33/1984. (X. 31.) MT rendelet
az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény végrehajtásáról
Az állami vállalatokról szóló - az 1981. évi 20. és az 1984. évi 22. számú törvényerejű rendelettel módosított - 1977. évi VI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 53. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
(A Vt. 7. §-ához)
1. §
A tanács által történő vállalatalapításra, valamint a tanácsi vállalatok esetében az alapító szerv jogainak gyakorlására a Vt. és e rendelet rendelkezéseit a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény rendelkezéseit figyelembe véve kell alkalmazni.
2. §
(1) Az ágazati és a funkcionális irányító, a piacfelügyeletet gyakorló, továbbá vállalat alapítására jogosult szervek, a Magyar Kereskedelmi Kamara, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei a vállalat alapításra jogosult szervnél vállalat alapítását kezdeményezhetik.
(2) Az olyan vállalat elkülönült szervezeti egységének vezetője, amelynek általános vezetését nem a vállalati tanács vagy a vállalat dolgozóinak közgyűlése (küldöttgyűlése) látja el (a továbbiakban: államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat), továbbá a tröszti vállalat igazgatója az alapító szervnél a szervezeti egység, illetőleg a tröszti vállalat önálló vállalatként való létesítését kezdeményezheti.
(3) Az alapító szerv a javaslatot a kezdeményező és más érdekelt szerv bevonásával bírálja el. A döntésről a kezdeményezőt írásban értesíti, az elutasítást indokolni kell.
(A Vt. 9. §-ához)
3. §
(1) A vállalat alapításánál véleményadásra annak a fővárosi, megyei tanácsnak a végrehajtó bizottsága illetékes, amelynek területén a vállalat székhelye lesz, továbbá annak a fővárosi, megyei tanácsnak a végrehajtó bizottsága is, amelynek területén a vállalat elkülönült szervezeti egysége (gyár, fiók stb.) fog működni.
(2) A fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága véleményének kialakításánál a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvényben meghatározott módon együttműködik a területileg illetékes szakszervezeti szervvel,
(A Vt. 10. §-ához)
4. §
(1) A vállalat szétválása, szervezeti egysége önálló vállalattá alakulása és vállalatok egyesülése esetén a vállaltot létesítő határozatot az alapító szerv adja ki.
(2) Ha a vállalat szétválására, szervezeti egysége önálló vállalattá alakulására, a vállalatok egyesülésére vonatkozó döntést vállalati tanács, illetőleg a vállalat dolgozóinak közgyűlése (küldöttgyűlése) hozta, az alapító szerv a létesítő határozatot köteles kiadni, kivéve ha a döntés
a) államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat létrejöttét eredményezné, vagy ilyen vállalatot is érint, illetőleg
b) jelentős népgazdasági vagy honvédelmi érdeket sért.
(3) A vállalat döntése különösen akkor sért jelentős népgazdasági érdeket, ha az a gazdasági verseny korlátozását eredményezi, vagy nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését veszélyezteti.
(A Vt. 11. §-ához)
5. §
(1) A vállalati nyilvántartásba a bejegyzés bejelentés alapján történik. A bejelentés annak a szervnek a feladata, amely a vállalat létesítésére, megszűnésére, illetőleg a kötelezően bejegyzendő más változásra vonatkozó határozatot hozta.
(2) Ha a vállalat alapítását törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet vagy határozat rendeli el, a bejelentési kötelezettség a kijelölt szervet terheli.
(3) A vállalati nyilvántartás részletes szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg.
(A Vt. 12-14. §-ához)
Vállalati tanács általános vezetésével működő vállalat
6. §
(1) A vállalati tanács tagjainak számát a vállalat szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A tagok száma ötvennél több nem lehet
(2) A vállalati tanács tagjai:
a) az igazgató,
b) a vállalatvezetés képviselői,
c) a dolgozók választott küldöttei.
(3) A vállalati tanács minden tagját egy szavazat illeti meg.
7. §
(1) A vállalat szervezeti és működési szabályzata határozza meg, hogy a vállalati tanácsnak a vállalatvezetés képviselőiként mely szervezeti egységek vezetői a tagjai. A vállalatvezetés képviselőinek egy részét az igazgató jelöli ki és menti fel; ezek számát a vállalat szervezeti és működési szabályzata határozza meg, számarányuk azonban a vállalatvezetés képviselőinek egyharmadánál több nem lehet.
(2) A dolgozók választott küldötteinek számát a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, de számarányuk a vállalati tanács létszáma felénél kevesebb nem lehet. E rendelkezés alkalmazása során az igazgatót a vállalatvezetés képviselőjeként kell számításba venni.
