39/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet

a belügyminiszter feladat- és hatásköréről

I.

Részvétel a kormányzati munkában

1. § A belügyminiszter az általános közigazgatási feladatai (2-4. §), a rendőri tevékenység és az irányítási jogkörébe tartozó egyéb igazgatási területeken (5-9. §), valamint a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben (a továbbiakban: jogi irányítási eszközök) meghatározott további feladatai körében:

a) szabályozási, fejlesztési, szervezési koncepciót, programtervezetet, intézkedési javaslatot készít a kormánypolitika megalapozására, a kormányzati döntés kialakítására, illetve megvalósítására;

b) kidolgozza és a Kormány elé terjeszti a jogszabály-előkészítési felelősségi körébe tartozó tervezeteket;

c) felhatalmazás alapján közreműködik a nemzetközi szerződések előkészítésében, a nemzetközi szervezetek munkájában és a nemzetközi együttműködés egyéb területein;

d) általános és szakmai irányító, felügyeleti, ellenőrző és hatósági tevékenységet végez, valamint gazdálkodik a rábízott költségvetési eszközökkel.

II.

Az általános közigazgatási feladatok

2. § A belügyminiszter az általános közigazgatás-szervezési feladatai körében:

a) előkészíti a helyi önkormányzatok, az országgyűlési és az önkormányzati képviselő-választás rendszerének elvi megalapozását, szabályozási koncepcióját, valamint az ezzel összefüggő jogi szabályozást;

b) irányítja az országgyűlési, az önkormányzati képviselő-választás, valamint az országos népszavazás lebonyolítását;

c)[1] közreműködik a rendkívüli állapotról, a szükségállapotról és veszélyhelyzetről szóló jogi szabályozás előkészítésében és végrehajtásának megszervezésében;

d)[2]

e)[3]

f) közigazgatási szempontból véleményezi a jogszabályokat, javaslatokat tesz a jogi szabályozás korszerűsítésére, az indokolatlan szabályozás megelőzésére, illetve a felesleges, túlhaladott jogszabályok hatályon kívül helyezésére;

g) előkészíti a közigazgatási hatósági eljárás általános elveit, előkészíti a jogi szabályozását, összehangolja a különös eljárási szabályok kidolgozását;

h) előkészíti az ország közigazgatási területi tagozódásával kapcsolatos szabályozást, valamint az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket;

i) közreműködik a közigazgatási tudományos kutatás és a felsőoktatás összehangolásában.

3. § a) közreműködik a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének biztosításában;

b) kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő önkormányzati képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását;

c) közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a főpolgármester, a köztársasági megbízott tevékenységét érintő jogszabályok, jogi irányítási eszközök és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében;

d) a Kormány felhatalmazása alapján irányítja a köztársasági megbízottak tevékenységét;

e)[4] összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés, valamint a megyei önkormányzatok működésével összefüggő fejlesztés, tervezés és gazdálkodás feladatait. Ennek keretében ellátja a kormányzati településpolitika megvalósításából reá háruló feladatokat; gondoskodik a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, továbbá feladatkörüket érintően az érdekelt miniszterekkel együttműködve az önkormányzatok településfejlesztési tevékenységének kormányzati támogatása érdekében szükséges eszközrendszer kialakításáról és működtetéséről; közreműködik a településtervezés differenciált szakmai követelményeinek a szabályozásában, valamint a sajátos adottságú és speciális helyzetű települések fejlesztésével összefüggő kormányzati feladatok ellátásában; részt vesz a települések fejlesztésével összefüggő ágazati döntések előkészítésében;

f) a pénzügyminiszterrel együttesen ellátja az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő feladatait;

g)[5] közreműködik a helyi önkormányzatok tulajdonát, vagyonjogi helyzetét, gazdálkodását, költségvetési kapcsolatait és vállalkozásokat segítő tevékenységét érintő központi állami döntések előkészítésében; figyelemmel kíséri a helyi önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályok hatályosulását és szükség esetén kezdeményezi azok megváltoztatását;

h) törvény felhatalmazása alapján a helyi önkormányzatok éves költségvetésének kidolgozásával és az éves zárszámadás munkálataival kapcsolatos feladatokat lát el;

i)[6] közreműködik a helyi önkormányzatokat megillető normatív költségvetési hozzájárulás normatíváinak és mértékének, a helyi önkormányzatok központi adókból való részesedésének mértékére vonatkozó javaslatok előkészítésében;

