19/1990. (I. 31.) MT rendelet

a lakbér megfizetésének támogatásáról

A lakásgazdálkodási rendszer reformjáról és az 1990. évi intézkedésekről szóló 39/1989. (XII. 27.) OGY határozat 6. pontja alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

1. §

(1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a 13/1990. (I. 31.) MT rendelet alapján lakbéremeléssel érintett bérlakásra és bérlőjére, illetőleg jogcím nélkül lakó jóhiszemű használójára (a továbbiakban együtt: bérlő) terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) az 1989. január 1-je után bérbeadott személyi tulajdonban levő lakásokra,

b) a külállamok tulajdonában álló épületekben levő, továbbá a diplomáciai, illetőleg más személyes mentességet élvező személyek által használt lakásokra,

c) a diplomáciai testület tagjainak elhelyezése céljából a Diplomáciai Testületet Ellátó Iroda, illetőleg a menedékjogot élvező külföldi állampolgárok elhelyezése céljából a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, továbbá a külföldi érdekeltségek Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező alkalmazottainak elhelyezésére a Pénzintézeti Központ részére kiutalt állami lakásokra és mindezek bérlőire,

d) az olyan lakásokra, amelyek szobaszáma a bérlő lakásigénye mértékének a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályban meghatározott felső határát legalább egy lakószobával meghaladják,

e) a nem szociális tanácsi bérlakásokra.

2. §

(1) Az 1990. február 1-jén hatályba lépő lakbéremeléssel érintett állami tulajdonban álló lakás 3., 4. és 6. §-ok-ban meghatározott bérlője részére a lakbérről szóló jogszabályok szerint az 1990. január és február hónapokban fizetendő lakbérek különbözetének (a továbbiakban: lakbérkülönbözet) megfizetéséhez támogatást kell, vagy kivételes támogatást lehet nyújtani. A személyi tulajdonban levő lakás bérlője részére a lakbérkülönbözet megfizetéséhez kivételes támogatás nyújtható.

(2) Az állami támogatás csak egy jogcímen jár. Ha a lakásbérlő támogatásra több jogcímen jogosult, akkor részére azon a jogcímen kell a támogatást megállapítani, amely rá nézve kedvezőbb. Két vagy több arra jogosult bérlő (bérlőtárs) esetén támogatásban közülük csak egy részesülhet.

A 70. éven felüliek támogatása

3. §

(1) Támogatás illeti meg az a 70. életévét betöltött bérlőt, aki 1990. február 1-jén nyugellátásra, baleseti nyugellátásra, illetőleg rendszeres szociális ellátásra (továbbiakban: nyugdíjszerű ellátás) jogosult, ha

a) a lakás egyedüli lakója és a havi nyugdíjszerű ellátása a létminimum háromszorosát, 1990. évben a 12 900 forintot, vagy

b) a lakásnak több lakója van, és a bérlő vagy a bérlőtársak, szolgálati lakások esetében a házastársak (a továbbiakban együtt: bérlő) egyike 70 éven felüli nyugdíjas, és az állandóan együtt lakó - ideértve az 1. § (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásánál figyelembe vett - személyek 1989. évi nyugdíjszerű ellátásának és nettó jövedelmének egy főre jutó együttes összege a létminimum háromszorosát, 1990. évben a havi 12 900 forintot

nem haladja meg.

(2) A támogatást az 1990. február 1-jén fennálló jogosultság alapján lehet igénybe venni.

(3) A támogatás összege azonos az 1990. február 1-jét követően ténylegesen fizetendő lakbérkülönbözet összegével.

Támogatás egyéb jogcímen

4. §

(1) A 3. § (3) bekezdése szerinti támogatásban részesül 1990. február 1-jétől az a lakásbérlő is, aki

a)[1] munkaképességét hatvanhét százalékban vagy annál nagyobb mértékben elvesztette, illetve súlyos testi fogyatékos, vagy

b) a saját háztartásában három vagy több kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányait folytató és jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el, vagy akinek

c) a vele egy lakásban élő közeli hozzátartozóival (Ptk. 685. § b) pontja) együtt az előző évi egy főre jutó havi nettó jövedelme a létminimumot - 1990-ben a 4300 forintot - nem haladja meg.

