1989. évi XX. törvény

a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról[1]

1. § A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A termelőszövetkezet szervezetére és szerveinek termelőszövetkezeten belüli működésére vonatkozó rendelkezéseket csak törvény, törvényerejű rendelet, vagy minisztertanácsi rendelet állapíthat meg."

2. §[2]

3. § A Tv. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak legalább kétharmada jelen van.

(2) A közgyűlés és a küldöttgyűlés határozatát általában a megjelent szavazásra jogosult tagok több, mint a felének szavazatával hozza (egyszerű szótöbbség).

(3) Minősített - a megjelent szavazásra jogosult tagok kétharmadát kitevő - szótöbbség szükséges az alapszabály megállapításához és módosításához. Titkos szavazáson hozott minősített szótöbbség szükséges a tisztségviselő megválasztásáról, felmentéséről, visszahívásáról, elmozdításáról, a termelőszövetkezet egyesüléséről, beolvadásáról, szétválásáról és kiválásáról szóló határozat meghozatalához.

(4) Az. összes tagok kétharmadát kitevő többségnek titkos szavazással hozott határozata szükséges a termelőszövetkezet átalakulásának, vagy megszűnésének elhatározásához.

(5) Többes jelölés esetén, ha az első szavazáskor egyik jelölt sem szerezte meg a szükséges szótöbbséget, a megismételt szavazáson - ha új jelölt nincs - azt a jelöltet kell megválasztottnak tekinteni, aki a szavazatoknak több, mint a felét megkapta."

4. § A Tv. 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott összeférhetetlenség alól kivételesen indokolt esetben a küldöttgyűlés felmentést adhat."

5. §[3]

6. § A Tv. 38. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § A termelőszövetkezet a használatában levő föld után az alapszabályban meghatározott, de legalább a jogszabályban előírt mértékű földjáradékot köteles fizetni. Nem kell földjáradékot fizetni a termelőszövetkezeti és az állami tulajdonban álló, valamint a haszonbérelt föld után."

7. § A Tv. 39/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"39/A. § (1) A termelőszövetkezet belső szabályzatban meghatározott mértékben tagjai részére vagyonából szövetkezeti vagyonrészt juttathat.

(2) A szövetkezeti vagyonrész, és az ingyenes vagyonjegy összértéke az első juttatáskor nem haladhatja meg az 1988. december 13-i mérleg szerinti szövetkezeti vagyon - részjegy és vagyonjegy alappal csökkentett részének - 50%-át.

(3) A vagyonnövekmény tagok számára juttatásáról a közgyűlés a (2) bekezdésben foglalt korlátozásokra tekintet nélkül dönthet.

(4) Az 1988. december 31. napját követően alakult termelőszövetkezetek a működésük első naptári évének december 31. napján, azok a termelőszövetkezetek pedig, amelyek a vagyon-jóváírást csak később kívánják végrehajtani, a megelőző naptári év december 31-i vagyon alapján állapítják meg a vagyon-jóváírás arányát.

(5) A szövetkezeti vagyonrész a szövetkezet tagjára átruházható, névre szóló, örökölhető értékpapír. Az örökös, illetőleg a kilépett, kizárt tag a szövetkezeti vagyonrészét csak a szövetkezet tagjára, vagy a szövetkezetre ruházhatja át. Ha az örökös nem természetes személy, a vagyonrészt köteles felajánlani a szövetkezetnek.

(6) A szövetkezeti vagyonrész, után a termelőszövetkezet eredményétől függően a közgyűlés által meghatározott osztalékot fizet. A szövetkezeti vagyonrész kiadására csak a termelőszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén kerülhet sor.

(7) A tag - ha nincs a termelőszövetkezet közös használatába adott földje - a termelőszövetkezet alapszabályában meghatározott összegű részjegy befizetésére kötelezhető."

8. § A Tv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A termelőszövetkezet tartozásaiért a tulajdonában lévő összes vagyonával felel."

9. § A Tv. 60. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A belső vállalkozási egység tevékenysége során keletkezett tartozásokat a belső vállalkozási egységben résztvevő tagoknak a belső vállalkozásból származó részesedésük terhére, arányosan kell kiegyenlíteni."

10. § A Tv. 72. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"72. § (1) A termelőszövetkezet - ha jogszabály kivételt nem tesz. - háztáji gazdálkodás céljára tagjainak háztáji földet, vagy terményt köteles biztosítani, ha a tag a termelőszövetkezet által meghatározott munkamennyiséget teljesítette. Az idős, rokkant, tartósan munkaképtelen termelőszövetkezeti tagokat a föld, vagy terményjuttatás a munkavégzéstől függetlenül megilleti.

(2) A közös földekből kijelölt háztáji föld mértékét az alapszabályban kell megállapítani.

(3) A tag tulajdonában, vagy haszonélvezetében lévő egyéb föld, illetőleg a terményjuttatásba történő beszámításról a termelőszövetkezet alapszabálya rendelkezik."

11. § A Tv. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"123. § A termelőszövetkezetek állami törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el."

12. §[4]

13. §[5]

14. § (1) Ez a törvény 1989. július 1. napján, a 11. § pedig 1990. január 1. napján lép hatályba.

(2) A Tv. 16. § (2) bekezdésének g) pontja, a 36. § előtt "A vagyon köre" cím, a 36. §-a, 39. §-ának (2) bekezdése, 53. §-a a törvény hatálybalépésével egyidejűleg, a 124. §ának (1) és (2) bekezdésében és 125. §-ában a termelőszövetkezetekre, a termelőszövetkezeti testületi szervekre és tisztségviselőkre vonatkozó utalások, valamint a 130/A. §-a pedig 1990. január 1. napján hatályát veszti.

(3) Ahol jogszabály termelőszövetkezet törvényességi felügyeletéről rendelkezik, ezen 1990. január 1. napjától a cégbíróságot kell érteni.

(4) A termelőszövetkezetek kötelesek alapszabályukat 1990. március 31. napjáig felülvizsgálni, e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani és az ezt követő harminc napon belül a cégbírósághoz benyújtani.

Dr. Szűrös Mátyás s. k., az Országgyűlés elnöke

Dr. Karvalits Ferenc s. k.

az Országgyűlés jegyzője

Soltészné Pádár Ilona s. k.,

az Országgyűlés jegyzője