1989. évi XXXVI. törvény

az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról[1]

Az Országgyűlés kegyelettel megemlékezve mindazokról, akik az 1956-os nemzeti tragédia során hazánk társadalmi átalakulása és függetlensége érdekében felléptek, és ezért politikai megtorlás áldozatául estek, a következő törvényt alkotja:

1. § Az 1956. október 23. és 1963. április 4. között, a népfelkeléssel összefüggésben elkövetett politikai bűncselekmény, valamint az ezzel bűnhalmazatban - harci cselekmények során - elkövetett emberölés, rablás, közveszélyokozás vagy személy elleni erőszak miatti elítélések semmisnek tekintendők.

2. §[2] A Kúria - a legfőbb ügyész indítványára, illetve az elítélt, a védő, az elítélt hozzátartozója, illetve az elítélt halála után oldalági rokona kérelmére - semmisnek nyilváníthatja az 1. §-ban meghatározott időhatáron belül, a népfelkeléssel összefüggésben méltányolható körülmények között elkövetett köztörvényes bűncselekmény miatti elítélést.

3. §[3] Az elítélt, a védő, az elítélt hozzátartozója, illetve az elítélt halála után oldalági rokona kérheti a Kúriától az 1. §-ban meghatározott időhatáron kívüli, de az említett időszak eseményeivel kapcsolatos politikai vagy méltányolható körülmények között elkövetett más bűncselekmény miatti elítélésnek a semmissé nyilvánítását.

4. §[4] Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy gondoskodjék a semmisnek tekintendő elítéléssel érintett, valamint a közbiztonsági őrizetben fogva tartott (1956. évi 31. tvr.) személyek munkaviszonyának és társadalombiztosítási helyzetének rendezéséről.

5. § (1) A törvény alkalmazásában politikai bűncselekményben a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítása (BHÖ) I-III. Fejezetében - a 40. pont kivételével -, a Katonai Büntető Törvénykönyvről szóló 1948. évi LXII. törvény (Ktbtk) 29-35. és 40-41. §-ában, a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény IX. Fejezetében - a 131. § kivételével - és a 312-313., 316., valamint 320. §-ában, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. Fejezetében - a 147. § kivételével - és 343., 352-353., valamint 357. §-ában meghatározott bűncselekményeket kell érteni.

(2) A 1. §-ban felsorolt köztörvényes bűncselekmények az emberölésnek a BHÖ 349. és 351-352. pontjában, a Ktbtk 58. és 67. §-ában, az 1961. évi V. törvény 253. §-a (1)-(2) bekezdésében, a 318. §-a (3)-(4) bekezdésében, az 1978. évi IV. törvény 166. §-a (1)-(2) bekezdésében és 355. §-a (4)-(6) bekezdésében, a rablásnak a BHÖ 433-434. pontjában, az 1961. évi V. törvény 299. §-ában és az 1978. évi IV. törvény 321. §-ában, a közveszélyokozásnak a BHÖ 162-164. és 233. pontjában, az 1961. évi V. törvény 190. §-ának (1)-(2) bekezdésében, valamint az 1978. évi IV. törvény 259. §-a (1)-(3) és (5) bekezdésében meghatározott esetei, valamint a személy elleni erőszakkal elkövetett szándékos bűncselekmények.

6. § (1) Az elítélt vagy hozzátartozója kérelmére az első fokon eljárt bíróság igazolja, hogy az elítélést a törvény alapján semmisnek kell tekinteni.

(2)[5] Ha a bíróság az igazolást megtagadja, a határozat ellen a kérelmező fellebbezéssel élhet. A fellebbezésre a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 579. § (3) bekezdését és 614. §-át kell alkalmazni.

7. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

a Köztársaság ideiglenes elnöke

Dr. Fodor István s. k.,

az Országgyűlés megbízott elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1989. október 20-ai ülésén fogadta el.

[2] Módosította a 2021. évi CXXXIV. törvény 1. § a) pontja. Hatályos 2022.03.01.

[3] Módosította a 2021. évi CXXXIV. törvény 1. § b) pontja. Hatályos 2022.03.01.

[4] Lásd a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendeletet.

[5] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 5. §-a. Hatályos 2018.07.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére