13/1990. (VI. 19.) IM rendelet

a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról

A közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 12. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § (1) Ha a bíróság a büntetés végrehajtásáról már gondoskodott, a Tv. 1-4. §-ában szabályozott kegyelem alkalmazhatóságáról a megyei (fővárosi) bíróságon működő büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) határoz.

(2) A Tv. haladéktalan végrehajtása érdekében a megyei (fővárosi) bíróság elnöke erre a feladatra a bv. bírón kívül más bírót is kijelölhet.

2. § (1) A büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) összeállítja a szabadságvesztésre, illetőleg szigorított javító-nevelő munkára elítéltek büntetés-végrehajtási iratait és azokat a bv. intézet helye szerint illetékes bv. bírónak adja át. Külön kell csoportosítani azoknak a szigorított javító-nevelő munkára elítélteknek az iratait, akikkel szemben a Tv. 8. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott kizáró körülmény áll fenn.

(2) Át kell adni annak a büntetés-végrehajtási iratait is,

a) aki szigorított javító-nevelő munka, javító-nevelő munka, illetőleg pénzbüntetés átváltoztatása folytán tölt szabadságvesztést,

b) akinek a szabadságvesztése végrehajtását félbeszakították,

c) akit feltételes szabadságra bocsátottak, és a feltételes szabadság még nem telt le,

d) aki a bv. intézetből rövid tartamú eltávozáson van.

(3) Azoknak az iratait

a) akiket a bíróság javító-nevelő munkára ítélt, és a büntetés végrehajtása még nem fejeződött be, valamint akiknek a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg a pártfogó felügyeletét rendelték el, a megyei (fővárosi) bíróságon működő büntetés-végrehajtási csoport (a továbbiakban: bv. csoport),

b) akikkel szemben a bíróság pénzbüntetést szabott ki, és a pénzbüntetést még nem fizették meg, a megyei (fővárosi) bírósági gazdasági hivatal

adja át a bv. bírónak.

3. § (1) A szabadságvesztést töltő elítélt terhességének, illetőleg életveszélyes vagy gyógyíthatatlan súlyos betegségének megállapításához a bv. intézet orvosát, szükség esetén igazságügyi orvosszakértőt kell igénybe venni.

(2) Az az elítélt, akinek a szabadságvesztése végrehajtását félbeszakították, illetőleg akit feltételes szabadságra bocsátottak, a terhességét, illetve az életveszélyes vagy gyógyíthatatlan súlyos betegségét orvosi bizonyítvánnyal igazolhatja. Szükség esetén igazságügyi orvosszakértőt kell igénybe venni.

(3) A Tv. 1. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott esetben - ha kétség merül fel - be kell szerezni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, illetőleg a hatósági igazolást arról, hogy az anya a gyermekével együtt él, illetve az anya vagy az apa a gyermekét egyedül neveli.

4. § Ha a Tv. 8. §-ában meghatározott kizáró körülmény fennállása a rendelkezésre álló adatok alapján kétségtelenül nem állapítható meg, a bv. bíró intézkedik a bírósági iratok, illetőleg az elítélt erkölcsi bizonyítványának beszerzése iránt.

5. § (1) A bv. bíró minden elítéltre nézve, akivel szemben a kegyelem feltételei fennállnak, külön határozatban megállapítja, hogy

a) az elítélt mentesül a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, illetőleg a pénzbüntetés további végrehajtása alól,

b) a szabadságvesztés tartama az egyharmadával, az egynegyedével, illetve az egynyolcadával csökken,

c) a pártfogó felügyelet megszűnik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a határozatban fel kell tüntetni a szabadságvesztésnek a kegyelem folytán csökkentett tartamát. A szabadságvesztés tartamának csökkentése folytán keletkezett töredéknapot egy napnak kell tekinteni, és a szabadságvesztés csökkentett tartamát ennek levonásával kell megállapítani.

(3) Ha az elítélt a szabadságvesztés további végrehajtása alól mentesül, illetőleg a szabadságvesztésnek a Tv. 2. §-a, illetve 8. §-ának (3) bekezdése szerint csökkentett tartamát kitöltötte, a bv. bíró elrendeli az azonnali szabadlábra helyezését.

