59/1989. (VI. 19.) MT rendelet

az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény végrehajtásáról rendelkező 33/1984. (X. 31.) MT rendelet módosításáról

Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 53. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a 33/1984. (X. 31.) MT rendeletet (a továbbiakban: Vhr) a következők szerint módosítja:

1. §

A Vhr. 4. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A vállalat szétválása, szervezeti egysége önálló vállalattá alakulása és a vállalatok egyesülése, valamint beolvadása esetén a vállalatot létesítő (megszüntető) határozatot az alapító szerv adja ki.

(2) Ha a vállalat szétválására, szervezeti egysége önálló vállalattá alakulására, a vállalatok egyesülésére, valamint beolvadására vonatkozó döntést vállalati tanács, illetőleg a vállalat dolgozóinak közgyűlése (küldöttgyűlése) hozta, az alapító szerv a létesítő (megszüntető) határozatot köteles kiadni, kivéve ha a döntés jogszabályba ütközik."

2. §

A Vhr. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § A cégbírósághoz intézeti bejelentés annak a szervnek a feladata, amely a vállalat létesítésére, megszüntetésére, illetőleg a kötelezően bejegyzendő más változásra vonatkozó határozatot hozta."

3. §

A Vhr. 6-9 §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a Vhr. az alábbi 9/A-9/C. §-okkal egészül ki:

"6. § (1) A vállalati tanács a dolgozók választott küldötteiből és a vállalatvezetés képviselőiből áll. A vállalati tanács minden tagját egy szavazat illeti meg.

(2) A vállalati tanács tagjainak a számát a vállalat szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A tagok száma hatnál kevesebb és ötvennél több nem lehet.

(3) A vállalati tanács tagjainak felét a dolgozók választják. A dolgozói küldöttek létszámába a vállalati tanács közülük választott elnöke nem számít bele. A vállalati tanács másik fele a vállalatvezetés képviselőiből áll. A vállalatvezetés képviselőinek legfeljebb egyharmadát az igazgató jelöli ki. Az igazgató közeli hozzátartozóját [Ptk. 685. § b) pont] kivéve olyan személyt is jelölhet, aki nem a vállalat dolgozója.

(4) A dolgozók választott küldötteinek számát, továbbá azt, hogy a vállalati tanácsnak a vállalatvezetés képviselőiként mely szervezeti egységek vezetői a tagjai, a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.

7. § (1) A szervezeti és működési szabályzat rendelkezik arról, hogy a vállalati tanácsba a dolgozók küldötteiket vállalati gyűlésen vagy szervezeti egységenként, illetve több szervezeti egységnél összevontan tartott gyűlésen választják meg. Ha a választás nem vállalati gyűlésen történik, a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni azt is, hogy mely szervezeti egységek választanak egy, illetőleg több küldöttet. A választásban a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó részt vehet, a határozatképesség megállapításánál [(4) bekezdés] azonban figyelmen kívül kell hagyni azokat a dolgozókat, akiknek a munkaviszonya szünetel.

(2) A küldötteket öt évre választják. A szervezeti és működési szabályzat ennél két évvel rövidebb, vagy hosszabb időtartamot is meghatározhat. Küldöttnek az választható meg - ha a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik, vagy egyéb feltételeket nem állapít meg -, aki a vállalattal legalább hat hónapja főfoglalkozású munkaviszonyban áll, kivéve, ha a vállalatot hat hónapnál rövidebb időn belül létesítették. A hat havi időtartamba a vállalat jogelődjével fennálló főfoglalkozású munkaviszonyt be kell számítani.

(3) Dolgozói küldöttnek a vállalat igazgatója és igazgatóhelyettese nem választható meg. A szervezeti és működési szabályzat további vezető állású dolgozókat is kizárhat a küldöttek köréből.

(4) A küldöttet választó gyűlés akkor határozatképes, ha azon a választásra jogosultak legalább kétharmada részt vesz. A választás titkos szavazással történik. Küldötté azt választják meg, aki a leadott érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. E rendelkezéseket kell alkalmazni a küldöttek felmentése esetében is.

