3/1986. (III. 20.) ÉVM rendelet

az építéstervezési jogosultság részletes feltételeiről[1]

Az építéstervezési jogosultságról szóló 8/1986. (III. 20.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem.

1. § (1)[2] A rendelet alkalmazása szempontjából építéstervezés:

a) az épületek, épületegyüttesek, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti létesítmények kivételével - a műtárgyak és más építmények (a továbbiakban együtt: építmények) elhelyezéséhez, építéséhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, korszerűsítéséhez, bővítéséhez, illetőleg lebontásához szükséges műszaki (beépítési, hatósági engedélyezési, megvalósítás célját szolgáló) tervdokumentáció elkészítése,

b) a műszaki tervdokumentációk készítését megelőző, azzal összefüggő, illetve azt közvetlenül szolgáló műszaki tervezés (állapotfelmérési terv, műszaki előterv, tanulmányterv, programterv), továbbá hatósági engedélyezéssel kapcsolatos geodézia, talajmechanikai vizsgálat stb.,

c) ajánlott tervek helyszínre alkalmazás (adaptálása),

d) a megvalósítás célját szolgáló (kivitelezési) tervdokumentáció tervezői művezetése.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) az épületnek nem minősülő

-[3][4][5][6] közlekedési, távközlési, honvédelmi, föld feletti bányaművelési és vízi építmények,

- földalatti tárolóterek,

-[7] a hő és villamosenergia, a kőolaj, kőolajtermék és gáz termelésére és szállítására szolgáló építmények, valamint

-[8] a nukleáris építmények építéstervezésére

b)[9] a területrendezési és építési tervpályázatokra, továbbá

c)[10] a területrendezési tervezésre (regionális tervezés, általános, összevont, részletes rendezési tervek és egyéb rendezési tervek készítésére).

2. § (1) Építéstervezést - a rendeletben meghatározott esetek kivételével - csak szakirányú felsőfokú szakképesítéssel és szakmai, illetőleg építéstervezői gyakorlattal rendelkező személyek végezhetnek.

(2) Szakirányú felsőfokú szakképesítésnek az olyan egyetemi (mérnöki), főiskolai (üzemmérnöki) oklevél tekintendő, amelynek képzési célja és tartalma az adott szakirányú építéstervezési tevékenységnek megfelel.

(3) Szakmai gyakorlatnak a szakképesítés megszerzése után végzett

- építéstervezési,

- építőipari kivitelezési,

- építésügyi szakigazgatási szervnél műszaki,

- beruházási műszaki,

- felsőoktatási intézménynél építéstervezés műszaki ismereteit oktató

tevékenységet kell tekinteni.

(4)[11] Építéstervezői gyakorlatként az építéstervezési jogosultsággal rendelkező szervezetnél, illetőleg magánszemélynél szakirányú tervezői, tervezést irányítói, vagy felsőoktatási intézménynél építéstervezést oktatói tevékenységet lehet figyelembe venni.

3. § (1) Tervezői jogosultsággal az a személy (a továbbiakban: tervező) rendelkezik, aki

a) szakirányú egyetemi szakképesítést szerzett, vagy

b) szakirányú főiskolai szakképesítésének megszerzését követően legalább hároméves, szakirányú szakmai gyakorlatot szerzett.

(2) A vezető tervezői jogosultságot olyan széles körű szakmai felkészültséggel rendelkező személy (a továbbiakban: vezető tervező) javára lehet megállapítani, aki

a) szakképesítésének megszerzését követően

- szakirányú egyetemi szakképesítés esetében legalább ötéves,

- szakirányú főiskolai szakképesítés esetében legalább nyolcéves,

- nem szakirányú műszaki egyetemi, illetőleg főiskolai szakképesítés esetében pedig tízéves

szakirányú építéstervezői gyakorlattal rendelkezik és

b) tervezői tevékenysége alapján megszerezte a rendeletben meghatározott szakmai minősítést.

(3) A vezető tervezői jogosultságot a tervező kérelme alapján

- építészeti,

- táj- és kertépítészeti,

- tartószerkezeti,

- épületgépészeti (víz-csatorna, gáz, fűtés, szellőzés, klíma),

- épületvillamossági

szakirányú építéstervezési körben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium állapítja meg és tartja nyilván.