(3) A szervezeti és működési szabályzat rendelkezik arról, hogy a vállalati tanácsba a dolgozók küldötteiket vállalati gyűlésen vagy szervezeti egységenként, illetve több szervezeti egységnél összevontan tartott gyűlésen választják meg. Ha a választás nem vállalati gyűlésen történik, a szervezet) és működési szabályzatban meg kell határozni azt is, hogy mely szervezeti egységek választanak egy, illetőleg több küldöttet. A választásban a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó résztvesz.
(4) A küldötteket öt évre választják. Küldöttnek az választható meg - ha a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik, vagy egyéb feltételeket nem állapít meg -, aki a vállalattal legalább hat hónapja munkaviszonyban áll, kivéve, ha a vállalatot hat hónapnál rövidebb időn belül létesítették. A hat havi időtartamba a vállalat jogelődjével fennállott munkaviszonyt be kell számítani.
(5) A küldöttet választó gyűlés akkor határozatképes, ha azon a választásra jogosultak legalább kétharmada részt vesz. A választás titkos szavazással történik. Küldötté azt választják meg, aki a leadott érvényes szavazatok több mint felét megszerezte.
(6) A küldött tevékenységéről évente beszámol választóinak. A választók a küldöttet felmenthetik; ennek során az (5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(7) A küldöttek jelölésének, megválasztásának, felmentésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.
8. §
(1) A vállalati tanács tagjai közül - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott időtartamra - elnököt és elnökhelyettest választ; az igazgató a tanács elnökévé és elnökhelyettesévé nem választható. A vállalati tanács elnöke - akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - hívja össze és vezeti a tanács üléseit.
(2) A vállalati tanács ülésein a tagok csak személyesen vehetnek részt. Az ülésen tanácskozási joggal részt vesz a vállalati pártszervezet, szakszervezet és KISZ-szervezet képviselője. A tanács ülésére tanácskozási joggal más is meghívható.
(3) A vállalati tanács akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább kétharmada, ezen belül a dolgozók küldötteinek háromnegyede részt vesz. A 9. § (1) bekezdés a), f), valamint i)-k) pontjaiban meghatározott ügyekben a döntéshez kétharmados többség szükséges; a szervezeti és működési szabályzat más esetekre is minősített többséget írhat elő. Egyéb ügyekben a tanács döntéseit szavazattöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök - akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - szavazata dönt.
(4) Az igazgató megválasztásának, valamint felmentésének kérdésében a vállalati tanács titkos szavazással dönt. A szervezeti és működési szabályzat a titkos szavazás más eseteit is meghatározhatja.
(5) A vállalati tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebben fel kell tüntetni az egyes napirendi pontok előterjesztőjét, a javaslatot, a döntést és a döntéstől eltérő álláspontokat.
(6) A vállalati tanácsot évente legalább egyszer, valamint akkor is össze kell hívni, ha tagjainak egynegyede az ok megjelölésével kéri.
(7) A vállalati tanács működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.
9. §
(1) A vállalati tanács hatáskörébe tartozik:
a) a vállalat középtávú és rövidtávú tervének meghatározása;
b) a vállalat mérlegének és eredménykimutatásának jóváhagyása;
c) a vállalat tevékenységi körének jelentős módosítása;
d) a vállalat beruházásaira, hitelfelvételre, kötvénykibocsátásra, szervezeti egységnek, pénznek és termelőeszköznek az átadására, átvételére vonatkozó jelentős döntések meghozatala;
e) a vállalat szervezeti egysége önálló vállalattá alakulásának, leányvállalat létesítésének, valamint gazdasági társaságban és társulásban való részvételnek az elhatározása;
f) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, ennek keretében az elkülönült szervezeti egységek meghatározása;
g) a munkaerő foglalkoztatására vonatkozó jelentős döntések meghozatala;
h) a vállalat által felhasználható jövedelem elosztása elveinek meghatározása;
i) az igazgató megválasztása, beszámoltatása, felmentése, minősítése és munkájának értékelése, továbbá - a tanács elnökére ruházott jogok kivételével - az igazgató felett az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása;
j) a vállalat általános vezetésének a dolgozók közgyűlésére vagy küldöttgyűlésére való átruházása;
k) a vállalat szétválásának, más vállalattal való egyesülésének elhatározása;
l) döntés azokban a kérdésekben, amelyeket minisztertanácsi rendelet vagy határozat a hatáskörébe utal.
(2) A szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, hogy az (1) bekezdés c), d), és g) pontjában említett döntés mikor jelentős.
(3) Az (1) bekezdésben nem említett ügyekben a vállalat igazgatója dönt.
