109/1990. (XII. 20.) Korm. rendelet
a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet módosításáról
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 8. §-ának (1) bekezdése alapján a Kormány a következőket rendeli:
1. §
A lakáscélú támogatásokról szóló, a 35/1989. (IV. 30.) MT rendelettel és a 16/1990. (I. 31.) MT rendeletekkel módosított 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) E rendelet alapján a saját méltányolható lakásigénye kielégítése céljából a lakás építéséhez, vásárlásához, lakásszövetkezet tulajdonában lévő lakrész állandó használati jogának (továbbiakban: állandó használati jog) megszerzéséhez, lakótelek vásárlásához a nagykorú, valamint a 16. életévét betöltött állami vagy intézeti nevelt kiskorú magyar állampolgár akkor vehet igénybe támogatást, ha magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs.
Külföldi állampolgár vagy hontalan esetében a támogatás igénybevételét a Pénzügyminisztérium engedélyezheti."
2. §
A R. 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (3)-(7) bekezdések számozása (4)-(8) bekezdésre változik:
"(3) A kedvezmény összegének fele nyújtható a kedvezmény igénybevételére jogosító három vagy több gyermek eltartásáról gondoskodó családok lakásbővítéséhez, ha meglévő lakásuk mérete kizárólag az együttlakó szülők és eltartott gyermekeik száma alapján nem éri el a lakásigényük mértékének alsó határát és a bővítéssel legalább egy lakószoba létesül."
3. §
A R. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Aki után kedvezményt már elszámoltak, az után újabb lakás építése (vásárlása) esetén akkor kell a különbözet erejéig kedvezményt nyújtani, ha a kedvezmény összege időközben emelkedett."
4. §
A R. 3/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a (4) bekezdés a következő mondattal egészül ki:
"(2) A támogatás akadálymentes új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb 250 000 forint, meglévő lakáson végzett akadálymentesítéséhez legfeljebb 150 000 forint, ha az építtető vagy a vásárló a mozgássérült és legfeljebb 100 000 forint - új és meglévő lakásra egyaránt -, ha az építtető vagy vásárló által eltartott közeli hozzátartozó [Ptk 685. § b) pontja] a mozgássérült."
"(4) ... Egy személyre tekintettel állami támogatás csak egy alkalommal vehető igénybe."
5. §
A R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § (1) A pénzintézet a kiemelt törlesztési támogatásra jogosultak és a lakáscélra takarékoskodók részére az e minőségükben járó kölcsön folyósítását nem tagadhatja meg, ha az adós a támogatások igénybevételével a kölcsön visszafizetésére képes. A lakáscélú betét után igénybe vehető külön kölcsönt, valamint a lakáscélú támogatásokat a betétet kezelő pénzintézetnek kell nyújtania.
(2) A sorkatonai szolgálatot teljesítők - a szolgálati idő tartamára, legfeljebb 1 évre - kérhetik az e rendelet alapján nyújtott támogatott kölcsön törlesztésének mérséklését, vagy felfüggesztését. Ez idő alatt a törlesztési támogatás a kölcsönszerződésben meghatározott összegben elszámolható.
A 30%-os törlesztési támogatással nyújtott kölcsönök esetében csak a kamat megfizetésére való mérséklés engedélyezhető a törlesztési támogatás elszámolása mellett."
6. §
A R. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kötelező felújítási alapképzés jogszabályban előírt mértékű teljesítése és pénzintézetnél való elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti és társasház lakóépületek közös tulajdonú részeinek felújításához, korszerűsítéséhez - az alap pénzeszközeit kezelő pénzintézettől -felvett kölcsönök törlesztésének megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke a havi törlesztőrészlet fele, de az esedékes kamat összegét nem haladhatja meg."
7. §
A R. 12. §-ának (4) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) A kölcsönök és a visszatérítendő támogatások -az építkezés idejére a szociálpolitikai kedvezmény - összegéig, azok biztosítékaként a jelzálogjog mellett az ingatlannyilvántartásba teljes visszafizetésükig fennálló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A bejegyzett jelzálogjog a törvényes kielégítési elsőbbséggel bíró házadót és az illetéket kivéve, az ingatlant terhelő egyéb követeléseket és a haszonélvezeti jogot is megelőzi."
"(6) Az 1988. december 31-ig hatályban volt jogszabályok alapján nyújtott állami kölcsönnel terhelt lakás értékesítése esetén a fennálló kölcsöntartozás a magánszemély vevőre száll át.
Az átszállt kölcsönök és kölcsönhányadok kamatait a pénzintézetnek az üzletszabályzatában - a lakóingatlanok építésére, vásárlására, valamint a meglevő lakások egyéb építési munkáira - közzétett, az új kölcsönökre az átszállás időpontjában irányadó kamatai szerint kell megállapítania. Az átszállt kölcsönök havi új törlesztőrészleteit a pénzintézet állapítja meg.
Az átszálló kölcsönök adósait a 4. §-ban megállapított hiteltörlesztési támogatások illetik meg, azzal az eltéréssel, hogy az ott megállapított határidők az átszállás napjával kezdődnek."
8. §
A R. 12. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
"(7) Az e rendelet alapján törlesztési támogatással engedélyezett kölcsönnel terhelt lakás értékesítése vagy cseréje esetén a fennálló kölcsöntartozás másra nem szállhat át."
9. §
(1) Ez a rendelet 1991. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a R. 2. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 3/A §-a, és a 10. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.
(2) E rendelet rendelkezéseit az 1991. január 1. után kötött hitel- vagy adásvételi szerződésekre kell alkalmazni. Ha 1990. december 31-ig a kölcsön iránti igényt benyújtották, illetőleg a lakásvásárlóját kijelölték, a kölcsönigénylő kérelmére a szerződés az 1990. december 31-ig hatályban volt feltételekkel is megköthető.
Dr. Antall József s. k.,
miniszterelnök