(5) A küldött tevékenységéről évente beszámol megválasztóinak.

(6) A küldöttek jelölésének, megválasztásának és felmentésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

8. § (1) A vállalati tanács hatáskörébe tartozik:

a) a vállalat mérlegének elfogadása és a mérlegben kimutatott eredmény megállapítása, b) a vállalat tevékenységi körének jelentős módosítása,

c) a vállalat beruházásaira vonatkozó jelentős döntések meghozatala,

d) a vállalat szervezeti egysége önálló vállalattá alakulásának, valamint a gazdasági társaságban való jelentős részvételnek az elhatározása,

e) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, ennek keretében az elkülönült szervezeti egységek meghatározása,

f) a munkaerő foglalkoztatására vonatkozó jelentős döntések meghozatala,

g) a vállalat által felhasználható jövedelem elosztása elveinek meghatározása,

h) az igazgató megválasztása, beszámoltatása, felmentése, minősítése és munkájának értékelése, az igazgató felett a külön jogszabályban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlása,

i) a vállalat általános vezetésének a dolgozók közgyűlésére vagy küldöttgyűlésére való átruházása,

j) a vállalat szétválásának, más vállalattal való egyesülésének, illetőleg más vállalatba történő beolvadásának, valamint gazdasági társasággá, vagy szövetkezetté történő átalakulásának elhatározása, más vállalat beolvadásának elfogadása,

k) döntés azokban a kérdésekben, amelyeket törvény, törvényerejű rendelet, vagy minisztertanácsi rendelet a hatáskörébe utal.

(2) A szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, hogy az (1) bekezdés b), c), d) és f) pontjában említett döntés mikor jelentős.

(3) Az (1) bekezdésben nem említett ügyekben a vállalat igazgatója dönt.

9. § (1) A vállalati tanács a dolgozói küldöttek közül - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott időtartamra - elnököt és elnökhelyettest választ. A 9/C. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel vállalati tanács elnöke - akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - hívja össze és vezeti a tanács üléseit.

(2) A vállalati tanács ülésein a tagok csak személyesen vehetnek részt. A vállalat igazgatója tanácskozási joggal a vállalati tanács állandó meghívottja, aki az ülésen - az elháríthatatlan akadályoztatást kivéve - köteles részt venni. A tanács ülésére tanácskozási joggal más is meghívható.

(3) A vállalati tanács akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább kétharmada, ezen belül a dolgozók küldötteinek háromnegyede részt vesz. A 8. § (1) bekezdés e), valamint h)-j) pontjaiban meghatározott ügyekben a döntéshez kétharmados többség szükséges; a szervezeti és működési szabályzat más esetekre is minősíteti többséget írhat elő. Egyéb ügyekben a tanács döntéseit szavazattöbbséggel: hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök - akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - szavazata dönt.

(4) Az igazgató megválasztásának (megerősítésének), valamint felmentésének kérdésében a vállalati tanács titkos szavazással dönt. A szervezeti és működési szabályzat a titkos szavazás más eseteit is meghatározhatja.

(5) A vállalati tanácsot évente legalább egyszer, valamint akkor is össze kell hívni, ha

a) tagjainak egynegyede az ok megjelölésével kéri,

b) az igazgató kéri.

(6) A vállalati tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebben fel kell tüntetni az egyes napirendi pontok előterjesztőjét, a javaslatot, a döntést és a döntéstől eltérő álláspontokat.

(7) A vállalati tanács működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.

9/A. § A vállalati tanács tagjai részére az igazgató köteles a tevékenységük ellátásához szükséges felvilágosításokat megadni és kívánság esetén biztosítani, hogy az érintett tag külső szakértő segítségét is igénybe vehesse.

9/B. § (1) A vállalati tanács bármely tagja, az igazgató és az ellenőrző bizottság tagja kérheti a bíróságtól a vállalati tanács által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a szervezeti és működési, vagy más belső szabályzatba ütközik (jogsértő határozat).

(2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerint jog azt a személyt, aki - a tévedés, megtévesztés és a fenyegetés esetét (Ptk. 210. §) kivéve - a határozathoz szavazatával hozzájárult.