A vállalat dolgozói közgyűlésének vagy küldöttgyűlésének általános vezetésével működő vállalat
10. §
(1) A vállalat dolgozói közgyűlésének a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó tagja.
(2) A közgyűlést az igazgató, illetőleg - akadályoztatása esetén, vagy ha a közgyűlés napirendjén az igazgató megválasztása, beszámoltatása, felmentése szerepel - a vezetőség megbízott tagja hívja össze és vezeti.
(3) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább kétharmada részt vesz. A 14. § (1) bekezdésének a), e), h)-j) pontjaiban meghatározott ügyekben a döntéshez kétharmados többség szükséges. A szervezeti és működési szabályzat más esetekre is minősített többséget írhat elő. Egyéb ügyekben a közgyűlés határozatait szavazattöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az igazgató, illetőleg az elnök szavazata dönt.
(4) Az igazgató és a vezetőség megválasztásának, valamint felmentésének kérdésében a közgyűlés titkos szavazással dönt. A szervezeti és működési szabályzat a titkos szavazás más esetét is meghatározhatja.
(5) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebben fel kell tüntetni az egyes napirendi pontok előterjesztőjét, a javaslatot, a döntést és a döntéstől eltérő álláspontokat.
11. §
(1) A közgyűlést évente legalább egyszer, valamint akkor is össze kell hívni, ha tagjainak egynegyede az ok megjelölésével kéri.
(2) A közgyűlés működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.
12. §
(1) A vállalatnál közgyűlés helyett küldöttgyűlés működhet. A küldöttgyűlés tagjait a vállalat dolgozói szervezeti egységenként, illetve a szervezeti egységeknél összevontan tartott gyűlésen választják meg. A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni, hogy mely szervezeti egységek választanak egy, illetőleg több küldöttet. A választásban a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó részt vesz.
(2) A küldötteket öt évre választják. Küldöttnek az választható meg - ha a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik, vagy egyéb feltételeket nem állapít meg -, aki a vállalattal legalább hat hónapja munkaviszonyban áll, kivéve, ha a vállalatot hat hónapnál rövidebb időn belül létesítették. A hat havi időtartamba a vállalat jogelődjével fennállott munkaviszonyt be kell számítani.
(3) A küldöttet választó gyűlés akkor határozatképes, ha azon a választásra jogosultak legalább kétharmada részt vesz. A választás titkos szavazással történik. Küldötté azt választják meg, aki a leadott érvényes szavazatok több mint felét megszerezte.
(4) A küldött tevékenységéről évente beszámol megválasztóinak. A választók a küldöttet felmenthetik; ennek során a (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(5) A küldött jogait csak személyesen gyakorolhatja.
13. §
(1) A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal részt vesz a vállalati pártszervezet, szakszervezet és KISZ-szervezet képviselője. A küldöttgyűlésre tanácskozási joggal más is meghívható.
(2) A küldöttgyűlésre a 10. § (2)-(5) bekezdésében és a 11. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
14. §
(1) A vállalat dolgozóinak közgyűlése (küldöttgyűlése) hatáskörébe tartozik:
a) a vállalat középtávú tervének meghatározása;
b) a vállalat mérlegének és eredménykimutatásának jóváhagyása;
c) a vállalat tevékenységi körének jelentős módosítása;
d) a vállalat szervezeti egysége önálló vállalattá alakulásának, leányvállalat létesítésének, valamint gazdasági társaságban és társulásban való részvételnek az elhatározása;
e) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, ennek keretében az elkülönült szervezeti egységek meghatározása;
f) a munkaerő foglalkoztatására vonatkozó jelentős döntések meghozatala;
g) a vállalat által felhasználható jövedelem elosztása elveinek meghatározása;
h) az igazgató és a vezetőség megválasztása, beszámoltatása, felmentése;
i) a vállalat általános vezetésének vállalati tanácsra, továbbá közgyűlésről küldöttgyűlésre, illetőleg küldöttgyűlésről közgyűlésre való átruházása;
j) a vállalat szétválásának, más vállalattal való egyesülésének elhatározása;
k) döntés azokban a kérdésekben, amelyeket minisztertanácsi rendelet vagy határozat a hatáskörébe utal.
(2) A szervezeti és működési szabályzat az (1) bekezdésben nem említett ügyet is a dolgozók közgyűlésének hatáskörébe utalhat. A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azt is, hogy az (1) bekezdés c) és f) pontjában említett döntés mikor jelentős.
15. §
(1) A dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) a vezetőséget öt évi időtartamra választja. A vezetőséget, illetőleg egyes tagjait a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) felmentheti.
