17/1989. (II. 26.) MT rendelet

a fehérjetakarmány import árkiegyenlítés rendszeréről

Az állami pénzügyekről szóló többször módosított 1979. évi II. törvény 7. §-ának (2) bekezdésében és 8. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

1. §

A fehérjetakarmány import árkiegyenlítés rendszere a rövidtávú külpiaci áringadozások mérséklésére szolgál.

2. §

(1) Az árkiegészítés forrása az állami költségvetésben e célra import árkiegészítésként előirányzott összeg, a Gabona Tröszt 1988. évi gabona export árnyereségéből export támogatás csökkentésként elvont összeg, valamint a fehérje import árkülönbözetből a forgalmazó vállalat (ló-obiakban: forgalmazó) által befizetendő összeg.

(2) E rendelet alkalmazásában forgalmazó aki a fehérjetakarmányt közvetlenül importálja, vagy az importra megbízást ad.

3. §

Az 1989 január 1. és június 30. között beérkezett és vámkezelt, mellékletben meghatározott módon megállapított fehérjetakarmány import árkülönbözet (nyereség vagy veszteség) 10%-a a forgalmazót illeti, vagy terheli.

4. §

(1) Az 1989. évi állami költségvetésben import árkiegészítésként a fehérjetakarmány import támogatására előirányzott összeget, valamint a Gabona Tröszt 1988. évi búza export árnyereségéből export támogatás csökkentésként elvont összeget az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 232-90-185-9449 Adóelszámolási Iroda "Gazdálkodó szervezetek fehérjetakarmány import árkülönbözetének lebonyolítási számlájára" (továbbiakban: a számla) kell átutalni.

(2) A forgalmazó az 1989. január 1. és június 30. között beérkezett és vámkezelt fehérjetakarmány import árnyereség összegét - a 3. §-ban foglaltak kivételével - köteles befizetni a számlára.

5. §

(1) A Gabona Tröszt az 1989. január 1. és szeptember 30. között lecseréléses konstrukció keretében importált, az országba beérkezett és vámkezelt

kalászos gabona után tonnánként 3000 Ft,

kukorica után tonnánként 2700 Ft

árkiegészítésként vehet igénybe a számláról, legfeljebb 190

ezer tonna takarmánygabonára.

(2) A forgalmazó az 1989. január 1. és június 30. között beérkezett és vámkezelt fehérjetakarmány import árveszteségösszegét - a 3. §-ban foglaltak kivételével - igényelheti a számláról, amennyiben az az 1988. december 31-i fehérjetakarmány készlet - 1989. január 1-i áremelésből adódó - értékkülönbözetét meghaladja. A készletértékkülönbözet erejéig fehérjetakarmány import árveszteség fedezésérc árkiegészítés nem vehető igénybe.

6. §

A takarmány import árveszteség miatt a számláról igényelhető összeget import árkiegészítésként, az. import árnyereség miatt a számlára befizetendő összeget import utáni befizetésként kell elszámolni.

7. §

A számlára történő befizetésre, a számláról való igénylésre, az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályokat, továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

8.§

Ez a rendelet 1989. március hó 1. napján lép hatályba, a rendeletben foglalt befizetéseket ezt követően kell teljesíteni, a támogatásokat ettől az időponttól kezdve lehet igénybevenni.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Melléklet a 17/1989. (II. 26.) MT rendelethez

A fehérjetakarmány import árkülönbözetének megállapítása

1. 1989. január 1. és június 30. között az országba beérkezett tételek után devizaszámla (vagy ahol ez még nem áll rendelkezésre előszámla) alapján az import bekerülési ár és a 109/1988. (Ász. 40.) ÁH ármegállapításban közzétett fehérjetakarmány tájékoztató termelői ár, ármechanizmus szabályai szerint felhasználó felé tovább nem hárítható különbözete (nyeresége vagy vesztesége) - a rendelet 3. §ában foglaltak kivételével - vehető igénybe import árkiegészítésként, illetve fizetendő be import ármegtakarításként.

2. Az import bekerülési ár magába foglalja:

- a beszerzéssel kapcsolatban magyar határig felmerült kiadásokat (vételár, fuvarköltség, rakodási költség, biztosítási költség),

- a vám és vámkezelési költségeket,

- az import illetéket és statisztikai illetéket,

- az áru vámkezelés előtt szükségessé váll fertőtlení-tési költségének a forgalmazót terhelő részét,

- a vasúti szállításnál nem reklamálható (CIM viszonylatban maximum 0,5%, SZMGSZ viszonylatban maximum 1%) nemzetközi súlyhiányt.

3. Az import bekerülési ár nem foglalja magába:

- a szállítmány-károkat, fekbért, kocsiálláspénzt,

- a pénzbüntetést, bírságot, kártalanítást, perköltséget,

- a késedelmi kamatot, kötbért,

- az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet vizsgálati költségeit,

- a kormányzati hitelek áruban való levásárlásának, a relációs és politikai érdeket szolgáló vásárlásoknak a veszteségét.

4. Árbiztosító tőzsdei (hedge) művelet a külkereskedelmi vállalat saját kockázatára végezhető, a tőzsdeszámlán keletkező nyereség, vagy veszteség a vállalat eredményét módosítja. (A hedge eredmény külön megállapodás esetén az import megbízójával megosztható).

5. A külföldi árengedmény (bonifikáció) összege a forgalmazót illeti, nem módosítja a számlával szemben elszámolt árkülönbözetet.

6. A fehérjetakarmány import árkülönbözet elszámolásának kötelezettsége a forgalmazót terheli. Havi igénybevétel, illetve befizetés mellett a forgalmazónak utólagos elszámolási kötelezettsége van. Az utólagos elszámolást a félév során ténylegesen beérkezett - vámkezelt - termékékre 1989. július 31-ig kell elvégezni a devizaszámla, vagy - ahol még nem áll rendelkezésre - az előszámla alapján.