16/1990. (V. 14.) KöHÉM rendelet
az építéstervezési jogosultság részletes feltételeiről szóló 3/1986. (III. 20.) ÉVM rendelet módosításáról
Az építéstervezési jogosultságról szóló 8/1986. (III. 20.) MT rendelet 5. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
A 6/1988. (VIII. 5.) ÉVM rendelettel módosított 3/1986. (III. 20.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A rendelet alkalmazása szempontjából építéstervezés:
a) az épületek, épületegyüttesek, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti létesítmények kivételével - a műtárgyak és más építmények (a továbbiakban együtt: építmények) elhelyezéséhez, építéséhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, korszerűsítéséhez, bővítéséhez, illetőleg lebontásához szükséges műszaki (beépítési, hatósági engedélyezési, megvalósítás célját szolgáló) tervdokumentáció elkészítése,
b) a műszaki tervdokumentációk készítését megelőző, azzal összefüggő, illetve az közvetlenül szolgáló műszaki tervezés (állapotfelmérési terv, műszaki előterv, tanulmányterv, programterv), továbbá hatósági engedélyezéssel kapcsolatos geodézia, talajmechanikai vizsgálat stb.,
c) ajánlott tervek helyszínre alkalmazás (adaptálása),
d) a megvalósítás célját szolgáló (kivitelezési) tervdokumentáció tervezői művezetése."
2. §
Az R. 2. §-ának (4) bekezdésében a "magántervezési tevékenységet folytató társaságnál" szövegrész helyébe "magánszemélynél" szövegrész lép.
3. §
(1) Az R. 1. számú melléklete helyébe az e rendelet 1. számú melléklete lép.
(2) Az R. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A mélyépítési tervező a tervezői jogosultságának megfelelő építéstervezési szakágban valamennyi tervezési feladatot elvégezheti."
4. §
(1) Az R. 5. §-ának (3) bekezdésében a "tervező szervezetek, magánszemélyek és társaságaik" szövegrész helyébe az "építéstervezési tevékenységet folytatók" szövegrész lép.
(2) Az R. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az építéstervezési tevékenységet folytatók által készített műszaki tervet az adott munkarész tervezőjének, vezető tervezőjének alá kell írnia, és a szakképesítését, továbbá - a házilagos építéstervezést végző kivételével - a Tervezői Névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát is fel kell tüntetnie."
5. §
(1) Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tervezői és a vezetői tervezői jogosultsággal rendelkező személyeket Tervezői Névjegyzékbe kell foglalni. A Tervezői Névjegyzéket
a) megye területén a megyeszékhely (Pest megyében a megyei tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt) városi tanács végrehajtó bizottságának,
b) főváros területén a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) vezeti."
(2) Az R. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az 1990. december 31. napja előtt már építésztechnikusi, vagy építész felső ipariskolai szakképesítéssel rendelkező személy a szakképesítésének megszerzését követően kifejtett legalább ötéves szakmai gyakorlat alapján kérheti a felvételét a Tervezői Névjegyzékbe; az építéstervezési tevékenysége keretében végezhető munkákat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza."
6. §
Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"8. § (1) A szakigazgatási szerv a Tervezői Névjegyzékbe való felvételről - nyilvántartási számának egyidejű közlésével - a felvételt kérő személyt írásban értesíti.
(2) A tervező 60 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelyének megváltozását a szakigazgatási szervnél.
(3) A szakigazgatási szerv a bejelentés alapján a tervező felvételére és az addig folytatott tevékenységére vonatkozó iratokat az új lakóhely szerinti szakigazgatási szervnek megküldi, aki a tervezőt az általa vezetett Tervezői Névjegyzékbe bejegyezi."
7. §
Az R. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
"11/A. § A tervezői, illetőleg vezetői tervezői jogosultsággal rendelkező magánszemély
a) a saját, illetőleg a közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont, ideértve az élettársat is), valamint
b) építőközösség, lakásszövetkezet [R. 2. § (1) bek.] tagjaként az építőközösség, a lakásszövetkezet
építkezéséhez szükséges - a tervezői jogosultságának megfelelő - építéstervezési munkát akkor is elvégezheti, ha a Tervezői Névjegyzékben nem szerepel."
8. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az R. 5. §-ának (1) és (2) bekezdése, 6. §-a, 7. §-a (2) bekezdése bevezető rendelkezésének "az 5. § (1) bekezdésében meghatározott" szövegrésze és c) pontja. 9. §-ának d) pontja, 11. §-ának az "5. § (1) bekezdésében meghatározott" szövegrésze, a 12. §-a, továbbá 13. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
(2) Ahol az R. vagy a melléklete
a) Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot említ, ezen a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumot,
b) Magántervezői Névjegyzékei említ, ezen a Tervezői Névjegyzéket,
c) magántervezőt említ, ezen építéstervezési jogosultsággal rendelkező magánszemélyt,
d) ÉVM Továbbképző Központot említ, ezen Építésügyi Továbbképző Vállalatot
kell érteni.
9. §
(1) Tervezői Névjegyzékként az R. alapján korábban vezetett Magántervezői Névjegyzéket kell folyamatosan továbbvezetni.
(2) Az R. 2. számú mellekletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"3. A vezető tervezői jogosultság megállapítását a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumhoz címzett és az Építésügyi Továbbképző Vállalathoz (1027 Budapest, Csalogány u. 23.) benyújtott 1. számú formanyomtatványon kell kérni. Ezt egyúttal a minősítés iránti kérelemnek is kell tekinteni.
A rendeletben megkövetelt szakmai felkészültség igazolására a kérelemhez a kitöltött adatlapot (2. számú formanyomtatvány), részletes szakmai önéletrajzot, a szakképesítés(eke)t igazoló oklevél(ek) másolatát, valamint a tervezőként (tervező társként) tervezett jelentősebb építményeknek a szakág szempontjából legjellemzőbb tervlapjait, illetve a tervezői felkészültséget tanúsító egyéb referenciaanyagot (pl. eredményes tervpályázatok, publikációk, szakmai dokumentumok) kell mellékelni.
A Bizottság indokolt esetben kérheti a felsorolt adatok, dokumentumok kiegészítését, tervező társként végzett munkák esetében a vezető tervezői minősítésű felelős tervező szakmai javaslatát, illetőleg személyes meghallgatásra hívhatja be a kérelmezőt.
A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai minősítés költségeinek fedezésére 1200 Ft díjai (+25% ÁFA) kell befizetni az ÉTV címére.
A kérelemhez a befizetést igazoló csekkmásolatot csatolni kell."
(3) Az e rendelet hatálybalépésekor tervezői, illetőleg vezető tervezői jogosultsággal rendelkező személy az építéstervezési tevékenységet szervezeti keretek között 1990. december 31. napjáig a Tervezői Névjegyzékbe való felvétele nélkül is tovább folytathatja.
Derzsi András s. k.,
közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter
Melléklet a 16/1990. (V. 14.) KöHÉM rendelethez
A) Az R. 4. § (2) bekezdése szerinti tervezői jogosultság keretében végezhető építéstervezési munkák:
I. Építészeti tervezés:
1. Okleveles építészmérnöki szakképesítésű tervező esetében:
a) lakóépületek, nyaraló- és üdülőépületek legfeljebb 12 lakás, illetve 12 egység nagyságig, valamint a lakó- és üdülőtelken elhelyezhető melléképületek és melléképítmények, zártkertben az ott elhelyezhető építmények műszaki tervdokumentációja korlátozás nélkül,
b) bármely középület, ipari mezőgazdasági és tárolási épület műszaki tervdokumentációja 1200 m2 bruttó szintterület nagyságig,
c) az a) és b) pontban nem említett építmények műszaki tervdokumentációja vezető tervezői jogosultsággal rendelkező személy mellett tervező társként,
d) a műszaki tervdokumentációk készítését megelőző, azzal összefüggő, illetve az közvetlenül szolgáló műszaki tervek (állapotfelmérési terv, műszaki előterv, tanulmányterv, programterv) és bontási tervek korlátozás nélkül.