(2) A vezetőség hatáskörébe tartozik:
a) az igazgató minősítése, munkájának értékelése;
b) az igazgató felett a 14. § (1) bekezdés h) pontjában nem említett munkáltatói jogok gyakorlása;
c) a vállalat rövidtávú tervének meghatározása;
d) a vállalat beruházásaira, hitelfelvételre, kötvénykibocsátásra, szervezeti egységnek, pénznek és termelőeszköznek az átadására, átvételére vonatkozó - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - jelentős döntések meghozatala, továbbá
e) döntés azokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy a szervezeti és működési szabályzat a hatáskörébe utal.
(3) A dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) hatáskörébe tartozó ügyek közül a szervezeti és működési szabályzat a 14. § (1) bekezdésének b) és g) pontjában foglaltakat a vezetőségre ruházhatja.
(4) A vezetőség üléseit az igazgató vezeti, aki a vezetőségnek hivatalból tagja; a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott ügyekre vonatkozó határozathozatalban az igazgató nem vesz részt.
(5) A vezetőség létszámát, megválasztásának, felmentésének, valamint működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.
(6) A dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) és a vezetőség hatáskörébe nem tartozó ügyekben a vállalat igazgatója dönt.
16. §
(1) Az ellenőrző bizottság feladata a vállalat egész tevékenységére kiterjedő, folyamatos ellenőrzés.
(2) Az ellenőrző bizottság létszámát, megválasztásának, felmentésének, valamint működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.
Igazgató általános vezetésével működő vállalat
17. §
(1) Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok általános vezetését az igazgató látja el.
(2) Államigazgatási felügyelet alatt állnak
a) a közüzemi vállalatok, valamint
b) a Minisztertanács által kijelölt vállalatok.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alapján történő kijelölést az ágazati miniszterrel, illetve országos hatáskörű szerv vezetőjével (a továbbiakban együtt: ágazati miniszter) egyetértésben az alapító szerv vezetője kezdeményezi.
18. §
(1) Az igazgatótanács tagjai:
a) az igazgató,
b) az igazgatóhelyettes (igazgatóhelyettesek),
c) a vállalat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szervezeti egységek vezetői,
d) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú vállalati dolgozó, akiket a szakszervezet választ; ezek száma azonban a b)-c) pontokban megjelölt vezetők együttes számát nem haladhatja meg.
(2) Az igazgatótanács tagjainak számát az alapító szerv állapítja meg.
19. §
(1) Az igazgatótanács elnöke a vállalat igazgatója.
(2) Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább kétharmada részt vesz. Az igazgatótanács ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt.
(3) Az igazgatótanács ülésén tanácskozási joggal részt vesz a vállalati pártszervezet, szakszervezet és KlSZ-szervezet, továbbá a felügyelő bizottság képviselője. Az ülésre tanácskozási joggal más is meghívható.
(4) Az igazgatótanács döntéseit szavazattöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetében a vállalat igazgatójának szavazata dönt. A 20. § (1) bekezdésének a) és f) pontjában meghatározott ügyekben a döntéshez kétharmados többség szükséges.
(5) Az igazgatótanácsra egyebekben a 8. § (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
20. §
(1) Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik:
a) a vállalat középtávú tervének meghatározása és a rövidtávú terv főbb mutatóinak jóváhagyása;
b) a vállalat mérlegének és eredménykimutatásának jóváhagyása;
c) a vállalat üzlet- és árpolitikájával, a termékek és szolgáltatások szerkezetének alakításával, valamint a gazdasági-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos fő irányok meghatározása;
d) vállalat tevékenységi körének - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - jelentős módosítása;
e) leányvállalat létesítésének, valamint gazdasági társaságban és társulásban való részvételnek az elhatározása;
f) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, ennek keretében az elkülönült szervezeti egységek meghatározása;
g) a vállalat által felhasználható jövedelem elosztása elveinek meghatározása.
(2) A vállalatot létesítő határozat az (1) bekezdésben nem említett ügyet is az igazgatótanács hatáskörébe utalhat.
(3) Az igazgatótanács hatáskörébe nem tartozó ügyekben a vállalat igazgatója dönt.
21. §
(1) Ha a vállalatot létesítő határozat nem rendelte el igazgatótanács létrehozását, a szervezeti és működési szabályzat az igazgató mellett működő, véleményezési jogkörrel rendelkező testületi szerv alakítását írhatja elő.
(2) Az (1) bekezdésben említett testületi szerv létszámát, összetételét és a véleményezési jogkörébe tartozó ügyeket a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.
Közös szabályok
22. §
(1) A vállalat általános vezetését
a) a vállalati tanács a dolgozók közgyűléséra vagy küldöttgyűlésére,
b) a dolgozók közgyűlése küldöttgyűlésre vagy vállalati tanácsra,
c) a dolgozók küldöttgyűlése közgyűlésre vagy vállalati tanácsra
ruházhatja át (átalakulás).