(4) A vezető tervezői jogosultság szakmai minősítését a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium - a felsőfokú szakoktatási intézmények és szakmai-társadalmi szervezetek közreműködésével szakirányú építéstervezési körönként megalakított - Vezető Tervező Minősítő Bizottsága végzi.

(5) Az építéstervezési tevékenység terén elért kiemelkedő eredmények elismeréseképpen Kossuth-díjban, Állami Díjban, Ybl Miklós-díjban részesült személyek javára - (2) bekezdésben meghatározott feltételektől függetlenül - vezető tervezői jogosultságot szakirányú építéstervezési körben kérelmükre meg kell állapítani.

(6)[12] Az épületgépészeti és épületvillamossági tervezési tevékenységi körben több évtizedes, kiemelkedő, az adott építéstervezési tevékenységi kör (szakág) egészét átfogó és annak fejlesztését is előmozdító tervezői tevékenység eredményei alapján, a Vezető Tervező Minősítő Bizottság javaslatára, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a (2) bekezdésben előírt szakképesítés előírásai alól felmentést adhat.

(7) Az építéstervezésre vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megsértése esetén a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a vezető tervezői jogosultságot megvonhatja. Annak javára, akitől a vezető tervezői jogosultságot megvonták, a megvonástól számított három éven belül e jogosultságot ismét nem lehet megállapítani.

4. § (1) A vezető tervező az építéstervezést valamennyi, a jogosultságának megfelelő szakirányú építéstervezési körbe tartozó tervezési feladat esetében végezheti.

(2) A tervező a rendelet 1. mellékletében meghatározott építéstervezést végezhet.

(3)[13] A mélyépítési tervező a tervezői jogosultságának megfelelő építéstervezési szakágban valamennyi tervezési feladatot elvégezheti.

5. § (1)-(2)[14]

(3)[15] Az építéstervezési tevékenységet folytatók székhelyükön (telephelyükön) a külön jogszabályokban meghatározott és a szakhatóságok által ellenőrizhető módon kötelesek biztosítani az általuk készített műszaki tervek, illetve az építéstervezési munka során felhasznált adatok (iratok, térképek stb.) megőrzését.

(4)[16] Az építéstervezési tevékenységet folytatók által készített műszaki tervet az adott munkarész tervezőjének, vezető tervezőjének alá kell írnia, és a szakképesítését, továbbá - a házilagos építéstervezést végző kivételével - a Tervezői Névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát is fel kell tüntetnie.

6. §[17]

7. § (1)[18] A tervezői és a vezetői tervezői jogosultsággal rendelkező személyeket Tervezői Névjegyzékbe kell foglalni.

A Tervezői Névjegyzéket

a) megye területén a megyeszékhely (Pest megyében a megyei tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt) városi tanács végrehajtó bizottságának,

b) főváros területén a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának

építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) vezeti.[19]

(2)[20] A Tervezői Névjegyzékbe való felvételt a tervező, vezető tervező, illetőleg a (4) bekezdésben meghatározott személy a lakóhelye szerint illetékes szakigazgatási szervnél kérheti.

A kérelemhez mellékelni kell:

a) a tervezői, vezető tervezői jogosultság vagy a (4) bekezdésben a meghatározott feltételek igazolását,

b) három hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizonyítványt.

c)[21]

(3)[22] A Tervezői Névjegyzékbe felvett építési jogosultsággal rendelkező magánszemélyt

a) építészetiÉ osztályba

b) táj- és kertépítészetiSZK osztályba

c) tartószerkezetiSZT osztályba

d) épületgépészetiSZG osztályba

e) épületvillamosságiSZV osztályba

tervezőként, vezető tervezőként valamint

f) az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vízi- és energia közmű, közlekedési, továbbá geodéziai, talajmechanikai tervezés esetében

mélyépítési SZM osztályba

tervezőként

kell besorolni.

(4)[23] Az 1990. december 31. napja előtt már építésztechnikusi, vagy építész felső ipariskolai szakképesítéssel rendelkező személy a szakképesítésének megszerzését követően kifejtett legalább ötéves szakmai gyakorlat alapján kérheti a felvételét a Tervezői Névjegyzékbe; az építéstervezési tevékenysége keretében végezhető munkákat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

8. §[24]

(1) A szakigazgatási szerv a Tervezői Névjegyzékbe való felvételről - nyilvántartási számának egyidejű közlésével - a felvételt kérő személyt írásban értesíti.