2. Egyéb szakirányú egyetemi (mérnöki) szakképesítésű tervező esetében:
a) lakóépületek, nyaraló- és üdülőépületek, legfeljebb 2 lakás, illetve 2 egység nagyságig, lakó- és üdülőtelken elhelyezhető melléképületek és melléképítmények, zártkertben az ott elhelyezhető építmények korlátozás nélkül,
b) legfeljebb kétszintes ipari, mezőgazdasági és tárolási épületek 1200 m2 bruttó szintterület nagyságig, kivéve a műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű, valamint műemléki jelentőségű területen, vagy műemléki környezetben lévő építményeket,
c) állapotfelmérési és bontási tervek korlátozás nélkül.
3. Szakirányú főiskolai (üzemmérnöki) szakképesítésű tervezők esetében:
a) lakóépületek, nyaraló- és melléképületek, legfeljebb 2 lakás, illetve 2 egység nagyságig, lakó- és üdülőtelken elhelyezhető melléképületek és melléképítmények, zártkertben az ott elhelyezhető építmények korlátozás nélkül
b) egyterű, vagy épületegyüttes részét képező földszintes ipari, mezőgazdasági, tárolási épületek legfeljebb 500 m2 bruttó szintterületig, kivéve a műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű valamint műemléki jelentőségű területen, vagy műemléki környezetben lévő építményeket,
c) állapotfelmérési tervek korlátozás nélkül.
II. Táj- és kertépítészet:
a) az építészei 1. pontjában felsorolt épületekkel, építményekkel összefüggő szakági tervezés
b) egyéb zöldfelületi létesítmények tereprendezési, önálló táj- és kertépítészeti terveinek készítése 2 ha nagyságig.
III. Tartósszerkezeti tervezés:
a) a térbeli vasbetonszerkezetek, egyedi tervezésű acélszerkezelek, különleges mélyalapozások, talajvízszintsüllyesztést és különleges talajvíz elleni szigeteléseket igénylő építmények kivételével bármely - legfeljebb 4 szintes - épület, építmény egyedi szakági tervezése,
b) állapotfelmérési tervek készítése korlátozás nélkül,
c) bontási tervek készítése az a) pontban felsorolt építmények körében.
IV. Épületgépészet:
az építészet 1/a) és 1/b) pontjában felsorolt épületekkel, építményekkel összefüggő szakági tervezés, a sugárzó fűtést és a klímaberendezés tervezést kivéve.
V. Épületvillamosság:
- az építészet 1/4) és 1/b) pontjában felsorolt épületekkel, építményekkel összefüggő szakági tervezés, a különleges díszvilágílási berendezések, automatikák, vezérlések, közép- és nagyfeszültségű kapcsolóberendezések, háziüzemű energiaellátó berendezések, középfeszültségű kondenzátortelepek kivételével.
VI. Vízi- és energiaközmű:
- az építményeket kiszolgáló bekötő- csatlakozó közművezetékek tervezése.
VII. Közlekedés:
- az építményeket kiszolgáló mellékutak, gyalogosutak, kerékpárutak és parkolók tervezése.
VIII. Geodézia, talajmechanika:
a) az építéstervezései összefüggő geodéziai munkák,
b) az építményekkel kapcsolatos helyszíni, laboratóriumi és szakvéleményezési munkák.
B) A Tervezői Névjegyzékbe az R. 7. § (4) bekezdése alapján felvett építésztechnikusi, építész, felső ipariskolai szakképesítéssel rendelkező személy által végezhető építéstervezési munkák:
1. városképi jelentőségű, valamint műemléki jelentőségű területen, vagy műemléki környezeten kívül
a) ajánlott tervek helyszínre alkalmazása, legfeljebb 2 lakást tartalmazó lakóépületek, illetve 2 egységet tartalmazó üdülő- és nyaralóépületek körében, valamint az ehhez tartozó melléképületek és melléképítmények, illetve zártkertben az ott elhelyezhető épületek tervezése,
b) legfeljebb 2 lakásos lakóépület, illetve 2 egységei tartalmazó üdülő- és nyaralóépület - a külső megjelenés megváltozásával nem járó - belső átalakításának, bővítésének tervezése, illetve ezen nagyságrendű állapotfelmérési és bontási tervek készítése.
2. Az ajánlott tervek helyszíni alkalmazásának jogosultsága az Építésügyi Tájékoztatási Központ által kiadott ajánlott tervek országos katalógusában szereplő ajánlott tervekre vonatkozik, a tervekkel együtt közreadott "Alkalmazási Útmutatö"-ban foglaltak szerint.