A határozatot meg kell küldeni az alapító szerv vezetőjének és a törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek.
(2) A Minisztertanács elhatározhatja, hogy a vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetése alatt álló vállalat államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatként folytassa működését, valamint azt is, hogy államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat vállalati tanács vagy a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetése alatt működjék tovább. Ennek során a 17. § (3) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
23. §
(1) Ha a vállalatot létesítő határozat a vállalat általános vezetését vállalati tanácsra vagy a dolgozók közgyűlésére (küldöttgyűlésére) ruházza, az alapító szerv a vállalat első szervezeti és működési szabályzata tervezetének elkészítésére - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - megbízottat jelöl ki.
(2) Ha a vállalatot létesítő határozat a vállalat általános vezetését
a) a Minisztertanács döntése alapján [22. § (2) bek.] vagy
b) a vállalat szétválása, szervezeti egysége önálló vállalattá alakulása, vállalatok egyesülése esetén
vállalati tanácsra vagy a dolgozók közgyűlésére (küldöttgyűlésére) ruházza, az alapító szerv a vállalat új szervezeti és működési szabályzata tervezetének elkészítésére elnökből és két tagból álló bizottságot jelöl ki. A bizottság a tervezetet a vállalati pártszervezet, szakszervezet és KISZ-szervezet véleményét kikérve alakítja ki.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a bizottság elnöke a vállalat igazgatója,
(4) A szervezeti és működési szabályzatot a tervezet szerint alakított vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) állapítja meg. Ennek során a 8., a 10., illetőleg a 13. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) elnökének tisztségét - szavazati joggal - a megbízott, illetőleg a bizottság elnöke tölti be.
(5) A vállalat ügyeit
a) az (1) bekezdésben szabályozott esetben a megbízott,
b) a (2) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben az igazgató,
c) a (2) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a bizottság elnöke
intézi mindaddig, amíg a vállalat általános vezetését ellátó szerv nem alakult meg, és a vállalat igazgatóját nem választotta meg.
(6) A vállalat általános vezetését ellátó szerv az igazgatót alakuló ülésén választja meg.
(A Vt. 15. §-ához)
24. §
(1) Azoknál a vállalatoknál, amelyek általános vezetését vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) látja el, az igazgató megválasztásához és felmentéséhez az alapító szerv előzetes egyetértése szükséges.
(2) Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatoknál az alapító szerv az igazgató kinevezése és felmentése előtt kikéri a szakszervezet vállalati szervének véleményét.
(3) Az igazgató felett a munkáltatói jogokat a megválasztására, illetőleg kinevezésére jogosult szerv gyakorolja. A szervezeti és működési szabályzatban a vállalati tanács egyes jogok gyakorlását a tanács elnökére, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) pedig a vezetőségre ruházhatja.
25. §
(1) A vállalati tanács és a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) az igazgatót határozott - általában öt évi - időre választja.
Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatnál az alapító szerv az igazgatót határozatlan vagy határozott - általában öt évi - időre nevezi ki.
(2) Ugyanaz a személy többször megválasztható és a határozott időre szóló kinevezés megújítható. A 27. § rendelkezéseit ennek során is alkalmazni kell.
26. §
(1) A választás és a kinevezés alkalmával az igazgató részére meg kell határozni a vállalat gazdálkodásával kapcsolatos, hosszabb időre - általában öt évre - szóló legfontosabb követelményeket. Az igazgató munkájának értékelésénél, újraválasztásánál, illetve kinevezése megújításánál vizsgálni kell, hogy e követelményeknek mennyiben tett eleget.
(2) Ha az igazgató nem teljesítette a megválasztása (kinevezése) alkalmával meghatározott követelményeket, a határozott idő eltelte előtt is felmenthető.
27. §
(1) A vállalati tanács és a dolgozók közgyűlése az igazgatói munkakör betöltésére köteles pályázatot kiírni.
(2) Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat alapító szerve az igazgatói munkakör betöltésére pályázatot írhat ki.
(3) A pályázati felhívást hivatalos lapban vagy a sajtóban közzé kell tenni. A pályázati felhívás tartalmazza:
a) a munkakör megjelölését, annak közlésével, hogy azt határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony létesítésével kívánják betölteni;
b) a munkakörre megállapított bértétel összegét és az alkalmazáshoz kapcsolódó egyéb juttatásokat;
c) a legfontosabb munkaköri és gazdálkodási követelmények, továbbá feladatok leírását;
d) a pályázat tartalmára vonatkozó előírásokat;
e) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét, valamint az elbírálás határidejét.