(3) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet - jogvesztés terhe alatt - a határozat meghozatalától számítolt harminc nap alatt a vállalat ellen kell megindítani. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(4) A jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi.

9/C. § (1) Az ellenőrző bizottság tagjának a vállalat dolgozója nem választható. Az ellenőrző bizottság feladata a vállalat ügyvezetésének ellenőrzése. Ennek keretébben a vezető állású dolgozóktól felvilágosítást kérhet, a vállalat könyveit és iratait megvizsgálhatja, illetőleg szakértővel megvizsgáltathatja.

(2) Az ellenőrző bizottság tagjai a vállalati tanács ülésén jelen lehetnek és felszólalhatnak.

(3) Az ellenőrző bizottság köteles összehívni a vállalati tanács üléseit, ha vállalat érdeke azt kívánja.

(4) Az ellenőrző bizottság létszámának, megválasztásának, felmentésének, valamint működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg."

4. §

A Vhr. 12. §-a (1) bekezdése utolsó mondata és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A választásban a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó részt vehet, a határozatképesség megállapításánál [(3) bekezdés] azonban figyelmen kívül kell hagyni azokat a dolgozókat, akiknek a munkaviszonya szünetel.

(2) A küldötteket öt évre választják. A szervezeti és működési szabályzat ennél két évvel rövidebb vagy hosszabb időtartamot is meghatározhat. Küldöttnek az választható meg - ha a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik, vagy egyéb feltételeket nem állapít meg -, aki a vállalattal legalább hat hónapja főfoglalkozású munkaviszonyban áll, kivéve, ha a vállalatot hat hónapnál rövidebb időn belül létesítették. A hathónapi időtartamba a vállalat jogelődjével fennállott főfoglalkozású munkaviszonyt be kell számítani."

5. §

A Vhr. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vállalat igazgatója hivatalból tagja a küldöttgyűlésnek."

6. §

A Vhr. 14-16. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"14. § (1) A vállalat dolgozóinak közgyűlése (küldöttgyűlése) hatáskörébe tartozik:

a) a vállalat mérlegének elfogadása és a mérlegben kimutatott eredmény megállapítása,

b) a vállalat tevékenységi körének jelentős módosítása,

c) a vállalat szervezeti egysége önálló vállalattá alakulásának, valamint a gazdasági társaságban való jelentős részvételének az elhatározása,

d) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, ennek keretében az elkülönült szervezeti egységek meghatározása,

e) a munkaerő foglalkoztatására vonatkozó jelentős döntések meghozatala,

f) a vállalat által felhasználható jövedelem elosztása elveinek meghatározása,

g) az igazgató és a vezetőség megválasztása, beszámoltatása, felmentése, az igazgató minősítése, munkájának értékelése, az igazgató felett a külön jogszabályban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlása,

h) a vállalat általános vezetésének vállalati tanácsra, további közgyűlésről küldöttgyűlésre, illetőleg küldöttgyűlésről közgyűlésre való átruházása,

i) a vállalat szétválásának, más vállalattal való egyesülésének, illetőleg más vállalatba történő beolvadásának, valamint gazdasági társasággá vagy szövetkezetté történő átalakulásának elhatározása, más vállalat beolvadásának elfogadása,

j) a vállalat beruházásaira vonatkozó jelentős döntések meghozatala,

k) a döntés azokban a kérdésekben, amelyeket törvény, törvényerejű rendelet, vagy minisztertanácsi rendelet a hatáskörébe utal.

(2) A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azt, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és j) pontjában említett döntés mikor jelentős.

15. § (1) Ha a szervezeti és működési szabályzat előírja vezetőség létesítését, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) a vezetőséget öt évi időtartamra választja a vállalat dolgozói közül. Küldöttgyűlés esetében vezetőségi tagnak csak küldött választható. A vezetőséget, illetőleg egyes tagjait a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) felmentheti.

(2) A dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) hatáskörébe tartozó kérdések közül a szervezeti és működési szabályzat a 14. § (1) bekezdésének d), f) és j) pontjában foglaltakat, valamint az igazgató minősítését és munkájának értékelését a vezetőségre ruházhatja.