(4) A bv. bíró határozatát az elítélt büntetés-végrehajtási irataihoz kell csatolni, a határozat egy-egy példányát

a) át kell adni, illetve kézbesíteni kell az elítéltnek,

b) meg kell küldeni

1. az ügyben első fokon eljárt bíróságnak,

2. a megyei (fővárosi) főügyészségnek,

3. javító-nevelő munka esetében a büntetés végrehajtására kijelölt munkáltatónak,

4. pénzbüntetés esetében a megyei (fővárosi) bírósági gazdasági hivatalnak.

(5) A bv. bíró határozatáról értesítést kell küldeni a Belügyminisztérium Bűnügyi Nyilvántartó Osztályának.

(6) Kizáró körülmény esetén a bv. bíró határozatot hoz, amelyben feltünteti, hogy a kegyelem alkalmazását a Tv. melyik rendelkezése zárja ki.

6. § (1) A bv. csoport megállapítja, hogy kik azok a szabadságvesztésre, illetőleg szigorított javító-nevelő munkára elítéltek, akik a büntetésüket még nem kezdték meg, illetőleg azok a javító-nevelő munkára elítéltek, akikkel szemben a bv. bíró még nem intézkedett a büntetés végrehajtása iránt. A szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése érdekében kibocsátott elfogató parancs fenntartásának szükségességét a bv. bíró megvizsgálja.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott büntetés kegyelem alá esik, a bv. bíró az 5. § szerint határozatot hoz. A szabadságvesztés foganatba vétele esetén a határozatot meg kell küldeni a bv. intézetnek, egyébként a határozat megküldésére az 5. § (4) bekezdése, a határozatról való értesítésre az 5. § (5) bekezdése irányadó.

7. § Ha a végrehajtási kegyelem tárgyában hozott határozat törvénysértő, azt a bv. bíró hivatalból, az ügyész indítványára, illetőleg az elítélt vagy a védő kérelmére megváltoztatja.

8. § (1) Ha a bíróság a büntető eljárást a Tv. hatályba lépésekor jogerős határozattal már befejezte, de a büntetés végrehajtásáról még nem gondoskodott, a kegyelem alkalmazhatóságáról az első fokon eljárt bíróság tanácsának elnöke (vétségi eljárásban az egyesbíró, a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) határoz.

(2) A tanács elnöke határozatban állapítja meg, hogy az elítélt a büntetés végrehajtása alól mentesül, illetőleg a szabadságvesztés tartama a Tv. 2. §-a vagy 8. §-ának (3) bekezdése szerint csökken.

(3) Ha kizáró körülmény áll fenn, a tanács elnöke határozat hozatala nélkül gondoskodik a büntetés végrehajtásáról.

9. § (1) A tanács elnöke megvizsgálja a Tv. hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyeket. Ha a büntető eljárás vétség, illetőleg a Tv. 6. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott bűntett miatt folyik, és kizáró körülmény nem áll fenn, a bíróság a büntető eljárást megszünteti.

(2) Ha a Tv. hatályba lépésekor az első fokú bíróság az ügyben már nem jogerős ítéletet hozott, a vizsgálatot a másodfokú bíróság tanácsának elnöke végzi el, és az eljárási kegyelem kérdésében a másodfokú bíróság határoz.

(3) Ha a vádlott a Tv. 6. §-ának (2) bekezdése alapján az eljárás folytatását kéri, a bíróság ismételten nem vizsgálhatja az eljárási kegyelem alkalmazhatóságának lehetőségét.

10. § Ha a Tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyben eljárási kegyelem alkalmazására nem kerül sor, de végrehajtási kegyelem alkalmazásának van helye, a bíróság az ügydöntő határozatában megállapítja, hogy a kegyelem folytán a vádlott mentesül a büntetés végrehajtása alól, illetőleg a szabadságvesztés tartama a Tv. 2. §-a, illetve 8. §-ának (3) bekezdése alapján csökken.

11. § Ahol e rendelet a bv. bíróról, a bv. csoportról, illetőleg a megyei (fővárosi) bírósági gazdasági hivatalról rendelkezik, ezen a katonai bíróság által elítélt esetében a katonai bíróságot kell érteni.

12. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 1990. június 18-ától kell alkalmazni.