1989. évi L. törvény

a Magyar Köztársaság 1990. évi állami költségvetéséről[1]

Az Országgyűlés az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 10. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az 1990. évi állami költségvetésről a következő törvényt alkotja.

ELSŐ RÉSZ

A főösszegek

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 1990. évi állami költségvetését

598 711 000 000 (ötszázkilencvennyolcmilliárd-hét-száztizenegymillió) forint bevétellel,

608 626 000 000 (hatszáznyolcmilliárd-hatszázhuszonhatmillió) forint kiadással és

9 915 000 000 (kilencmilliárd-kilencszáztizenötmillió) forint hiánnyal

állapítja meg.

Az állami költségvetés mérlegét e törvény 1. számú melléklete foglalja magában.

A bevételek részletezve

2. § Az Ápt. 6. § (1) bekezdésében felsorolt vállalkozók - kivéve a pénzintézeteket - (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) befizetéseinek az összege 273 700 millió forint, az összes bevétel 45,8%-a.

3. § A fogyasztáshoz kapcsolódó adók összege 252 200 millió forint, az összes bevétel 42,2%-a. Ebből az általános forgalmi adó 144 000 millió forint, a fogyasztási adó 108 200 millió forint.

4. § A lakosság adó- és illetékbefizetéseinek az összege 41 200 millió forint, az összes bevétel 6,8%-a. Ebből 6400 millió forint a gépjárműadó- és szeszadó-bevétel, valamint a vámbevétel összege, 5100 millió forint az illetékbefizetés, 29 700 millió forint pedig a magánszemélyek jövedelemadójából származó, a központi költségvetést megillető bevétel.

5. § Az Országgyűlés a központi költségvetési szervek költségvetési befizetéseinek az összegét 900 millió forintban állapítja meg a 2 számú mellékletben foglaltak szerint. Ez az összes bevétel 0,1 %-a.

6. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó - kormányhitel-felvétellel és -törlesztéssel kapcsolatos -, valamint más bevételek összege 5061 millió forint, az összes bevétel 0,8%-a.

7. § A pénzintézetek vállalkozási nyereségadó-befizetésének, az általuk az állami részvénytulajdon után fizetett osztaléknak az összege 23 500 millió forint, az összes bevétel 3,9%-a.

8. § Az egyéb forrásokból származó különféle bevételek összege 2150 millió forint, az összes bevétel 0,4%-a.

A kiadások részletezve

9. § A gazdálkodó szervezetek támogatása 62 900 millió forint, az összes kiadás 10,3 %-a. Ebből az élelmiszertermékek normatív exporttámogatása 17 700 millió forint.

10. § A fogyasztással összefüggő fogyasztói árkiegészítés összege 39 900 millió forint, az összes kiadás 6,6%-a.

11. § Felhalmozási kiadásokra 48 100 millió forint, az összes kiadás 7,9%-a használható fel. Ebből központi beruházásokra 22 115 millió forint, a magánerőből való lakásépítés támogatására 18 500 millió forint, a gazdálkodó szervezetek beruházási tevékenységének segítésére, központi készletezésre és a gazdálkodó szervezetek vagyonalapjának kiegészítésére együttesen 7485 millió forint fordítható.

12. § (1) A központi költségvetési szervek feladatainak támogatására 182 568 millió forint, az összes kiadás 30%-a szolgál. Ebből védelemre és az egyéb fegyveres testületek körében 58 801 millió forint, az összes kiadás 9,7%-a használható fel.

(2) A támogatások egyes költségvetési fejezetek közötti megoszlását az e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

13. § A tanácsoknak a 20. § (2) bekezdésében foglalt feladatokhoz nyújtott állami támogatás összege 111 196 millió forint, az összes kiadás 18,3%-a. Ebből az egyes megyékben, illetőleg a fővárosban működő tanácsokat az e törvény 3. számú mellékletében szereplő összegek illetik meg.

14. §[2] (1) Az egyházi jogi személy intézményeiben ellátott állami feladatok és a hittudományi egyetemek, főiskolák támogatásának normatívái a következők:

- óvodai ellátás 5.000 Ft/fő/év

- gimnáziumi oktatás 34.000 Ft/fő/év

- diákotthon, externátusi ellátás 44.000 Ft/fő/év

- felsőoktatás nappali hallgatói 60.000 Ft/fő/év

- szociális intézményi ellátás 115.000 Ft/fő/év

- gyermekotthoni ellátás 140.000 Ft/fő/év

- idősek napközi otthoni ellátása 9.000 Ft/fő/év

(2) Az egyházi jogi személy egyéb nevelési, szociális, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményeiben ellátott, normatívával nem finanszírozott állami feladatokhoz az állami költségvetés a hasonló állami intézményekkel azonos mértékű támogatást nyújt.