(2) A tervező 60 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelyének megváltozását a szakigazgatási szervnél.

(3) A szakigazgatási szerv a bejelentés alapján a tervező felvételére és az addig folytatott tevékenységére vonatkozó iratokat az új lakóhely szerinti szakigazgatási szervnek megküldi, aki a tervezőt az általa vezetett Tervezői Névjegyzékbe bejegyezi.

9. §[25] Nem vehető fel a Tervezői Névjegyzékbe az az építéstervezési jogosultasággal rendelkező magánszemély:

a) akit gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek,

b) akit bármely szándékos bűncselekmény miatt két évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek,

c) akit építéstervezői foglalkozásától eltiltottak,

d)[26]

e) akit a Tervezői Névjegyzékből korábban kizártak és a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől három év még nem telt el.

10. §[27] (1) Azt az építéstervezési jogosultsággal rendelkező magánszemélyt, akinek a műszaki tervei az építéstervezésre vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és szakmai követelményeknek nem felelnek meg, a szakigazgatási szerv írásbeli figyelmeztetésben részesítheti.

(2) Ki kell zárni a Tervezői Névjegyzékből azt az építéstervezési jogosultsággal rendelkező magánszemélyt:

a) akivel szemben a 9. §-ban meghatározott felvételt kizáró ok merült fel,

b) aki az általa végzett építéstervezési munkát más tervező munkájaként igazolta, vagy a más által végzett építéstervezési munkát a sajátjaként szolgáltatta,

c) akit az illetékes szakigazgatási szerv három éven belül három alkalommal írásbeli figyelmeztetésben részesített.

(3) Törölni kell a Tervezői Névjegyzékből azt az építéstervezési jogosultsággal rendelkező magánszemélyt, aki

a) a törlést kérte,

b) a Tervezői Névjegyzéket vezető szakigazgatási szerv illetékességi területéről elköltözött,

c) elhalálozott.

11. §[28] A Tervezői Névjegyzékbe való felvétel, kizárás, illetve az abból való törlés ügyében első fokon a kérelmező lakóhelye szerint illetékes szakigazgatási szerv határoz.

11/A. §[29] A tervezői, illetőleg vezetői tervezői jogosultsággal rendelkező magánszemély

a) a saját, illetőleg a közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont, ideértve az élettársat is), valamint

b) építőközösség, lakásszövetkezet [R. 2. § (1) bek.] tagjaként az építőközösség, a lakásszövetkezet

építkezéséhez szükséges - a tervezői jogosultságának megfelelő - építéstervezési munkát akkor is elvégezheti, ha a Tervezői Névjegyzékben nem szerepel.

12. §[30]

13. § (1)[31]

(2)[32] A vezető tervezői jogosultság megállapítása iránti kérelem előterjesztésére, tartalmára, továbbá a Vezető Tervező Minősítő Bizottság megalakítására, működtetésére a rendelet 2. mellékletében foglaltak az irányadók. A 2. mellékletet az Építésügyi Értesítőben kell közzétenni: az említett melléklet közleménnyel is módosítható.

1. melléklet a 3/1986. (III. 20.) ÉVM rendelethez[33]

A) Az R. 4. § (2) bekezdése szerinti tervezői jogosultság keretében végezhető építéstervezési munkák:

I. Építészeti tervezés:

1. Okleveles építészmérnöki szakképesítésű tervező esetében:

a) lakóépületek, nyaraló- és üdülőépületek legfeljebb 12 lakás, illetve 12 egység nagyságig, valamint a lakó- és üdülőtelken elhelyezhető melléképületek és melléképítmények, zártkertben az ott elhelyezhető építmények műszaki tervdokumentációja korlátozás nélkül,

b) bármely középület, ipari mezőgazdasági és tárolási épület műszaki tervdokumentációja 1200 m2 bruttó szintterület nagyságig,

c) az a) és b) pontban nem említett építmények műszaki tervdokumentációja vezető tervezői jogosultsággal rendelkező személy mellett tervező társként,

d) a műszaki tervdokumentációk készítését megelőző, azzal összefüggő, illetve azt közvetlenül szolgáló műszaki tervek (állapotfelmérési terv, műszaki előterv, tanulmányterv, programterv) és bontási tervek korlátozás nélkül.