j)[7] előkészíti az érdekelt miniszterekkel együttműködve a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására vonatkozó éves javaslatot, gondoskodik a címzett és céltámogatási rendszer működtetéséről, megszervezi az ezzel összefüggő országgyűlési döntések végrehajtását;

k)[8] közreműködik a helyi önkormányzatok és intézményeik számviteli, továbbá az államháztartási rendszerbe illeszke dő pénzügyi információs rendszerének kidolgozásában; szervezi az államháztartás mérlegéhez és az állami költségvetés indokolásához szükséges információszolgáltatást; közreműködik a helyi önkormányzatok éves költségvetésének és költségvetési beszámolójának elkészítését szolgáló feltételek kialakításában; e feladataihoz kapcsolódóan irányítja - külön jogszabályban foglaltak szerint - a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatot; összefoglaló tájékoztatót készít az Országgyűlés bizottságai és a kormányzati szervek számára;

l)[9] összehangolja az államigazgatás központi szerveinek a polgármester, a főpolgármester, a köztársasági megbízott által ellátott államigazgatási feladatok ellenőrzésére irányuló tevékenységét;

m)[10] közreműködik az ágazati fejlesztési programok helyi önkormányzatokat érintő részének kidolgozásában;

n)[11] összehangolja a helyi önkormányzatok informatika, számítástechnika és ügyviteltechnika alkalmazásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, valamint az önkormányzati adatszolgáltatási tevékenységet;

o)[12] döntési javaslatot készít a Kormány részére az államigazgatási szerv és a helyi önkormányzat között keletkező, más jogilag szabályozott eljárás keretébe nem tartozó viták rendezésére.

4. § A belügyminiszter a közigazgatási személyzetpolitikai feladatkörében:

a)[13] kidolgozza a közigazgatási személyzetpolitika elveit, előmozdítja ezek érvényesülését és közreműködik eszközrendszerek kialakításában;

b)[14] előkészíti a köztisztviselők jogainak és kötelezettségeinek, kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, előmeneteli, valamint illetmény és felelősségi rendszerének, elveit, előkészíti az ezzel kapcsolatos jogi szabályozást.

c) közreműködik a Kormány közigazgatási tárgyú személyzetpolitikai döntéseinek kialakításában és összehangolja ezek végrehajtását;

d) feladatkörében előkészíti a Kormány, illetőleg a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó személyzeti ügyeket;

e) szervezi, összehangolja a közigazgatási szakképzéssel, a vezetőképzéssel, az irányítása alá tartozó szakigazgatási területeken a szakmai képzéssel, valamint a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátását.

III.

A rendőri tevékenység irányítása

5. §[15] (1) A belügyminiszter - a külön jogszabályban foglaltak szerint - irányítja a rendőrség[16]

a) bűnözés visszaszorítására irányuló tevékenységét;

b)[17] a közbiztonság és belső rend védelme körében a terrorcselekmények elhárítására, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának megóvására, elemi csapások idején az élet- és vagyonmentésre, az elemi csapás következményeinek elhárítására, a rendezvények rendjének biztosítására, a közúti, a légi és a vízi közlekedés rendjének biztosítására, a közlekedési balesetek megelőzésére irányuló tevékenységét;

c)[18] igazgatásrendészeti feladatai körében az állampolgárok személyi igazolvánnyal történő ellátásával, a külföldiek Magyar Köztársaság területére történő beutazásával, tartózkodásával és bevándorlásával, a közveszélyt jelentő tárgyak és anyagok (fegyver, lőszer, robbanó- és radioaktív anyagok, kábítószer) gyártásával, tárolásával, szállításával, felhasználásával, a pszichotrop anyagokkal, a pirotechnikai termékekkel, valamint a szabálysértésekkel kapcsolatos igazgatási tevékenységét.

(2)[19] A belügyminiszter a rendőrség útján gondoskodik a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek (a továbbiakban: védett személy) életének, testi épségének védelméről, továbbá az Országgyűlés, a Kormány, a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium épületeinek, valamint más kijelölt épületek (a továbbiakban: védett objektum) őrzéséről, védelméről, meghatározza az ezzel összefüggő szakmai feladatokat.

(3)[20] A védett személyeket, továbbá a védett objektumokat - a nemzetközi jogi kötelezettséget és a viszonossági gyakorlatot figyelembe véve - a Kormány, illetőleg a belügyminiszter jelöli ki.

IV.