(3) A magánszemélyek, társadalmi szervek, alapítványok által ellátott állami feladatok normatívái a következők:

- óvodai, externátusi ellátás 5.000 Ft/fő/év

- közoktatási, diákotthon ellátás 20.000 Ft/fő/év

- felsőoktatás 40.000 Ft/fő/év

- szociális intézményi ellátás 70.000 Ft/fő/év

- idősek napközi otthoni ellátása 9.000 Ft/fő/év

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti támogatást a Művelődési Minisztériumon és a Szociális és Egészségügyi Minisztériumon keresztül a központi költségvetés biztosítja.

15. § Az elkülönített állami pénzalapok támogatása 65 910 millió forint, az összes kiadás 10,8%-a. Ebből a Lakás Alap támogatása 42 300 millió forint.

16. § A nemzetközi pénzügyi kötelezettségek teljesítésére-többek között kormányhitelek nyújtására, illetőleg törlesztésére - 18 700 millió forint szolgál, az összes kiadás 3,1 %-a.

17. § A költségvetés adósságszolgálati kötelezettségeinek teljesítésére és kamattérítésére 62 738 millió forint, az összes kiadás 10,3%-a használható fel. Ebből az előző évek költségvetési hiányának fedezésére felvett hitelek és kibocsátott államadóssági kötvények esedékes részleteinek törlesztésére 7230 millió forint szolgál. Az előző évek hiányát fedező költségvetési kölcsönök és az államadóssági kötvények kamatainak fizetésére 36 327 millió forint, a költségvetés hiányát részben finanszírozó, illetőleg likviditását javító kincstárjegyek kamatainak fizetésére 4631 millió forint, egyéb kamatkiadásokra 14 550 millió forint használható fel.

18. § Egyéb kiadásokra 13 514 millió forint fordítható, az összes kiadás 2,2%-a. Ebből a pártok támogatása 700 millió forint, a társadalmi szervezetek támogatása 544 millió forint.

19. § Az általános tartalék összege 3100 millió forint, az összes kiadás 0,5 %-a.

MÁSODIK RÉSZ

A tanácsok 1990. évi pénzügyi előirányzatai

20. § Az Országgyűlés a tanácsok költségvetésének bevételi forrásait a következők szerint állapítja meg:

(1) Saját bevételek:

a) a magánszemélyek jövedelemadója 1990-ben a helyi tanácsokat az 1988. évi, a magánszemély állandó lakóhelye szerint kimutatott személyi jövedelemadó illeti meg. Azoknak a helyi tanácsoknak, amelyeknél a település 1988. január 1-jei egy állandó lakosára jutó személyi jövedelemadó-bevétel nem éri el a 4000 forintot, a bevételt e szintig az állami költségvetés kiegészíti;

b) a tanácsok hatáskörébe tartozó lakossági adók, készpénzben beszedett illetékek és díjak. A tanácsi illetékek - attól függően, hogy mely tanács szedi be azokat - egyrészt a területi szakigazgatási feladatokhoz a megyei tanácsok, másrészt a városüzemeltetési feladatokhoz a megyei városok bevételét képezik;

c) a tanácsok és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek működési, ár- és díjbevétele;

d) a gyógy- és üdülőhelyi díj;

e) a lakosság településfejlesztési hozzájárulása;

f) az út- és közműfejlesztési hozzájárulás;

g) a tanácsok lakás- és telekforgalmazásból származó bevételei;

h) a telekhasználati és -igénybevételi díj;

i) a tanácsok által elért különféle egyéb bevételek;

j) az átvételre kerülő pénzeszközök.

(2) Állami támogatás:

A) Normatív támogatások

a) Közvetlenül - felhasználási kötöttség nélkül - illeti meg a helyi tanácsokat;

b) Közvetlenül - felhasználási kötöttség nélkül - illeti meg a feladatot ellátó tanácsokat;

c) A megyei tanácsokat és a Fővárosi Tanácsot megilleti

B) Célhoz kötött támogatások

C)

A tanácsi gazdálkodás új feltételeire való átmenetet 18,3 milliárd forint szolgálja. A megyei tanácsok és a Fővárosi Tanács e pénzeszközből a lakosság ellátását szolgáló intézmények működését - beleértve az (1) bekezdés D) pontjában, az (5) és (6) bekezdésben foglaltakat is - biztosítják. Ennek keretében prioritást kell biztosítani a folyamatban lévő egészségügyi-szociális intézményi rekonstrukcióknak. Csak az e feletti pénzeszköz szolgálhat a tanácsi testületek által jóváhagyott beruházások befejezésére.

D)

A tanácsi központosított előirányzatok:

(3) A normatív állami támogatások igénybevételének alapjául szolgáló mutatókat és a támogatás összegét az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az állami támogatás rendelkezésre bocsátása tervezett mutatók alapján történik, a tényleges mutatók alapján a tárgyév lezárását követően a tanácsok az állami költségvetéssel elszámolnak.