(4) A pályázót az elbírálásról írásban értesíteni kell.
28. §
(1) A vállalat jelentőségéhez mérten, az igazgató és helyettesei számára a vezérigazgatói, illetőleg a vezérigazgató-helyettesi cím használata engedélyezhető. A címhasználat engedélyezéséről a vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése), államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében pedig az alapító szerv dönt.
(2) A betöltött munkakör jelentősége szerint a vállalat vezető munkakört betöltő dolgozói számára az igazgató-helyettesi - ha a vállalatnál vezérigazgató működik, igazgatói - cím használata engedélyezhető. A címhasználat engedélyezéséről - a vezérigazgató (igazgató) javaslatára - a vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése), államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében pedig az alapító szerv dönt
(A Vt. 25. §-ához)
29. §
(1) A vállalat a tevékenységi körének módosítására vonatkozó döntéséről köteles értesíteni az alapító szervet, továbbá az illetékes ágazati minisztert.
(2) Államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében a vállalatot létesítő határozat egyes tevékenységek folytatását a vállalat elsődleges feladataként írhatja elő. Ehhez az ágazati miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.
(3) A (2) bekezdésben említett tevékenységet a vállalat csak az alapító szervnek - az ágazati miniszter egyetértésével adott - előzetes hozzájárulásával szüntetheti meg vagy korlátozhatja.
(A Vt. 26. §-ához)
30. §
A vállalat tevékenységi körét átfogóan - a népgazdaság egységes ágazati osztályozási rendszerével összhangban -, legfeljebb szakágazatra, kereskedelmi tevékenységnél indokolt esetben ezen belül termékfőcsoportra utalással kell megállapítani.
(A Vt. 27. §-ához)
31. §
(1) A vállalatot az induló vagyonnal az alapító szerv látja el. Ha a vállalat szervezeti egysége önálló vállalattá alakul, a vállalat gondoskodik az induló vagyonról; szétválás vagy egyesülés esetén a megszűnő vállalat kötelessége a létesülő vállalat induló vagyonnal való ellátása.
(2) A vállalatot olyan mértékben kell ellátni induló vagyonnal, hogy működése legalább az első tizenkét hónapban zavartalan legyen.
(A Vt. 28. §-ához)
32. §
(1) Államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatnál az alapító szerv határozata elrendelheti a vállalat szervezeti egységének más államigazgatási felügyelet alatt álló vállalathoz való átcsatolását. Ebben az esetben az alapító szerv a megszerzett jogok gyakorlására jogosult, illetőleg az elvállalt kötelezettségek teljesítésére köteles más vállalatot jelöl ki; a vállalati tanács vagy a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetése alatt álló vállalat csak e vállalat hozzájárulásával jelölhető ki.
(2) Az (1) bekezdésben említett határozat meghozatalát az ágazati és funkcionális irányító, a piacfelügyeletet gyakorló, továbbá a vállalat alapítására jogosult szervek, a Magyar Kereskedelmi Kamara, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei és a vállalat elkülönült szervezeti egységének vezetője is kezdeményezhetik. Ennek során a 2. § (3) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell.
(3) Az alapító szerv az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat egyes termelőeszközeit a termelési szerkezet jelentősebb változtatása (korszerűsítése) és a lakosság közszükségleti cikkekkel (szolgáltatásokkal) történő ellátásának javítása érdekében átcsoportosíthatja más államigazgatási felügyelet alatt álló vállalathoz.
(4) A vállalat szervezeti egységének, termelőeszközeinek más vállalathoz történő átcsatolásához, illetőleg átcsoportosításához a pénzügyminiszter, a központi piacfelügyeleti szerv vezetője, továbbá - ha az alapító szerv nem az ágazati miniszter - az ágazati miniszter előzetes egyetértése szükséges. Ha a vállalatnak bankkölcsöntartozása van, a termelőeszközök átcsoportosításához ki kell kérni a kölcsönt nyújtó pénzintézet véleményét is.
(A Vt. 30. §-ához)
33. §
(1) A vállalat Igazgatóját és azokat az alkalmazottakat, akiket a vállalat igazgatója aláírási joggal ruházott fel, képviseleti könyvben kell nyilvántartani.
(2) A vállalat képviseletére jogosultak nyilvántartásának szabályait a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(A Vt. 30/C-30/D §-ához)
34. §
A vállalat szervezeti és működési szabályzatát - a megállapításától, illetve módosításától számított harminc napon belül - meg kell küldeni a törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek.
35. §
A törvényességi felügyeletet gyakorló szerv az intézkedés megválasztása során figyelembe veszi a jogsértés súlyát, gyakoriságát és az azt előidéző körülményeket.
36. §
Ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv felelősségre vonást javasol, a vállalat illetékes szerve köteles a javaslatot megtárgyalni és arról határozni.
37. §
(1) A szervezeti és működési szabályzatot és a vállalat más belső szabályzatát [Vt. 30/C § (1) bek. a) pontja], továbbá a vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése), a vezetőség, az igazgató és az ellenőrző bizottság határozatát akkor lehet megsemmisíteni, ha a határozatot hozó a jogsértés megszüntetéséről felhívás ellenére sem gondoskodott. A határozat megsemmisítése és új határozat hozatalának elrendelése esetén az új határozatot harminc napon belül, illetőleg a dolgozók legközelebbi közgyűlésén (küldöttgyűlésén) meg kell hozni, és intézkedni kell az okozott kár megtérítése iránt.
(2) Ha a határozat megsemmisítése várható, és végrehajtása jelentős kárt vagy súlyos sérelmet okozna, a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a határozat végrehajtását egy ízben legfeljebb harminc napra, illetőleg - a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozata esetében - a dolgozók legközelebbi közgyűléséig (küldöttgyűléséig) felfüggesztheti.
38. §
(1) Az igazgatót, illetőleg a Vezetőséget feladatai ellátásától akkor lehet felfüggeszteni, ha súlyosan megsértette a vállalat működésének és gazdálkodásának törvényes rendjét, és azt írásbeli felhívás ellenére sem állította helyre.
(2) Az igazgató, illetőleg a vezetőség feladatai ellátásától való felfüggesztése esetén a vállalati tanácsot, illetőleg a dolgozók közgyűlését egy hónapon belül össze kell hívni; addig az igazgató, illetőleg a vezetőség jogkörét a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által kijelölt személy gyakorolja.
39. §
A törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a vállalat államigazgatási vállalattá való kijelölését akkor kezdeményezheti, ha a vállalat működése nem felel meg a jogszabályoknak, és írásbeli felszólítás ellenére sem állítja helyre működésének törvényességét
40. §
(1) A törvényességi felügyeletet gyakorló szerv feladatát hivatalból köteles ellátni. Ennek során a vállalattól azokat a határozatokat (iratokat) kérheti be, amelyek felülvizsgálatára jogosult.
(2) A vállalati tanács ülésére, illetőleg a dolgozók közgyűlésére (küldöttgyűlésére) a törvényességi felügyeletet gyakorló szervet - az időpont, hely és napirend közlése mellett - meg kell hívni.
(A Vt. 31. §-ához)
41. §
A felügyelet keretében ellenőrizni kell az igazgatótanács működését is.
(A Vt. 32. §-ához)
42. §
A tanács véleményének kikérésére a 3. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(A Vt. 40. §-ához)
43. §
(1) Az alapító szerv vezetője a vállalatot honvédelmi feladat megoldása érdekében írásban, meghatározott gazdasági tevékenységre utasíthatja.
(2) Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat részére az alapító szerv vezetője írásban utasítást adhat a termelési szerkezet jelentősebb változtatása (korszerűsítése) érdekében is. Az utasítás kiadásáról a Minisztertanácsot előzetesen tájékoztatni kell.
(A Vt. 42-43. §-ához)
44. §
Vállalat szétválása és vállalatok egyesülése esetén a 4. § rendelkezéseit kell alkalmazni
45. §
(1) A vállalatnak a Vt. 42. §-a (2) bekezdése alapján történő megszüntetéséhez a pénzügyminiszter, a központi piacfelügyeleti szerv vezetője, továbbá - ha az alapító szerv nem az ágazati miniszter - az ágazati miniszter egyetértése szükséges. Ha pedig a vállalatnak bankkölcsöntartozása van, ki kell kérni a kölcsönt nyújtó pénzintézet véleményét is.
(2) Ha az alapító szerv nem a tanács, a határozat meghozatala előtt ki kell kérni a területileg illetékes tanács véleményét; ennek során a 3. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) A vállalat megszűnésére vonatkozó határozat hozatalát az ágazati, a funkcionális irányító, a piacfelügyeletet gyakorló, továbbá a vállalat alapítására jogosult szervek, a Magyar Kereskedelmi Kamara, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei is kezdeményezhetik; ennek során a 2. § (3) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell.
46. §
(1) A vállalatnak a Vt. 42. §-a (2) bekezdése alapján történő megszüntetése esetében vállalati tanács vagy a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő vállalat jogutódként csak e vállalat hozzájárulásával jelölhető ki.