(3) A vezetőség üléseit az igazgató vezeti, aki a vezetőségnek hivatalból tagja. Az igazgató a saját munkájának értékelésére, valamint minősítésére vonatkozó határozathoztalban nem vehet részt.

(4) A vezetőség létszámát, megválasztásának, felmentésének, valamint működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.

(5) A dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) és a vezetőség hatáskörébe nem tartozó ügyekben a vállalat igazgatója dönt.

16. § (1) Az ellenőrző bizottság tagjának vállalati dolgozó nem választható. Az ellenőrző bizottság feladata a vállalat ügyvezetésének ellenőrzése. Ennek keretében avezető állású dolgozóktól felvilágosítást kérhet, a vállalat könyveit és iratait megvizsgálhatja, illetőleg szakértővel megvizsgáltathatja.

(2) Az ellenőrző bizottság tagjait a vezetőség ülésén, a közgyűlésen (küldöttgyűlésen) jelen lehetnek és felszólalhatnak.

(3) Az ellenőrző bizottság köteles összehívni a dolgozók közgyűlését (küldöttgyűlését), illetőleg ha a vállalatnál vezetőség működik, akkor a vezetőséget, ha a vállalat érdeke azt kívánja.

(4) Az ellenőrző bizottság létszámát, megválasztásának, felmentésének, valamint működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg."

7. §

A Vhr. 18. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatótanács tagjai:)

"d) A szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú vállalati dolgozó, akiket a dolgozók közvetlenül választanak; ezek száma azonban b)-c) pontokban megjelölt vezetők együttes számát nem haladhatja meg."

8. §

A Vhr. 20. §-a (1) bekezdésének e) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki:

(Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik:)

"e) leányvállalat létesítésének, valamint gazdasági társasággá való jelentős részvételnek az elhatározása;"

"(4) A vállalati szervezeti és működési szabályzata határozza meg, hogy az (1) bekezdés e) pontjában említett döntés mikor jelentős."

9. §

(1) A Vhr. 23. §-a (2) bekezdése b) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"a vállalat szétválása, szervezeti egysége önálló vállalattá alakulása, vállalatok egyesülése, illetőleg beolvadása esetén vállalati tanácsra vagy a dolgozók közgyűlésére (küldöttgyűlésére) ruházza, az alapítószerv a vállalat új szervezeti és működési szabályzata tervezetének elkészítésére elnökből és két tagból álló bizottságot jelöl ki."

(2) A Vhr. 23. §-a (4) bekezdésének szövegében a 8. §-ra történő hivatkozás 9. §-ra módosul.

10. §

A Vhr. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vállalati tanács, közgyűlés (küldöttgyűlés) határozott időre választott igazgatót a határidő lejárta előtt kétharmados többséggel titkos szavazás során hozott határozatával további határozott időre megerősítheti munkakörében. Ebben az esetben pályázat kiírására nincs szükség. A határozott időre szóló kinevezés ugyancsak megújítható."

11. §

A Vhr. 26. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A választás (megerősítés) és kinevezés alkalmával az igazgató részére - a pályázatában vállaltakat is figyelembe véve - meg kell határozni a vállalat gazdálkodásával kapcsolatos, hosszabb időre - általában öt évre - szóló legfontosabb követelményeket. Az igazgató munkájának értékelésénél, megerősítésénél és kinevezése megújításánál vizsgálni kell, hogy e követelményeknek mennyiben tett eleget."

12. §

A Vhr. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vállalati tanács és a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) az igazgatói munkakör betöltésére - a 25. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - köteles pályázatot kiírni."

13. §

A Vhr. a következő 28/A-28/C. §-okkal egészül ki:

"28/A. § (1) A vállalati tanács, illetőleg a vezetőség tagjai az előző évi egy főre jutó bruttó vállalati átlagkereset tíz százalékának megfelelő összegű éves tiszteletdíjban részesülnek.

(2) Ha a vállalat mérlege két éven át veszteséget mutat, a következő évben a tagok részére tiszteletdíj nem jár. A tiszteletdíj csak a következő nyereséges év utáni évben folyósítható ismét.