(4) A tervezett normatív állami támogatás a megyei (fővárosi) tanácsokon keresztül jut el a helyi tanácsokhoz. A megyei szinten, illetőleg a fővárosra összegezett adatokat az e törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) A költségvetésükből a tanácsoknak biztosítaniuk kell

a) a közoktatást; az egészségügyi ellátást, összhangban a társadalombiztosítási törvénnyel; kulturális, ifjúsági és sportfeladatokat; az igazgatási szervek működését és egyéb, a településsel kapcsolatos feladatokat; az oktatási és az egészségügyi ágazatban 16%-os mértékű bérfejlesztést úgy, hogy ebből a pedagógusok bére 20%-kal emelkedjen;

b) a szociális ellátást, s ennek keretében

- az önálló életkezdési támogatás növelését,

- a nevelőszülői gondozási díj növelését,

- a gyermekintézmények étkezési kedvezményét,

- az időskorúak szociális étkeztetésének javítását,

- a hivatásos nevelőszülői hálózat fejlesztését,

- a szociális és nevelési segélykeret emelését,

- a rászorultsági alapon megállapítható ingyenes tankönyvellátást,

- a fogyatékosok gépkocsi és üzemanyag támogatását,

- a szociális ápolási díjat.

(6) A helyi közlekedés támogatását - a vállalatok által közvetlenül igénybe vehető szociálpolitikai kedvezmények miatti támogatáson túlmenően - a Fővárosi Tanács és az érintett megyei városok a saját bevételeikből biztosítsák.

21. § A tanácsok a művelődési háttérintézmények központi intézkedések miatti megszűnése révén felszabaduló ingó és ingatlan vagyont a művelődési miniszterrel egyetértésben hasznosítják.

22. § A Fővárosi Tanács felhatalmazást kap arra, hogy a sajátosságok figyelembevételével az általánostól (20. §) eltérő pénzügyi szabályozást alakítson ki - a kerületi tanácsok többségével egyetértésben - a saját területén.

Vegyes és záró rendelkezések

23. § (1) A 2., a 3., a 7., a 9. és a 10. §-okban meghatározott előirányzatok az Ápt. 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosíthatók.

(2) Az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérni, ha az e törvény 15., illetőleg 18. §-aiban előirányzott kiadások közül a Magyar Államvasutak 4000 millió forint, a pártok 700 millió forint, a társadalmi szervek 544 millió forint, a Szanálási Alap 2500 millió forint, a Felszámolási Alap 3000 millió forint, a Lakás Alap 42 300 millió forint összegű támogatásának bármelyikét a Minisztertanács növelni kívánja.

24. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy

a) az 1. § szerinti hiány fedezésére 5000 millió forint hosszú lejáratú hitelt vegyen fel a Magyar Nemzeti Banktól, a hiány további részének fedezésére és a költségvetés évközi fizetőképességének javítására pedig - az 1987. évi 23. törvényerejű rendeletben szabályozott - rövid lejáratú kamatozó és diszkont-kincstárjegyeket, valamint államkötvényt bocsásson ki;

b) szükség esetén - az a) pontban meghatározott hitelkeret erejéig - még 1990-ben egy éven belüli lejáratú kölcsönt vegyen igénybe;

c) az állami tulajdon privatizációjából származó forrásokat a költségvetés Magyar Nemzeti Banknál fennálló adóssága - e törvény 17. §-ában előirányzott kötelezettségén felüli - soron kívüli törlesztésére fordítsa.

(2) A kincstárjegyek forgalomban lévő állománya 1990. végén nem lehet több 22 milliárd forintnál.

(3) Az államkötvény-kibocsátás összege 3 milliárd forint lehet.

25. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy az állami költségvetés folyamatos fizetőképességének fenntartására, azért, hogy a megfelelő bevételek rendelkezésre állása előtt az esedékes kiadások teljesítése forráshiány miatt ne hiúsuljon meg, az 1. §-ban szereplő bevételi főösszeg

a) 1,5%-áig a jegybanki alapkamat mellett;

b) további 1%-áig, összesen 2,5%-áig a napi bankközi pénzpiaci kamat mellett likviditási hitelt nyújtson.

26. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

(2) A Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetéséről és a tanácsok 1986-1990. évi középtávú pénzügyi előirányzatairól szóló 1985. évi VIII. törvény 1990. január 1. napján hatályát veszti.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

a Köztársaság ideiglenes elnöke

Jakab Róbertné s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. számú melléklet a törvényjavaslat 1. §-ához

Az állami költségvetés mérlege

(Millió forintban)

2. számú melléklet a törvényjavaslat 5., 12. §-ához

Az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szervek kapcsolata az állami költségvetéssel

(Ezer forintban)

3. számú melléklet a törvényjavaslat 13. §-ához

A tanácsok állami támogatásának összesítője

(Ezer forintban)

4. számú melléklet a törvényjavaslat 20. §-ához

HELYI ÉS TERÜLETI TANÁCSOK ALANYI JOGÚ TÁMOGATÁSA

(ezer forintban)