2. Egyéb szakirányú egyetemi (mérnöki) szakképesítésű tervező esetében:

a) lakóépületek, nyaraló- és üdülőépületek, legfeljebb 2 lakás, illetve 2 egység nagyságig,

lakó- és üdülőtelken elhelyezhető melléképületek és melléképítmények, zártkertben az ott elhelyezhető építmények korlátozás nélkül,

b) legfeljebb kétszintes ipari, mezőgazdasági és tárolási épületek 1200 m2 bruttó szintterület nagyságig,

kivéve a műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű, valamint műemléki jelentőségű területen, vagy műemléki környezetben lévő építményeket,

c) állapotfelmérési és bontási tervek korlátozás nélkül.

3. Szakirányú főiskolai (üzemmérnöki) szakképesítésű tervezők esetében:

a) lakóépületek, nyaraló- és melléképületek, legfeljebb 2 lakás, illetve 2 egység nagyságig,

lakó- és üdülőtelken elhelyezhető melléképületek és melléképítmények, zártkertben az ott elhelyezhető építmények korlátozás nélkül

b) egyterű, vagy épületegyüttes részét képező földszintes ipari, mezőgazdasági, tárolási épületek legfeljebb 500 m2 bruttó szintterületig,

kivéve a műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű valamint műemléki jelentőségű területen, vagy műemléki környezetben lévő építményeket,

c) állapotfelmérési tervek korlátozás nélkül.

II. Táj- és kertépítészet:

a) az építészet 1. pontjában felsorolt épületekkel, építményekkel összefüggő szakági tervezés

b) egyéb zöldfelületi létesítmények tereprendezési, önálló táj- és kertépítészeti terveinek készítése 2 ha nagyságig.

III. Tartósszerkezeti tervezés:

a) a térbeli vasbetonszerkezetek, egyedi tervezésű acélszerkezetek, különleges mélyalapozások, talajvízszintsüllyesztést és különleges talajvíz elleni szigeteléseket igénylő építmények kivételével bármely - legfeljebb 4 szintes - épület, építmény egyedi szakági tervezése,

b) állapotfelmérési tervek készítése korlátozás nélkül,

c) bontási tervek készítése az a) pontban felsorolt építmények körében.

IV. Épületgépészet:

az építészet 1/a) és 1/b) pontjában felsorolt épületekkel, építményekkel összefüggő szakági tervezés, a sugárzó fűtést és a klímaberendezés tervezést kivéve.

V. Épületvillamosság:

- az építészet 1/a) és 1/b) pontjában felsorolt épületekkel, építményekkel összefüggő szakági tervezés, a különleges díszvilágítási berendezések, automatikák, vezérlések, közép- és nagyfeszültségű kapcsolóberendezések, háziüzemű energiaellátó berendezések, középfeszültségű kondenzátortelepek kivételével.

VI. Vízi- és energiaközmű:

- az építményeket kiszolgáló bekötő- csatlakozó közművezetékek tervezése.

VII. Közlekedés:

- az építményeket kiszolgáló mellékutak, gyalogosutak, kerékpárutak és parkolók tervezése.

VIII. Geodézia, talajmechanika:

a) az építéstervezésel összefüggő geodéziai munkák,

b) az építményekkel kapcsolatos helyszíni, laboratóriumi és szakvéleményezési munkák.

B) A Tervezői Névjegyzékbe az R. 7. § (4) bekezdése alapján felvett építésztechnikusi, építész felső ipariskolai szakképesítéssel rendelkező személy által végezhető építéstervezési munkák:

1. városképi jelentőségű, valamint műemléki jelentőségű területen, vagy műemléki környezeten kívül

a) ajánlott tervek helyszínre alkalmazása, legfeljebb 2 lakást tartalmazó lakóépületek, illetve 2 egységet tartalmazó üdülő- és nyaralóépületek körében, valamint az ehhez tartozó melléképületek és melléképítmények, illetve zártkertben az ott elhelyezhető épületek tervezése,

b) legfeljebb 2 lakásos lakóépület, illetve 2 egységet tartalmazó üdülő- és nyaralóépület - a külső megjelenés megváltozásával nem járó - belső átalakításának, bővítésének tervezése, illetve ezen nagyságrendű állapotfelmérési és bontási tervek készítése.