A nem rendőri szakigazgatási, rendészeti tevékenység irányítása

6. § (1) A belügyminiszter - a külön jogszabályban meghatározott módon és eszközökkel - irányítja

a) az államhatár őrzésére, a határforgalom ellenőrzésére és a határrend fenntartására irányuló tevékenységet;

b) a tűzvédelemmel kapcsolatos tevékenységet;

c) a polgári védelmi tevékenységet;

d)[21] a magyar állampolgárság megszerzésével és elvesztésével kapcsolatos igazgatási tevékenységet.

(2)[22]

(3) A belügyminiszter szakirányítást és szakfelügyeletet gyakorol az 5-6. §-ban nem említett rendészeti tevékenység felett.

7. § A belügyminiszter

a) irányítja a menedéket kérő külföldiek menekültként való elismerésével kapcsolatos igazgatási tevékenységet;

b) ellátja a menekülteket befogadó állomások működtetésével összefüggő központi feladatokat;

c) összehangolja a menekültek társadalmi beilleszkedését segítő állami és társadalmi tevékenységet.

8. § A belügyminiszter irányítja

a)[23] az állampolgárok névváltoztatásával, névviselésével és az anyakönyvezéssel, a népességnyilvántartással, a közterületfelügyelettel és az önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértésekkel kapcsolatos igazgatási tevékenységet;

b) a kisajátítással, a bányakártalanítással, a bányaszolgalom megállapításával, a birtokháborítással, a hagyatéki leltározással, az állami bérlakások bérleti jogviszonyának folytatása céljából kötött tartási szerződéssel kapcsolatos igazgatási tevékenységet.

c)[24] az államtitok és a szolgálati titok védelmével összefüggő igazgatási feladatokat a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően;

d)[25] a magyar állampolgárok külföldre történő utazásával és kivándorlásával kapcsolatos igazgatási tevékenységet.

9. § A belügyminiszter

a) ellátja - az érintett miniszterekkel együttműködve - a lakáshoz jutás feltételeivel, a lakások bérletével és a lakbérekkel kapcsolatos lakásjogi szabályozási feladatokat és irányítja a lakásügyi szakigazgatási tevékenységet;

b) irányítja a helyiséggazdálkodással kapcsolatos szakigazgatási tevékenységet;

c) irányítja a kommunális ellátással és a település üzemeltetéssel összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - feladatok ellátását.

d)[26] irányítja az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásával kapcsolatos igazgatási tevékenységet.

10. § (1) A belügyminiszter az 5-9. §-okban felsorolt igazgatási területeken - a külön jogszabályban meghatározott - irányítási jogkörében:

a) miniszteri rendeletet alkot és kiadja a jogkörébe tartozó jogi irányítási eszközöket;

b) irányítja és összehangolja a hatósági tevékenységet, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

c) a jogszabályban meghatározott módon és eszközökkel szakmai tevékenység-irányító és felügyeleti jogkört lát el, irányítja az alárendelt szervek működését, illetve törvényességi felügyeletet gyakorol;

d) az állami költségvetésről szóló törvény keretei között gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott költségvetési eszközökkel, elkülönített állami pénzalapokat működtet;

e) gondoskodik az igazgatási statisztikai rendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről;

f) egyéb szervező, összehangoló tevékenységet végez.

(2)[27]

11. § A belügyminiszter ellátja, illetve gyakorolja az e rendeletben nem említett mindazon feladatokat, hatásköröket és hatósági jogköröket, amelyeket jogszabály vagy jogi irányítási eszköz számára megállapít.

V.

Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet - a 3. §-a kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:

a) a belügyminiszter feladatáról és hatásköréről szóló 20/1988. (IV. 8.) MT rendelet (R.) a 2. §-ának a), c) és d) pontja, 3. §-a, 9/A. §-a és 14. §-a kivételével;

b) az R.-t módosító 38/1989. (IV. 30.) MT rendelet, a 114/1989. (XI. 19.) MT rendelet és a 71/1990. (IV. 9.) MT rendelet 1. §-a;

c) a rendőrséggel és irányításával kapcsolatos egyes rendelkezések módosításáról szóló 83/1990. (IV. 27.) MT rendelet 1. §-a.

(2) E rendelet 3. §-a a helyi önkormányzatokról szóló törvénnyel egy időben lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az R. 2. §-ának a), c) és d) pontja, valamint 3. §-a.

Melléklet a 39/1990. (IX. 15.) Korm. rendelethez[28]