(2)[2] Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az a személy minősül súlyos testi fogyatékosnak:

a) aki rokkantsági nyugdíjban részesül;

b) aki rokkantsági járadékban részesül;

c) aki a 6/1971. (XI. 30.) EüM-rendelet 3. §-a szerint vaknak minősül;

d) akinek a 6/1986. (VIII. 10.) EüM rendelet 1. számú mellékletében megjelölt betegsége van;

e) akit a 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet súlyos fogyatékosnak minősít;

(3)[3] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatást évente kell igényelni.

(4)[4] Megszűnik támogatásra jogosultság, ha az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság, vagy a bérleti jogviszony megszűnik. E körülményekről a támogatásban részesülő a helyi tanács vb szociálpolitikai feladatokat ellátó szakigazgatási szervét (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) haladéktalanul tájékoztatni köteles.

A jövedelem megállapítása

5. §

(1)[5] A 3. §-ban és a 4. § (1) bekezdésének c) pontjában megállapított támogatás igénybevétele szempontjából az előző évi nettó jövedelem kiszámításához a következőket kell figyelembe venni:

- a személyi jövedelemadó alá eső valamennyi jövedelmet,

- a bármilyen címen kapott nyugdíj előző évi összegét,

- az előző évben kapott jövedelempótlék, házastársi pótlék, végkielégítés, lakbérhozzájárulás összegét,

- a találmány átruházásáért, megterheléséért, illetve hasznosításáért az eredeti jogosult részére találmányonként kifizetett összeg adómentes részének (100 ezer forint) 35%-át,

- a mezőgazdasági kistermelésből származó 500 ezer forint árbevételt meg nem haladó bevétel jövedelmét (növénytermelés esetén a bevétel 30%-a, állattenyésztés esetén a bevétel 10%-a),

- a földjáradékot, a háztáji és illetményföldek megváltásáért kapott összeget.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, személyenként összegzett jövedelmeket csökkenti az előző évre vonatkozóan levont (megfizetett) személyi jövedelemadó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, a befizetett településfejlesztési hozzájárulás és a fizetett tartásdíj.

(3) Az egy főre jutó havi nettó jövedelem megállapításához a bérlő és a 3. § alkalmazásánál az együttlakó személyek, a 4. § (1) bekezdésének alkalmazásánál az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók előző évi nettó összes jövedelmének egy tizenketted részét kell elosztani az együttlakó személyek, illetőleg az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók számával.

Kivételes támogatás

6. §

A 3. és 4. §-ok alapján támogatásra nem jogosult család, valamint annak a részére, aki személyi tulajdonban levő lakást bérel és a lakbérekről szóló jogszabály alapján korlátozott a lakbérének mértéke - rászorultsága esetén - a 3. § (3) bekezdésében meghatározott mértékig a szakigazgatási szerv kivételes támogatást állapíthat meg.

A támogatás igénybevétele

7. §

(1) A támogatást az e rendelet mellékleteként közzétett "Igénylő lap" és "Jövedelemnyilatkozat" beküldésével -a 6. § alapján a kérelem indokait írásban megjelölve - a szakigazgatási szervtől a lakbérértesítés után az értesítő lapot mellékelve lehet kérni. Bérlőtársak esetén az "Igénylő lap"-ot a bérlőtársnak is alá kell írnia.

(2) A 4. és 6. §-ok alapján a támogatás az igénylőlap és jövedelemnyilatkozat benyújtását követő naptári hónaptól jár. A havi támogatás összegét minden hónap 10.-éig - az 1990. március 10.-éig benyújtott kérelmek alapján április 10.-éig - kell folyósítani.

(3) Az 1990. évben az április 20.-áig beérkezett igénylőlapok alapján a lakbéremelés időpontjától kell a támogatást utólag elszámolni.

(4) A 3. és 4. §-ok alapján igényelt támogatás esetén a szakigazgatási szerv az igénylőlap és jövedelemnyilatkozat alapján állítja össze a jogosultak nyilvántartását és - a kérelmező értesítése mellett - gondoskodik a támogatás folyósításáról. A szakigazgatási szerv jogosult az igénylőlapban és nyilatkozatban foglaltakat ellenőrizni; jogosulatlan igénybevétel esetén a támogatás igénybevételének megszüntetéséről és a már folyósított összeg megtéríttetéséről dönt.

(5) A támogatás jogtalan igénybevétele esetén a felvett összeget legfeljebb 100%-kal felemelt mértékben kell megtéríttetni.

8. §

(1) Az egy főre jutó havi nettó jövedelemről annak a bérlőnek kell nyilatkoznia, aki a 3. § vagy a 4. § (1) bekezdésének c) pontja alapján igényel támogatást.