(3) Az ellenőrző bizottság tagjai a vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) által megállapított díjazásban részesülhetnek.

28/B. § A vállalati tanács és a vezetőség tagjait a szakszervezeti tisztségviselőkkel azonos munkajogi védelem (MT 16. §) illeti meg.

28/C. § Ha a vállalat vagyonjegyet bocsát ki, a vállalati tanács és a vezetőség tagja, valamint az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat kivételével a vállalat igazgatója és igazgatóhelyettese köteles egy alkalommal az előző évi bruttó átlagkeresete legalább öt százalékának megfelelő mértékű vagyonjegyet vásárolni."

14. §

A Vhr. 29. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép; egyidejűleg a jelenlegi 29. § számozása 30. §-ra változik:

"29. § A vállalat tevékenységi körét átfogóan - a népgazdaság egységes ágazati osztályozási rendszerére is figyelemmel - legfeljebb szakágazatra, kereskedelmi tevékenységénél indokolt esetben ezen belül termékfőcsoportra utalással kell megállapítani."

15. §

A Vhr. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vállalatot az induló vagyonnal az alapító szerv látja el. Ha a vállalat szervezeti egysége önálló vállalattá alakul, a vállalat gondoskodik az induló vagyonról; szétválás vagy egyesülés, illetőleg beolvadás esetén a megszűnő vállalat kötelessége a létesülő vállalat induló vagyonnal való ellátása."

16. §

A Vhr. 33. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. § A képviseletre jogosult személyek kötelesek névaláírásukat - közjegyző által hitelesítve - a cégbíróságnak benyújtani vagy a vállalatot a cégbíróság előtt személyesen jegyezni."

17. §

A Vhr. 34. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § A vállalat szervezeti és működési szabályzatát -a megállapításától, illetve módosításától számított harminc napon belül - meg kell küldeni a cégbíróságnak."

18. §

A Vhr. 43. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vállalatot honvédelmi feladat megoldása érdekében az alapító szerv vezetője utasíthatja."

19. §

A Vhr. 44. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. § Vállalat szétválása és vállalatok egyesülése, illetőleg beolvadása esetén a 4. § rendelkezéseit kell alkalmazni."

20. §

A Vhr. 47. §-ának (1) bekezdése az alábbi szövegrésszel egészül ki:

(Közüzemi vállalatok:)

"- a hírközlési alapellátást,

- a menetrend alapján végzett helyközi, távolsági, vasúti és közúti személyszállítást,

- szabadságvesztésre ítéltek vállalati foglalkoztatását"

(ellátó vállalatok)

21. §

A Vhr. 2. §-ának (1) bekezdésében, 32. §-ában (2) bekezdésében és 45. §-ának (3) bekezdésében szereplő Magyar Kereskedelmi Kamara elnevezés Magyar Gazdasági Kamarára változik.

22. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 1989. július hó 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet 2. §-ának és a 16-17. §-ának rendelkezései 1990. január 1. napján lépnek hatályba.

23. §

(1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vhr. 13. §-ának (1) bekezdése, 19. §-ának (3) bekezdése, 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 22. §-ának (2) bekezdése. 23. S-a (2) bekezdése a) pontja és b) pontjának utolsó mondata. 24. §-a és 54. §-ának (2)-(3) bekezdése (4) bekezdésének a) pontja és (5) bekezdése hatályát veszti.

(2) 1990. január 1. napján a Vhr. 35-40. §-ai hatályukat vesztik. Ugyancsak hatályát veszti az állami vállalatok törvényességi felügyeletének jogpolitikai koordinációjáról szóló 1009/1986. (II. 13.) MT határozat is.

24. §

(1) A vállalatok 1989. december 31-ig kötelesek szervezeti és működési szabályzatukat a Vt. és e rendelet rendelkezéseinek megfelelően módosítani.

(2) A vállalati tanács általános vezetésével működő vállalatok 1990. június 30-ig kötelesek az e rendeletben meghatározott összetételű új vállalati tanácsokat megválasztani.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke