meghatározott állomáshelyen végzendő külföldi munkavégzésének az elrendelésekor előírt időtartama a három hónapot meghaladja, a tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozók egyes járandóságaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

(3) A rendelet hatálybalépését megelőzően a tartós külföldi szolgálatra kötött megállapodásokat legkésőbb 1990. január 31. napjáig módosítani kell.

(4) Az (1) bekezdésben említett jogszabályokat a jamburgi együttműködés keretében foglalkoztatott dolgozók hazarendeléséig továbbra is alkalmazni kell. Ennek során belföldi bér alatt a külföldi szolgálatot közvetlenül megelőző hónapra a belföldi beosztásra megállapított alapbérnek, a bérjellegű pótlékoknak, továbbá az erre a hónapra jutó túlóradíjnak, valamint a külföldi szolgálatot közvetlenül megelőző naptári évben a dolgozó részére kifizetett jutalom, hűségjutalom, prémium és év végi részesedés egy hónapra jutó arányos részének együttes összegét kell érteni.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Melléklet a 157/1989. (XII. 30.) MT rendelethez

A dolgozót - a rendelet 2. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti ellátmány megállapítása érdekében - munkakörének megfelelően a melléklet szerinti kulcsszámba kell besorolni.

A kulcsszámhoz tartozó szorzószámban a viszonylat fontosságára, a dolgozó iskolai végzettségére, szakmai gyakorlatára és egyéni teljesítményére figyelemmel kell megállapodni.

Az ellátmány mértékét a szorzószám és a melléklet szerinti költségtérítés szorzata adja.

A VI. pontban szereplő országokban az ellátmány USD hányada legfeljebb 100%-os mértékig pótlékolható.