(2) A 4. § (1) bekezdésének c) pontja esetében minden év április hó 30.-áig kell folyósítani a támogatást. Minden év május hó 1-jétől - 1990. évben február 1-jétől - az előző évi jövedelemről adott nyilatkozat alapján igényelhető a támogatás.

9. §

(1) Az a bérlő, aki februárban még nem ismeri az 1989. évi egy főre jutó havi nettó jövedelmét, az 1990. évben előzetes nyilatkozatot tehet arról.

(2) Aki az (1) bekezdésben említett előzetes nyilatkozatát fenntartja, az 1989. évi jövedelemadatok (adóbevallás, munkáltatói elszámolás stb.) alapján tesz végleges nyilatkozatot. Az igénybevett támogatást meg kell szüntetni és a már kifizetett összeget vissza kell fizetni, ha a bérlő végleges nyilatkozatot nem tesz.

10. §

(1) Ez a rendelet 1990. február 1-jén lép hatályba.

(2) A Minisztertanács felhatalmazza a pénzügyminisztert és a belügyminisztert, hogy a támogatás költségvetési elszámolási rendjét szabályozzák.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke

1. számú melléklet a 19/1990. (I. 31.) MT rendelethez

2. számú melléklet a 19/1990. (I. 31.) MT rendelethez

ÚTMUTATÓ

a jövedelemnyilatkozat kitöltéséhez

A jövedelemnyilatkozatot csak akkor kell kitöltetni, ha a bérlő(társ) és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme az előző évben

a) nem haladta meg a létminimumot (1990. évben 4300 forintot), vagy

b) nem haladta meg a létminimum háromszorosát (1990. évben a 12 900 forintot) és a bérlő 70. életévét 1990. február 1-jén már betöltötte.

Kérjük, hogy a nyomtatvány kitöltésénél a következőket vegye figyelembe:

"A" pont: A lakbér mértékéről szóló értesítésben feltüntetett címet szíveskedjen beírni.

"B" pont: Az 1. sorszám alatt a bérlő adatait kell beírni, majd a bérlővel a nyilatkozat időpontjában egy háztartásban élő jövedelemmel rendelkező, végül a jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzátartozókat.

Amennyiben a bérlő(társak) és az együttlakók, egy háztartásban élő közeli hozzátartozók száma meghaladja a 10 főt és így a táblázatban valamennyien nem tüntethetők fel, kérjük, hogy a jövedelemmel nem rendelkező személyek nevét és személyi számát az üresen hagyott laprészre írja be, de a C) pontban természetesen ezeket a személyeket is vegye számításba.

A bérlő(társ) és az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók előző évi egy főre jutó havi nettó jövedelmének kiszámításánál a következőket kell figyelembe venni:

- a személyi jövedelemadó alá eső valamennyi jövedelmet,

- a bármilyen címen kapott nyugdíj előző évi összegét,

- az előző évben kapott jövedelempótlék, házastársi pótlék, végkielégítés, lakbér hozzájárulás összegét,[7]

- a találmány átruházásáért, megterheléséért, illetve hasznosításáért az eredeti jogosult részére találmányonként kifizetett összeg adómentes részének (100 ezer forint) 35 %-át,[8]

- a mezőgazdasági kistermelésből származó 500 ezer forint árbevételt meg nem haladó bevétel jövedelmét (növénytermesztés esetén a bevétel 30 %-a, állattenyésztés esetén a bevétel 10 %-a),[9]

- a földjáradékot, a háztáji és illetményföldek megváltásáért kapott összeget.[10]

A személyenként összegzett fenti jövedelmeket csökkenti az előző évre vonatkozóan levont (megfizetett) személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, a befizetett településfejlesztési hozzájárulás és a fizetett tartásdíj.

A bérlő(társ) és a közeli hozzátartozók aláírásukkal az igazolják, hogy a háztartásban együtt élnek és feltüntetett előző évi jövedelmük a valóságnak megfelel. A kiskorú személyek helyett a törvényes képviselőjük írja alá a nyilatkozatot.

"C" pont: A bérlő(társ) és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozók számát kell feltüntetni.

"D" pont: AB) pontban feltüntetett személyek összesített 1989. évi nettó jövedelmét kell beírni.

"F' pont: Az E) pont alatti összeget a B) pontban feltüntetett személyek számával kell elosztani.