(2) Az alapító szerv a vállalat megszüntetésekor köteles gondoskodni - a népgazdaság szükségleteit, lehetőségeit és a dolgozók érdekeit figyelembe véve, a munkaügyi előírásoknak megfelelően, az illetékes munkaügyi szervvel együttműködve - a munkaerő megfelelő átcsoportosításáról.
(A Vt. 45. §-ához)
47. §
(1) Közüzemi vállalatok:
- az energiaszolgáltatást (villany-, gázszolgáltatást),
- a vízellátást, a csatornázást, a fürdőszolgáltatást,
- a helyi személyszállítást szolgáló tömegközlekedést,
- a köztisztasági szolgáltatást,
- a településtisztasági szolgáltatást,
- a parkosítást és a városi kertészetet,
- a kéményseprést és a tüzeléstechnikai szolgáltatást,
- az állami bérlakások és egyéb ingatlanok kezelését és fenntartását,
- az egyéb város- és községgazdálkodási szolgáltatást,
- a távfűtést és a melegvíz-szolgáltatást,
- az egészségügyi szolgáltatást,
- a kulturális feladatot, továbbá
- a temetkezést
ellátó vállalatok.
(2) A közüzemi vállalat létesítő határozatban utalni kell a vállalat jellegére.
(A Vt. 46. §-ához)
48. §
(1) A közüzemi vállalat eszközeinek átcsoportosítását külön jogszabály feltételekhez kötheti.
(2) A közüzemi vállalat középtávú fejlesztési tervének jóváhagyásához - ha a létesítő határozat ezt előírja - előzetesen be kell szerezni az ágazati miniszter véleményét is.
(A Vt. 49. §-ához)
49. §
A tröszt keretében működő vállalat felszámolása esetén - amennyiben a vállalat vagyona nem elegendő a hitelezők teljes kielégítésére - a tröszt a vállalat tartozásaiért kezesként felel.
(A Vt. 50. §-ához)
50. §
(1) A tröszt vezérigazgatója a tröszti vállalat Igazgatójának kinevezése és felmentése előtt köteles kikérni az alapító szerv véleményét.
(2) A tröszt vezérigazgatójának és a tröszti vállalat igazgatójának kinevezése, felmentése előtt az alapító szerv, illetve a vezérigazgató kikéri a szakszervezet tröszti, illetőleg vállalati szervének véleményét
(A Vt. 52. §-ához)
51. §
A trösztre és a tröszti vállalatra az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(A Vt. 53. §-ához)
52. §
Miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) külön törvényben vagy törvényerejű rendeletben meghatározott kereskedelmi társaság formájában is alapíthat vállalatot.
53. §
Az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásáról szóló 9/1980. (III. 25.) MT számú rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9. § Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, illetőleg átruházott hatáskörben az építésügyi hatóság elemi csapás által az építményekben okozott károk megszüntetéséhez, továbbá életveszély, illetve jelentős vagy helyrehozhatatlan kár elhárításához szükséges, valamint az építésügyi jogszabályok alapján a kötelezett terhére hatósági határozattal elrendelt építési-szerelési munka elvégzésére kivitelezésre jogosult jogi személyt és magánszemélyt kötelezhet."
54. §
(1) Ez a rendelet 1985. január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 4/1978. (I. 18.) MT számú rendelet, a módosításáról rendelkező 8/1981. (IV. 2.) MT számú, a 42/1981. (IX. 28.) MT számú és a 74/1982. (XII. 15.) MT számú rendelet, az 1048/1982. (XII. 15.) Mt. h. számú határozat és a 9/1983. (V. 4.) MT számú rendelet 3. §-a hatályát veszti.
(2) Az olyan vállalatok, amelyek az adott tevékenységi körben működő vállalatoknál számottevően kisebb létszámmal, illetve vagyonnal működnek, vagy a tevékenység jellege ezt egyébként indokolja - a pénzügyminiszter hozzájárulásával -a gazdasági szabályozás, árszabályozás, az elszámolás, a számvitel és a statisztikai adatszolgáltatás egyszerűsített rendszerében működhetnek (kisvállalat).
(3) A Vt. és e rendelet rendelkezéseinek megfelelően 1986. december 31. napjáig gondoskodni kell a vállalatok részére új létesítő határozat kiadásáról, továbbá szervezeti és működési szabályzatuk módosításáról.
(4) Az átalakulás során:
a) a 23. §-nak a (2) bekezdés o) pontja esetére irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni;
b) az igazgató megválasztására vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy pályázatot csak akkor kell kiírni, ha a vállalat általános vezetését ellátó szerv a korábbi igazgatót - titkos szavazással, kétharmados többséggel -tisztségében nem erősítette meg.
(5) A szakszervezet vállalati szerve közreműködik az új vállalatvezetési formába történő átalakulásnál.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke