1989. évi XLVI. törvény

a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) módosításáról[1]

1. §[2]

2. §[3]

3. § Az Ütv. 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § Az ügyész kellő időben köteles megtenni a törvényben meghatározott intézkedéseket, ha a Magyar Köztársaság törvényeit bármilyen módon megsértik és a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alkotmányban, alkotmányerejű törvényben, törvényben és más jogszabályban vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközében meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, illetőleg, ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség."

4. § Az Ütv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Az ügyészség közreműködik a Magyar Köztársaság törvényei érvényre juttatásában, az alkotmányos felügyelet ellátásában, a törvényesség védelmében. Ennek keretében

a) védi a társadalom valamennyi szervezete, az állam, minden állami szerv és az állampolgárok jogszabályban biztosított jogait;

b) fellép az Alkotmány, az alkotmányerejű törvények, a törvények, az egyéb jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei megtartása érdekében;

c) üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket;

d) részt vesz az állampolgárok jogtudatának fejlesztésében a törvények és egyéb jogszabályok iránti tisztelet erősítésében, a jogsértések, a bűnözés megelőzésében.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok érdekében az ügyészség

a) a törvényben meghatározott ügyekben nyomoz (az ügyészség hatáskörébe tartozó bűnügyek nyomozása);

b) felügyeletet gyakorol a bűnügyi nyomozások törvényessége felett (a nyomozás törvényessége feletti felügyelet);

c) gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogosítványát és a bírósági eljárásban képviseli a vádat;

d) törvényességi felügyeletet lát el a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabályi rendelkezések megtartása felett, közreműködik a büntetésvégrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban (a büntetésvégrehajtás törvényességének felügyelete);

e) közreműködik abban, hogy a bírósági eljárásban a törvényeket helyesen alkalmazzák (az ügyész részvétele a bíróságok polgári, munkaügyi, közigazgatási és gazdasági jogi peres és nem peres eljárásaiban);

f) elősegíti, hogy az állami szervek, a bíróságon kívüli jogalkalmazó szervek, a társadalom valamennyi szervezete, valamint az állampolgárok a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák (általános törvényességi felügyelet)."

5. §[4] Az Ütv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja [Alkotmány 53. § (3) bekezdés].

(2) A legfőbb ügyész

a) tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés, a Minisztertanács ülésein, valamint a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága és az Alkotmánybíróság teljes ülésein;

b) a Minisztertanácsnál, a minisztereknél, országos hatáskörű szervek vezetőinél jogszabály kibocsátását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti; alkotmányerejű törvény, törvény, minisztertanácsi rendelet, miniszteri rendelet tervezetére törvényességi szempontból előzetesen észrevételt tesz;

c) törvény alkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését javasolhatja a törvénykezdeményezésre jogosultnál;

d) a jogszabályok egységes végrehajtása érdekében a minisztereknél és az országos hatáskörű szervek vezetőinél utasítás, irányelv és tájékoztató kiadását kezdeményezheti;

e) a Legfelsőbb Bíróságnál irányelveket és elvi döntéseket kezdeményezhet;

f) az Alkotmánybíróság által felülvizsgált és alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze alapján jogerős határozattal lezárt büntető eljárásban törvényességi óvást köteles emelni az elítélt javára;

g) bármely büntető és polgári ügyben hozott jogerős határozat ellen törvényességi óvással élhet a Legfelsőbb Bíróságnál, ha a határozat törvénysértő vagy megalapozatlan. A törvényességi óvással megtámadott határozat végrehajtását felfüggesztheti; büntető ügyekben ezen kívül félbeszakíthatja a határozat végrehajtását, vagy - az előzetes letartóztatás és ideiglenes kényszergyógykezelés kivételével - elrendelheti a szükséges biztonsági intézkedéseket;

h)

i) az Alkotmánybíróságnál indítványozhatja

- a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát;

- a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát;

- az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálását;

- a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését;

- az ügyészség és más szerv közötti hatásköri összeütközés megszüntetését;

- az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését.

6. § Az Ütv. II. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

"A nyomozás törvényessége feletti felügyelet és az ügyészségi nyomozás."

7. § Az Ütv. 7. § (2) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az ügyész a nyomozás törvényességének felügyelete során...]

"b) felülvizsgálhatja az őrizetbevétel elrendelésének törvényességét;"

8. §[5]

9. § Az Ütv. IV. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

"A büntetések, intézkedések, a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések végrehajtása törvényességének felügyelete, és a büntetésvégrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban való ügyészi közreműködés."

10. §[6]

11. § Az Ütv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) Ügyészi szerv létesítését, megszüntetését és székhelyének áthelyezését a legfőbb ügyész előterjesztésére a köztársasági elnök rendeli el.

(2) Az ügyészség illetékességét általában annak a bíróságnak az illetékessége határozza meg, amelynek területén működik.

(3) Az ügyészség szervezetét és működését a legfőbb ügyész utasítással szabályozza."

12. § Az Ütv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés hat évre választja.[7]

(2) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős és működéséről köteles beszámolni [Alkotmány 52. § (2) bekezdés].

(3) A legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki meghatározatlan időre és menti fel.

(4) A Katonai Főügyészség élén a katonai főügyész áll, aki a legfőbb ügyész egyik helyettese.

(5) Az ügyészség független és csak a törvénynek, a jogszabálynak van alárendelve. Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak."

13. § Az Ütv. 21. § (1), (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) A megyei főügyészség élén a megyei főügyész, a Fővárosi Főügyészség élén a fővárosi főügyész, a helyi (városi, kerületi ügyészség) élén a helyi (városi, kerületi) vezető ügyész, a területi katonai ügyészség élén a vezető ügyész áll.

(2) Az ügyészi tevékenységet ügyészek és - nem teljes ügyészi jogokat gyakorló - ügyészségi titkárok, ügyészségi fogalmazók és ügyészségi nyomozók látják el, akiket a legfőbb ügyész nevez ki."

14. § Az Ütv. 22. § (1) és (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) A Magyar Köztársaság ügyészei, az ügyészségi titkárok, az ügyészségi fogalmazók és az ügyészségi nyomozók munkájukban és magatartásukban az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat kötelesek megtartani.

(2) Az ügyészek az alkotmányos rendet sértő vagy veszélyeztető személyekkel és a Magyar Köztársaság törvényeinek megsértőivel szemben a törvényekben előírtaknak megfelelően, következetesen és humánusan járjanak el, ügyészi kötelezettségeiket mindenkor becsületesen, legjobb szaktudásuk szerint pontosan kötelesek teljesíteni.

(3) Ügyésszé azt a 24. életévét betöltött büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet kinevezni, akinek egyetemi jogi végzettsége van, legalább két évi joggyakorlattal rendelkezik és a gyakorlat után sikeres szakvizsgát tett.

(4) Az ügyészek kinevezésükkor - a hivatás gyakorlásának feltételeként - a Magyar Köztársaság Alkotmányára és jogszabályainak betartására esküt tesznek. Az eskü szövege a következő:

"Én ..... ügyész esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartom és ügyészi munkám során megtartatom, hivatali kötelezettségemnek legjobb tudásom szerint eleget teszek. Az állami és szolgálati titkot megőrzöm. Az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megsértők ellen törvényes kötelezettségeim teljesítése során elfogulatlanul és részrehajlás nélkül járok el.""

15. § Az Ütv. 22. § (3) bekezdésének számozása (5) bekezdésre változik.

16. §[8]

17. § Az Ütv. 26. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) Az ügyész azok ellen, akik a törvényt megsértették, a jogszabályokban megállapított feltételek fennállása esetén büntető, fegyelmi, szabálysértési, kártérítési eljárást kezdeményezhet."

18. § (1) E törvény - a 12. §-ban érintett Ütv. 20. § (1) bekezdése kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba. A kivételként említett rendelkezés az országgyűlési képviselők következő általános választása után összeülő új Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.

(2) Az Ütv. 22. § (4) bekezdésében írt esküt 1989. december 31-ig mindazok kötelesek letenni, - hivatásuk további gyakorlására vonatkozó szándékuk kifejezéseként - akik ügyészi kinevezésüket a jelen törvény hatályba lépése előtt kapták meg. Az eskü hiánya a munkaviszony megszüntetését vonja maga után.

(3)[9]

(4) Az Ütv. címében és szövegében a "Népköztársaság" elnevezés "Köztársaság" elnevezésre, a "szocialista törvényesség" elnevezés "törvényesség" elnevezésre változik.

(5) Ahol az Ütv. "ügyészek és ügyészségi fogalmazók" szöveget használ, ott a továbbiakban " ügyészek, ügyészségi titkárok, ügyészségi fogalmazók és ügyészségi nyomozók" szöveget kell érteni.

Dr. Szűrös Mályás s. k.,

a Köztársaság ideiglenes elnöke

Dr. Fodor István s. k.,

az Országgyűlés megbízott elnöke

Melléklet az 1989. évi XLVI. törvény 8. §-ához

Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények

1. a) Az országgyűlési képviselőknek és az Alkotmányban felsorolt intézmények Országgyűlés által választott tisztségviselőinek bármilyen bűncselekménye és a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, továbbá a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett bármely bűncselekmény.

b) A hivatalos személy elleni erőszak, amennyiben a cselekményt a bíróság, ügyészség vagy rendőrség állományába tartozó személy ellen követtek el. (Btk. 229. §)

c) A bírák, ügyészek, bírósági és ügyészségi titkárok és fogalmazók, valamint ügyészségi nyomozók által elkövetett bármilyen bűncselekmény, valamint a népi ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye.

d) A rendőrök sérelmére elkövetett emberölés.

e) A b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett vesztegetés (Btk. 253. §.) és a befolyással üzérkedés [Btk. 256. § (1) és (2) bekezdés].

f) A rendőrség hivatásos állományú tagjai által elkövetett nem katonai bűncselekmények és a fegyveres erők hivatásos állományú tagjai által elkövetett nem katonai és a szolgálattal nem összefüggő bűncselekmények.

g) A büntetésvégrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja által szolgálati viszonyával összefüggésben elkövetett bűncselekmények.

h) Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet, V. cím) közül:

- a hamis vád (Btk. 233-236. §);

- hatóság félrevezetésének vétsége (Btk. 237. §);

- hamis tanúzás (Btk. 238-241. §);

- hamis tanúzásra felhívás vétsége (Btk. 242. §);

- mentő körülmény elhallgatásának bűntette (Btk. 243. §);

- hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás bűntette [Btk. 244. § (3) bek. b) pontja];

- ügyvédi visszaélés bűntette (Btk. 247. §);

- zugirászat vétsége (Btk. 248. §).

2. A katonai ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartoznak;

- a katona [Btk. 122. § (1) bekezdés] által elkövetett katonai bűntettek,

- a katona által elkövetett katonai vétségek akkor, ha

- azzal kapcsolatban más bűncselekményt is elkövetett [Be. 331. § (2) bekezdés];

- vagy ha több terhelt esetén az elkülönítés nem indokolt [Be. 331. § (3) bekezdés].

- fegyveres erők tényleges állományú tagjai által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett bűncselekmények.