2. Az ajánlott tervek helyszíni alkalmazásának jogosultsága az Építésügyi Tájékoztatási Központ által kiadott ajánlott tervek országos katalógusában szereplő ajánlott tervekre vonatkozik, a tervekkel együtt közreadott ,,Alkalmazási Útmutató''-ban foglaltak szerint.

C) Az R. alkalmazása szempontjából szakági tervezés az építmény rendeltetését, használatát (működését) meghatározó építéstervezési kört (köröket) kiegészítő szakirányú építéstervezés.

2. melléklet a 3/1986. (III. 20.) ÉVM rendelethez[34]

1. A vezető tervezői minősítést magas színvonalú elméleti és az adott építéstervezési körben elismert tervezői gyakorlattal rendelkező személyek végzik. A Vezető Tervező Minősítő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnökét, elnökhelyettesét, titkárát és tagjait a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter nevezi ki. A Bizottság működési rendjét a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter állapítja meg.

2. A Bizottság ügyvitelével kapcsolatos feladatokat az Építésügyi Továbbképző Vállalat látja el.

3. A vezető tervezői jogosultság megállapítását a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz címzett és az Építésügyi Továbbképző Vállalathoz (1027 Budapest, Csalogány u. 23.) benyújtott 1. számú formanyomtatványon kell kérni. Ezt egyúttal a minősítés iránti kérelemnek is kell tekinteni.[35]

A rendeletben megkövetelt szakmai felkészültség igazolására a kérelemhez a kitöltött adatlapot (2. számú formanyomtatvány), részletes szakmai önéletrajzot, a szakképesítés(eke)t igazoló oklevél(ek) másolatát, valamint a tervezőként (tervező társként) tervezett jelentősebb építményeknek a szakág szempontjából legjellemzőbb tervlapjait, illetve a tervezői felkészültséget tanúsító egyéb referenciaanyagot (pl. eredményes tervpályázatok, publikációk, szakmai dokumentumok) kell mellékelni.

A Bizottság indokolt esetben kérheti a felsorolt adatok, dokumentumok kiegészítését, tervező társként végzett munkák esetében a vezető tervezői minősítésű felelős tervező szakmai javaslatát, illetőleg személyes meghallgatásra hívhatja be a kérelmezőt.

A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai minősítés költségeinek fedezésére 1200 Ft díjat (+25% ÁFA) kell befizetni az ÉTV címére.

A kérelemhez a befizetést igazoló csekkmásolatot csatolni kell.

4. A kiemelkedő építéstervezési tevékenységük elismeréseként Kossuth-díjban, Állami Díjban vagy Ybl Miklós-díjban részesült személyek a vezető tervezői jogosultság megállapítását a 3. formanyomtatványon, a felsorolt kitüntetések igazolásával kérhetik. Ebben az esetben díjat nem kell fizetni.

5. A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges formanyomtatványok a fővárosi, megyei, megyei városi, városi tanácsok információs irodáiban, az Építésügyi Továbbképző Vállalatnál beszerezhetők.[36]

6. A Tervezői Névjegyzékbe a 21/1980. (IX. 13.) ÉVM rendelet alapján felvett építéstervezési jogosultsággal rendelkező magánszemélyeket az új Tervezői Névjegyzékbe - tervezőként - az alábbiak szerint kell átsorolni:

A, B osztályokból

építészeti É tervezői osztályba

C osztályból

építészeti É osztályba "ÉK, illetve - egyedi engedély esetén - ÉKE megjegyzéssel"

SzK osztályból

táj- és kertépítészeti Sz‹›K osztályba

SzG1, SzG2, SzG3 osztályból

épületgépészeti SzG osztályba

SzV osztályból

épületvillamossági SzV osztályba

SzM és SzF osztályból

mélyépítési SzM osztályba "közlekedés", "közműtervezés", "geodézia, talajmechanika" megjegyzéssel

Az SzV osztályban szereplő épületgépész szakos üzemmérnöki szakképesítésű magántervezőt az Új Tervezői Névjegyzék SzG tervezői osztályába kell átsorolni.

Ha az építéstervezési jogosultsággal rendelkező magánszemélynek átsorolását megelőzően vezető tervezői jogosultságát megállapították - kérelmére - az átsorolás alkalmával már vezető tervezőként kell besorolni.